Nézőpontok/Vélemény

Egeraat–torony a Belvárosban

1/2

A korábbi látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects

A korábbi látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects
A korábbi látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects
A korábbi látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects
A korábbi látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects
1/2

A korábbi látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects

Egeraat–torony a Belvárosban
Nézőpontok/Vélemény

Egeraat–torony a Belvárosban

2009.07.31. 09:04

Cikkinfó

Szerzők:
Haba Péter

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Egeraat, Erick van

Vélemények:
18

Hatvanöt méteres toronnyal egészítette ki Erick van Egeraat a Városháza Fórum terveit: az ötletet a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács lelkesen üdvözölte, bár voltak, akik a rajzokból az egészhez képest satnya és alacsony építményre következtettek. A helyi magassági korlátozást jócskán túllépő torony megépítését az a „vertikális építészeti hangsúlyképzésre” vonatkozó új szabálymódosítás teszi lehetővé, mely még 2008 végén született.Haba Péter tervtanácsi tudósítása.

Hatvanöt méteres toronnyal egészítette ki Erick van Egeraat a Városháza Fórum terveit: a Károly körút és a Bárczy István utca sarkára elképzelt építményt a Központi Építészeti-Műszaki Tervtanács tagjai július 30-i értekezletükön lelkesen üdvözölték, bár voltak néhányan, akik satnyának és alacsonynak tartották. A belváros-lipótvárosi kerületi építési szabályzatban szereplő magassági korlátozást jócskán túllépő torony megépítését az a „vertikális építészeti hangsúlyképzésre” (sic!) vonatkozó új bekezdés teszi lehetővé, mely még 2008 végén született.

A korábbi látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects
2/2
A korábbi látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects

A korábbi látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects
1/2
A korábbi látványterv - Erick van Egeraat Associated Architects


A szabálymódosítás az V. kerületben négy helyszínen – köztük a Városháza Fórum területén – törölte el az építménymagasság maximalizálását. A Városháza Fórumra vonatkozó szövegrész szerint „az építési hely maximum 5%-án vertikális hangsúly építhető, amelynek legmagasabb pontját és méreteit az elvi építési engedélyben kell meghatározni (…).” A toronykoncepció szakmai vitájára egyébként azért volt szükség, mert a pályázatra beadott tervekben nem szerepelt, így nem is esett át szakértői zsűrizésen.

Erick van Egeraat a tervek bemutatása során elmondta, hogy bár az eredeti (a tervpályázatra beadott) terveken látható kiemelkedő sarokelem 36 méter magasra nyúlt (az akkori szabályok ennyit engedtek), mégsem látta el igazán feladatát: nem adott valódi hangsúlyt az épületegyüttes számára. A tervező emblematikus építészettörténeti példákkal igyekezett alátámasztani, hogy az ideális városháza-torony nagyjából kétszer olyan magas, mint az épület tömege. Ez jelen esetben 65 métert jelent, amely az adott környezetben szerencsésnek tűnik: a legmagasabb szomszédos épületnél (Anker-ház) valamelyest magasabb lenne, s jól látszana a Várból is, így válhatna a funkció jelentőségéhez méltó építészeti jellé, viszonyítási ponttá.

A torony a Károly körúti nyitott (a belső „fórumba” vezető) kollonád formavilágát folytatná, enyhe ívben felfelé keskenyedve. Az építményt a tervezők nem sisakkal, hanem egyszerű sík tetővel zárták le, ekképp az üvegfalakat tagoló vertikális elemekből álló szerkezet formai értelemben nyitott maradna (Egeraat magyarázatként hozzáfűzte, hogy kísérleteztek hagyományos toronylefedési formákkal, de ezek egyrészt nehezen szervültek a torony formavilágához és funciónélküliségéhez, így maradtak a felfelé törő, „végtelen” megoldásnál).

Az épülettömeg fölé emelkedő rész funkció nélküli lenne, csak egy kilátóplatformot alakítanának ki 48 méter magasan. Mint Erick van Egeraat rámutatott, a torony miatt módosítani kellett a csatlakozó épületrészek homlokzatait, máskülönben az erős vertikális elem megbontotta volna a kompozíció egységét. Főleg a Bárczy István utcai szárny látványa változott; jóval nyugodtabb, zártabb lett (ebben a tömbben szállodát vagy irodákat képzelt el a tervező). Átalakult kissé a Károly körúti homlokzat is – a városházi tömb tetővonala finoman ívelő ívet ír le a korábbi egyenesen előretörő „penge” helyett.

Cselovszki Zoltán V. kerületi főépítész kampánybeszédnek is beillő opponenciájában a helyi építési szabályzat – már említett – új bekezdésének jelentőségét hangsúlyozta, azt, hogy ezzel a várost évek óta béklyóban tartó rendeletek elleni munka egyik fontos lépése történt meg. Mint mondta, szándékuk az, hogy lehetőséget adjanak egy fontos régi városi építészeti hagyomány (vertikális hangsúlyok, tornyok építése) újjáéledésére. Hozzátette, talán a Városháza Fórum tornya esetében sem feltétlenül a szigorúan értelmezett várossziluett, a városi táj a legfőbb szempont, hanem az a „magasabb táj”, az a szellemiség, melyet egy impozáns torony megtestesíthet.

A tervtanácsi tagok közül kevesen fogalmaztak meg a toronnyal kapcsolatban karakteres véleményt, többen inkább a terv egészével kapcsolatban bocsátkoztak hangos gondolkodásba (ez azonban nem volt az értekezlet tárgya).

A toronytervet Weiler Árpád támogatja, Eltér István „el tudja fogadni”, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal részéről az hangzott el, hogy „hiányozna, ha nem lenne”. Ritoók Pál számára Erick van Egeraat torony-indoklása meggyőző volt, de maga az építmény nem nyúlik elég magasra, ráadásul vékonyabb is a kelleténél, így az épületegyüttes egészéhez és a környező városi szövethez képest nem nyer megfelelő hangsúlyt, nem válik szimbólummá. A művészettörténész ennek kapcsán az 1939-40-es, ugyanerre a helyre szóló városházabővítési tervpályázatra utalt, melyre sokkal monumentálisabb toronnyal rendelkező épületek elképzeléseit nyújtották be. Természetesen nem követendő példaként emlegette ezt, inkább a témához való hozzáállás bátorságát szemléltette. Ritoókéhoz hasonló véleményt fogalmaztak meg Fazakas György és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakértői is. A torony visszafogott magasságával kapcsolatos kifogások egyáltalán nem ütköztek ellenállásba – ez azért meglepő kissé, mert a szakma bizonyos köreiben a toronyellenességnek erős hagyománya és kifinomult retorikája van.  

A tervtanács építési engedélyezésre ajánlotta a tervet, de felhívta a tervező figyelmét az elhangzott kifogások megfontolására: a torony markánsabb lehetne, akár a magasság növelésével is. Fegyverneky Sándor országos főépítész hozzátette, hogy megoldásra várnak a több tervtanácsi tag által szintén megemlített problémák (miszerint a tervnek reagálnia kellene a telken átvonuló egykori várfalra, s a tervezőnek át kellene gondolnia a régi városháza északnyugati keresztszárának áttörésével kapcsolatos elképzelését).

Haba Péter

az új tervről egyelőre nem rendelkezünk képanyaggal
a szerk.

Vélemények (18)
citrus
2009.08.04.
05:26

Félreértitek a helyzetet! Nagy projekt, nagy pénzek, nagy síbolás. A ház csak ürügy, eszköz a pénzek kitáncoltatására. Itt nincs szó építészetről. Emlékezzetek, hogyan nyerte meg a pályázatot, kiknek a hathatós segítségével! A pályázat is csupán ürügy volt. Szó sincs építészetről, így nem is érdemes beszélni építészeti kérdésekről, annál is inkább, mert feltehetően meg sem épül... és feltehetően nem is cél a megépítése. Csupán egy cimke, amihez lehet lóvét ragsztani. Ez van.

Mócsi Gábor
2009.08.04.
06:16

@citrus: Így van, lásd kormányzati negyed.

zapata
2009.08.03.
09:09

Ezekről a tornyokról-magasházakról-”jelekről”-”hangsúly”okról gonosz módon a párttitkárok és tanácselnökök hetvenes évekbeli ex-egi-monumentum versenye jut eszembe, ami arról szólt, ki tud bizarrabb módon magasházat építtetni az ő kiskirályságában (Veszprém, Gyöngyös, stb.). Még az őket kiszolgáló kollégák érvelése is kísértetiesen hasonlított a mostaniakéhoz. Ami pedig a Városházát illeti, azt hiszem Bardóczi fogta meg a történet lényegét a karcsúsodás helyett terebélyesedő bürokráciáról szólva.

