Épületek/Lakóépület

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

1/34

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában, tervező Kis Péter

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában, tervező Kis Péter
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában, tervező Kis Péter
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában, tervező Kis Péter
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában, tervező Kis Péter
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában, tervező Kis Péter
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában, tervező Kis Péter
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában, tervező Kis Péter
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában, tervező Kis Péter
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
1/34

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában, tervező Kis Péter

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
Épületek/Lakóépület

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

2008.02.14. 10:39

A közelmúltban elkészült az épület, aminek tervezési pályázatán 2005. májusában nyert I. díjat Kis Péter és Valkai Csaba

Építészeti koncepció

Arányok
A beépítés arányait meghatározták a környező épületek arányai. Nem hozhattunk létre olyan tömböket, amelyek a környezetüket elnyomják. Ezért elsődlegesen olyan jó arányú beépítést kerestünk, amely maximálisan betartja az idevonatkozó előírásokat, ugyanakkor megkerestük az ehhez tartozó legoptimálisabb lakásszámot. A környezet inspiráló módon hatott a tömegek megformálására, kettős értelemben is determinálva azt. A tűzfalak, amelyek fontos karakter elemei a környezetnek, és a tűzfalak által „elvágott” meglévő tömegek, amelyek befejezése egyike a feladatoknak. Nem mellé építeni akartunk, hanem hozzá.

 

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában, tervező Kis Péter
1/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában, tervező Kis Péter

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában, tervező Kis Péter
2/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában, tervező Kis Péter

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában, tervező Kis Péter
3/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában, tervező Kis Péter

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában, tervező Kis Péter
4/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában, tervező Kis Péter



Helyi érték
A lehető legérzékenyebb módon reagáltunk a szomszédos épületek tömegformálására. Ezzel szándékoztuk elérni, hogy az épület több értelemben is beépüljön a környezetébe. Kétféle módon egészítettük ki a tervezési területet körülölelő tömböt. A tervezett beépítés letakarja a tűzfalakat, ugyanakkor az épület tömegének formálása megidézi őket. A szomszédos épületek kubusait az új tömeg befejezi, ugyanakkor anyagában (tégla) jelzi a váltást.

 

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
5/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
6/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
7/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
8/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
9/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
10/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
11/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

 

Értéknövekedés
Elhatározott szándékunk volt nemcsak a telek, hanem az azt körülvevő tömb és tágabb környezetének fejlesztése. A beépítés módja egy belső kertet hoz létre (hagy életben), amely látványban kapcsolódik az utca és a tömb-belső teréhez is. A belső kert nagyobb dézsás növényekkel egészül ki, ugyanakkor beengedi a napfényt a tömb belsejébe. Így ott is javul a benapozottság. A belső kerthez kapcsolódóan olyan közösségi tereket hoztunk létre, amelyek kiegészíthetik a viszonylag kis lakások egyszerűbb funkcióit. A két tetőteraszról gyönyörű panoráma nyílik a Gellért-hegy látványával. A belső kert növényei és az utcán elhelyezett dézsás növények egyetlen vizuálisan összefüggő, L-alakú kertet hoznak létre, amely a két részből álló beépítést is függetleníti.

 

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
12/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
13/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
14/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
15/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
16/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
17/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
18/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
19/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
20/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
21/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
22/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
23/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
24/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

 

Belső térszervezés
Jól átlátható hosszanti közlekedő sávra fűztük fel az összes funkciót (lakások, parkolás, közösségi funkciók). Az elrendezés, továbbá a szerkezeti rendszer optimális kialakítása biztosítja a maximális flexibilitást.

 

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
25/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
26/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
27/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
28/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
29/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
30/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
31/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
32/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában
33/34
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában

 

Gazdaságossság
A gazdaságosság fogalmát tágabban értelemezve – a korszerű építési mód mellett – figyelembe vettük az olcsó fenntarthatóságot is (tartós anyagok beépítése). Az épület arányaival, belső tereivel eleganciát sugall, ugyanakkor jól szervezett, takarékos, helykihasználó. A tervezés során szem előtt tartottuk az épület megépítésének ár/érték arányát.


Szöveg: Kis Péter Építészműterme
fotó: Németh Dániel


Budapest, VIII., Práter utca 30-32. önkormányzati lakóépület – pályázat I. díj
Pályázat: 2005. május
Kivitelezés: 2006. szeptember – 2008. január

Építtető: Budapest Józsefváros Önkormányzata
Bonyolító: RÉV8 Zrt – Alföldi György DLA, Kolossa József DLA
Kivitelező: Hérosz Zrt – Pataki Péter, Sánta Csaba, Sölét Ormos András

Tervezők:
Építészet: Kis Péter Építészműterme
Kis Péter, Valkai Csaba, Tarr Ivett, Sarusi Kis János, Ükös Tamás, Balázsa Gábor, Divinyi Gábor, Barbora Tuckova
Épületszerkezetek: Farsang Attila, Dudinszky Orsolya - FRT Raszter Mérnökiroda
Kertépítészet: Mohácsi Sándor, Balogh Péter - s73
Tartószerkezet: Markovits Péter, Kazsimérszky Róbert - mTm Mérnökiroda
Gépészet: Oltvai András, Lengyel Zsolt - Art- tax Szolgáltató Szövetkezet
Elektromosság: Sax Dezső, Kárpáti Karola - Hochplan Kft.
Közműtervező: Kádár László
Felvonó: Balogh Gábor - Schindler Kft.
Közlekedés: Szegő János, Kovács Angéla - Közlekedés Kft.
Tűzvédelem: Venczel Sándor - Tűz-Ért-Ő Bt.
Környezetvédelem: Kotschy András - Kotschy Bt.
Akusztika: Dr. Karsai Elekné
Vélemények (27)
Morticia
2008.11.11.
13:34

A ház belső kialakításáról nem vitáznék, bizonyára jobb benne lakni, mint szemközt vele... nekem ugyanis ez utóbbi jutott, úgyhogy erről mondok véleményt.  Ahogy épült a ház nagy örömmel figyeltem, igazán izgalmasnak ígérkezett a hídjaival, érdekes nyíláskiosztásával. Örömöm egészen addig tartott, mig el nem kezdték felrakni a homlokzati burkolatot...  A homlokzat tervrajzán esztétikus és képszerű a "fekete ház", de nem így a valóságban! Nagyon lehangoló a sötét falakat nézni.. Főleg annak tudatában hogy semmibe nem került volna valami felemelőbb burkolatot pakolni rá, s akkor nem azt kellene reggelente gondolnom, amikor széthúzom a szobám függönyeit, hogy "hát igen, végülis jó ház, csak megszokom a szinét.." Persze igy legalább a budapesti évszázados kosz nem fog meglátszani rajta, mert alapból olyan.. ez is egy praktikus megfontolás.

A másik az erkélyek problémája.  Most összeszámoltam gyorsan s egész nagy százalékuk van használatban, viszont ez a használat abban merül ki hogy a 22db erkélyből kb felén van kirakva növény, s egy negyedén vmi háztartási cucc, mint pl ruhaszárító, létra, kerékpár. Néha nyáron előfordul, hogy egy-két idős bácsi néni kiül nézni az utcát (most 4 szék van kint). A nénik ált otthonkában (szoknya...) no comment... Az élelmesebbek gyékénnyel vették körbe a rácsokat, ezek, és a növények legalább valamelyest barátságosabbá teszik az amúgy túl komor megjelenést.

Szerintem.

Morticia

   

dolores
2008.03.27.
08:42

Közelben lakó építészként szemtanúja voltam az egész építési folyamatnak. Az épület valóban nagyon "fotogén", a képek alapján kimondottan tetszetős (elismerés a fényképésznek), de szerintem, nem véletlenül nem készültek az egész utcaképet mutató fotók. Azokból bizony egyértelműen kitűnne, hogy az épület valójában érzékelen a környezetével szemben. Tömegével illeszkedik, de minden másban barátságtalanul elüt.

A sötét, matt homlokzatburkolat, amely szinte elnyeli a fényt, kimondottan nyomasztóan hat az alant járókra-kelőkre egy ilyen szűk utcában.

Ami pedig az "érték őrzést", "kert életben hagyását" illeti, el kell mondanom, hogy a telken, valahol a mostani belső kert helyén, egyetlenegy sudár, szép lombú fa állt, amely valószínűleg a fény után nyújtózkodva, egzotikus alakban áthajolt a szomszéd épület belső udvarára, az ott lakók örömére. Ezt a magas, egészséges fát az építkezés kezdetén kivágták, hogy helyette dézsás növényeket telepítsenek. No comment.

imager
2008.04.23.
15:46

@dolores: Végre szóba került a szín!! Bevallom, én először megijedtem. Aztán építészként azt gondoltam nem is rossz szobor, szép formák! De aztán ismét előtört belőlem, hogy ez mégiscsak egy lakóépület. és ahelyett hogy a szociális alapon lakáshoz jutó embereknek "felemelő" képet mutatna, egy szuicid homlokzati erkélystruktúrával és színnel támad.

A nyílások elrendezése a homlokzaton játékos, könnyed. Ne feledjük, hogy ezért a 3-ik emelet 7-es lakás pl. csak ablak nélkül választhatja le utólag a jól láthatóan térben elkülönülő hálófülkét.

Gangos lakás téma: a közelmúltban épület lakások alapján azt hittem, hogy a gangos házak után a középfolyosós házak következnek, néhány előnyükkel, mint fedett-temperált közlekedő és biztonságos lakások (ablak nem nyílik gangra), de rá kell jönnöm, hogy a nem átszellőztethető, sötétkonyhás lakásoknál azért mégiscsak emberibb egy gangról nyíló lakás.

Ezt az épületet élőben még nem láttam, de meg fogom nézni, mert aki látta élőben, az dicsérte. Akkor most jók a fotók vagy nem?;)

kemtam
2008.03.17.
17:54

A sóhajok hídja valószínűleg egyfajta utalás a Vajdahunyad utca és Nagy Templom utca végi 60-as(?) évek beli házgyári lakóházak megoldásaira. Bár azoknak sincs túl sok értelmük...

mB
2008.03.17.
20:35

@kemtam: azt gondolom, hogy itt egyszerűen a "bérház gang" egy átiratáról van szó. Hogy a Vajdahunyad utcában van-e hatvanas években épült hágyári ház, azt nem tudom (nem rémlik ilyesmi), de ha a házgyári lakások közlekedői tudták volna azt, amit a régi gangok - és amit ezek nyomán ez az épület - akkor nem lenne akkora baj a paneljeinkkel.

Konkrétan azokra a találkozási lehetőségekre, átlátásokra, a nyitottságra gondolok, amit ezek a terek nyújtanak a szűkös térbeli lehetőségek ellenére. Ami bizonyos értelemben a belső tér folytatásaként is értelmezhető, és a hovatartozás érzése, a szomszédsági "élmény" kialakulása, ilyenformán a közösséghez tartozás, de a vagyonvédelem szempontjából is remek megoldás. Bár épültek volna ilyenek a hatvanas években!

EMA egy korábbi felvetésére: szerintem a lakások összenyitása is könyedén megoldható - egy-egy konyha vagy vizesblokk megszüntetésével. Ha már összenyitás, ez léptékében igazán nem lenne nagy átalakítás, és gazdagítja az életlehetőségeket, a lakásméreteket.

EMA
2008.03.17.
21:43

@mB: A ganggal kapcsolatban nem értem, hogy mi a probléma... a zárt középfolyósós elrendezés sokkal rosszabb! A gang növeli az átszellőzés lehetőségét, és azzal sincs semmi baj, hogy emlékeztet egy korábbi városképre, de ebben az esetben igazán jól oldotta meg a tervező a korunkra való átértelmezést.

Szeretném hangsúlyozni, hogy a ház funkcionális rendszerével semmi bajom nincs, sőt, nagyonis közel áll hozzám. A váltakozó hidas átkötés szerintem szellemes, és azzal sem tudok egyetérteni, hogy ez különös veszélyt jelentene a gyerekekre. Mint anya, akinek sikerült két gyereket felnevelni, kifejezetten ellenzem az olyan "gyerekvédő" megoldásokat, amely a külvilággal szembeni önvédelemre való nevelést kiiktatja. Egy gyerekszoba ablakára nem rácsot kell szerelni, hogy a gyerek ki ne essen, hanem meg kell tanitani arra, hogy az ablak nem arra való, hogy onnan ugráljon ki az ember.

A lakásösszenyitást a vizesblokk megszüntetésével sem tartom jó ötletnek. Volt alkalmam olyan lakásokat tervezni, amikor egy tehetősebb ember vett két lakást és azt összenyitotta, tehát nem a dolog műszaki megvalósitásával van bajom, hanem azzal, hogy ez az épület szociális bérlakásokat tartalmaz.

kemtam
2008.03.17.
22:04

@EMA: Na ha majd ha újra arra járok, lefotózom nektek a 60-as évek beli átkötőfolyosókat. :)

mB
2008.03.23.
16:13

@kemtam: ma módom nyílt a helyszínen sétálni egy kicsit, erről pár gondolat:

a környezet: körülnéztem, de se a Vajdahunyad, se a Nagytemplom utcában nem nagyon találtam hatvanas évekbeli házakat - találtam viszont a Leonardo Da Vinci utcában és -közben, ott is szerintem inkább hetvenes évekbeli házakat, csúnya, monoton, rosszul működő oldalfolyosókat. Ezeknek (ha ezekre utaltál) se a hídhoz, se a klasszikus ganghoz, se a Práter utcai házhoz nem sok köze van, meglátásom szerint. :-)

A ház: nagy örömmel tapasztaltam, hogy élőben még jobb, mint a fotókon. Minden mozdulata, eszköze nagyon természetes, jók az udvarok, a lépték... Amivel vitatkoznék, hogy az egyik lépcsőházban belül is konzekvensen a barna szín megy végig, ami kicsit sötétté teszi - a belső kis légudvar meg a megnyitások mondjuk ezt is oldják. A fent vitatott hidak is nagyon természetesek, ötletesek, és a ház messze nem olyan magas, hogy az átlagosnál nagyobb tériszonyt  vagy félelmet keltene. Egyre több lakáson látni függönyöket, egyre többen költöznek be - jó lenne persze tudni az ő véleményüket is.

kemtam
2008.03.23.
18:27

@mB: Pedig van két ilyen ház az Üllői út sarkain. Próbáltam jól belőni az utcaneveket, bár lehet hogy eggyel mellétrafáltam... Az egyik amolyan seszínű, a másikuk zöld - ugyanilyen átkötőfolyosókkal. Nincs különösképpen bajom egyébként a házzal, sőt tetszett is a füdőszobacsempés homlokzatburkolás. Mondjuk nem lakom benne, úgyhogy fene tudja milyen ezt minden nap látni... Van viszont benne egy fura földszinti sikátor is. Az jól fog vajon működni?

kemtam
2008.09.03.
10:13
Műkedvelő
2008.03.17.
13:17

Nézegetve az alaprajzokat, nem értem miért kellett annyi gangos, szoba-konyhás lakást tartalmazó házat lebontani, ha ugyanolyan komfortfokozatú dobozokkal pótolják? Mindig az a szöveg, hogy a gangos ház elavult, alacsony komfortfokozatú, nehezen átépíthető....stb. És most tessék, kaptak a józsefvárosiak egy börtönt. Elég lett volna egy sóhajok hídja is, mert ennyivel már túl szájbarágós!

Lakjon benne az, aki kitalálta!

mB
2008.03.17.
16:07

@Műkedvelő: Érdemes szétválasztani a dolgokat: a gangos házakat nem azért bonják, MERT gangosak, hanem mert valóban komfort nélküliek, mert le vannak pattanva, és mert pl. a nagy belmagasságok miatt nem gazdaságosak, például mert adott esetben alacsonyabbak is a szomszédaiknál.

Az új lakások kicsik ugyan, de nem azonos komfortfokozatúak a korábbiakkal, sőt - meg hát jön a dologhoz még a lift meg a mélygarázs.

A gang felélesztése viszont szép és "normális" gesztus - nagy örömmel fedeztem fel annyi sötét, lakhatatlan, új építésű társasház után. A gang itt világos, nyitott - a találkozások lehetséges helye is.

Nem én terveztem, de örömest vállalnám - és igen, szívesen is laknék itt.

Műkedvelő
2008.03.18.
13:55

@mB: "a gangos házakat nem azért bonják, MERT gangosak, hanem mert valóban komfort nélküliek, mert le vannak pattanva, és mert pl. a nagy belmagasságok miatt nem gazdaságosak, például mert adott esetben alacsonyabbak is a szomszédaiknál."

Senki nem állította, hogy azért bontják le, mert gangosak, de ha már lebontják a rossz komfortfokozatuk miatt, akkor tényleg legyen jobb az új ház. Egyébként sajnos az a gyakorlat, hogy a "felújítás" szitokszónak hat. Nem látom a minőségi ugrást egy régi szoba-konyhás lakás és eközött a szoba sarkában a vizesblokk lyukak között. Ezeket még galériázni sem lehet, mert sikerült gazdaságosan megválasztani a belmagasságot. Mert a régi lakásoknál mi volt? Kicsi, sötét, de galériázható! :-)

"jön a dologhoz még a lift meg a mélygarázs."

Liftet minden házba útólag is be lehet építeni. A garázs: aki kénytelen ebben a házban lakást venni, vagy szociális alapon itt kap odut, nem biztos, hogy az autó elhelyezése a legnagyobb gondja. Ha mégis van valami járgánya, akkor sem biztos, hogy megveszi a garázst. Vagy ez most már benne van a lakás árában?

mB
2008.03.18.
19:31

@Műkedvelő: Kedves Műkedvelő! 

Nem gondolom hogy a „felújítás” szitokszónak hatna. Vagy igen? Hol, milyen körben? Itt a kérdés azt hiszem amúgy sem így merül fel, hiszen a telke(ke)n eredetileg állók közül már legalább az egyik ház amúgy is el volt bontva  a tervezés megkezdésekor. 

„nem látom a minőségi ugrást” – én látom, :-) szerintem le is írtam az okait, amikbe szívesen belemegyek ismét, de először a kérdésem: ha ez nem követendő példa, akkor melyik új ház az? Ha ez a negatív példa, akor melyik a pozitív, melyik a követendő irány? Van-e jó példa a korábbi pályázati tervek között? Vagy?...

mB
2008.02.18.
10:45

Kedves EMA!

Ha valóban nyolcgyerekes családok költöznek az itteni garzonokba, akkor magam is hajlandó vagyok nagy táblákkal utcára vonulni. Egyelőre abban a hitben élek, hoyg nem így lesz. 

Amúgy akkor lehetne a dologról érdemben vitatkozni, ha tényleg érdemi, építészeti, használati jellegű kritikák fogalmazódnának meg – a „van tapasztalatom”, a „korszerű alaprajz” fogalmaival (kifejtés híján) nehéz mit kezdeni. Ahogy a másik hozzászólás „jól nézett ki, mi?!” felkiáltásával is. De tényleg: ezekben a lakásokban miért is „csapkodják inkább az ajtót”?... (Pláne hogy a lakások nagy része egyterű, igen kevés ajtóval :-) ) 

Érdemes amúgy megnézni a többi pályázatot, a híd motívuma többeknél is előfordul, az alaprajz szervezésében viszont valóban ez a legtisztább. Az erkélyek: valóban kritikával ilethetőek, viszont számomra van olyan erős formai szerepük, homlokzatképző erejük, ami a helyére teszi – külön érdekesek-izgalmasak a teraszokra adott „válaszok” egyes ablakok felett.

Jahoda Róbert
2008.02.18.
11:09

@mB: Egy "használati" tárgyat nem lehet nem használható formában előadni. A homlokzatképzés nagyon fontos, de itt aránytalan formalizmust érzek (nem a szerkesztést vitatom).  

EMA
2008.02.18.
12:11

@mB: Az igazság az, hogy régóta gyűjtöm az anyagot egy olyanfajta elemzésre, amely a különböző korokban készült épületek belső téralakitását vizsgálná, a változó társadalmi környezet lakáshasználatával összevetve. Múltkor, amikor a Tér és Forma egyik 1938-as számát lapoztam a könyvtárban, egy egész történetet tudtam volna elmesélni arról, hogy az a lakás milyen családra és milyen életformára született. Akkoriban ugyanis az épitészek a bútorozás legapróbb részleteiig vitték a tervezést.

Nekem az életem úgy alakult, hogy több, mint húsz évig attól függött a megélhetésem, hogy mennyire tudom "belőni" az adott használó igényeit. Tisztában vagyok azzal, hogy a magyar épitészek javának nincs ilyen gyakorlata, és ezt nem cikizésképpen mondom, hanem szeretném felhivni a figyelmet olyan részletekre, amelyek számomra - életpályám miatt nyilvánvalóbbak. Talán nem kellene mindig a sértettség alapján inditani...

Azzal is tisztában vagyok, hogy a magyar szabványok is meglehetősen elmaradottak, sőt, éppen a közelmúltban léptem ki egy olyan projektből, ahol az én fogalmaim szerint a lakások már nem a XXI. századi életformát igyekeznek kiszolgálni, hanem visszamentünk a XIX. századba... egyébként, sok tekintetben hasonlitott erre a hidas-függőfolyosós megoldásra, mert a zárt, sötét, középfolyosós rendszert azért is rossznak találom, mert a lakások átszellőzése megoldhatatlan az egyetlen irányban nyitottsággal.

Szétválasztanám az egyszobás és a kétszobás lakásokat. A garzonok egyterűségével nincs bajom, ott csak a konyhák használhatatlanok (erről is részletesebben kellene irnom, hogy világos legyen, mire gondolok), és a lakás napi fenntartásához szükséges eszközök helyének hiánya szembetűnő. Ott, alapvetően a szociális bérlakás és a lakásméret kapcsolata kérdéses számomra.

Azzal nem tudok egyetérteni, hogy két ilyen lakást később össze lehet nyitni. Az összenyitás lehetősége a komfortnélküli gangos lakások esetében valóban egyszerű megoldás, de amint a fürdőszoba és a konyha megduplázódik, teljesen értelmetlen lakásalaprajzot kapunk... ha már gazdaságosságról volt szó a cikkben. Ma már (2008) a befektetők sem terveznek 40 négyzetméternél kisebb lakásokat, mert nem fogják tudni eladni. Amint az emberek normális lakáshiteleket tudnak felvenni (és ez egyre inkább igaz), akkor már csak a procedúra, a költözés, és a rövidtávú használat miatt sem vesznek egyszobásokat. Tehát, ami igaz volt mondjuk, akár két évvel ezelőtt is, az már nem lesz igaz jövőre... Meg lehet nézni a lakáspiac változásáról szóló hireket.

Itt pedig szociális bérlakásokról van szó, ahol fokozottan érzékenyen kéne kezelni a lakásnagyságot. Akik rászorulók, alig hiszem, hogy egyedülállók. Ha pedig ez igaz, akkor eleve túl kicsi a lakás, ami az egyéni agresszió fokozódásához vezet (bezárt ember), ami fokozottabb rongálást eredményez (erre is vannak nemzetközi vizsgálatok). Vagyis, az önkormányzat is jobban jár, ha egy családot a látszámához jobban illő méretű lakásba költöztet. Ha ezt, ráadásul azzal tetézi, hogy felcsillantja azt a reményt, hogy x idő utáni bérleti joggal a lakást megvehetik, akkor az ingatlanra való lakói figyelem rengeteget javul. Ezek is ismert szociális lakásépitési konstrukciók - ezek kifejezetten gazdaságossági és szociológiai alapokon készülnek.

Vagyis, ismerve egy picit a kerület szociális összetételét, az önkormányzat helyében nem sok kislakást épitettem volna, egy négyzetméterre eső magas költséggel, hanem ugyanezen az alapterületen kilenc helyett csak 6 lakást egy szinten. A hid túlsó oldalán az elosztó teret is némiképp csökkentve (az épitészetesztétikai szempontokat maximálisan megőrizve) csak két háromszobás lakást, a lépcsőházi szakaszon pedig három kétszobást és egy négyszobást. Ezzel, igaz ugyan, hogy nem 9 család lakást költöztettem volna komfortos, ámde szűkös, átmeneti körülmények közé, hanem a szociális rászorulók listájáról 6 családot leirhattam volna... Minden lakás hasznos alapterülete növekedhetett volna, a közös nappali (étkező, konyha) az együvé tartozó család kellemes tere is lehetne, túl sok fal és ajtó nélkül (költségcsökkentés), és olyan szobák kialakitása, amelyeket adott esetben felezni is lehet, ha a gyerekek helyzete ezt igényli. A szobák mérete ugyanis sokkal kevébé fontos, mint a jó bútorozhatósága. Ezért, az én gyakorlatomban az döntötte el, hogy egy lakás miként használható, hogy a falakon túl a bútorokat is mindig eleve beterveztem. Ahhoz, hogy a lakás napi rendje és tisztasága ne okozzon túl sok elfoglaltságot, precizen meg kell oldani a háztartási helyiséget, ahol a mosás és száritás praktikusan megoldható, ahová eltehető a porszivótól a létráig és a vasalódeszkáig minden, ami az életmenethez elengedhetetlen. Ha ezt leválasztjuk a fürdőszobáról, akkor nem kell a vendégeknek különklotyó egy kétszobás lakásban, mert nem kell szégyellni a száradó bugyogókat, de alapvetően, a ház gazdáinak is kellemesebb egy mosókonyhától mentes fürdőszobában tisztálkodni, sminkelni, esetleg a fürdőkádban, gyertyafénynél szeretkezni...

A főzést le lehet irni nagyon precizen funkcionális mozdulatokkal - egyfelöl ezt kell teljesitse egy mai konyha, amiben szinte egyhelyben állva elérem a főzéshez szükséges alapanyagokat, a vizet és a tűzhelyt, ugyanakkor, a főzés, az evés, egy családi program is - nem véletlen, hogy rengetegen kapják magukat azon, hogy intim beszélgetéseket a konyha melegében bonyolitanak... Vagyis, a száraz és a hűtött produktokat a "főzésháromszögben" tartja az épeszű háziasszony vagy úr, és nem a két ajtón túli kamrában. A konyhában megtett kilométerek helyett inkább, a családtagjaimmal töltöm az időmet - ez egy dolgozó ember hozzáállása. Magyarul: szeretem a tiszta lakást, de nem akarok egész nap takaritani és rendet tenni, szeretem a házikosztot, de nem főzök fél napon át egy tál ételt... A háztartás nagyfokú szervezéssel oldható meg úgy, hogy nem teher. Ez nemcsak a saját, női tapasztalatom, bár kétségtelenül, nem lettem volna képes felnevelni két gyereket és napi 14 órát dolgozni, ha nem szervezem meg az életem. És műkaját sem etettem sosem a gyerekeimmel, viszont megtanultak főzni, mert látták, segitettek, majd önállóan is képesek voltak már megtenni...

A jó lakás olyan mint egy családi melegre alakuló lakószövet. Ezt még a legesztétikusabb épületen is számon kell kérni, ha embereket telepitünk beléjük. Az az épitész nagy az én szememben, aki ezt a komplex dolgot képes megoldani a házában. Gyakorolni kéne, és nem kifogásokat emlegetni, hogy miért nem lehet...

csipoficam
2008.02.18.
08:14

Szeretném látni, ahogy az építész tervezők (teszem azt) másodikos gyereke minden nap hazasétál azon a rendkívül ízléses tömegformálású átkötőhídon. Esetleg, hogy ne féljen annyira, a 80 éves nagymama kíséretében.

Jól nézett ki a modellen, mi?????

Jahoda Róbert
2008.02.18.
10:35

@csipoficam: Beszállok a vitába. Régóta várom, hogy valaki megemlítse már az erkélyeket. De kezdjem a jóval. Valószínű, hogy a lakásméretekkel nem érdemes foglalkoznunk, mert egyrészt az ilyet előírják, másrészt ennyire futja, harmadrészt meg van akinek ez tényleg előrelépés lehet a nyomor különféle formájából.

Az építészi kvalitást abban látom,hogy az eleve kis területet nem aprózták el gyűszűnyi konyhává és előszobává, hanem integrált teret alkottak amit egyébként térbe állított bútorral igény szerint szeparálhat a lakó. Sőt, később összenyithatók párosával, szóval van benne tartalék.

Ami engem sokadszori ránézésre is zavar az egyébként szép, oldott tömegű épületen azok az erkélyek. A jó méretű erkély egy jól bevált módja a lakásterület (nyári) növelésére. Ehelyett itt, egy méretében kicsi de harsány, hatásvadász formai truvájt látunk. Ez volt az a pont ahol -szerintem- a tervezői alázat elszállt egy a szakmának szánt geg erőltetése miatt. Ez a magamutogató gesztus miatt sorvad a ház funkciójának szemantikai üzenete is. Egyetlenegy ilyen "jel" ugródeszkát jelenthetne, ami azonos az egész funkciójával. Ennyivel viszont nincs mit kezdeni, érzéketlen vagánykodás egy szociális bérlakáson.

Állítom, hogy e szerkezet drága része már be lett építve (Schöck?, körbeszigetelés?) ahhoz a plusz néhány négyzetméterhez képest ami használhatóvá is tenné.  

Szerencsére a kerthez való viszonyulás pozitív, amúgy persze soha rosszabb épületet!  üdv. JR

EMA
2008.02.18.
12:41

@Jahoda Róbert: Nos, az ilyen forditott arányú erkélyeket nem a Magházon láttam először, hanem egy ramat-gani házon, amely a negyvenes években épült. Az első pillanatban azt is nagyon szépnek láttam, aztán, hogy sokat jártam arra, feltűnt, hogy az erkélyek üresek... ez azért is szembetűnő, mert az izraeli lakásokhoz tartozó erkélyekre tényleg kiülnek az emberek, az év legalább nyolc hónapjában... azon a házon még egy szék sem volt kint valamelyik erkélyen, nemhogy ember. Se este, se szombaton... a maximum az volt, hogy a legfelső szinten növényeket raktak az erkélyre... Annak az épületnek a kapcsán sokáig figyeltem, hogy miként viszonyulnak a lakók a különböző erkélyekhez... Mint emlitettem, ott, ahol az időjárás miatt szeretnek az emberek "kiülni a szabadba", és nem használt háztartási gépeket raknak oda, ott kiderült, hogy sem a lakás homlokzatára rákent hosszan elnyúló erkélyek (kedvenc Bauhaus megoldás volt) nem igazán szerencsések - a hosszú erkély egy része raktárrá alakult, szinte mindenütt, vagy ha lehetett, akkor kiütötték a nappali és az erkély közti falat és beüvegezték az erkélyt. Igy, számukra ésszerűen kaptak egy nagyobb nappalit, amin a nyitással megoldható volt a nappali erkélyesitése, vagyis kényelmesen ültek, mégis nagyjából kint voltak a szabadban.

Azokat az erélyek viszont, amelyek nagyjából 2.5X 1.4-esek voltak minimum, vagyis egy asztalt és székket ki lehetett tenni, és a korlát nem üveg, vagy hurkapálcika volt (átlátszó, vagyis a nők szoknyája alá látni), ott hatalmas élet kezdődött az erkélyen. Ezeket, a használható erkélyeket is lehet homlokzatesztétikai szempontból értékelhető módon elhelyezni - gondolom, de szerintem, csak az utóbbi miatt erkélyeket aggatni egy holokzatra, bosszantó.

Jahoda Róbert
2008.02.18.
13:39

@EMA: Vannak erre remek példák itthon is. A Nádorliget (Nádorkert? Bp.XI) lakóparkban vannak elegáns, nagyméretű élhető teraszok. Itt a fórumon is láttam.

Furcsa és nem ez az egyetlen ilyen elem, amelyik a "loggia-korszak" után, minden tanúlságot átlépve reneszánszát képes élni.  

EMA
2008.02.17.
18:24

Elnézést az építészektől, de lehet, hogy ez a ház gyönyörűen fotózható, ám az egyes lakások rémségesek! Gyanítom, hogy a programadó kérésére készültek ilyen kutyaól méretű lakások, nagy számban, de azért ettől eltekinteni, amikor az épületet értékeli valaki - nem lehet. Ha ezek szociális bérlakások lesznek, kérdés, hogy milyen valódi igényeket kell, hogy kielégítsenek?

A lakások belső elrendezése alapján nagyszámú egyedülállónak készült ez a ház, a kétszobások pedig az ötvenes évek himsoviniszta családmodelljére talán jók, de semmiképp egy XXI. századi életformára. Gazdaságosságról aligha beszélhetünk, ha a hasznos alapterület jelentékeny része előszoba, illetve közlekedő. Feltűnő, hogy az összes beépitett területből milyen bőkezűen bántak a közterületek (folyósok) méretezésekor, miközben a lakások iszonyúan szűkösek.

Kiváncsi lennék, hogy kik költöznek be ezekbe a lakásokba. Hányan fognak élni a szálloda-szoba méretű lakásokban, például. Ezek a lakások a százötven évvel ezelőtt épült gangos házak prolilakásainál csak a fürdőszoba-komforttal különbek - és ezt, ha lebecsülni nem is szeretném, azért kevésnek tartom, ha az elkövetkezendő, minimum 50 évre tervezünk.

Az az érzésem, hogy a magas lakásszám elérése felülirta az ésszerűséget, hiszen egy gazdaságosan kialakitott lakásban a vizeshelyiségek aránya az össz-alapterülethez képest alacsonyabbnak kéne lenni, magyarul, egy optimális költségű szociális bérlakás háromszobás kellene legyen. Ebben az esetben egyébként, kevésbé elaprózott, az összterületet jobban kihasználó elrendezés válhatott volna valóra. Mellesleg, azoknak, akiknek szociálás bérlakásként ezeket kiosztották volna, hosszabb távra, megnyugtató megoldást adhattak volna. Nem feltételezem ugyanis, hogy szociális bérlakásként egyedülálló embereknek utalják ki a szállodaszobákat...

Még egy apróság, anélkül, hogy esztétikai érdemeit csökkenteni igyekeznék, az erkélyekről... Na persze, mint minden "tisztes épitészeti fotón" ezen sincs egy árva ember, nehogymár belerongáljanak a homlokzat szépségébe... nos, én elképzeltem, hogy minden megnyújtott konzolos teraszon emberek ülnek-állnak... körben a korláttal, olyanok, mint papagályok a kalitkában... elnézést, hogy egy épület erkélyeire embereket is képzelek, de hát, én ilyen földhözragadt vagyok...

Mindenesetre, az épületet én is lefényképezem, most, aztán egy-két év múlva is... sőt, ha egy kis időm lesz, azután is érdeklődöm, hogy mekkora családok költöznek ebbe az épületbe... Mert, nekem az a mániám, hogy egy épület akkor szép, ha jó is azoknak, akik benne laknak...

beton
2008.02.17.
22:24

@EMA: Az építészeti fotózás mibenlétére inkább nem reagálnék, csak egy kérdés;

 "A lakások belső elrendezése alapján nagyszámú egyedülállónak készült ez a ház, a kétszobások pedig az ötvenes évek himsoviniszta családmodelljére talán jók, de semmiképp egy XXI. századi életformára."

Milyen a XXI. századi életforma? (Nekem nem úgy tűnik, hogy ez olyan könnyen definiálható lenne.)

mB
2008.02.17.
23:05

@EMA: Kedves EMA!

Mint a ház egy "barátja", pár gondolat: magam az építész felelősségét szeretem tágan megvonni, de azt gondolom a lakásméretek nem ez ő "lelkükön száradnak" most. Magam is egy viszonylag friss (amúgy borzasztó alaprajzú) társasházban lakom, ahol a minilakások pillanatok alatt elmentek, a nagyobbak eladására viszont egy évet vagy többet várni kellett, addig szinte szellemházban éltünk. Ez van, ez a tendencia.

Nem kell persze örülni a kis lakások iránti keresletnek, ennek a tendenciának, de sajnos ez van, egy társasháznak erre az igényre kell válaszolnia. Érdekes viszont, hogy az én örömöm amúgy nagyrészt pont az alaprajzoknak szól: annyi borzasztó, használhatatlan sötét, középfolyosós új házat láttam már (élőben vagy (sanos!) itt az épfórumon is), hogy az elkeserítő. Átláthatatlan, ellenőrizhetetlen, lakhatatlan, őrzővédőkáeftés. Azokhoz képest is üdítő egy ilyen feszes, de játékos alaprajzot látni, ahol a közös területek vélhetően nem sötét szemétgyűjtő sarkok lesznek.

Emellett pedig fájdalmas látni azt a négyzetméterbirkózást, ami a lakáspiacon ma zajlik, a használhtóság ellenében. Ennek a szerkesztése viszont szép tiszta, rendezett, én valóbanhiszem hogy ezek a lakások jól használhatóak - persze nem nyolcgyermekes családokra gondolok...

Amúgy a dolog kínálja a párhuzamot a Magházzal, lakásalaprajzokban, méretekben.

EMA
2008.02.18.
00:57

@mB: Azt hiszem, hogy a programmal kapcsolatban magam is megjegyeztem, hogy a lakásméretek, vélhetően a megbizó által kódoltak voltak... Bármilyen furcsa, nekem nem az épitészek szapulása a célom, csak felmenteni sem kivánom az elkészült ház, számomra legalábbis, látványos hiányosságait.

A középfolyosós elrendezés borzalmaival egyetértek. Eszemben sem volt idekivánni. Még azt is aláirom, hogy az emberek nem tudnak az igényüket is kielégitő méretű lakásokat megvenni... De ezek szociális bérlakások, ha jól értettem... Ami bizony azt is jelentheti, hogy nyolcgyerekes család költözik be a kétszobásba...

A korszerű alaprajzi elrendezés nekem azért az egyik mániám, mert több, mint húsz éven át terveztem át vadonatűj lakások sztandard alaprajzait a vásárlók igényeire... van kicsit tapasztalatom azzal kapcsolatban, hogy miként szeretnének élni az emberek, ha türelmesen kipuhatoljuk... igaz, olyan emberek, akik amikor megvették a lakásukat, tudatosan át akarták alakitani az életük alkalmas terévé. Ez nem pénz, csak odafigyelés kérdése, és ezért itt, Magyarországon, szerintem, jó lenne eleve emberbarát lakásalaprajzokat kitalálni, hiszen itt, az épitési szokások még nem olyanok, hogy egy vásárló az átalakitást is belekalkulálja a beruházásba... attól még remekül ki tudja választani azt, ami neki jobban megfelel...

Nos, miért az ötvenes évek himsoviniszta alaprajzai a kétszobások? Mondhatnám azt, hogy a dobozolás miatt, miszerint a helyiségek mereven elkülönitve, az előszobára vannak felfűzve. Ebben a lakásban az emberek nem élnek, hanem funkcionálnak: mosakszanak, főznek, alszanak, vagy tv-t néznek... csapkodják az ajtókat családi élet helyett... kiabálnak a konyhából a szobába, a mosógép ott drummog amig az ember zuhanyozik, és a száradó ruhák a fejére lógnak...viszont van kamra a szupermárkettben megvehető befőtteknek, vagy inkább, a sehova nem tehető dolgoknak egy rumlis-helyiség... mert a korszerű főzés nem úgy néz ki, hogy hopp, kiugrom egy kis akármiért a kamrába, vagy ami még borzalmasabb, hogy a hűtőt teszem oda, mert a konyhában nem elég a hely...

A korszerű lakás olyan, szerintem és többszáz igazolt kliensem szerint, amiben kellemesen érzi az ember és könnyű rendben tartani - nincs cseléd, aki egész nap rakosgat, főzőcskézik és mosogat... A jó házasság alapja, hogy el tudjuk viselni egymást egy térben, ahol a nap néhány otthon töltött óráját leéljük. Nem az asszony késziti a vacsorát, és a férj olvassa az újságot, és nézi a tv-t, majd tálcán maga elé kapja a vacsit és ráüvölt a gyerekre, hogy a meccs alatt kuss, menjen a szobájába...

Persze, lehet azt mondani, hogy akinek szoba-konyhás, komfortnélküli, málló vakolatú, nedves lakása volt a VIII. kerület sötét vermében, az örülhet, hogy kap egy ilyen kétszobásat, a három-négy gyerekével... sajnálom, hogy én mégsem tudok eléggé örülni... biztos bennem van a hiba.

escuincle baboso
2008.02.17.
10:26

Lám sokmindent lehet tanulni a pampákon. Nagyon szép munka!! Sok sikert és várjuk a folytatást a Szent György téren! Szép fotók!

mB
2008.02.15.
20:15

Gratulálok, nagyon szép - és jó!

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk