építészet : környezet : innováció

Egeraat–torony a Belvárosban

Hatvanöt méteres toronnyal egészítette ki Erick van Egeraat a Városháza Fórum terveit: az ötletet a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács lelkesen üdvözölte, bár voltak, akik a rajzokból az egészhez képest satnya és alacsony építményre következtettek. A helyi magassági korlátozást jócskán túllépő torony megépítését az a „vertikális építészeti hangsúlyképzésre” vonatkozó új szabálymódosítás teszi lehetővé, mely még 2008 végén született.
Haba Péter tervtanácsi tudósítása.

Hatvanöt méteres toronnyal egészítette ki Erick van Egeraat a Városháza Fórum terveit: a Károly körút és a Bárczy István utca sarkára elképzelt építményt a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács tagjai július 30-i értekezletükön lelkesen üdvözölték, bár voltak néhányan, akik satnyának és alacsonynak tartották. A belváros-lipótvárosi kerületi építési szabályzatban szereplő magassági korlátozást jócskán túllépő torony megépítését az a „vertikális építészeti hangsúlyképzésre” (sic!) vonatkozó új bekezdés teszi lehetővé, mely még 2008 végén született.

A korábbi látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects
A korábbi látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects

A szabálymódosítás az V. kerületben négy helyszínen – köztük a Városháza Fórum területén – törölte el az építménymagasság maximalizálását. A Városháza Fórumra vonatkozó szövegrész szerint „az építési hely maximum 5%-án vertikális hangsúly építhető, amelynek legmagasabb pontját és méreteit az elvi építési engedélyben kell meghatározni (…).” A toronykoncepció szakmai vitájára egyébként azért volt szükség, mert a pályázatra beadott tervekben nem szerepelt, így nem is esett át szakértői zsűrizésen.

Erick van Egeraat a tervek bemutatása során elmondta, hogy bár az eredeti (a tervpályázatra beadott) terveken látható kiemelkedő sarokelem 36 méter magasra nyúlt (az akkori szabályok ennyit engedtek), mégsem látta el igazán feladatát: nem adott valódi hangsúlyt az épületegyüttes számára. A tervező emblematikus építészettörténeti példákkal igyekezett alátámasztani, hogy az ideális városháza-torony nagyjából kétszer olyan magas, mint az épület tömege. Ez jelen esetben 65 métert jelent, amely az adott környezetben szerencsésnek tűnik: a legmagasabb szomszédos épületnél (Anker-ház) valamelyest magasabb lenne, s jól látszana a Várból is, így válhatna a funkció jelentőségéhez méltó építészeti jellé, viszonyítási ponttá.

A torony a Károly körúti nyitott (a belső „fórumba” vezető) kollonád formavilágát folytatná, enyhe ívben felfelé keskenyedve. Az építményt a tervezők nem sisakkal, hanem egyszerű sík tetővel zárták le, ekképp az üvegfalakat tagoló vertikális elemekből álló szerkezet formai értelemben nyitott maradna (Egeraat magyarázatként hozzáfűzte, hogy kísérleteztek hagyományos toronylefedési formákkal, de ezek egyrészt nehezen szervültek a torony formavilágához és funciónélküliségéhez, így maradtak a felfelé törő, „végtelen” megoldásnál).

Az épülettömeg fölé emelkedő rész funkció nélküli lenne, csak egy kilátóplatformot alakítanának ki 48 méter magasan. Mint Erick van Egeraat rámutatott, a torony miatt módosítani kellett a csatlakozó épületrészek homlokzatait, máskülönben az erős vertikális elem megbontotta volna a kompozíció egységét. Főleg a Bárczy István utcai szárny látványa változott; jóval nyugodtabb, zártabb lett (ebben a tömbben szállodát vagy irodákat képzelt el a tervező). Átalakult kissé a Károly körúti homlokzat is – a városházi tömb tetővonala finoman ívelő ívet ír le a korábbi egyenesen előretörő „penge” helyett.

Cselovszki Zoltán V. kerületi főépítész kampánybeszédnek is beillő opponenciájában a helyi építési szabályzat – már említett – új bekezdésének jelentőségét hangsúlyozta, azt, hogy ezzel a várost évek óta béklyóban tartó rendeletek elleni munka egyik fontos lépése történt meg. Mint mondta, szándékuk az, hogy lehetőséget adjanak egy fontos régi városi építészeti hagyomány (vertikális hangsúlyok, tornyok építése) újjáéledésére. Hozzátette, talán a Városháza Fórum tornya esetében sem feltétlenül a szigorúan értelmezett várossziluett, a városi táj a legfőbb szempont, hanem az a „magasabb táj”, az a szellemiség, melyet egy impozáns torony megtestesíthet.

A tervtanácsi tagok közül kevesen fogalmaztak meg a toronnyal kapcsolatban karakteres véleményt, többen inkább a terv egészével kapcsolatban bocsátkoztak hangos gondolkodásba (ez azonban nem volt az értekezlet tárgya).

A toronytervet Weiler Árpád támogatja, Eltér István „el tudja fogadni”, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal részéről az hangzott el, hogy „hiányozna, ha nem lenne”. Ritoók Pál számára Erick van Egeraat torony-indoklása meggyőző volt, de maga az építmény nem nyúlik elég magasra, ráadásul vékonyabb is a kelleténél, így az épületegyüttes egészéhez és a környező városi szövethez képest nem nyer megfelelő hangsúlyt, nem válik szimbólummá. A művészettörténész ennek kapcsán az 1939-40-es, ugyanerre a helyre szóló városházabővítési tervpályázatra utalt, melyre sokkal monumentálisabb toronnyal rendelkező épületek elképzeléseit nyújtották be. Természetesen nem követendő példaként emlegette ezt, inkább a témához való hozzáállás bátorságát szemléltette. Ritoókéhoz hasonló véleményt fogalmaztak meg Fazakas György és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakértői is. A torony visszafogott magasságával kapcsolatos kifogások egyáltalán nem ütköztek ellenállásba – ez azért meglepő kissé, mert a szakma bizonyos köreiben a toronyellenességnek erős hagyománya és kifinomult retorikája van.  

A tervtanács építési engedélyezésre ajánlotta a tervet, de felhívta a tervező figyelmét az elhangzott kifogások megfontolására: a torony markánsabb lehetne, akár a magasság növelésével is. Fegyverneky Sándor országos főépítész hozzátette, hogy megoldásra várnak a több tervtanácsi tag által szintén megemlített problémák (miszerint a tervnek reagálnia kellene a telken átvonuló egykori várfalra, s a tervezőnek át kellene gondolnia a régi városháza északnyugati keresztszárának áttörésével kapcsolatos elképzelését).

Haba Péter

az új tervről egyelőre nem rendelkezünk képanyaggal
a szerk.

18 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »