| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Örökség

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története

1/21

II. János Pál pápa (Tisza Kálmán) tér 27., MKP székház, 1946. Forrás: Fortepan/Berkó Pál

MDP Budapesti Pártbizottságának székház, 1956. Forrás: Fortepan/Album027

MDP Budapesti Pártbizottságának székház, 1956. Forrás: Fortepan/Nagy Gyula

A pártházhoz kötődő feltételezett kazamaták keresése, 1956. Forrás: Fortepan/Nagy Gyula

Az MSZMP nagygyűlése a párt Budapesti Bizottságának székháza előtt, 1957. március 29-én. Forrás: Fortepan/Berkó Pál

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Gulyás Attila

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Gulyás Attila

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Gulyás Attila

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Gulyás Attila

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Gulyás Attila

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Gulyás Attila

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid

?>
II. János Pál pápa (Tisza Kálmán) tér 27., MKP székház, 1946. Forrás: Fortepan/Berkó Pál
?>
MDP Budapesti Pártbizottságának székház, 1956. Forrás: Fortepan/Album027
?>
MDP Budapesti Pártbizottságának székház, 1956. Forrás: Fortepan/Nagy Gyula
?>
A pártházhoz kötődő feltételezett kazamaták keresése, 1956. Forrás: Fortepan/Nagy Gyula
?>
Az MSZMP nagygyűlése a párt Budapesti Bizottságának székháza előtt, 1957. március 29-én. Forrás: Fortepan/Berkó Pál
?>
Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid
?>
Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid
?>
Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Gulyás Attila
?>
Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Gulyás Attila
?>
Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Gulyás Attila
?>
Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid
?>
Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid
?>
Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid
?>
Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid
?>
Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Gulyás Attila
?>
Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Gulyás Attila
?>
Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Gulyás Attila
?>
	Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid
?>
	Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid
?>
Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid
?>
Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid
1/21

II. János Pál pápa (Tisza Kálmán) tér 27., MKP székház, 1946. Forrás: Fortepan/Berkó Pál

MDP Budapesti Pártbizottságának székház, 1956. Forrás: Fortepan/Album027

MDP Budapesti Pártbizottságának székház, 1956. Forrás: Fortepan/Nagy Gyula

A pártházhoz kötődő feltételezett kazamaták keresése, 1956. Forrás: Fortepan/Nagy Gyula

Az MSZMP nagygyűlése a párt Budapesti Bizottságának székháza előtt, 1957. március 29-én. Forrás: Fortepan/Berkó Pál

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Gulyás Attila

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Gulyás Attila

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Gulyás Attila

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Gulyás Attila

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Gulyás Attila

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Gulyás Attila

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története
Épületek/Örökség

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története

2021.03.07. 08:52

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
1

Dosszié:

Évek óta üresen áll a II. János Pál pápa téri volt budapesti pártszékház, amelynek egyik szárnyát időközben lebontották. A terhelt múltú korábbi épületegyüttes építészeti múltjáról keveset tudunk, de annál több titok és legenda lengi körbe. Bán Dávid írása.

„…a tér Rákóczi úttal párhuzamos felén háromemeletes proliház állt. A homlokzat mögött szemérmetlenül nyitott gangok meredtek, korlátokon száradó szegényes ágyneműkkel és stoppolt gatyákkal, folyosón hajat tépő olaszos családi életekkel. Munkások jöttek, beállványozták, falakat húztak a homlokzatra. Kilakoltatták a prolikat. Beköltöztükkor az új lakók nagy piros zászlót engedtek le, lepelként terítve le az épület homlokzatát. Piros volt, közepén kerek fehér folt, benne horogkereszt. A Volksbund székháza lett a prolivárból."

Az éles tollú színikritikus, újságíró, Molnár Gál Péter által több helyen is érzékletesen leírt „prolivár" az akkori Tisza Kálmán tér északi oldalának középső részén helyezkedett el, s a 27-es számot viselte. Körülötte a 19. század második felének egy-kétemeletes, lakóházaival, szemben vele két kiemelt modernista építménnyel, az 1911-ben,  Jakab Dezső, Komor Marcell és Márkus Géza tervei alapján elkészült Népoperával (ma Erkel Színház), valamint a hazai CIAM-csoport tervezői (Fischer József, Ligeti Pál, Molnár Farkas, Preisich Gábor és munkatársaik) által, a legmodernebb építészeti elgondolások szerint emelt OTI-házakkal. Magát a teret, élén a fent említett, eleinte ártatlannak induló lakóházzal és annak szomszédjával azonban erőteljesen átitatta a történelem számos rossz és még rosszabb emléke.

A kezdetek még derűsebbek voltak, hiszen a 18. századból már ismert térségen akkor pezsgő állatvásár működött. A vámvonal közelében elhelyezkedő területet a 19. században már különböző nevekkel került fel a térképekre: Heu Markt (Széna piac); Bauer Markt (Paraszt piac); Markt Platz (Piactér), illetve Lóvásár. A fővárosi rangra emelkedett egyesült Budapest belvárosának gázlámpáihoz itt létesült az első gázgyár, amely a keleti térfalat lényegében végig elfoglalja (ma is az MVM Next energiaszolgáltató telephelyeként és központjaként üzemel). A századelőtől Tisza Kálmán nevét viselő tér fontos színhelye volt 1918 novemberében az őszirózsás forradalomnak; a nagy területet alkalmas volt a tömegeket megmozgató, ekkor még békésebb tüntetéseknek.

MDP Budapesti Pártbizottságának székház, 1956. Forrás: Fortepan/Album027
2/21
MDP Budapesti Pártbizottságának székház, 1956. Forrás: Fortepan/Album027

A domináns pozíciójú és méretes térség szinte vonzotta az ideológiai kapcsolódásokat. A gázgyár előtt 1869-ben zajlott az Általános Munkásegylet első nagygyűlése, amikor is „legelőször itt, ezen a téren bontották ki a főváros nyilvánossága előtt a munkásság vörös zászlaját". A század utolsó évtizedétől kezdve a tér a fővárosi munkásság rendszeres gyülekezőhelye lett, itt tartották a május elsejei ünnepségeket is. 1943-ban avatták fel a heroikus köztéri emlékműveiről ismerté vált Siklódy Lőrinc Nemzeti munka szobrát, a közel négyméteres, egymásba karoló munkás és paraszt alakokkal, és az ötméteres talapzaton a Becsüld a munkát! felirattal. A Horthy-érában emelt szobor az 1950-es éveket átvészelte, és végül 1960-ban bontották le, mert a közelében állították fel Kalló Viktor 1956-os Mártíremlékművét.

Az északi oldalon, az 1887-ben eredetileg két-, majd hamar háromemeletessé bővült lakóháznak épült 27-es számú épületbe telepedett 1912-ben a német tanítónők és nevelők otthona és egyesülete, majd 1940-ben, az NSDAP mintájára itt szervezték meg a Volksbundot, azaz a Magyarországi Németek Népi Szövetségét. Az utcafront gyorsan átépült és modernizálódott. Hosszanti erkélyek is kerültek rá, így a ház teljesen elvesztette korábbi jellegét. Majd bontottak horogkeresztes zászlót a Molnár Gál által leírt volt „proliház" homlokzatán. Hamarosan a szomszédos, 26-os számú, szintén az 1880-as években, Ballagi Mór építtette kétszintes bérkaszárnyát is bekebelezte a szervezet. A két házból álló együttes ezután Birodalmi Német Házként (Reichsdeutsches Haus) működött, ahol rendszerek voltak a náci érzelmű rendezvények. 1944-ben, az akkor épp Magyar Művelődés Háza nevet viselő mai Erkel Színház nézőterére is nagyszabású nyilas és náci szimpatizánsgyűlést szerveztek, amit az antifasiszta ellenállóknak néhány felrobbantott bombával sikerült meghiúsítania.

Nem véletlen, hogy a 1945 januárjában, miközben a budai oldalon még javábban zajlottak a harcok, az illegalitásból előlépő Magyar Kommunista Párt aktivistái rögtön lecsaptak a hírhedt központokra, így az Andrássy út 60-ban levő nyilas-központra és a Tisza Kálmán téri német házra is: „Misával, akit közben őrmesterré léptettek elő, mentünk a Tisza Kálmán térre, a volt Volksbund- házhoz. A nagy, hatalmas kaput zárva találtuk. Percekig tartó erős dörömbölésre végre egy öregasszony nyitott kaput. Csak egyedül lakott az óriási épületben, ahol minden a helyén volt, mintha csak most keltek volna fel az íróasztaltól. Misa azonnal egy nagy fehér kartonlapot szerzett, azután egyesült erővel kirajzoltuk rá: A KOMMUNISTÁK MAGYARORSZÁGI PÁRTJA SZÉKHÁZA. Az orosz szöveget Misa írta. A kartonlapot kiszegeztük a kapura. Az öregasszonynak pedig megmondtuk, hogy senkit se engedhet be a házba. Mi nemsokára visszajövünk" – emlékezett vissza Kossa István kommunista politikus, későbbi közlekedés- és postaügyi miniszter két évtizeddel később.  Mindez a szemközti erkélyről, az akkor még gyerek Molnár Gál Péter szemüvegén keresztül így nézett ki:
 

„1945-ben kicserélték a szemközti házon a lobogót. Ez lett a Magyar Kommunista Párt székháza. (…) Növekedni kezdett a ház. Átterjedt a szomszédos épületre, kiköltöztették onnan is a családokat; párthelyiségek nyíltak ott is. Pontosabban: csukódtak, mert őrséget kapott az addig nyitott ház, szigorú és komor védelmet. Iskolába menet járdájára sem léphettünk. Kikerülendő volt."

Az MSZMP nagygyűlése a párt Budapesti Bizottságának székháza előtt, 1957. március 29-én. Forrás: Fortepan/Berkó Pál
5/21
Az MSZMP nagygyűlése a párt Budapesti Bizottságának székháza előtt, 1957. március 29-én. Forrás: Fortepan/Berkó Pál

1946-ban a Magyar Kommunista Párt már új budapesti központjában ünnepelhette május elsejét. Az erkélyen hatalmas transzparensek díszelegtek: „Éljen május 1. A város és a falu dolgozóinak ünnepe." A képen azonban az is látszik, hogy a szomszédos, 26-os számú saroképület ekkor még őrzi eredeti, 19. század végi tömegét és kialakítását. 1948-ban a Szociáldemokrata Párt beolvasztásával megszületett a Rákosi Mátyás-féle Magyar Dolgozók Pártja (MDP), amelynek székháza szintén a Tisza Kálmánból időközben Köztársaságra átnevezett téren volt, a szomszédjába pedig a Dolgozó Ifjúság Szövetsége bútorozott be.

A következő években a sarokház jelentősen átépült, a két épület tömegében, bizonyos jegyeiben egységessé vált. Az erőteljes szocreál jegyeket tükröző jobboldali szárny emeletkiosztása ugyan eltér a 27-os számú épületétől, de összhatásában, a párkánymagasságban, az erkélyek elhelyezkedésével, a földszinti traktusával és annak burkolatával is igazodik hozzá. Az erkélykorlátokba ötágú csillagot komponáltak. A megújult és jócskán kibővített szárnyba az irodák és tárgyalótermek mellé ebédlőt is kialakítottak, a két épületrész között pedig közvetlen átjáró létesült. Építés tervrajzai nem elérhetőek; feltételezhető, hogy az igen kényes pártfunkció miatt azokat rögtön megsemmisítették.

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Gulyás Attila
16/21
Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Gulyás Attila

Az biztos, hogy 1956-ra a két épület már elnyerte azt a formáját, amit kisebb módosításokkal együtt, lényegében 2017-ig ismerhettünk.  Az egyébként kevésbé dokumentált pártházról végül az 1956. október 30-i ostrom kapcsán számos fénykép és filmfelvétel készült, így ott már jól beazonosíthatóak az építészeti jegyek. A pártházat vélhetően, mint a hatalmat szimbolizáló épületet, valamint az akkor elterjedt feltételezések szerint a székház alatti pincebörtönökben raboskodókat kiszabadítandó rohamozták meg a tüntetők. A mindkét oldalról jelentős emberáldozatot követelő drámai események után mind az épület alatt, mind a téren nagy erőkkel megkezdték a feltételezett pincebörtönök és kazamaták felkutatását, eredménytelenül.

A megsérült épületegyüttest hamar kijavították, majd rövid ideig, mint lakóház funkcionált, amibe 130, otthonát vesztett család költözött. A következő év tavaszán ismét pártházként üzemelt, a jobboldali szárnyba a frissen alapított MSZMP fővárosi szervezete, a másikba annak ifjúsági tagozata, a KISZ Budapesti bizottsága költözött. 1967-ben a Luther utcai szomszédos saroktelken, több régebbi ház szanálása után Kiss Albert (BUVÁTI) épített az OTP számára egy 11 és 6 emeletes egybefűződő szárnyból álló, nagyszabású lakótömböt, amely részben rákapcsolódott a KISZ épületére.

A rendszerváltás után a Képviselői Irodaházzá átalakított Duna-parti „Fehér-házból" – amelynek felújítására a tavalyi év végén írtak ki közbeszerzési pályázatot – kiköltöző MSZP vette birtokába a Köztársaság téri épületegyüttest. 2003-ban azonban már felmerült annak a gondolata, hogy elhagyják a terhelt múltú épületet. Hiller István akkori alelnök, korábbi kultuszminiszter azt remélte, hogy a következő, azaz a 2006-os országgyűlési választás előkészületeit már nem innen kellene levezényelnie a pártnak. „Azért kell elköltöznünk, hogy ne kelljen szembesülni a térhez kötődő rossz emlékekkel. Az épület egyébként túl nagy és korszerűtlen, így nem könnyű tisztességes árat kínáló vevőt találni." – nyilatkozta Kovács László, az MSZP akkori elnöke. És valóban nem volt egyszerű dolguk. Az akkori elemzők szerint a pártház üzleti szempontból több oknál fogva sem volt vonzó ingatlan. Korszerűtlen, aránytalanul nagy épületegyüttesről, ami kiesik a fontosabb főútvonalaktól, és az esélyeket a terhelt múlt sem növelte. Két fő hasznosítási lehetőség merült fel, a szállodává való átalakítás vagy egy korszerűsített irodaház. Mindkettőből azonban már igen telített volt a piac a környéken.

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Gulyás Attila
17/21
Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Gulyás Attila

Az épületegyüttestől végül 2007-ben tudott megszabadulni az MSZP, az ügyletért 1,6 milliárd forint vételárat kapott. A fejlesztési tervekben egy négycsillagos szálloda terve szerepelt, majd még az első vázlatok felrajzolása előtt a tulajdonos 2011-ben továbbadta az ingatlant. Két évvel később, mialatt szintén nem történt semmilyen előrehaladás, az épületegyüttest birtokló cég ellen felszámolási eljárás kezdődött, így a felszámolási pályázaton már 530 millió forintért jutottak az ingatlancsomaghoz új gazdái, elmondások szerint négy libanoni üzletember. A 26-os számú sarokházat évekkel ezelőtt kiürítették és bezárták, de oda azóta is sokan járnak előszeretettel relikviákat gyűjteni, vagy a rejtélyes kazamatákat felkutatni. A szomszédos épület egy ideig Horizont Ház névvel irodaházként működött, majd 2017-ben az is bezárt. Az önkormányzat még azévben érvényes bontási engedélyt adott ki rá, amit végre is hajtottak.

Ma szellemházként, lényegében őrizetlenül áll a 26-os számú épület, betört vagy teljesen kiszerelt ablakokkal, szétbontott belső térrel, befalazott bejárattal. A szomszédos, 27-es számú telket pedig kezdi visszahódítani a természet, méretes csemeték nőnek békésen a hírhedt pártközpont hűlt helyén.

Bán Dávid

Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid
11/21
Úgy maradt… Az elhagyatott pártszékház története. Fotó: Bán Dávid

Források:

Kossa István: Három nehéz hónap. In: A szabadság hajnalán. Kossuth, 1965
Molnár Gál Péter: Gyerekszobám a történelem. Budapest, 1986. (24. évfolyam), 10. szám
N. Kósa Judit: Volksbund, MKP, MDP, MSZMP, MSZP. Népszabadság, 2016.01.21. / 17. szám
Stenczer Ferenc: A Köztársaság tér. Budapest, 1986. (24. évfolyam), 10. szám
Szőnyi Szilárd: A hely szellemei. Heti Válasz, 2003.04.25. / 17. szám

 

Szerk.: Winkler Márk

Vélemények (1)
Reki
2021.03.07.
22:28

Mint az MSZP. Szép lassan az enyészeté lesz...

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.