építészet : környezet : innováció

Egy józsefvárosi ház Ugo Rivolta-díja

A Milánói Építész Kamara szociális lakásépítés témakörben kiírt pályázatának első díját Kis Péter Építészműterme nyerte el a Práter utca 30-32. szám alatti épülettel.

A Milánói Építész Kamara immár másodszor hirdetett pályázatot az Európai Unió országai részére, most a 2005-2008 között megépült szociális lakásépítés témakörében megvalósult épületek számára.

A pályázat Ugo Rivolta nevét viseli. Rivolta kiváló milánói építész volt, aki nagyon sokat tett az olaszországi szociális lakásépítésért. Építészeti tevékenysége során Milánóban és több környékbeli városban tervezett olyan lakóházakat, amelyek a leszakadt társadalmi rétegekben élők számára biztosítottak korszerű, kényelmes lakásokat. Rivolta 2005-ben bekövetkezett halála után a Milánói Építész Kamara, a hozzá hasonlóan nagyszerű szakember feleségének segítségével létrehozott egy alapítványt, amellyel kétévente az európai országok szociális lakóház építésének kiemelkedő alkotásait szándékoznak bemutatni és a legjobbakat díjazni.

 

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában, tervező Kis Péter
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában, tervező Kis Péter
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában, tervező Kis Péter

 

Az első pályázat kiírására 2007-ben került sor, a díjat a Guillermo Vasquez Consuegra spanyol építész és munkatársai által tervezett sevillai ház nyerte.

A hagyományteremtőnek szánt pályázat második kiírására 2009. elején került sor, az elsőhöz hasonló feltételekkel, azaz, csak megépült házakkal lehetett indulni.

Abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy meghívást kaptam az öt főből álló nemzetközi zsűribe, melynek tagjai:

Guillermo Vasquez Consuegra (Spanyolország) az előző pályázat fődíjának nyertese, Pierre Alain Croset (Svájc), Christian Devillers (Franciaország) Theo Brenner (Németország), Kerekes György (Magyarország) voltak.

Ebben az évben a pályázat felhívására Európa tizenhat országából 42 építész csoport küldött terveket. A kiírásnak megfelelően a megépült épületek jellemző terveit (alaprajzok, homlokzatok, metszetek és további, a megértéshez szükséges részletek) kellett beküldeni, a környezetről és az épületről készült fotókkal, továbbá táblázatban ábrázolni a lakásszámot, a bekerülési költségeket, valamit néhány, az épületre jellemző egyéb adatot.  

A pályázatok elbírálására két ütemben került sor. Az első összejövetelen (ez év májusában) a bíráló bizottság átnézte a beérkezett pályázatokat, megállapította, hogy két terv kivételével minden pályázó teljesítette a kiírás feltételeit. A következőkben a megmaradt negyven tervet egyenként értékelve, többségi szavazatokkal 20-ra csökkentette a második fordulóra javasolt tervek számát.

A második bizottsági összejövetelre szeptember végén került sor. A bizottsági ülés elején ismét közösen áttekintettük a bírálati szempontokat, majd a zsűri tagjai minden tervet részletesen átnézve kialakították a saját véleményüket. Ezután a közös értékelés következett, melynek eredményeképpen a díjazásra javasolt tervek számát először tizennégyre, majd 6-ra, végül 4-re csökkentette. Ezt követően a bizottság egyöntetű szavazással kijelölte a fődíjas tervet, amely – nagy büszkeségünkre – Kis Péter és Építészműtermének a Budapest, VIII. kerületi Práter utcában megépült épülete lett. A fődíj mellett három épület kapott dicséretet: az olasz Giorgio Macola és Alfonso Zanetti Mestrében megépült háza, a spanyol Javier Terrados Cepeda Fronterában épült 30 szociális lakást tartalmazó épülete és a francia Kagan Építész Műterem Rennes-ben épült 83 lakásos háza kapott.

 

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

 

A pályázaton szereplő tervekről elmondható, hogy nagyon széles körben közelítették a kiírás témáját. Mindenek előtt érdekes, hogy a különböző európai országokban mennyire mást jelent a szociális lakásépítés. Vannak országok, amelyekben a szociális lakások éppúgy épülhetnek magánberuházásként, mint közös (ppp) állami és magánbefektetői projektként. Máshol (pl. hazánkban) a szociális lakásépítés főleg az önkormányzatok és/vagy az állam feladatkörébe tartozik. Fentiekből következően teljesen különböző a szociális lakások használóinak köre is. Néhány nyugati országban a piac határozza meg a lakásárakat és ennek megfelelően a szociális lakások bekerülési költsége is a piaci helyzethez igazodik. Ennek megfelelően a magasabb keresetű társadalmi rétegek is vásárolhatnak, vagy bérelhetnek szociális lakásokat. Nálunk a szociális lakások főleg azoknak készülnek, akik nem képesek saját erőből megfizetni az új, korszerű lakások árát, ezért az önkormányzati/állami beruházásban épülő épületekbe költöznek, bérlakásokba. Ennek megfelelően nálunk a szociális lakásokat tartalmazó épületek megvalósítási költségeit – különös tekintettel az önkormányzatok/állam nem kifejezetten jó anyagi helyzetére – erősen le kell szorítani. Ez utóbbi szempontok jelentették a pályázatok közötti legnagyobb különbséget. Volt olyan épület, amely kulturált környezetben, kiváló minőségű infrastruktúrával (közlekedés, közmű, zöldfelület stb.) ellátott területen épült 1750 euro/m2 építési költséggel (az épület tetején uszodával, közös mosodával és egyéb luxusokkal), addig más épület 550 euro/m2 költséggel valósult meg (pl. a fődíjas magyar terv).
Különbséget jelentett a szociális lakóépületről alkotott különböző felfogás is. A benyújtott pályázatok között volt idősek háza, ifjúsági kollégium, az agráriumban dolgozók számára, falusi környezetben épült házak, továbbá 130-140 m2-es lakásokat tartalmazó épület egyaránt. Míg néhány nyugat- és észak-európai országban a szociális lakásokat magába foglaló épületek többsége üres, infrastruktúrával jól ellátott területen, szabadonálló épületként valósult meg, addig máshol (pl. Budapesten) a város elöregedett városrészeiben, tönkrement házak lebontását követően, a városi szövetbe illeszkedve, azt megújítva épülnek (város-rehabilitáció).

A tervek általános színvonala magas volt, minden pályázó a lehetőségek maximális kihasználására törekedett, miközben gondosan ügyelt arra, hogy az épület és annak környezete összhangban legyen.

Kis Péter és Építészműtermének terve a bíráló bizottság által meghatározott kritériumok mindegyikének kiválóan megfelelt. Az új épület a Práter utca 30-32 szám alatt lebontott ház helyére kerülve remekül illeszkedik a városi struktúrába, megtartva az eredeti tömbhatárokat, megújult belső teret képezve, miközben ötletesen takarja a lebontott épület miatt keletkezett, szabadon maradt tűzfalakat. Az épületegyüttes elhelyezkedése, környezethez való illeszkedése, formája, homlokzata, az alkalmazott anyagok kiemelték a pályázaton szereplő többi épület közül, és kivívta, hogy egy magyar építész csapat ilyen nagyszerű nemzetközi elismerésben részesüljön. Mindenképpen dicséret illet mindenkit, aki ennek az épületnek a megvalósításában részt vett, így a Rév 8 Zrt-t a remek és gondos előkészítésért, valamint a Hérosz Zrt-t a kivitelezésért.

Egy személyes megjegyzés: nagyszerű érzés volt magyarnak lenni szeptember 25-én a Milánói Építész Kamarában és – ha nagyon kis részben is – részese lenni egy nagy magyar építészeti sikernek.

Tisztelt kollégák, építészet iránt érdeklődők! Javaslom, hogy látogassatok el a Budapest VIII. kerület Práter utca 30-32 számú házhoz és győződjetek meg saját szemetekkel ennek az épületnek a nagyszerűségéről.           

Kerekes György építész

1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »