| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Lakóépület

Egy épület megvalósulásának anatómiája

1/27

Premier Ház homlokzat

Premier Ház homlokzat

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

?>
Premier Ház homlokzat
?>
Premier Ház homlokzat
?>
Premier Ház
?>
Premier Ház
?>
Premier Ház
?>
Premier Ház
?>
Premier Ház
?>
Premier Ház
?>
Premier Ház
?>
Premier Ház
?>
Premier Ház
?>
Premier Ház
?>
Premier Ház
?>
Premier Ház
?>
Premier Ház
?>
Premier Ház
?>
Premier Ház
?>
Premier Ház
?>
Premier Ház
?>
Premier Ház
?>
Premier Ház
?>
Premier Ház
?>
Premier Ház
?>
Premier Ház
?>
Premier Ház
?>
Premier Ház
?>
1/27

Premier Ház homlokzat

Premier Ház homlokzat

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Premier Ház

Egy épület megvalósulásának anatómiája
Épületek/Lakóépület

Egy épület megvalósulásának anatómiája

2009.09.29. 05:26

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Bálint Imre, Tóth András, Rádics Tamás

Vélemények:
24

Az épület átadása megtörtént, használhatóságát és az építészeti gesztusok erejét a jövő igazolja. Egy biztos, hogy a magasra szabott városrendezési mutatókból a tervezés során már nemigen lehet kilépni. • Bálint Imre felelős tervező írása a Premier házról.

Budapest, VIII. kerület – „nyócker" – beépítésének történeti heterogenitása a mai napig rányomja bélyegét a környezetre. A XIX. század fordulója, a XX. század első felének építészete, a tömeges lakásépítés és a jelenkor építészete párhuzamosan van jelen. Nemcsak az építészet, de az itt lakók társadalmi rétegződése is heterogén.

 

Premier Ház homlokzat
1/27
Premier Ház homlokzat

Premier Ház homlokzat
2/27
Premier Ház homlokzat

 

 

Corvin Mozi – Corvin köz – 1956. Corvin Mozi – Corvin projekt – 2006. A sokat megélt városrész sorsa új kanyart vett, és remélhetőleg forradalmian jó eredményeket fog hozni, köszönhetően a fejlesztők gondos előkészítő munkájának és számos pályázatnak.

 

Premier Ház
3/27
Premier Ház

Premier Ház
4/27
Premier Ház

Premier Ház
5/27
Premier Ház

Premier Ház
6/27
Premier Ház

 

 

A projekt tengelyéről kissé leszakadva, az Üllői út felé, a Tömő és Nagytemplom utca sarkán egy foghíj-beépítéssel bízták meg irodánkat. Nem meglepő, hogy a hatályos szabályozási terv szerint a telek igen magas „városrendezési mutatókkal" rendelkezett, melynek eleget tenni nehéz. A saroktelek Nagytemplom utcai határán hosszan benyúló tűzfal, míg a Tömő utcai telek határán egy alacsony, keskeny tűzfallal jelzi a meglevő épületeket. Egyébként pedig a tervező igen nehezen tudott elvonatkoztatni a Pál utcai grundok, a Fűvészkert, a Ludovika történetiségétől és hangulatától.

 

Premier Ház
7/27
Premier Ház

Premier Ház
8/27
Premier Ház

Premier Ház
9/27
Premier Ház

Premier Ház
10/27
Premier Ház

 

 

A Tömő utca szemközti oldalán megmaradó földszintes, illetve egyemeletes épületek és egy kialakított grund található. Elképzelhető, hogy ilyen fizikális és történeti környezetben milyen nehéz 5,0 m2/m2 szintterület mutatóval elfogadható épületet kreálni.

 

 

Premier Ház
11/27
Premier Ház

Premier Ház
12/27
Premier Ház

Premier Ház
13/27
Premier Ház

Premier Ház
14/27
Premier Ház

Premier Ház
15/27
Premier Ház

 

Az alaptézis a következő volt: a hosszú tűzfalat egy vékony, funkcionális kéreggel takarjuk le, az alacsony, keskeny foghíj pedig közel azonos magassággal indul. Aztán egy földszint 4 emeletes épületszárnnyal eljutunk a sarokig, ahol ez teljes magasságában megáll és a tetején elhelyezkedő, az utca felé erősen visszahúzott, íves átmenő szárnnyal simul a Nagytemplom utcai épületszárnyhoz.

 

Premier Ház
16/27
Premier Ház

Premier Ház
17/27
Premier Ház

Premier Ház
18/27
Premier Ház

Premier Ház
19/27
Premier Ház

Premier Ház
20/27
Premier Ház

 

 

Négy gesztust szerettünk volna tenni a környezet felé.

  • Az alacsony keskeny foghíjtól egy prizmaszerűen emelkedő épületszárnnyal válunk el.
  • A 5. szinttől az épületet más anyaggal és formával az eredeti homlokzati síktól visszaléptetjük. Ezzel a szűk utcára való nehézkes rátelepedés érzését valamelyest csökkentjük.
  • A sarkot gátlástalanul és jó alaposan „kilyukasztjuk". Az 5. szinten keresztül be lehet látni a gondozott XXI. századi kertépítészetre, a XXI. század grundjára.
  • Az első két szintet jelzésként más anyaggal burkoljuk, ezzel a szemközti oldal gerinc- vagy párkánymagasságának léptékére utalva.

A mellékelt első vázlatból látható a szándék, melyből nagyon sokat meg tudtunk tartani, kivéve a saroklyukat, amely a szintterület jobb kihasználhatósága miatt a megrendelő kérésére fokozatosan „begyógyult" és a ház az építménymagasság lehetőségein belül egy szinttel „gyarapodott".

 

Premier Ház
21/27
Premier Ház

Premier Ház
22/27
Premier Ház

 

 

A ház megjelenésével kapcsolatban sajnos további kompromisszumokra is kényszerültünk, mert a homogén téglaburkolatú alsóbb szinteket - amelyeknek szigorú lyukséma homlokzatuk van - pénzügyi okok miatt terrakotta színű vakolat váltotta fel. A begyógyult sarok alsó két szintjének üvegbuborékában majdan kávézó üzemel.

 

Premier Ház
23/27
Premier Ház

Premier Ház
24/27
Premier Ház

Premier Ház
25/27
Premier Ház

Premier Ház
26/27
Premier Ház

 

 

Az épület átadása megtörtént, használhatóságát és az építészeti gesztusok erejét a jövő igazolja. Egy biztos, hogy számtalan esetben a magasra szabott városrendezési mutatókból a tervezés során már nemigen lehet kilépni.

Bálint Imre DLA
fotók: Zsitva Tibor


Corvin sétány - Cordia Premier Ház

beruházó: Corvin 120 Projekt Ingatlanforgalmazó Zrt.

tervezők

építészet
Bálint Imre DLA, Ybl-díjas építész
Tóth András okl. építészmérnök
Rádics Tamás okl. építészmérnök
statika
Ungi Lajos vezető statikus tervező
Ungi Balázs vezető statikus tervező
Kerekes Zoltán statikus tervező
gépészet
G. Bihary Erzsébet vezető gépész tervező
villamosság
Dorgai Károly vezető villamos tervező
kert
Karádi Gábor tájépítész

generál kivitelező: Pedrano Zrt.

fontosabb adatok
terület: 2480 m2
beépítettség: 59 %
szintterületi mutató: 5 m2/m2 helyett 4,75 m2/m2

Az épület alatt egy szint parkoló, az épületen belül 180 lakás található, melyek mintegy 60%-a 1–1,5 szobás, a többi két- vagy többszobás.

Vélemények (24)
halottember
2009.10.06.
13:34

Kedves egybegyűltek! (Az a kb. tucatnyi ember, aki nem csak a cikkek képeit nézegeti meg.) A sok nemes és építő gondolat, nézőpont mind nagyon üdítő, elgondolkodtató, de valamit konkrétan se ártana csinálni, a sok "hajderosszezazegész" típusú lamentálás mellett.

Mondjuk erre a mindenkori kormányzat illetékes kulturális/örökségvédlmi/népjóléti stb... (leginkább persze  építésügyi (??? !!!!)) minisztériuma lenne leginkább hivatott (a parlamenttől  törvényeket kikényszerítve)(na erre ebben az országban assszem várhatunk még néhány évtizedet...) Ha pedig ez "magától" nem megy,  saját önkormányzatunknak, kamaránknak kellene ezt kikényszeríteni.

Persze a jelenlegi "örökös tagok" puszi-pacsi rendszerében, ahol egy olyan alapvetően szép, előremutató gondolat, mint a FUGA is vérlázítóan belterjes módon (építészeti tervpályázat, vagy legalább ötletbörze nélkül !!!) jön létre-haveri leosztás alapján- (nem mellesleg a megnyitón B.B.B. borral a territóriumot külön megjelölve), illetve  azt (mármint a kamarát) a "Fölkentek" nagy munkák lenyúlására használják (itt a bor mellett a második konkrét kapcsolódás jelen cikkhez) szintén nincs sok reménykedni való...

Szóval szerintem használjuk ezt a FUGA-teret arra (első lépésként), hogy KONKRÉT akcióterveket megfogalmazva, akár kiállítások, szórólapok, médiakampányok stb...  kitalálása által legalább kicsit műveljük a köznépet, illetve valamiféle erkölcsi normarndszert készítsünk,  az építész szakma, illetve a berzházók számára, amit valahogyan a Szent kamarával is hitelesíteni kell, (küzdési mezőnek kijelölni) (rávenni őket arra, hogy a KÖZÖSSÉG érdekeit (is) képviseljék a sajátjuk mellett) mondjuk a többségi akarat által (akár (internetes) aláírásgyűjtéssel)

((Jó, biztosan a TÖBBÉK kezdeményezés is valami ilyesféle hatékonyodást célozna meg, dehát szerintem jellegéből adódóan csak dohos belterjességi oldalág.)) 

 

Szóval rajta! Mert egyébként a JELESEKET (akik között rettentő szerények is vannak, mint például DLA Puhl DLA+++ Antal, aki irodájának csak 2  tervét válogatta be az elmúlt 18 év legjobb magyar épületei közé, az általa (társ)szerkesztett könyvbe (simám mind a 18-at is beküldhette volna saját istálóból)* is el fogja lepni az általános mocsok, már nekik se marad lenyúlni való munka, az ország meg még szomorúbb képet fog mutatni... 

Tehát szerintem TENNI kell, a beszéd már nagyon kevés.......

*ezt a megjegyzést azt kellett ide beszúrnom, mert az epiteszforum.hu oldalon véletlenül lemaradt a hozzászólási lehetőség az ominózus könyvet véleményező cikk után...

 

 

rokon
2009.10.01.
10:19

Az építész felelőssége / Németh Lajos írása 1991-ből"...itt a Kamara kérdése került középpontba. Hogy milyen építészetünk és képzőművészetünk helyzete; léteznek-e életerős tendenciák, egyáltalán milyen az ország építészeti és képzőművészeti kultúrája, és ha csapnivaló – mint ahogy az –, ki a felelős érte, mennyiben felelősek az alkotó művészek; beszélhetünk-e valamiféle értékszempontokról? – ilyen és hozzájuk hasonló kérdések fel sem merülhettek. E közegben a művész felelősségéről beszélni? – illetlen, kényelmetlen érzést keltő provokáció lett volna. Felelősség? Kinek, minek, miért ? Egyáltalán, az építészet és képzőművészet területén mi az, hogy "felelősség"? Felelős-e vajon az építész, mert kiszolgálta a rossz döntéseket, részt vett történeti városrészek szétrombolásában, hajlandó volt pszeudo­szimbólumokat sugalló épületeket tervezni vagy az újgazdagok giccs-villáit és nyaralóit megtervezni? ..."

a teljes cikk

zapata
2009.10.02.
09:19

@rokon: Könnyű a szakma mocsarán kívülről moralizálni az építész felelősségéről. Vajon döntési helyzetben van az az egyébként jó szándékú és nem rossz képességekkel rendelkező kolléga, akinek az egzisztenciája azon múlik, hogy elfogad-e egy ocsmány és méltatlan megbízást vagy sem? Ő is éppen úgy a vadkeleti állapotok áldozata, mint az az esetleg csak más lehetőség hiányában egy minden kritikán aluli színvonalú "lakóparkba" költöző szerencsétlen!

Azt az igazságot sem vitathatja senki, hogy minden társadalom olyan építészetet kap, amilyet megérdemel. Abban, hogy ilyet kap, a kívülről szurkolóknak is legalább akkora a felelősségük, mint a pofozóringben szerencsétlenkedő kollégáknak. Sőt több, mert ők többen vannak.

ragacs
2009.10.02.
20:47

@zapata: Igazad van. Megértem, sőt átérzem. Nap mint nap. Viszont nem tudom elfogadni, hogy a szakma képtelenek bármiféle összefogásra, egyetértésre, még a legalapvetőbb kérdések, problémák kapcsán sem. Ez azért elég nagy szégyen

És nem hiszem hogy mártírokra lenne szükség, de ezzel a hozzáállással (hogy t.i. mi mind csak a kor és a körülmények áldozatai vagyunk) sem tudok egyetérteni, ugyanis abszolute nem-vezet-sehova. Ez itt a 21. század, mégis mintha a 17. század lenne...

...inkább tűrni a Jelen gonoszt, mint ismeretlenek Felé sietni? -- Ekképp az öntudat Belőlünk mind gyávát csinál, S az elszántság természetes szinét A gondolat halványra betegíti; Ily kétkedés által sok nagyszerű, Fontos merény kifordul medriből S elveszti "tett" nevét.

17. sz, Hamlet.

zapata
2009.10.03.
11:34

@ragacs: Nem akarom én magunkat felmenteni, nekünk is megvan a saját felelősségünk, de mi önmagunkban kevesek vagyunk a változáshoz. És bosszant, ha a kívülállók, mint a beidézett Németh Lajos elintézik a kérdést azzal, a kenetes szólammal, hogy "az építész felelőssége". Ráadásul pl. egy festő hozzánk képest nevetségesen könnyű helyzetben van, hiszen festeni is éppúgy lehet egyelőre és átmenetileg az asztalfióknak, mint írni. De próbáljon valaki akár csak egyelőre is az asztalfióknak építkezni! 

Ez a katyvasz az egész társadalom bűne. Az építészek bűne az vajon, hogy a mértéktelenül sok kiadott tervezési jogosítvánnyal rendelkező egyed piacán a vevők nem az építészek remálhető teljesítménye, hanem a prudukció ára szerint szelektálnak? Márpedig Marx elvtárstól tudjuk, hogy az ár és minőség nagy átlagban korrelációban van egymással, a magyar paraszttól is tudjuk, hogy olcsó húsnak híg a leve. És mégis, az építtetők elsöprő többsége inkább szemetet épít, csak spóroljon a tervezésen. Nem mi kevesen vagyunk a társadalom, hanem ők sokan.

Makovecz mondta egyszer még az átkosban, hogy "az építészet nem gyakorol társadalomkritikát, az maga a társadalomkritika". Sajnos igaza volt: amit ma látunk magunk körül, az egy parazita társadalom moráljának a lenyomata. Ez ugyanis egy parazita társadalom, ahol valójában legfeljebb másfél millió ember fizet adót és tartja el a többit. És a többiek közül nem csak a nyugdíjasok és a gyerekek tartják magától értetődőnek, hogy eltartják őket, hanem az életerős adóelkerülők, akik azért élnek jobban mint az a másfél millió, mert előzőkényen átengedi az adófizetést például azoknak az építészeknek, akiknek minden fillér jövedelme nyomon követhető. Milyen építészet születhet egy ilyen amorális társadalomban?

Ami a nagybetűs szakmát illeti, abban kétségtelenül felelős az a szakmában túlságosan elterjedt kékharisnya világlátás, ami csak a presztizsépítészetet nyalja körbe, és nem érdekli az, ami igazán fontos: Kodállyal szólva ki Kisvárdán a zenetanár, milyenek azok a tömegesen épülő nem-presztizs épületek, amik meghatározzák az emberek óriási többsége mindennapi életének kereteit.

anarchitecture
2009.09.30.
23:34

A lakásméreteken lehet fanyalogni, de amíg van egy olyan réteg, aki megveszi ezeket a lakásokat, vagy azért mert ekkorára van szüksége, vagy azért, mert ennyi pénze van, vagy ki akarja adni, vagy jó befektetés, addig épülni fognak. Érdekes lenne megnézni, hogy az említett régi épületekben található kislakások hol és milyen mennyiségben helyezkednek el Budapesten. Leginkább az akkori „fejlesztő” nagytőkések bérházainak udvari gangjaira felfűzve, ahol aztán mindegy a tájolás, mert sehova sem süt nap, a sarokban meg jó esetben elduruzsol egy héra és fűti a 3,60-at. Aztán meg gondolkodjunk el egy kicsit, hogy biztos, hogy ezek a mostani fejlesztők ennyire hülyék, hogy nem veszik észre, hogy itt mindenki 120 m2-en akar nyomulni. Továbbá kérdezzük meg japán barátainkat, hogy örülnének-e 38 m2-nek Tokioban.

Az építészeken, illetve az építészeten is lehet fanyalogni, de nehogy már mindenhol a tahó fejlesztő tehet arról, hogy az elmúlt 20 szabad évben alig épült szakmailag értékes épület. Nem kötelező minden megbízást elvállalni, de aki elmegy k…-nak az ne lepődjön meg ha … Lehet továbbá a tervezőt hibáztatni az épület alakjáért, meg a beruházót, hogy ezt kipréselte belőle, de ki is jegyezte ezt a szabályozási tervet, ki fogadta el?

Ha megnézitek, az önérzetes tervező azért betette a saját koncepcióját. Lehet, hogy beszólt neki az építtető, hogy ezt azért nem kéne a sarkon, de igaza is volt… Az pedig, hogy a téglát lespórolták neki, az se rontott a házon. Még mindig azt hisszük, hogy a drága homlokzatburkolat a garancia az építészeti minőségre, ugyan királylány, én csak az orosházi libamáj-konzerveimért jöttem…

Aki ismeri a környéket, az azért tudja, hogy az a sok „szerencsétlen” aki északi lakást vett, a grund játszótér felé elég nagy légteret kapott az arcába, ráadásul még a gatyáját se fogja a légkondira kifizetni, mint a hőn áhított délre tájolt „gazdaságos” nagylakás-tulajdonos.

Lehet a corvinsetanyt szidni, de ha ma elsétálsz arra – kocsival még járhatatlan a környék -, nem a nyócker és a roncsfilm uralja a hangulatot, hanem leesik az állad. Lehet nosztalgiázni persze, de azért ide nyolc után már a Ferge Zsuzsa se mert bemenni, a 38 m2-en hatan laktak, de csak azért fértek el jól, mert a wc a folyosó végén volt. Meglepődtek volna, ha valaki anno bevallja nekik, hogy amerikai konyhás lakásuk van!

Ébredjünk már fel, városban lakunk, ha zöld kell, arra ott a Margit sziget, cserébe minden második sarkon van meki, el tudsz menni 23 moziba, a szomszéddal nem akarsz barizni, a tájolás meg nem tök mindegy, ha 7-kor lelépsz és 8-ra érsz haza. Az utcán járva mindegy, hogy 4 emelet, vagy 14 van fölötted vagy 114 (valami menhetten nevű helyen ilyen is van), de a liftben is. Ha nem tetszik menj el, tartsál disznót és tájold a palotád arra amerre szeretnéd, csak aztán ne járj ide vissza az autóddal. Budapest nagyon jó hely, ha többen akarják élvezni az előnyeit, akkor kicsit összébb kell húznunk magunkat!

anarchitecture
2009.10.01.
07:23

@anarchitecture: ha sarkosan is, de jól szóltál

sityu
2009.10.01.
08:37

@anarchitecture: szerintem is

zsuppanandras
2009.10.01.
08:55

@sityu: én viszont azt gondolom hogy akikhez Ferge Zsuzsa annak idején nem mert bemenni azokhoz most se mer, mert nem ebben a házban laknak, hanem vhol vidéken egy telepen, ahol továbbra sincs amerikai konyha, és még annyi munkalehetőség se mint egy nagyvárosban. a helyükre meg az egyébként építészeti értékekben gazdag, lepusztult történeti városrész helyére olyan jellemzően fiatal középosztálybeliek jöttek, akik svájci frankos hitelből nagy nehezen összeszedtek egy diszfunkcionális kis lakásra valót, ahonnan el kell majd költözniük amikor az első gyereket követi a második vagy kicsit nagyobbak lesznek. elmenni viszont nem fognak tudni mert a Corvin-Szigonyos hitelüket is csak 50 éves korukra tudják majd kifizetni. annyiban ők is hibásak hogy elhitték hogy egy lakásnál (meg egy egész városrésznél) elsőrendű szempont hogy legyen új építésű, "tiszta" (2 évig) és lehessen villogni vele az ismerősök előtt.

mB
2009.10.01.
11:15

@anarchitecture: Én a magam részéről ezt nem tudom egyértelműen eldönteni (már hogy egyetértek vagy sem), mert az adott alanyokhoz nem mindig találtam meg a vonatkozó állítmányt, illetve nem miindig derült ki hogy mi mire vonatkozik és miről szól és miért - de majd nekirugaszkodom mégegyszer.

bardóczi
2009.10.01.
23:50

@anarchitecture: egy kicsit azért szembeállítanám ezt néhány sajtóban megjelent elemzéssel. Mármint hogy addig fognak épülni, amíg igény van rá.

oc.hu: "Budapesti lakáspiac: mást kínálnak, mint ami kell. Legalább 4-5 ezer eladatlan új építésű lakás van a fővárosban, ám ezek nagy része nem a vevők hiánya, hanem az átgondolatlan fejlesztések miatt áll üresen - sok a túl kicsi, a túl nagy és a túl drága építmény." 2005 december !

privátbankár.hu: "2009 első félévében már több, mint 3300 db olyan lakás van a budapesti kínálatban, amely már elkészült, de még nem került értékesítésre. Ez a kínálat 45 százaléka, több mint másfélszerese az egy évvel korábbi, már akkor is megnövekedett készletállománynak." 2009 augusztus.

sajna ezt a piacot nem azok a "suttyó kis vásárlók" és a "kereslet-kínálat szentsége" határozza meg, amint azt szeretnénk elképzelni és arra mutogatva hátradőlni, hanem az a meglehetősen szűk látókörű ingatlanpiaci verseny, ami olcsó (de mint a válság mutatja, fedezet nélküli) hitelekre alapozva ontotta magából az ilyen kis lukakat valós felvevőpiac nélkül. Ehhez képest más elemzők azt írják, hogy az 1 millió m2 ár fölötti nagyon drága budai hegyvidéki ingatlanoknál a mai napig várólisták alakulnak ki, a régi lakások meg egyre eladhatalanabbak a túlkínálati pac miatt. Tehát én még egy kicsit fanyalognék azokon a "tahó fejlesztőkön" ha lehet.

Például <<a szintterület jobb kihasználhatósága miatt a megrendelő kérésére fokozatosan „begyógyult” és a ház az építménymagasság lehetőségein belül egy szinttel „gyarapodott”.>> Hurrá! kaptál még 40 db eladhatatlan lukat, ami azt a 3300-at gyarapítja, így esélyed sincs ezzel a vékonyka gesztussal a többi lakást felértékelni. Ezt nevezem én beruházói csőlátásnak!

Nem tudom egyébként Ferge Zsuzsa járt-e arra 8 után (nem kell egyébként a hölgyet félteni, tud magára vigyázni), de én meglehetősen sokszor: a West-Balkán és az az eszményien vadregényes és zöld belsőudvar, amit a mostanra sokadszor leszalámízott Corvin sétány kedvéért lebontottak, a törzskocsmáim közé tartozott. Értelmes feljlesztő például ezt a teret már csak becsalogásképpen megtartotta volna: nem ezek telepakolták hideg precizitással és jó sok betonnal, és most azon rágódnak, hogy mivel lehetne mégiscsak a Corvin mozi mögé csalogatni a nagyérdeműt, mert közben valami olyan sterilitást csempésztek be a területre, ami nem csak az eredeti lakosságot deportálta át valami más helyre (ezt hívják felvilágosultan "szociális városrehabilitációnak"), hanem egyszerűen kiveszett belőle a szellem. A 70-es években ide a Szigony utcáig lakótelepeket terveztek, az nem valósult meg. Ami viszont most lett belőle: hát az alaprajzot elnézve semmivel nem jobb.

Egyébként meg tényleg ébredjünk fel, mert ha zöld kell, akkor a Margitsziget már nem bírja a terhelést, akkora rá a "kereslet" és egyébként meg Tóth Krisztina (MTA RKK-NYUTI) budapesti lakáspiaci elemzése szerint 1996-ban és 2004-ben is az átlagos lakásár négyzetméterek a piacon valahogy Buda zöld kerületeiben és Zuglóban voltak a legmagasabbak. Amíg azok a területek zöldek maradnak, azok is lesznek. A "menhetten" nevű helyen meg mintha lenne ott egy Central Park, és egy Hudson öböl, ami alapvetően meghatározza, hogy melyik 114 emeletes a menő hely (drága) és melyik a tré. Ennyit a piacról.

A 4 emelet és a 114 között pedig mégiscsak van egy icipici különbség, ha jön a Bin Laden (911) vagy a pokoli torony, netán csak egy szimpla áramszünet, vagy ha lakógyűlést kell tartani a társasházban, vagy ha közművet és közlekedést kell mindehhez rendelni. Merthát csak bejárnak azok a népek a zöldből az autóval, és ha te 114 emeletet építesz nekik idebenn, akkor még az is kiköltözik, aki eddig elviselte ezt, de azért ő is be fog járni a 114 emeletbe dolgozni. És attól lesz majd aztán az igazi anyázás reggel és este a bekötőutakon. Michael Douglas átruccan majd ide az angyalok városából, és leforgatja az összeomlás 2-t. És akkor többszörösen leírhatja Ekler Dezső, hogy ivarérett férfiak azzal töltik a napjuk jó részét, hogy saját testuket, az árut fuvarozzák a lakóhelyről a munkába, ahelyett, hogy a családjukkal lennének.

4 emelettel Budapest nagyon jó hely, 114-el maga lenne a pokol. Még 7-10 emelettel sem működik tömegesen, erről szólt a panelprogram tündöklése és bukása. Japán barátainkat pedig csak azután kérdezzük meg a 38 m2-ről, ha előtte tisztába jöttünk vele, hogy a japánok 127 millióan osztoznak 378.000 km2-en, mi meg 10 millióan 93.000-en.

 

ragacs
2009.10.02.
01:37

@anarchitecture: Ez egy nagyon kifordított érvelés, sőt még csak nem is érvelés.1. A lakás nem TV vagy hasonló luxuscikk, azaz, nem lehet az megcsinálni, hogy nem veszel semmit (ill. laksz sehol), mert nincs megfelelő a számodra. 2. Mint ahogy a nadrág (vagy egyéb alsófertájt fedő ruházat) is a társadalmi norma és szükségletek része, az XXL-es méretű darabokra, ha csak azt gyártyák, mindig lesz vevő.3. S ha az előző kettőből mégsem állt volna össze a kép, akkor mondom másképp: Az autót is gyártják, és gyártani is fogják mindaddig, amíg erre lesz kereslet. Az pedig lesz, míg a munkaerő jelentős részét kitevő családosoknak az isten háta mögül kell bejárnia: dolgozni, a gyerekeket suliba és oviba vinni, bevásárolni stb. Egy ekkora méretű túrá napi szinten BKV-val 4 óra alatt nem lehet lenyomni (ez cca. 1 teljes ébrenléti naphossz, hetente). Szóval mégsem olyan hülye az autós, hisz az egyszerűbb és gyorsabb utat választja. És hogy ki húzza a rövidebbet, az elég nyilvánvaló. Továbbá, az autós ezek szerint jogosan követelheti, hogy az ő adójából ugyan ne támogassák se új vasutak építését, se pedig a BKV-t. S tudod hova vezet az? Hát nem Japánhoz, az már szent.

SzabAn
2009.10.25.
18:58

@anarchitecture: Azt hiszem "anarchitecture" - leszámítva néhány bátortalan tapsot - süket fülekre találtál. Nem "anarch/ia" amit képviselsz,csak egy icipicit el mertél rugaszkodnia az ügyletes frazeológiától.  Egy gondolatodat nagyon át kellene gondolniuk azoknak, akik még mindig a "szigorítsunk, korlátozzunk, kényszerítsünk" sokszor megbukott terrorjától várják a megoldást. Lehet fanyalogni a pénz uralmán, azon hogy kereslet-kínálat vajon hosszútávra átgondolt döntéseket generál-e, de nem érdemes. Vgyék már észre, kapitalizmus van, (állítólag mi akartuk), elöször a pénz uralmát kellene valami jobbal felváltani (ötleteket szívesen fogadok), utána lehet kritizálni azt, aki gazdasági megfontolásokat keres a lakásépítésben.

A másik a gyerek és a fürdövíz esete. Ha a panelélet nem vonzó, akkor 10 emeletes házat se építsünk, mert az ugyanolyan lesz (miért is?) és nem akarjuk, hogy a katasztrófafilmeket Pesten forgassák, akkor ne építsünk 114-et se ( a 14-es javaslatod elkerülte a figyelmüket). Megjegyezném, nem csak Budapesten épülnek többszintes lakóházak. A 4 emelet legtöbb helyen inkább kertvárosba illik. Rióban pl. a 30-as években épült utcasorok átlagban 18-20 emeletesek. Melyik lakható inkább? Talán ez mégsem a szintszámtól függ. A sötét folyosó a 2. emeleten is sötét. De megengednék egy eszmefuttatást az épület szintszámára nézve: a szintszám a mélyalapozás, a tetöszint, a liftek stb miatt elsödleges gazdaságossági tényezö. Ha a rendezési terv nem enged magasabbra, akkor ezen alacsony korlát alatt kell megállni, és a 14 emeletet is elbíró résfalas mélygarázs tömbre elpazarolt (mert kihasználatlan) pénzt máshol elspórolni. A gazdaságosság nem csak profittermelési kérdés. Az ellenértéket a vevö hosszú évek munkájával kell kitermelje. Öt nyomorítjuk meg, ha a gazdaságosság ellen ható szabályozást eröltetünk.

A szabályozásról csak néhány tömondatot. A szomszédvár (IX.ker) körúton túli része nagyban átépült. Sem a szabályozási vonalalban, sem a minimalis telekméretben nem született átgondolt, új koncepció. Ami a 19-ik század végén kialakult, az most a XXI. század utcastruktúrája. Meg lehet nezni az eredményt. Erre olyan büszkék a várostervezök (és itt nem az építészekre gondolok, az ö megbízójuk, a helyi politikai elit dönt !) A másik a magasság. Nem akarjuk,, hogy a város felfalja a zöldövezetet. Nem akarjuk, hogy a házak magasabbak legyenek. Magyarul semmilyen irányban nem akarjuk, hogy bövüljön a város. Pedig az embereknek tér kell, egyre több. El kellene dönteni, melyik irányban induljunk el.

    

bandg
2009.09.29.
13:31

Városi szövetben északi utcai homlokzaton északi lakásokat lehet kialakítani, főleg ha középfolyosós a rendszer.

Hogy mekkora lakásokat, hogy fogatos, vagy középfolyosós alaprajz legyen ezt kéremszépen a megrendelő monja meg, építész ehhez aszisztál, mégha nem is tetszik neki.

501-502 lakás érdemes ismerősöknek megvenni, akik egyébként is sokat járnak össze-ablakok 7-8 méterre egymástól, nap nulla. De mit mond az építész, hogy oda nem tervezek lakást -ház ez nyílván nonszensz.

Ezeket a tervezők védelmében. De hogy mennyire középszerű az épület, mennyi    csicsa van rajta csakhogy valahogyan kinézzen, a vb keretek és pillérek,  a házra leszálló hatalmas ufó.stb. Nekem nagy csalódás! 

 

zsuppanandras
2009.09.29.
14:03

@bandg: igen, a megrendelő mondja meg, hány lakás, mekkora, milyen elrendezésben, a függő viszonyban lévő építész ehhez (többnyire) asszisztál. ez egy ilyen típusú "ingatlanfejlesztés" esetében még inkább igaz mint egy családi háznál, középületnél vagy templomnál, ahol a megrendelő terelgethető vmi jobb megoldás felé.

de a köznek, vagyis a rendezési tervet elkészítő és elfogadó önkormányzatnak egyáltalán nem lett volna kötelessége asszisztálni. ezt a házat és a sétány nemsokára felépülő - hasonlóan monstrum - többi elemét az önkormányzaton és a "városrehabilitáció" koncepcióját kidolgozó szakembereken kellene számon kérni.

EMA
2009.09.29.
22:55

@zsuppanandras: Ennek köze nincs a városrehabilitációhoz.

mB
2009.09.30.
05:27

@bandg: Az „építész-megbízó” (de „szobafestő-megbízó”, „műkörmös-megbízó”) relációban az együttműködés csak úgy képzelhető el, ha mindkét fél teljese emberként vesz részt a folymatban – az „együtt” nélkül egyszerűen nincs „működés”. Nonszensz, elképzelhetetlen és elfpgadhatatlan (annak ellenére hogy sokszor így történik), ha az egyik fél diktál, a másik fél „behódol”. Azért van diplomája és szakértelme, hogy azt latba vesse, és azért vagyunk emberek, hogy az ilyes relációkban kommunikáljunk. Ha erről lemond a mindenkori szakember, akkor saját kompetenciáját vonja szinte önként és dalolva kétségbe, saját hozzáértését teszi zárójelbe. 

Egy bármilyen típusú együttműködés folyamatos párbeszéddel kísérve KELL hogy történjen, amiért felelős mindkét fél. A végeredmény lehet hogy majd inkább képviseli az egyik vagy inkább a másik résztvevő világlátását, de ha valaki eleve alárendeltként, a (képzelt vagy valós) diktátumokat eleve elfogadva megy bele egy megbízásba, az a saját hozzáértésétől fosztja meg a készülő munkát, illetve esélyt sem ad a párbeszédnek, a konfliktusnak, a problémák felvetésének, illetve azok feloldásának. A szomorú alaprajzokon túl ami igazán elszomorító még, az az együttmunkálkodások ennyire egyszerűen megélt, kizárólag „diktátum – behódolás” mintára elképzelt (és megvalósított) gyakorlata. 

Tehát: az építész igen fontos RÉSZTVEVŐJE a munkafolyamatnak, FELELŐS az általa elvégzett munkáért, a párbeszéd meglétéért és minőségéért. Nem gondolom csupán a behódolás VAGY a munka visszaadása között választhat. 

(Amúgy mostanában a problémák rendezése kapcsán egyre gyakrabban (és eredményesebben) kerül elő a mediáció, a „közvetítés”. Ha építészként ebben (a párbeszédben, a problémák megoldásának lehetőségében) nem hiszünk, ha ezirányban nem kívánunk lépéseket tenni, akkor… akkor annak szomorú eredményei lesznek – illetve vannak is. És közben mutogathatunk egymásra, mint az óvodában: „Ő kezdte!!”)

mB
2009.09.29.
12:28

A városhoz való mindenkori viszonyunkat azt hiszem nagyban meghatározza az a lakókörnyezet amiben élünk, amiben felnőttünk – az a lakóházTÍPUS, amit a kor felkínál. Napjaink tömegesen épülő lakóháztípusa (jobb név híján) a „saját névvel is bíró középfolyosós-biztonságiőrös minilakásos” típus, ami tömegével épül a fővárosban – néhány üdítő kivételt leszámítva. Persze a fenti hatalmas épületet is ebbe a kategóriába sorolom. 

Nagyon kíváncsi lennék, hogy néhány év múlva egy szociológiai felmérés hogy számolna majd be az itt lakók megelégedettségéről, otthonosságérzetéről, életminőségéről. Azért lennék kíváncsi, mert a saját élményeimet összeszedve és az alaprajzokat-homlokzatokat nézve egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy JÓ lehet itt lakni, hogy komfortos lehet a hihetetlen szűk és sötét folyosó, hogy itt tényleg élni lehet. A ház ugyanis – a négyzetméterbajnokságban teljesített lakásmennyiségen túl – semmit nem tesz a nívós lakókörnyezetért. Nyilván nem várom el hogy a ház hatalmas lakásokat, uszodát és helikopterleszállót produkáljon ingyen, de az azt hiszem elvárható lenne, hogy használható méretű közlekedők legyenek – hogy legyen egy minimális lehetőség a szomszédomat látni-megismerni, hogy ennek folytán a közös biztonságunkat ne egy webkamerára és biztonsági őrre, hanem az átláthatóságra (is) lehessen alapozni, hogy a hazaérkezés ne egy sötét és élhetetlen folyosón történjék… (Remek lehet pl. az A503 lakásba megérkezni - és várni a naplementét az északi tájolás mellett...).



(Az alaprajz forrása itt.) 

Azzal is tisztában vagyok, hogy a mindenkori befektető a lehetséges négyzetméterek maximumát szeretné beépíteni, de az eredményeket látva egyrészt megfontolható lenne a jelenlegi szabályozáson való eltöprengés, másrészt az azon való tűnődés, hogy vajon itt az egyetlen lehetséges mód a fenti alaprajz-zsúfolás-e. (Beszédes, hogy az épületismertetés az építészeti szándékok között szinte csak a külső megjelenést, az anyagválasztást tartja fontosnak megjegyezni, a belső szervezésről, a közlekedőrendszerről nincs mondanivalója – sajnos a háznak sincs…)

Titkos reményem, hogy a lakások értékeét idővel az ingatlanosnál valamiféle "élhetőségi index" is jelöli majd, ami a befektetőket-tervezőket élhetőbb környezet kialakítására ösztönzi majd. 

Szívfájdító látni, hogy a lakások fele itt (is) CSAK ÉS KIZÁRÓLAG északi (!!!!)… (Ehhez az engedélyező hatóság mit szólt?) Felmerült itt a folyamat résztvevőinek bármelyikében is, hogy itt EMBEREK fognak élni?

Amellett hogy a ház hatalmas, rengeteg lakással, mintha ezt a nagy-ságot külön hangsúlyozni is szeretné: a homlokzat/tömegképzés is hatalmas, sokeszközű, zsúfolt, túlzó. De ez a kisebbik baj – csak élni lehetne benne…    Hm, hát így látom én a „forradalmian jó eredményeket”… Pardon.

 

ragacs
2009.09.29.
15:56

@mB: Köszönöm az értelmes hozzászólás, ugyan nem vagyok a dologban érintett, de jó volt olvasni. Az ingatlanos-"élhetőségi index" ötlet nagyon tetszik, bár egy kicsit oximoron...Hozzáteszem, sajnos.

A problémát leginkább abban látom, hogy míg célként a profitot állítjuk, addig azt is fogjuk kapni. Ebből a szempontból nemigen lesz változás a közeljövőben. Talán egyfajta értelmes kompromisszumra kellene törekedni, persze jó lenne ha a mérce ettől magasabbra kerülne.

A helyzet az, hogy egy pl. 60+ m2-es (azaz 1 hálós) alaprajzot nem csak a befektető tud hazavágni, de a tulajdonos is, akit 'jól' kiokosítanak, hogy egy további szoba bepréselésével anyagi előnyhöz jut. A tulaj meg fogja csinálni, még az élhető nappalijának alapos megkurtítása árán is. Az új vevő (itt az átlagra gondolok és nem építészetben jártas szakemberekre) pedig nem fogja ezt a fél szobát elbontani, mert ez az ingatlan értékvesztéséhez vezetne. Nem tudom hogy ezzel mit lehet kezdeni, mindenestere tanúságos.  

 

 

EMA
2009.09.29.
22:48

@mB: Nagyon örülök, hogy valaki más is kifogásolja a lakások belső elrendezését - évek óta mondom-irom, hogy botrány, amilyen pocsék lakásokat terveznek mostanság.

Ne tessék ezt a beruházókra hárítani! Egyfelöl a központi hatalomnak lehetne annyi esze, hogy bizonyos korlátokat szab a beruházóknak - másutt is megtették már, és attól nem áll le az épitkezés, ha "kőbe vésik", hogy építési engedély márpedig csak 60 négyzetméternél nagyobb lakásokra, amelyek ráadásul korszerű, alternativ energiellátásra kell épüljenek. Akkor az új lakásépités egy új szinvonalat is jelenthetne. Akinek kis és olcsó lakás kell, az bőven találhatna a régi városi lakáskinálatban, legfeljebb egy felújítási hullámot is beinditana. Persze ehhez, az állam le kellene mondjon a mobilitást gátló illetékekről - ami totálisan abszurd dolog, mintha direkt büntetni akarnák azokat, akik régi lakásokat akarnak venni, a meglévő városrészekben.

Az a fene nagy igazság, hogy a központi hatalmat egy cseppet sem érdekli a közérdek, szolgaian kiszolgálták a beruházói extraprofit-termelést, bele sem gondolva abba, hogy ez mit jelent a városainknak a közeljövőre nézve.

Ha nagyobb, és energetikailag is alaposan megtervezett lakásokat lennének kénytelenek a beruházók megépíteni, ahhoz, hogy ezeket el tudják adni, némikép csökkenteni kéne az árakat, ami rendben is van, hiszen ma eszementen magasak az ingatlanok ár-érték arányban. Ha pedig az új, nagyobb alapterületű, korszerű energiagazdálkodásra épülő lakások olcsóbbak, akkor ez lefelé nyomja a régi lakások árát is, ami azt is lejenti, hogy jobban közelit a keresleti potenciálhoz. Csak ehhez kell egy átfogó terület és lakásállománytervezési koncepció, ami nincs.

Mellesleg, ha kevesebb, de nagyobb lakások épülnének, mondjuk a Corvin sétányon, vagy más, hasonló projektekben, akkor nem lennének egy oldalra, időnként csak északra tájolt kutyaól méretű lakások, azt az idióta szállodaelrendezést is el lehetne felejteni.

EMA
2009.09.29.
22:54

@ragacs: Hatvan négyzetméternél nagyobb lakásokba bizony be lehet tervezni két hálószobás lakást, ha nincsenek felesleges közlekedők, és a tervező alaposan elemzi a XXI. századi városi életformát. Az "átlagot" pedig nem kell lebecsülni - egy család, már egy gyerekkel is, nem élhet kétszobás lakásban - az a XX. század ötvenes éveiben talán elment, de ma már nem.

ragacs
2009.09.30.
01:25

@EMA: Ez egy labirintus volt, két cca. 12-14 m2-es hálóval, 1+1/2 fürdővel, a maradékot pedig egy kis kanapé, egy bárpult és egy szekrénykonyha szerüség alkotta, úgy hogy az ember vagy a kanapét, vagy pedig a bárszékeket használta. A kettő együtt nemigen lehetett összehozni.

Nem az átlag lebecsülése volt a célom. A kényszer nagyúr, és van amikor egész jó kis megoldásokat tud produkálni. Ez nem az volt.

ragacs
2009.09.30.
14:14

@EMA: Ha jól emlékszem, a 30-as évek környékén a fővárosban egyszer már bevezettek egy, a kislakások építésihányadára vonatkozó korlátozást. Lehet hogy fel kellene elveníteni eme jó szokásunkat?

Elvégre a többség csak nem szeretne élete végéig szingli maradni, se a család miatt okvetlen a külvárosba kötözni.

bardóczi
2009.10.02.
00:04

@mB: teljesen ugyanígy őrlődve ezeken, én például valami nagyon hasonlót gondoltam ki, mint az egyébként nagyszerű ötleted (élhetőségi-index)

Jómagam annyira szeretném, ha ezen a "lakópark" piacon zöldfelületi arányhoz, játszótér felülethez, teraszmérethez, épületmagassághoz (a 4. szint azért érdekes, mert odáig érnek fel a fák, és ha ezen nem nyúlnak túl, akkor létrejön a légkondícionáló állományklima, és nincs eszméletlen hőreflexió, tehát szomatikusan jó ott élni) lenne kötött az a cím: lakópark, lakókert, lakóliget. Mert én többnyire csak lakótelepet látok ilyen címen a városban épülni. Ha lehet x csillagos a szálloda minősége, ha lehet y napraforgós a falusi vendéglátóhely, és ez megjelenik az árképzésben is, akkor e minősítésnek van gazdasági értelme. Így viszont csak devalválja a kifejezés még azt is, ami ezeknek a minőségi kritériumoknak megfelel.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.