„Egy kivételes középület” – Sághi Attila, a Magyar Zene Háza nemzetközi elismeréseiről

Hol tart az építkezés? Milyen kihívás elé állítja a magyar szakembereket a bonyolult architektúra és milyen szempontok alapján került a világ legígéretesebb beruházásai közé a Liget Budapest Projektben épülő Magyar Zene Háza? Sághi Attilát, a Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató helyettesét kérdeztük az idei International Property Awards díj kapcsán. 

Mostanra a magyar sajtó számára is jól ismert fogalommá vált az International Property Awards díja: a márka az 1990-es évek óta számít elismert brandnek a világ legjelentősebb ingatlanberuházásai élén, a Néprajzi Múzeum tervinek sikere után pedig szintén a Liget Budapest Projekt keretében épülő Magyar Zene Háza vívta ki az elismerést. A hajdani Hungexpo épületek helyén magasodó projekt a világ 10 régiójának legjobbjai között került ki győztesen a „Best International Public Service Architecture" kategóriában. 

A díj elsősorban ingatlanfejlesztési területen számít kitüntetésnek. Milyen szempontból lehet mégis fontos egy olyan kulturális beruházás esetében, mint a Magyar Zene Háza projektje?

A funkció nem feltétlenül árulkodik arról, hogy milyen gazdasági háttérrel rendelkezik egy építkezés. Egy kulturális intézmény kivitelezése ugyanúgy lehet alapítványi, magán, vagy állami projekt is. A finalisták sorából jól kirajzolódott, hogy itt nem a finanszírozás módja, sokkal inkább a projektek minősége versenyzett egymással. Mi pontosan ebben a mezőnyben tudtunk kiemelkedőek lenni és számunkra az ehhez hasonló, nemzetközi elismerések és visszacsatolások is nagyon fontosak. Nem olyan régen az International Museum Construction Congress szakemberei is meggyőződhettek a projekt unikalitásáról: több jeles múzeumépülettel rendelkezünk Magyarországon, benchmark típusú intézménnyel azonban nem. Legközelebb csupán Bécsben, vagy Londonban találunk a Magyar Zene Házához hasonló középületet, így az ingatlanpiac más területeivel ellentétben, most valóban egy nemzetközi piacon tudunk jelen lenni.  

Milyen szempontok vezettek a győzelemhez?

A belépési küszöb igen magas volt. Egy könyv méretű anyagot kellett összeállítani a pályázathoz, amelyben kötött rendben kellett prezentálni nem csupán a design koncepciót, de a funkció kidolgozottságát, a felhasználóbarát elgondolásokat, az alkalmazott innovatív technológiákat és a különféle környezetvédelmi aspektusokat is. Nekünk mindegyik területen volt mondanivalónk. A japán filozófiával átszőtt, különleges struktúra mellett kiemelkedő szempont volt, hogy az épület gázt egyáltalán nem használ, a hűtés-fűtés kiszolgálására geotermikus szonda épül, és a hatalmas üvegfelületek ellenére a hang-, és hőszigetelési megoldások nem mennek majd a komfortérzet rovására. Az alapterület kétharmada a föld alatt helyezkedik el, így a nagyobb bruttó alapterület ellenére az épület footprintje a romos, használaton kívüli Hungexpo elbontott szerkezeteinek területével marad azonos, ráadásul az ott található eddig elzárt zöldterületeket is visszaadjuk a parkhasználóknak.  Ezek mellett a zsűri fontos pontnak tartotta a látogatói élmények kidolgozottságát is. Azt gondolom, a díj mindemellett egy kicsit magának az egész Városligetnek is szólt, elvégre városi környezetben, zárt soros beépítéssel ugyanez az épület nem tudott volna hasonlóan kiteljesedni.  

Pontosan miért? Hogyan szervesül az épület a Városligettel?

Egyrészt a tető ugyebár a fákat is belekomponálja szerkezetébe, másrészt az épületet zöld és burkolati sávok váltakozása öleli majd körbe, amely a hanghullámok terjedésének egyfajta metaforájaként is felfogható lesz a parkban. A szabad ég alatt lehetőség lesz kisebb vendéglátó funkciókra és egy zene tematikájú játszóteret is terveztünk. Fontosnak tartjuk ugyanis, hogy már egészen kicsi korban kialakulhasson a kötődés a Ligethez, ennek a szemléletnek az egyik eleme volt az ősszel megnyílt Nagyjátszótér is.

Hol tart most az építkezés?

Jelenleg a tető struktúrájának kivitelezése zajlik. Ez egy acélbetonból épülő öszvérszerkezetet, amelyre egy rugalmas PVC héj kapcsolódik majd. Mindezt oly módon, hogy a héjnak egyúttal a teljesen különböző méretű és felépítésű lyukakhoz is csatlakoznia kell. Van olyan nyílás, amelynek csak a felső rétege, és van, amelynek több oldala is üvegezett lesz. Ezen kívül arra is ügyelni kell, hogy se a beázás, se a hőhíd lehetősége ne merüljön fel. Mindehhez egyedi mintacsomópontok készülnek, melyeket egy külön telephelyen tesztelünk folyamatosan. Ez azért fontos, mert jelen esetben alig van olyan csomópont, amely hétköznapinak mondható. A magyar építőiparban például nem igen volt még példa arra, hogy olyan több irányban görbülő álmennyezeti réteggel találkozzanak a kivitelezők, amelyek őszi leveleket imitálnak. 

Ezek szerint a hazai szakemberek sokat tanulhatnak a projektből. Milyen a kapcsolat egyébként Sou Fujimoto irodája és a hazai kivitelezők, valamint az M-Teampannon tervezői között?

Azt gondolom, ha nem egy olyan kivételes tervezőről volna szó, mint Fujimoto, akkor az együttműködés nehézkesebb lenne. Nagy szerencse és hatalmas megtiszteltetés, hogy egy ilyen tehetséggel és emberileg is tiszteletreméltó tervezővel dolgozhatunk együtt. Ezzel a munkával és tapasztalattal a magyar résztvevők nemzetközi szintre emelkedtek. A már említett konferencia alkalmával 130 ember mintegy 20 országból érkezett el hozzánk meglátogatni az építési helyszínt. Fujimoto 38 fokos lázzal is fontosnak tartotta személyesen bemutatni a projektet és ez a sok ember most szerte a világban továbbviszi hírünket. Látták, hogy itt valami igazán nagy dologról van szó, ami nem csupán terveken létezik majd. Rengeteg az elképesztő, attraktív render a nagyvilágban, ám sokukról hamar kiderül, hogy műszakilag, vagy gazdaságilag irracionális elképzeléseknek számítanak. Nálunk nem erről van szó.

És ez a megvalósítás változtatásokkal is fog járni?

Ahhoz, hogy a terveken létező konstrukciók a valóságban is testet ölthessenek, sok kihívással kell szembenéznünk. Ilyen kihívás volt a 12 méteres magasságú, osztatlan homlokzati üvegfal kivitelezése is, melynek helyenként szegmensívekhez kell idomulnia. Amikor munka közben szembesülünk hasonló próbatételekkel, akkor bizony változtatásokat kell végrehajtanunk. Ezek azonban olyan gyakorlat során felmerülő különbségek, amelyek a pályázat nyertes tervének összképében látványos eltérést nem mutatnak majd. Nagyobb változás tulajdonképpen a funkciót tekintve történt: az eredeti koncepció egy hagyományos értelemben vett zenetörténeti kiállítás lett volna interaktív élményekkel a tárgyi tudás átadására. A nemzetközi kitekintések és vizsgálataink során azonban arra jutottunk, hogy egy koncerthelyszín és egy zenei élmény-, és oktatóközpont sokkal alkalmasabb arra, hogy az emberek akár egy évben többször ellátogassanak ide. Az ehhez hasonló intézményekből tényleg kevés van a világon, és mi ezek között akarunk valami igazán kiemelkedőt létrehozni.