EMA
2009.08.03.
20:25

@zapata: Nemcsak a terebélyesedő bürokráciáról van szó, hanem egy városvezetői felelőtlenségről, egy olyan akarnokságról, amit józan ész fel nem foghat! Bárdóczinak ez vagy a huszadik igen megfontolt irása az egész épités ellen, de valaki odafigyel? Ezek ott a városházán addig nem veszik észre magukat, amig ki nem tör a parasztlázadás és vasvillákkal el nem kergetik  őket!  Agyrém!

 

bardóczi
2009.08.03.
07:28

A városháza toronykérdés az én olvasatomban felvet még egy problémát amire szabályozási válasz kerestetik. Erős toronypárti érv szokott lenni, hogy az tulajdonképpen az építészeti jel képzés egyik legegyszerűbb és egyben legmarkánsabb eleme a várossziluett módosítására. Cselovszki főépítész egyenesen odáig megy, hogy a várossziluettet azonosítja a városi táj fogalmával. Véleményem szerint hibásan. A városi táj ennél jóval több, a héten zajló Savaria nyári Egyetemen lesz is erről egy előadás Dr. Gerzanics Annamária interpretálásában, amelynek címe: "A táj nem csak kép".

Hogy érthetőbben fogalmazzak: egy 65 méteres campanile, aminek csak kilátó (esetleg harang, fényjáték, kávézó) funkciói vannak, nem említhető egy napon egy funkciókkal telített (szálloda, bériroda, lakás stb.) toronnyal. Az óriási különbséget nem a forma-arány különbözősége, hanem a terhelés és terhelhetőség adják. Funkció nélküli (avagy meglehetősen kicsiny terhelést okozó tornyokat, melyeket pusztán építészeti, orientáló jelekként fogunk fel, a városi táj képes befogadni, asszimilálni szerkezeti változások nélkül. (Magánvéleményem, hogy persze a budapesti belvárosban a legkevésbé van szükség városi jelek létrehozására ilyen eszközökkel, mert éppen a belváros hemzseg építészeti jelektől, sőt ezen jelek többsége sokkal szofisztikáltabb, mint a fallikus szimbólumokra bazírozás. De ez inkább a kiírók sara, semmint a kiírásra válaszoló építészé.)

Ami viszont képtelenség (és ez is városi táj), az a 65 méteres torony alatt van. Az a 40.000 új négyzetméter összterületű új iroda-szálloda-kulturális-kereskedelmi tér, és az az 1300 db új mélygarázs hely többlet terhelés, amit a belváros a városháza projektjével okozni fog. Robbanásszerű változást, ami nem az élhetőség irányába, nem az önkormányzati reform (kisebb önkormányzat), nem a tehermentesítés irányába visz. Nagyon ingoványos talajra tévedtünk: összemosni a terhelést nem okozó jelséget a terhelést okozó magasházzal nem szabad. A városi táj ugyanis valóban nem csak kép.

Alapjaiban hibásnak vélem azt a paktumot, amelyre Beleznay Éva hivatkozni szokott, miszerint a Gödör és a Városháza tér közül az egyiket be kell építeni a másik maradhat szabad tér. Nem tudom e paktum kik között született, pláne nem, hogy mi értelme van? Kényszeresnek tartom azt a funkciókeresést, ami ez ügyben lezajlott: a gombhoz a kabátot tipikus esete. Szálloda? Minek oda ahol van egy csomó? Iroda? Hemzseg a terület az offices for rent tábláktól. Kulturális tér? A terület hihetetlen gazdagsága zavarbaejtő csak a kamara színház kínálatból. A Dizájn Terminált 7 éve nem sikerül megnyitni és komolyan ezen izmozunk? Nem inkább azt kéne tiszteségesen tető alá tenni? Turisztikai infópont? Városházi irodák? Könyörgöm, a mai városházi épület fele szellemház!

Bár a Gödör területe kapcsán rendre felmerül, hogy "kihasználatlan", mégis másik oldalról a túlhasználat miatti hatalmas amortizációról nézhetünk, hallhatunk, olvashatunk híreket és egy átlagos nyári délután már gombostűt nem lehet a területén leejteni, annyi a használó. A mindössze két évre tervezett városházi ideiglenes park a pálinka és a fröccsfesztiválon keresztül a politikai köztér és a könyvhét rendezvényeit is asszimilálta nem éppen ideiglenes fennállása alatt, bár erre kialakítása teljesen alkalmatlan. Eközben a döntéshozók (semmi pénzzel a zsebükben) sem veszik tudomásul, hogy ha háromszor annyi köztér tudna létesülni a belvárosban, mint a mai városháza tér területe (a képviselői loncsos parkolóval együtt), akkor is be tudnák lakni pillanatok alatt a városlakók, sőt a köztér üzemeltethető legalább nulszaldósan is, ha nem ingyen osztogatják a rendezvényi helybérletet az illetékesek, hanem gazdálkodnak vele, megismerik a visszaforgatás, az amortizáció, az üzemeltetés fogalmát. Azt sem sikerült belátni, hogy ma a mai városháza 50%-os kihasználtságú, így annak átnyitásával, a földszinti területek kereskedelmi (kávéház, étterem, söröző, galéria, stb.) egy takarékos városháza állna elő, a földszinti területek bérleti bevételeiből pedig finaszírozható az egész barokk együttes mai céloknak is megfelelő felújítása. Nem! inkább még építenének hozzá. Minek? Senki nem érti. Vagy nem sokan. Válaszokat mindenesetre kapunk rá. Építészeti jelről beszélnek, meg várossziluettről, meg "fenntartható építészetről" (sic!), a város szerkezetéről, a tehermentesítésről semmit. Pedig ezek nagyon is a városi tájjal összefüggő stratégiai kérdések. Olyanok, amelyek központi tervtanácsi kompetencián is túlmutatnak. Mivé lesz így ez a terület? Nem egy újabb belvárosi plázává? Persze egy plázának is vannak fórum funkciói. De talán mégsem ezt kéne. Ha a campanile hiánya fáj az lám orvosolható, de ttől ennek a területnek a sorsa nem lesz megoldottabb, jobb, tájba illesztettebb. Tájba illeszteni szociálisan, gazdaságosan, funkcionálisan, szerkezetileg (is) tudni kell, ehhez nem elegendők 65 méteres tornyocskák. Ha pedig a campanile a trójai faló magasház ügyben, akkor még szomorúbban legyinthetünk a városházára.

nemesdave
2009.08.02.
00:47

Üdv,

Ha megvalósul, szerintem büszkék lehetünk rá.

A pókhálós arhitechtúra annyira elcsépelt amennyire a pályázaton nyertesként kijött ezzel a stílussal. Ha sikerül ezt megvalóstani szerintem példamutató lehet a hazai építészek előtt, hogy Egaraat saját stílusában végig tud vinni rossz helyzetből egy ilyen project-et. Lehet fújolni, akármi; csináljatok jobbat, ez az egész ezt üzeni.

(Bocsánat a stílusért, de a blogos beírkálás kihozza a stílust.)

Mindenki saját sikerének kovácsa, persze a mai világ olyan képmutató, amilyenek a mai emberek. Csókolom, tessék változni.

Szerintem a legnagyobb tisztelet Egaraat-nak, biztos nem ez lesz élete legjövedelmezőbb munkája, de ha tisztességesen végigviszi lesz egy jó belvárosi épületünk.

Üdvözelttel,

Nemes Dávid

 

 

EMA
2009.08.02.
07:40

@nemesdave: Arra lennénk büszkék, ha egyszer olyan városvezetés lenne Budapesten, amely a város védelmében és érdekében hoz döntéseket, nem pedig a saját kétes értékű emlékműveit pottyantja le a város különböző pontjain! A Demszky-féle agyrémekből túl sok van a városban, és a szégyen, hogy mindezekhez "szakemberek" segédkeztek! 

Lassan az épitészek is olyan megvetett foglalkozás lesz ebben az országban mint a politikusé, és nem alaptalanul, hiszen a politikusi seggnyalásban már egész kiváló eredményeket mutathat fel a szakma. 

 

Stop Szmog
2009.08.03.
00:22

@EMA: EMA

Nem gondoltál még arra, hogy közvetlenül Egeraatnak írj levelet? Leírhatnád benne az összes eddigi ellenérvet, onnan kezdve, hogy a megkérdezett 'városlakók' nagyon nem ezt akarják. Ha le is szarja legalább tudjon róla.

EMA
2009.08.03.
20:15

@Stop Szmog: Megfontolandó gondolat! Köszi...:) Legalább tudja...

Bár, azt hiszem, hogy ennél nagyobb figyelemfelkeltő akció kellene... de igaz, neki, közvetlenül is el kell mondani...

Stop Szmog
2009.08.04.
22:47

@EMA: A kettő nem zárja ki egymást :) Legyen nagy akció is, persze. Kíváncsian várom a levelet.

lecsó
2009.08.01.
22:32

"jól látszana a Várból is, így válhatna a funkció jelentőségéhez méltó építészeti jellé, viszonyítási ponttá.""Az épülettömeg fölé emelkedő rész funkció nélküli lenne, ""a Városháza Fórum tornya esetében sem feltétlenül a szigorúan értelmezett várossziluett, a városi táj a legfőbb szempont, hanem az a „magasabb táj”, az a szellemiség, melyet egy impozáns torony megtestesíthet." „Az építtető minőségmániás ember, aki jó fej, hogy ide épít ilyen finom dolgokat.” Ez ugyanattól a személytől származik, mint az előző idézet, csak egy másik beruházás kapcsán. A Molnár utcai szállodáról van szó, ahol befalazták a lakókat.Kulturális Örökségvédelmi Hivatal: „hiányozna, ha nem lenne”.Mind közül ez a legfelháborítóbb, legijesztőbb, leglehangolóbb.

zapata
2009.08.03.
11:20

@lecsó: A "Kulturális Örökségvédelmi Hivatal: „hiányozna, ha nem lenne”."?

Szerintem a KÖH hiányzik, mert nincs.

abra
2009.08.01.
22:05

Nemhogy örülnétek neki, hogy egy „NÉV” tervez ide. A magyar építészek állandóan fanyalognak, és mindent túlgondolnak. Ha odateszi a tornyot, akkor odateszi és kész! Pár év múlva ti is szeretni fogjátok!

EMA
2009.08.01.
21:07

A végén épitészgyűlölő leszek... vagy az ÉPITÉSZEK nem ilyenek? Ha sosem ismertem volna igazi épitészeket, akkor talán elhinném, hogy azok, akik ilyen felelőtlenül önző és nagyképű döntéseket hoznak, azok épitészek, holott ezek csak rombászok, városrombászok.

Eva M. Amichay városgazdász, újságíró

andras
2009.08.01.
12:06

naaa! Egeraatnak sikerült aklimatizálódnia :D. Úgy látszik alkotói-válság is van?! Pókháló, pókháló sztem totál nem illik a városképbe. Vagy lehet elfogyott a pénz új scriptek vásárlására is ?! :D ezek a látványtervek elég elkedvetlenítőek. sok munka nem volt velük. az biztos! kíváncsi leszek mikor sikerül űberelni a vörösmarty-i fazakas alkotást. de ezért hajrá.

Stop Szmog
2009.07.31.
21:23

Tehát a 65 méteres torony valamivel magasabb lenne, mint az Anker.De akkor miért 48 méteres magasságban lesz a kilátó?Ennyi erővel lehetne az Anker tetején is.Várjunk csak, milyen magaslatok is vannak még a közelben? Ja, a 96 méter magas Bazilika. Meg a Parlament kicsit odébb, szintén 96 méterrel :)

Mócsi Gábor
2009.08.04.
06:15

@Stop Szmog: Valamivel magasabb? A 65 m az ma 22 emeletnek felel meg. Maximum 45-50 m lehet, de az is a legfelső bádogdarabka csúcsa. Egyébként a Károly Körúton ha jól emlékszem 25 m-es a beépíthető magasság a telekre.

Stop Szmog
2009.08.04.
22:52

@Mócsi Gábor: Ja, akkor nem értettem az iróniát.

Az viszont mindegy, mennyi most a beépíthető magasság hiszen:

"A szabálymódosítás az V. kerületben négy helyszínen – köztük a Városháza Fórum területén – törölte el az építménymagasság maximalizálását."

Azt egyébként lehet tudni melyik a másik három helyszín?

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk