| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

DUNA, PANEL, REHAB – egy kiállítás képei

1/18

fotó: vm

fotó: vm

fotó: vm

fotó: vm

fotó: vm

fotó: vm

Dr. Locsmándi Gábor

fotó: vm

fotó: vm

fotó: vm

a megnyitó közönsége a HAP Galériában

a megnyitó közönsége a HAP Galériában

Meggyesi Tamás és Csorba Zoltán a megnyitón

Pálfy Sándor és Winkler Barnabás a megnyitón

Tanszéki arcképcsarnok - HAP Galéria

F. Körner Zsuzsa a megnyitón, a HAP Galériában

fotó: vm

?>
?>
fotó: vm
?>
fotó: vm
?>
fotó: vm
?>
fotó: vm
?>
fotó: vm
?>
fotó: vm
?>
Dr. Locsmándi Gábor
?>
fotó: vm
?>
fotó: vm
?>
fotó: vm
?>
a megnyitó közönsége a HAP Galériában
?>
a megnyitó közönsége a HAP Galériában
?>
Meggyesi Tamás és Csorba Zoltán a megnyitón
?>
Pálfy Sándor és Winkler Barnabás a megnyitón
?>
Tanszéki arcképcsarnok - HAP Galéria
?>
F. Körner Zsuzsa a megnyitón, a HAP Galériában
?>
fotó: vm
1/18

fotó: vm

fotó: vm

fotó: vm

fotó: vm

fotó: vm

fotó: vm

Dr. Locsmándi Gábor

fotó: vm

fotó: vm

fotó: vm

a megnyitó közönsége a HAP Galériában

a megnyitó közönsége a HAP Galériában

Meggyesi Tamás és Csorba Zoltán a megnyitón

Pálfy Sándor és Winkler Barnabás a megnyitón

Tanszéki arcképcsarnok - HAP Galéria

F. Körner Zsuzsa a megnyitón, a HAP Galériában

fotó: vm

DUNA, PANEL, REHAB – egy kiállítás képei
Nézőpontok/Vélemény

DUNA, PANEL, REHAB – egy kiállítás képei

2009.10.14. 04:59

Az Erzsébet hídról lezúduló autóforgalom tőszomszédságában HATÁSOK & VISSZAHATÁSOK címmel nyílt meg a BME Urbanisztikai Tanszékének kiállítása. A Budapest Galéria kiállítás-megnyitójáról Bardóczi Sándor írt összefoglalót.

fotó: vm
18/18
fotó: vm

Tíz-tizenöt kerékpár lekötve a Szabadsajtó úton, az örvénylő forgalom mentén, a Budapest Galéria előtt. Nem bringásfutár találkozó vagy bringatörténeti kiállítást nyílt meg éppen, hanem ubanisztikai. A BME diákjainak egy része érkezett vele a megnyitóra, amit egyúttal 'A 2020-as budapesti olimpia városépítészeti víziója' című hallgatói ötletpályázat eredményhirdetésének is szántak a szervezők. Ezek a bringák valamit feltétlenül jeleznek a jövő urbanistáinak változásban lévő értékrendjéről. Sajnos a kiállítás tekintetében semmit sem: pedig egy ehhez hasonló bringás land-art (vagy bármi más, az alkotóhét keretében kiötlött gondolat) sokkal inkább beszívná a laikus városlakót a kiállítótérbe, mint néhány ablakra vetett mondat.

 


1/18

fotó: vm
2/18
fotó: vm

fotó: vm
3/18
fotó: vm



A laikus városlakó beszippantása persze csak akkor lehetne cél, ha benn, a kiállító térben folytatódik a káprázat, az elgondolkodtatás, vagy éppen az interaktivitás. A kiállítás címe azt ígéri, hogy bepillantást nyerhetünk egy tanszék 80 éves munkáján keresztül 80 év budapesti változásaiba. Az ígéret azonban ígéret marad. A kiállítás három témára (a Duna fővárosi szakaszának fejlesztésére, a „mass housing"-ra, azaz a lakótelep építészetre és a városrehabilitációra felfűzött) egyébként ötletesen elrendezett (kétnyelvű) anyaga azonban nem ezt adja vissza. Sajnos. Hosszú, ámde száraz szakszövegek, magyarázat nélküli makett-fényképek, fordítókulcs (szakma – városlakó) nélküli tervlapok, és a 80 évnek még csak tört ívét sem adó koncepció vonul végig a kiállításon.

 

fotó: vm
4/18
fotó: vm

fotó: vm
5/18
fotó: vm

fotó: vm
6/18
fotó: vm

fotó: vm
7/18
fotó: vm

 

Az anyag híján van minden izgalomnak, kevés benne a csemege. Pedig Budapest elmúlt 80 éve még a tanszék életútja szempontjából tekintve is sokkal, de sokkal érdekfeszítőbb. Ezt bizonyítja a TERC Kiadó jóvoltából erre az időpontra időzítve megjelentett könyv is.

 

Dr. Locsmándi Gábor
8/18
Dr. Locsmándi Gábor

 

Beleznay Éva fővárosi mb. főépítész köszöntő beszédében elsősorban a Dunára és a 2020-as olimpiai koncepcióra fókuszált, hiszen az egyik apropó a hallgatói díjak átadása volt. Pedig ez a koncepció erősen billeg városfejlesztési szempontból. A kiállított, díjakat nyert tervek rátalálnak ugyanazokra a helyszínekre (Budapest Duna menti és Hungária gyűrű menti zöldterületeire), amelyek egy zöldmezős olimpia keretében fejlesztenének az egyébként terhelt városban. Urbanisztikai szempontból ez azért is rendkívül érdekes, mert a londoni 2012-es olimpia ott a piaci alapon nem mobilizálható barnamezők rehabilitálásáról szól. Ráadásul Gábor Péternek az Építészfórumon korábban megjelent két részes cikkének tanulsága szerint jóval olcsóbban, mint azt Budapest a zöldmezőkkel operálva tervezi.

Dr. Locsmándi Gábor nyugalmazott egyetemi docens a kiállítást a tanszék történetének vázlatos ismertetésével, a tanszéki munkára jelentős ráhatással bíró és  korábban irányító személyiségek (többek között a jogász végzettségű Harrer Ferenc, Warga László, Korompay György, Perényi Imre, Major Jenő, Faragó Kálmán, Meggyesi Tamás, Körner Zsuzsa, Polónyi Károly) méltatásával nyitotta meg. Kritikusan és önkritikusan szólt az urbanisztika hazai eredményeiről és beágyazottságáról, mai (pozícióvesztett, önmagát kereső) állapotáról is. A több olvasatú kiállítás cím kapcsán elmondta, hogy egyértelmű hatásként és visszahatásként értékeli a tanszéken kinevelődött, ma cégvezetői, szakpolitikusi, hivatalnoki pozíciókat betöltő tanítványok elfoglalt szerepét a honi urbanisztikában és a tanszék – várostervezés közötti viszonyban. Érdekességként említette, hogy a kiállítás anyagában szerepel például Beleznay Éva főépítész diplomamunkájának egy részlete is.

Öniróniától sem mentesen szólt a kiállítás egyik törzsét képező házgyári lakótelepek várostervezési feladatairól, amikor azt a másik fókusztémával (nevezetesen a városrehabilitációval) is összefüggésbe hozta. Saját városrehabilitációs munkásságából kiemelte az Ihrig Dénessel és Kotányi Zoltánnal együtt a Madách sugárútra tervezett magasházas beépítés (a "magyar mini-Défense", vagy "magyar Barbican") tanulmánytervét a kiállítási anyagból, amelyet a korabeli szakértők lelkesen fogadtak a „nahát, ilyen is épülhet Budapesten" felkiáltással. Mindehhez gyorsan hozzátette: „szerencsére nem épülhetett".

Bardóczi Sándor

 

fotó: vm
9/18
fotó: vm

fotó: vm
10/18
fotó: vm

fotó: vm
11/18
fotó: vm

 

A kiállítás együtt nyílt meg a BME központi épület aulájában látható, a tanszék 80 évét feldolgozó HALLGATÓI MUNKÁK, és a HAP Galériában megtekinthető TANSZÉKI ARCKÉPCSARNOK című kiállítással, megtekinthető 2009. október 25-ig, hétfő kivételével naponta 10-18 óráig.

 

a megnyitó közönsége a HAP Galériában
12/18
a megnyitó közönsége a HAP Galériában

a megnyitó közönsége a HAP Galériában
13/18
a megnyitó közönsége a HAP Galériában

Meggyesi Tamás és Csorba Zoltán a megnyitón
14/18
Meggyesi Tamás és Csorba Zoltán a megnyitón

Pálfy Sándor és Winkler Barnabás a megnyitón
15/18
Pálfy Sándor és Winkler Barnabás a megnyitón

Tanszéki arcképcsarnok - HAP Galéria
16/18
Tanszéki arcképcsarnok - HAP Galéria

F. Körner Zsuzsa a megnyitón, a HAP Galériában
17/18
F. Körner Zsuzsa a megnyitón, a HAP Galériában


képek a Tanszéki Arcképcsarnok megnyitásáról a HAP Galériában

Vélemények (8)
rokon
2009.10.16.
14:27

A cikket kiegészítettük a TANSZÉKI ARCKÉPCSARNOK című kiállítás megnyitójáról kapott képekkel – helyszín és forrás: HAP Galéria.

Bandido
2009.10.15.
19:46

Szóval sikeres volt a pályázat :). Jó. Akkor mi lesz velük a továbbiakban?

Amúgy én láttam egy pályaművet, ahol szerepelt az olimpiai helyszínek között az óbudai gázgyár és a ferencvárosi pályaudvar területe is. Szóval volt ahol nem hiányzott a barnamező. Meg csak ennél láttam ütemezést is. Amivel persze valószínűleg nem volt kellemes szembesülni egyeseknek a bíráló bizottság tagjai közül.

ui.: az a munka nem ez a humanista:) (ember a tabló középpontjában) volt. Ebben sajnos én nem éreztem tényleges várostervezési tartalmat. 

bardóczi
2009.10.16.
08:56

@Bandido: Mi lesz velük? Beleznay Éva a megnyitón azt mondta, hogy a helyezettekkel továbbra is együtt szeretnének dolgozni, elképzelhető, hogy a pályázat egyes elemei beleépülnek majd a 2011-ben a NOB felé benyújtandó pályázati anyagba.

Nekem a BO 2020 kapcsán (és az eddig megismert pályaművek és koncepciók kapcsán) az a bajom, hogy ha elő is fordulnak benne barnamezők, akkor is zömmel ez az olimpia "ráröpül" a budapesti nagyparkokra és még be nem épített zöldterületekre, zöldmezőkre. Ha pedig barnamezőt választ, akkor megtalálja azt, ami piaci alapon nyereségesen mobilizálható/rehabilitálható. Ilyen a gázgyár, vagy ferencvárosi p.u. is. A MÁV a legtöbb teherrendező pályaudvarától szabadulni akar, mert állami cégként nem képes arra, amire szinte minden európai vasúti cég képes: rentábilisan üzemeltetni a szállítmányozási ágazatot. Egy csepeli munkám kapcsán feltettem anno a kérdést a papírgyár üzemmérnökének, hogy miért nem a kiépített iparvágányt használják az újrapapír beszállításhoz. Furcsán nézett rám, és közölte: próbálták. A MÁV sorozatos késései miatt leállt a gyár. Most kamionnal szállítatnak. Azok nem késnek.

Egy ferencvárosi rendező kis túlzással két nap alatt értékesíthető lenne az ingatlanpiacon, ha valaki kiimádkozná az állami törzsvagyonból. Jó helyen van, kiépített infrával. Nos: van aki kormányzati negyed maszlaggal fog hozzá a kiimádkozáshoz, van aki olimpia maszlaggal. A londoni gondolatban az a csodálatos, hogy ott kezdetben létezett egy barnamezős koncepció, ami osztályozta a barnamezőket, úgy, hogy mi az, ami piaci úton rehabilitálható, és mi az, aminek akkora a kármentesítési költsége, társadalmilag annyira akkut problémái vannak, hogy nem mozdul rá a piac, döglött a telek, akkumultátak a szociális problémák. Mikor ez megvolt, akkor jött az olimpiai pályázat, amiben azok lettek a célterületek, ahol csak állami segítséggel lehet végrehajtani a rehabilitációt. Azaz nem az olimpia a cél, hanem az a városrehabilitációs eszköz. Mellesleg lesz ott egy olimpia is, de az East-End utóélete nagyobb hangsúlyt kap, mint az a három hetes rendezvény.

Egy csepel szigetcsúcs (ami most ráadásul már egy külföldi befektő kezében van) válságos időn kívül bármikor mobilizálható. Egy hajógyári-szigetet, egy Margit-szigetet, egy Népszigetet, egy Népligetet, egy Városligetet nem kéne olimpiai célterületnek beáldozni, mikor ott van a külső-ferencváros, a nyócker, a X ker rozsdája, az átmeneti zóna struktúra nélküli lepénye rekreációs infra nélkül.

Igazából zéró az esély arra, hogy egy Magyarország olimpiát rendezzen, ezt lássuk be. Persze jó lenne, szép lenne, romantikus lenne, meg Hajós Alfréd milyen szépet úszott az athéni öbölben, és sportnemzet meg minden. Ébresztő, ez pont száz éve volt, ma az olimpiarendezést a G20 osztja el egymás között, és nagyjából arról szól, hogy melyik nemzetnek van jobb háttér infrastruktúrája kijátszani a WADA-t. Nem a sportról van szó, hanem városok, gazdaságok és kütyük-szerek-termékek versenyéről.

Az egész olimpiai maszlagnak egyetlen egy haszna lehetne, ha budapesti sport- és rekreációs struktúra (és a barnamezős jövőkép) át lenne gondolva ennek árnyékában. Erre mit látunk: nem az van átgondolva, hanem az, hogy miként csökkenthető tovább az egyébként is gyászos zöldfelületi (beépítésre nem szánt területi) arány. London messze okosabban használja fel az olimpiát arra, amire most való: városrehabilitációra. Mi meg? Eladunk egy fél csepelt, pihentetjük, majd aztán visszavásároljuk, hogy építhessünk hozzá még két duna hidat 3 hétért, aztán, mikor szétrohasztjuk újólag a felépített sportlétesítményeket, majd újból eladjuk? Ehh...

Az egyik képen jól látható, általad "humanistának" becézett nyertes munka várostervezési tartalmát jómagam, a kiállítást látva sem tudtam megítélni. Annyira magasan volt ugyanis a tabló, és annyira kicsi volt a mérete, hogy az apróbetűket nem tudtam elolvasni. A képanyaga pedig csak egyfajta hatásvadász dizájnerséget (látványkonyhát) ad vissza, amit én a photoshop építészet tárgykörébe sorolok.

Bandido
2009.10.16.
18:01

@bardóczi: A nyertes munkával kapcsolatban egyetértünk.

Sőt még abban is, hogy miről szól ma egy Olimpia (G20, WADA stb.)

Az is igaz, hogy nincs ember aki el tudná hinni, hogy itt 2020-ban tényleg lehet Olimpia (kivéve talán egyet...).

Kicsit azért megvédeném zöldmező-barnamező kérdésében a hallgatókat (az összeset).

Amennyire tudom a kiadott pályázati anyag eléggé orientálta őket a Dunára (sőt Csepel szigetcsúcsra). Tehát semmiképpen se az ő hibájuknak vegyük, hogy nem koncentráltak a barnamezőre. Ilyen szempontból méginkább dicséretes, hogy volt olyan csapat, amelyik a Duna melletti mindkét barnamezőt olimpiai helyszínnek javasolta.

Amúgy a londoni alapelv: olimpia az eszköz, a városfejlesztés a cél, nem pedig fordítva szerintem is jó.

bardóczi
2009.10.17.
12:40

@Bandido: valóban, ez így igaz, nem is a hallgatóknak, hanem a kiíróknak róvom fel a dolgot.

mkovaccs
2009.10.15.
16:33

Az Olimpiai ötletpályázatra beérkezett munkák valamikor be lesznek mutatva itt a fórumon? A Deák téren kiállítót munkák nekem személy szerint nagyon tetszettek, kiváncsi vagyok melyek lettek díjazva.

rokon
2009.10.15.
17:27

@mkovaccs: Az olimpiai hallgatói pályázat eredményeRészletek A 2020-as budapesti olimpia városépítészeti víziójacímű országos, nyilvános, titkos hallgatói ötletpályázat Zárójelentésébőlösszefoglaló értékelésA tervpályázatra a beadási határidőig 16 pályamű érkezett be. A tervpályázatok mindegyike megfelelt a formai követelményeknek. A kiírásban szereplő titkossági követelményeket egyik pályamű sem sértette meg. 2009. szeptember 18-ig mind a 16 pályamű lezárt és kóddal ellátott borítéka is megérkezett a BME Urbanisztika Tanszékére.

A tervpályázat Bíráló Bizottsága által a tervek értékelése során megfogalmazott általános jellegű észrevételek:- A tervpályázat magas érdeklődés mellett (56 tervpályázati regisztráció) zajlott. A beadott tervek tartalmi és grafikai színvonala egyaránt kiemelkedően magas volt.- A tervpályázati kiírás nehéz feladat elé állította a hallgatókat, ezért a tervpályázati kiírásban szereplő szempontrendszer mindegyikének maradéktalanul megfelelő terv szinte nem is érkezett be.- Ugyanakkor a tervpályázat legfontosabb szempontja, a városépítészeti vízió tekintetében sikeresnek és eredményesnek mondható. Születtek tervek, melyek kérdésfelvetésükben, gondolatiságukban, üzenetükben különösen értékesnek mondhatóak.- A tervpályázat keretei lehetőséget biztosítottak arra, hogy a városépítészeti vízió mellett az olimpia szellemisége is hangsúlyt kapjon. Örvendetes módon a tervek jó része foglakozott ezzel a gondolattal is.

A tervek magas színvonalára való tekintettel a Bíráló Bizottság a díjazásra szánt teljes összeget (1,5 millió forintot) kiosztotta, továbbá a BOM - Budapesti Olimpia Mozgalom képviselője által felajánlott dicsérő oklevelet négy tervnek odaítélte. (A zárójelekben szereplő díjak bruttó összegek.)

a pályázat eredményeI. díj (500 000 Ft)11-es számú pályaműszerzői: Beke András, Guba Sándor, Tóth Szilvia,a BME Építészmérnöki Kar hallgatói Megosztott II. díj (300 000 Ft)6-os számú pályaműszerzői: Köninger Szilárd, Lipusz Roland, Miklósi Tibor, Molnár Valéria, Soós Attila Timur,a SZIE Építészmérnöki Szak hallgatóiMegosztott II. díj (300 000 Ft)15-as számú pályaműszerzői: Hóbor Eszter, Tóth Ádám, Mangel János,a BME Építészmérnöki Kar hallgatóiMegosztott III. díj (200 000 Ft)1-es számú pályaműszerzői: Mikuli Vera, Gerse Dániel, Mészáros Tamás, Eszi László, Zilahi Péter,a PTE Pollack Mihály Műszaki Kar hallgatóiMegosztott III. díj (200 000 Ft)13-as számú pályaműszerzői: Veisz Szilárd, Zalai Tamás,a BME Építészmérnöki Kar hallgatóiNégy terv a BOM - Budapesti Olimpia Mozgalom dicsérő oklevelét kapta

2-es számú pályaműszerzői: Érsek Gábor, Hutter Dóra, Nagybaczoni Petra, Szabó Gyöngyvér, Zelenák Fruzsina,a BCE Tájépítészeti Kar, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék hallgatói3-as számú pályaműszerzői: Hakkel Márton, Holczer Veronika, Madas László, Hajós Balázs,a BME Építészmérnöki Kar hallgatói8-as számú pályaműszerzője: Sági Gergely,a BME Építészmérnöki Kar hallgatója9-es számú pályaműszerzői: Kálmán Zsófia, Németh Zoltán,a PTE, Pollack Mihály Műszaki Kar hallgatói

Nem született még döntés arról, hogy a díjazott pályaműveket az epiteszforum.hu vagy az Urbanisztika Tanszék publikálja-e majd.

T. mkovacs,hozzászólásához még annyit: az olimpiai pályázatról "kiállított" (nem 'kiállítót') ábrákat a Szabad sajtó úti Budapest Galériában láthatott (erről a kiállításról szól a fenti beszámoló.)

a szerk.

mkovaccs
2009.10.16.
07:48

@rokon: T. rokon

Köszönöm az információkat és a korrekciót, ami a helyesírást illeti. A műveket viszont nem a Budapest Galériában, a cikkben ismertetett kiállításon, hanem október elején a Deák tér mellett a városháza mögötti kerítésre kiállítva tekintettem meg, egy olimpiai pillanatokat bemutató fotókiállítással egybekötve. Ezen a kiállításon még név és rangsor nélkül voltak kiállítva a beérkezett pályaművek.

 

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.