Épületek/Irodaépület

Dinamikus új világ – Snøhetta: Le Monde Group HQ

1/35

Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Jared Chulski

?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Jared Chulski
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Marwan Harmouche
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Marwan Harmouche
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Jared Chulski
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Jared Chulski
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Jared Chulski
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Jared Chulski
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Frédéric Chaume
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Frédéric Chaume
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Frédéric Chaume
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Frédéric Chaume
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Frédéric Chaume
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Frédéric Chaume
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Jared Chulski
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Jared Chulski
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Jared Chulski
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Jared Chulski
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Jared Chulski
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Jared Chulski
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Jared Chulski
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Ludwig Favre
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Ludwig Favre
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Ludwig Favre
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Ludwig Favre
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Ludwig Favre
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Ludwig Favre
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Ludwig Favre
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Ludwig Favre
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta
?>
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta
?>
A Le Monde korábbi székháza – építész: CHRISTIAN DE PORTZAMPARC © Christian de Portzamparc
1/35

Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Jared Chulski

Dinamikus új világ  – Snøhetta: Le Monde Group HQ
Épületek/Irodaépület

Dinamikus új világ – Snøhetta: Le Monde Group HQ

2021.03.09. 07:58

Projektinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Párizs, Franciaország

Építészek, alkotók:
Snøhetta

Le Monde Group HQ

URL:
Snøhetta

Tervezés éve:
2014-2015

Építés éve:
2017-2020

Bruttó szintterület:
22933 m2

Stáblista

Építészet: Snøhetta

Tájépítészet: Snøhetta

Belsőépítészet: Snøhetta

Helyi építész: SRA Architectes

Projekt koordinátor: CICAD

Mérnöki konzulens: Bollinger & Grohmann

Szerkezettervező mérnök: Khephren Ingeniérie

Felügyelő bizottság: Veritas

Fenntarthatósági konzulens: Green Affair

Tűzvédelmi konzulens: CSD-Faces

Homlokzati mérnök: Arcora

Akusztika: LASA

Konyhai konzulens: Conceptions Nouvelles

Pénzügyi konzulens: Gleeds

Letölthető dokumentumok:

A Le Monde csoport 1600 munkatársa számára új, a külvilággal is intenzív kapcsolatba lépő székházat épített a dinamikusan fejlődő Rive Gauche városrészben. A dán Snøhetta feladata nem csak egy jól működő szerkesztőségi épület tervezése volt, hanem a negyed számára egyfajta városkaput is kellett teremtenie. Bán Dávid írása.

Párizs 13. kerületének Szajna felőli sávja bő három évtizede, a Rive Gauche (azaz Bal-parti) nagyszabású városrendezési projekt keretében jelentős átalakulásokon megy keresztül. Jelenleg a város legnagyobb volumenű építési területének számít, a változás mértéke az 1970-es években, szintén a folyó bal partján, az Eiffel-toronytól nyugatra megvalósult Front de Seine projekthez mérhető.

Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Marwan Harmouche
2/35
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Marwan Harmouche

Néhány évtizeddel ezelőtt, a város keleti szélén a folyópartot még mindkét oldalon különböző funkciójú raktárnegyedek szegélyezték, ahol a városba szánt élelmiszert, gabonát, hűtött árut és bort tárolták. A terület érthető módon nem tartozott Párizs előkelő negyedei közé, rendszeresen írja le például sötét tónussal George Simenon közkedvelt Maigret-regényeiben. A raktárváros kialakulását az a logika vezérelte, hogy mindkét oldalon a folyóparttal párhuzamosan, ahhoz közel, nagy forgalmú vasútvonalak működnek, így ez a terület a vasúti, vízi és közúti áruszállítás számára egyaránt jó lokáció volt.

Az 1990-es években azonban mindkét parton jelentős változások indultak el: a jobb parton a borraktárak felszámolásával, az eredeti épületek nagy részének felújításával új, kisebb üzleteket magába foglaló, hangulatos bevásárló-, vendéglátó- és szórakozó negyed jött létre Court Saint-Émilion névvel, körülötte kellemes parkkal és lendületes lakásfejlesztésekkel. A túlparton pedig beindult a nagyjából 130 hektáros Rive Gauche fejlesztési projekt, amelynek rendezési tervét és számos épületét neves francia és nemzetközi építészek, urbanisták jegyzik. Első és máig meghatározó darabja az 1996-ban Dominique Perrault tervei alapján megépült új Nemzeti Könyvtár épülete (BNF François-Mitterrand). A két területet az 1998-ban átadott 14-es metró és a könyvtárat a szemközti Bercy parkkal összekötő Simone de Beauvoir gyalogoshíd fűzi egybe.

A Rive Gauche projekt során a bezárt raktárakat, gabonatárolókat felszámolták, illetve az arra érdemesnek tartott ipari épületeket átalakították. A területen és az Austerlitz pályaudvar egyes vágányainak befedésével nyert térségen új utcahálózatot rajzoltak fel, ahol nem csak egy új lakónegyed, hanem a könyvtár katalizálta szellemi központ is létesült, egyetemi karokkal, kutatóintézetekkel, start-up cégekkel.

Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Jared Chulski
6/35
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Jared Chulski

Tavaly decemberben a városrészbe költözött az elsőszámú francia napilapként számontartott Le Monde szerkesztősége és a cégcsoport kiadóirodái is. A terület egyik újonnan megrajzolt, a vasúti pályák lefedésével létrejött és lényegében azok ívét követő, 2002-ben kijelölt főútvonalát, az Avenue Pierre-Mendès-France-t mindkét oldalán nemrég épült irodaházak, intézmények határolják. Mostantól az útvonal elejét a pályaudvar mellé felhúzott új szerkesztőségi székház indítja. A méretes szerkesztőségi- és irodaépületet tervező dán Snøhetta jól megértette, hogy itt, a számos kapcsolódást figyelembe véve, egyfajta kaput kell alkotnia.

Az 1867-ben átadott, Pierre-Louis Renaud tervezte Gare d’Austerlitz-et sokan tartják a budapesti Nyugati pályaudvar stiláris előképnek. A párizsi fejpályaudvar az évek során számos, nem feltétlenül szerencsés átalakuláson esett át – 1906-ban a csarnok emeletét szabályosan átmetszette az akkor kiépült 5-ös metróvonal magas vezetésű vágánypárja és állomása –, míves utasfogadó terét pedig egyre jobban körbeépítették. A Snøhetta feladata annak a problémának a feloldása volt, hogy a sugárút szoros szövete egy domináns kezdőépületet kapjon, ami részben a Szajna felé is kitárulkozik, ugyanakkor mindez ne nyomja agyon a pályaudvar egyre inkább eltörpülőnek ható épületét. Távolabbi kapcsolódásként pedig a folyóparti sziluettet is meghatározó Jardin des Plants (botanikus kert) is szerepet játszott a tervek felvázolásakor.

A Le Monde szerkesztősége 1944-es alapítása után évtizedekig ugyanazon klasszikus épületben székelt, majd megépítette első, kifejezetten az újság számára kidolgozott, Pierre du Besset és Dominique Lyon tervezte székházát, amibe 1989-ben költözött. Innen másfél évtized után álltak tovább, majd 2004-ben ismét a saját igényeik szerinti székházat rendeltek, akkor Christian de Portzamparc-tól. Az ikonikus épület mellett elsuhanó magas vezetésű metró ablakaiból a kíváncsi szemek akár be is pillanthattak a szerkesztőség munkájába, hiszen annak monumentális üveghomlokzata szabad betekintést engedett az épületbe. Az üvegfelületre a Plantu névvel ismerté vált Jean Plantureux grafikus, karikaturista tervezte kinagyított újság címlap rajzolata került, amit bevallottan a New York Times székháza inspirált.

Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Frédéric Chaume
10/35
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Frédéric Chaume

Amikor a Le Monde Group tulajdonosai 2015-ben bejelentették, hogy a média általános válsága ellenére ők nem leépítenek, hanem előre menekülve munkahelyeket szeretnének teremteni, ehhez egy új, nagyszabású székház megépítését tervezték. Olyan épületet vizionáltak, ami nem csak technikai értelemben szolgálná ki a Le Monde és a vele egy épületbe beköltöző, korábban külön működő társlapok (mint például a Courrier International, Télérama, La Vie és a l’Obs) szerkesztőségét, hanem egy bárki számára nyitott, demokratikus hely lenne, ahol mindenki hozzájuthat a kellő információhoz. Egyfajta nyilvános fórumot kívántak létrehozni, amely nem csak szellemiségében, hanem fizikailag is megjelenik az épület kialakításában. Nem sokkal a székházra kiírandó pályázat bejelentése után, a Charlie Hebdo magazin elleni támadás még jobban megerősítette a tulajdonosi elképzeléseket, hogy az új sajtóépület egyfajta városi agora szerepét is betöltse, teret adva a nyílt párbeszédnek. Az épületnek egyfajta ellenpontként kellene viselkednie az aktuális társadalmi feszültségekkel szemben – fogalmazták meg elképzelésüket a tulajdonosok.

A Snøhetta egy olyan hibrid épületet helyezett el, amely egyszerre lehet transzparens és bezárulkozó, amely szerkesztésében és szerkezetében is felfedezni való izgalmakat kínál a járókelők és a munkatársak számára. Egyszerre munkahely, de számos publikus terével nyilvános fórum, városi tér is. Próbálja eloszlatni a sajtó belterjességének, zárt ajtók mögötti készítésének rossz imázsát. A hétemeletes irodaház két pólusa között egy komplex acélszerkezetből megépített, alulról burkolt ív feszül, s ezáltal az épület valódi kapuként nyílik meg, amely rávezet a még épülés alatt álló újabb sétányra. Az épület egy új városi közteret ölel körbe. A változatos üvegfelületekből mozaikszerűen összeálló homlokzat íve több helyen megtörik, és a legfelső szint visszaléptetésével egy hosszanti teraszt is kiképeztek.

Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Jared Chulski
19/35
Le Monde Group HQ – terv: Snøhetta © Jared Chulski

Az Archimage irodával közösen kialakított belső tereket leginkább a jól benapozott irodák uralják, de az épületben elhelyeztek hat nagyobb, független, de egymással kapcsolatban álló szerkesztőségi teret – newsroom-ot – is, illetve nemcsak az írott és az online szerkesztőség, hanem a különböző videószolgáltatások számára is kialakították a megfelelő és jól elrendezett helyiségeket. Noha az épület nagyrészt a nyitottságra törekszik, zártabb, intimebb tereket is létrehoztak benne, ahova igény szerint visszavonulhatnak a munkatársak. Így egy komplex, nem csak szellemiségében, hanem esztétikai megjelenésében is nyitott, valóban mai szerkesztőségi épület jött létre, ahol párhuzamosan, egymással akár szoros kapcsolatot is tartva működhetnek a Le Monde csoport különböző írott, nyomtatott, online és mozgóképes sajtóorgánumai, napi- és hetilapjai, magazinjai.

Bán Dávid

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk