Közélet, hírek

Elhunyt Dr. Petró Bálint, a BME Építészmérnöki Kar egykori dékánja

1/1

Dr. Petró Bálint professzor – forrás: Épületszerkezettani Tanszék Facebook oldala

Hirdetés
?>
Dr. Petró Bálint professzor – forrás: Épületszerkezettani Tanszék Facebook oldala
1/1

Dr. Petró Bálint professzor – forrás: Épületszerkezettani Tanszék Facebook oldala

Elhunyt Dr. Petró Bálint, a BME Építészmérnöki Kar egykori dékánja
Közélet, hírek

Elhunyt Dr. Petró Bálint, a BME Építészmérnöki Kar egykori dékánja

2022.03.30. 15:19

Türelemmel viselt hosszú betegség után otthonában elhunyt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületszerkezettani Tanszékének professzor emeritusza, egykori vezetője (1979-1995), hét éven át az Építészmérnöki Kar dékánja (1995–2002).

Dr. Petró Bálint egyetemi tanár
1936. május 12. – 2022. március 26.

Pályáját tervező építészmérnökként az akkor a szakma élvonalába tartozó IPARTERV-ben kezdte, onnan két év múltával a BME Épületszerkezettani Tanszékére került, ahol 1961-től tanársegéd, 1967-től adjunktus, 1974-től docens, 1989-től egyetemi tanár, 2006-tól professor emeritus. Az Épületszerkezettani Tanszék vezetője (1979-1995), intézetigazgató (1994-1999), a BME Építészmérnöki Kar dékánja (1995– 2002).

Szakmai munkássága keretében elsősorban a szerkezettervezési módszerekkel, a vízszigetelésekkel, a könnyűszerkezetes építésmódokkal és a szerkezetrekonstrukcióval, épületdiagnosztikával foglalkozott. Tanszékvezetőként alapvetően alakította át a reguláris oktatást, elsősorban a visszakérdezések rendszerét. 

Hosszabb tanulmányútjai: Ausztria 15 hónap (1963-64), Stuttgart 3 hónap, Karlsruhe 3 hónap, Lipcse 4 év levelező aspirantúra. Jelentős kutatási, szerkezettervezői tevékenységet folytatott, eredményeit magyar- és idegen nyelven megjelenő publikációkban tette közzé: 6 szakkönyve, 22 jelentősebb szakcikke jelent meg, ebből 6 idegen nyelven. Számos népszerűsítő cikket és lexikon szócikket is írt. Kiemelkedő tudományos-szakmai tevékenységet fejtett ki a szigetelések területén, alapítója a közel negyven éve sikeres Épületszigetelési Szakmérnök kurzusnak, ahonnan generációk kerültek ki munkássága révén meghatározó élménnyel.

Tudományos munkája során kidolgozott egy módszert a több paraméterrel és eltérő mértékegységekkel jellemezhető épületszerkezetek objektív méretezésére, amivel az épületszerkezeti tervezés módszertanának új irányát jelölte ki. Az épületszerkezetek tervezésének elméletével kapcsolatos kutatásainak eredményeit Az épületszerkezettan és az épületszerkezetek tervezése c. könyvében foglalta össze. (ÉTK, Budapest, 1991) Megtervezte az egykori Gábor-féle négy tankönyv korszerű változatának sorozatát, aminek első kötetét meg is írta: Épületek alapjai – Épületszerkezettan (Terc Kiadó, Budapest, 2007.)

Tudományos és szakmai közéleti tevékenysége keretében hosszan és többször elnöke volt az MTA Építészettudományi Bizottságának, az Építés Fejlődéséért Alapítványnak, a Magyar Építő RT Felügyelő Bizottságának, alapító elnöke az Épületszigetelők Magyarországi Szövetségének; a Magyar Energiatanácsadó Testület (MÉT) vezetőségi, a CIB-RIHLEM W.83. Single-Layer Roofing Comitte-nek, és az IDF Internationale Föderation des Dachdeckerhandwerker valamint a Hungarian Academy of Engineering nemzetközi szövetségek tagja volt. Megalapítója és lelke volt a hazai és néhány környező országbeli épületszerkezettant oktató intézmény évi rendszerességű találkozójának, az Épületszerkezettani Konferenciának, ahol a résztvevők szakmai és oktatási tapasztalataikat osztják meg, és építik emberi és szakmai kapcsolataikat. 

Számos TDK dolgozat konzulense, témavezetésével több kandidátusi és PhD fokozat született. Tudományos-szakmai eredményeit beépítette az oktatásba, rendszeresen ismertetett az életből vett példákat, esettanulmányokat. Szemléletes, logikusan felépített, energikus stílusú, élvezetes előadásain több generáció nevelkedett; hetven éves kora fölött is ki tudta vívni a hallgatóság elismerését, több alkalommal nyert előadásaiért hallgatói díjat. Sajátos előadói stílusával és megközelítésével iskolát teremtett az épületszerkezettan oktatása terén, munkássága több generáció számára is meghatározó. Határozott, de mindenkit meghallgatni kész, közösségformáló egyénisége, hivatástudata, munka- és fiatalságszeretete népszerűséget és elismertséget szerzett neki a hallgatóság és kollégái körében egyaránt.

Halálával egy korszak zárult le az Épületszerkezettani Tanszék életében. Hat évtizeden át elhivatott, a tanszéke és szakterülete iránti elkötelezettséggel végzett, a hallgatóság és kollégái által egyaránt elismert magas színvonalú iskolateremtő oktatói munkája, szakmai közéleti és tudományos tevékenysége, valamint oktatásszervezői-vezetői munkája kitörölhetetlen nyomott hagyott egykori hallgatói és munkatársai körében, tanszéke és az Épületszerkezettan oktatása történetében. 

Forrás: BME Építészmérnöki Kar

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.