Technológia

Egy Makovecz templomról – másként

1/4

forrás: MEVA

?>
forrás: MEVA
?>
forrás: MEVA
?>
forrás: MEVA
?>
forrás: MEVA
1/4

forrás: MEVA

Egy Makovecz templomról – másként
Technológia

Egy Makovecz templomról – másként

2021.03.09. 14:07

Cikkinfó

Támogatott tartalom

Földrajzi hely:
Magyarország, Budapest

Építészek, alkotók:
Makovecz Imre, Dósa Papp Tamás

Termék, technológia:
zsalurendszer

Nem mindennapi formavilághoz néha nem mindennapi műszaki megoldások egész sorát kell a kivitelezőnek felsorakoztatnia. Erre talán az egyik legjobb példa Magyarországon, ha egy épületet Makovecz stílusában kell kivitelezni. Azonnal egyértelmű lesz: a különleges falakhoz speciális zsaluzat dukál!

Az emblematikus és stílusteremtő építész szerint „a templom alapgondolata, hogy olyannak kell lennie, mintha az alja a földből nőne ki, a teteje pedig az égből ereszkedne alá." Ezt a víziót a mester jólismert stílusához hűen, íves falakkal, kétszer görbült felületekkel, feltűnő és organikus alakzatokkal idézte meg Budapest első Makovecz temploma ebben az esetben is. A tervek természetesen már jóval korábban, 2011-ben készültek, az építkezés azonban 2019-ben kezdődhetett el. A tervezést Makovecz Imre megbízásából tanítványa, Dósa Papp Tamás folytatta. A Magyarországi Református Egyház pesterzsébeti közössége számára, a Mátyás király téren épülő templomhoz a MEVA speciális zsalumegoldásait használták. Az alapkőletételkor Szabados Ákos polgármester „Budapest ékszerének" nevezte a templomot. Teljesen jogosan, hiszen különleges formáival, filigrán betonelemeivel és ívelt ragasztott fa tetőszerkezetével valóban rabul ejti a tekintetet a gyülekezet új otthona.

Fatelepítés és famentes zsaluzás

A templom kivitelezése során amennyire csak lehetett a természeti környezetet figyelembe véve zajlott a munka. Ez nem csupán azt jelentette, hogy az épületet körülvevő zöldterületet igyekeztek óvni, hanem a zsaluválasztáshoz is környezettudatos megoldást választottak. Az építkezés kezdetén 9 fa kivágásáról döntöttek, amelyek akadályozták az építési folyamatokat. Azóta ezeket pótolva, és első ütemben 30, a második ütemben pedig további 12 kőrisfát ültettek el a templomot körülvevő téren. Így mostanra, a tér keleti szélét egy 100 m hosszú kőris-fasor szegélyezi. Az épületegyüttes közepén található kerengő dísze pedig egy csepleszmeggy díszfa lett. A környezetre való tudatos odafigyelés egyre több cég számára, így a MEVA-nak is szívügye. A vállalat saját fejlesztését, a 100 %-ban famentes, számtalanszor felhasználható és újrahasznosítható műanyag zsaluhéjait ugyanis már 2000 óta kínálja Európa szerte, ezzel jelentős mennyiségű fát megmentve a kivágástól.

forrás: MEVA
2/4
forrás: MEVA

Innováció és költségoptimalizáció a zsaluzásban

A korábbi Makovecz építményeknél, mint például a Makói Hagymatikum Gyógyfürdőnél és a felcsúti Sportközpont egyedülálló Pancho Arénájánál is a MEVA zsalurendszereit alkalmazták: úgy a falak és födémek betonozásához, mint a tartószerkezetek és a karcsú, gyakran ragasztott fatartókból álló tetőszerkezetek, alátámasztásához és biztosításához is. Nincs az az építmény, amelyhez a MEVA-ra jellemző innovációnak köszönhetően ne lehetne megfelelő zsalumegoldást találni, bármi is a legfőbb cél – a gazdaságosság, a gyorsaság, vagy éppen a nagy teljesítőképesség. De nem csak a műszaki tartalomban jár élen a cég. Egyre több beruházó és kivitelező budgetjében válik számszerűvé a tény, hogy a zsalubeszerzés átgondolt tervezésével, projektmérettől függően akár milliós nagyságrendű megtakarítások is elérhetők.

forrás: MEVA
1/4
forrás: MEVA

Egy Makovecz templom építése mindig igényli az egyedi hozzáállást, amely már a falak építése során, a zsaluzat kiválasztásában is testet ölt. A nagy és egységes falfelületek kialakításához, a robusztus falvastagság eléréséhez és az akár 10 m magas boltíves monolit elemek kivitelezéséhez a Mammut keretes falzsalurendszer, a MevaFlex fatartós födémzsalurendszer, a MEP alumínium állványrendszer és a CaroFalt univerzális pillérzsalu kerültek felhasználásra az építkezésen.

Az épület külső elemein kívül, a belső tér építésénél is jelen volt a MEVA, a templomkarzat födémét a MevaFlex-rendszer 400 m²-nyi födémzsalujával alakították ki. Ez a szerkezet kifejezetten gazdaságos és hatékony, könnyen építhető és bontható, mivel csupán három részből áll. Rugalmassága miatt egy építkezésen belül egyszerűen hozzáigazítható az egymást követő különböző alaprajzokhoz.

Új templom, régi hagyományok

Ez az új létesítmény amellett, hogy színesíti Budapest építészeti látképét, a pesterzsébeti reformátusok számára is fontos mérföldkő, hiszen az egyházközösség az elmúlt 70 évben egy családi házból átalakított épületben tartotta összejöveteleit és istentiszteleteit, de a ház egyre romló állapota miatt erre a célra hosszútávon alkalmatlanná vált.

Az építkezés megkezdéséhez szükséges pénz előteremtésében sokan segítettek, így a terv megvalósításához pl. Prof. Dr. Bagdy Emőke klinikai pszichológus is nagyban hozzájárult. Az országosan is jól ismert pszichológus asszony édesapja, Bagdy István a háború előtti Szabó-telepi református közösség egyik lelki vezetője volt, így személyes ügynek is tekintette az építkezés támogatását. 2014-ben édesapja emlékére egy évi jövedelmét ajánlotta fel a templomépítés támogatására, majd élére állt annak a civil összefogásnak is, amely keretében összesen 65 millió forintnyi adomány gyűlt össze. Az építkezéshez szükséges összeg a magyar kormány 640 milliós támogatásával vált teljessé.

forrás: MEVA
4/4
forrás: MEVA

A kivitelezést a KÉSZ Zrt. valósította meg a szerkezetépítő Interkonstrukt Kft. és a SOKON Kft. közreműködésével. A Kész Építő és Szerelő Zrt. részéről Székács Norbert főmérnök, Kiss Gábor létesítményfelelős és Flóris Norbert építésvezető irányította a szerkezetépítést, az Interkonstrukt Kft. kreatív feladatait Radics Ádám vezette.

További információ: www.meva.hu

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk