Nézőpontok/Tanulmány

Emberi bánásmód – Marosi Miklós kórházépítészete II.

1/11

A Szegedi Orvostudományi Egyetem helikopter leszállója, Forrás: KÖZTI Zrt.

?>
A Szegedi Orvostudományi Egyetem helikopter leszállója, Forrás: KÖZTI Zrt.
?>
A Szegedi Orvostudományi Egyetem helikopter leszállója, Forrás: KÖZTI Zrt.
?>
A Szegedi Orvostudományi Egyetem épületei, Forrás: KÖZTI Zrt.
?>
A Szegedi Orvostudományi Egyetem épületei, Forrás: KÖZTI Zrt.
?>
A Szegedi Orvostudományi Egyetem épületei, Forrás: KÖZTI Zrt.
?>
Nyírő Gyula Kórház, Forrás: KÖZTI Zrt.
?>
Nyírő Gyula Kórház, Forrás: KÖZTI Zrt.
?>
Nyírő Gyula Kórház, Pszichiátria, Forrás: KÖZTI Zrt.
?>
Nyírő Gyula Kórház, Pszichiátria, Forrás: KÖZTI Zrt.
?>
Nyírő Gyula Kórház, Pszichiátria, Forrás: KÖZTI Zrt.
?>
 Medical Care Nephrológiai Centrum, Budapest, 2010, Forrás: Google Street
1/11

A Szegedi Orvostudományi Egyetem helikopter leszállója, Forrás: KÖZTI Zrt.

Emberi bánásmód – Marosi Miklós kórházépítészete II.
Nézőpontok/Tanulmány

Emberi bánásmód – Marosi Miklós kórházépítészete II.

2022.04.24. 09:17

Cikkinfó

Szerzők:
Götz Eszter

Földrajzi hely:
Magyarország

Építészek, alkotók:
Marosi Miklós

Cég, szervezet:
Közti Zrt.

Címkék:
egészségügy, kórház, portré

Dosszié:

Marosi Miklós 1972-ben két kollégájával nyert meg egy KÖZTI-ben lebonyolított kórháztervezési házi pályázatot. Első kórházépületeiben később ennek tanulságait alkalmazta, s a terület egyik legkiemelkedőbb hazai alkotója lett: "ugyanakkor nem maradt a műfaj foglya és a kórházépítés révén megtanulta, hogy a középülettervezés alapja a funkcióelemzés, a logisztikai rendszer tisztázása." Götz Eszter egy újabb cikkben mutatja be a tavaly októberben elhunyt Marosi Miklós jelentősebb kórházépületeit az Építészfórumon.

Szegedi Orvostudományi Egyetem, 1979–2014
1979-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem meghívásos tervpályázatot hirdetett egy új, 410 ágyas klinikai tömb kialakítására, amelyhez egyetemi előadók, szemináriumi termek és közösségi terek is kapcsolódnak. A KÖZTI-ből Marosi Miklós, az Ipartervből pedig Rimanóczy Jenő pályaműve szoros versenyben volt, végül Marosi kapott megbízást. A szerteágazó szakmai program jelentős helyigénye ellenére az építész egy közös földszintre emelt, H alaprajzú ikertömbbe telepítette az összes funkciót, kettéválasztva a sebészeti és az ideg-elmeklinikát. Az üzemi és technológiai berendezések, tárolók, raktárak az alagsorba kerültek, a földszinten a kettős mellvéddel védett rámpa és a dongaíves előtetővel kiemelt látogatói főbejárat mögött zajlott a betegfelvétel, a hallgatói bejárat pedig a kórház mindennapi működésétől elválasztva, a két klinikai tömb közé illesztett oktatási tömbbe nyílik.

A komplexum közepét a hét szint teljes magasságában feltáruló aula foglalja el, amely felül rendkívül elegáns megoldással, az emeleti galériák kiszögellésére támaszkodó, faburkolatú keresztboltozattal zárul, a boltozatot osztott üveg bevilágítók fogják közre. Ez a természetes fénnyel átjárt, impozáns központi tér a kórház funkcionális világát középületté emeli, kihangsúlyozza a formák erejét. A téglabetétes homlokzat, az utca szintjétől kétfelé emelkedő tömör bejárati mellvéd, a különleges térhatású központi aula és a sebészeti tömb tetején kialakított terasz, melyet a gyerekosztály betegei számára játszóterületnek alakítottak ki, a szegedi klinikát a nagy méretek ellenére is humánus középületté formálja.

A Szegedi Orvostudományi Egyetem helikopter leszállója, Forrás: KÖZTI Zrt.
1/11
A Szegedi Orvostudományi Egyetem helikopter leszállója, Forrás: KÖZTI Zrt.

Az 1990-es átadás után több bővítés és átalakítás is történt Marosi tervei alapján. A sürgősségi betegellátó osztály számára 2007-ben új szárnyat emeltek, amely acél-üveg védőtetővel kapcsolódik a klinika új központi bejáratához. 2014-ben az időközben erősen leromlott mentőfelhajtó helyére újabb, üvegtetővel védett híd épült, és a betegszállító liftek aknafalaira támaszkodva Marosi egy mentőhelikopter-leszálló tornyot tervezett.Ennek tömör, vaskos téglaarchitektúrája a klinika homlokzatára rezonál, frontális nézete ugyanazt a H-betűt rajzolja ki, mint amit az épületegyüttes alaprajza. Az acélkorláttal övezett, kör alakú leszállófelület, az onnan levezető filigrán acél csigalépcső, és a kitárt karokra emlékeztető vagy enyhe lejtéssel a torony lábai közé ékelődő közlekedőszint azonban finom, határozottan antropomorf megjelenést visznek a kompozícióba.


Nyírő Gyula Kórház, 1983, 1997
1982-ben a KÖZTI-n belül meghívásos tervpályázatot hirdettek a Róbert Károly körúti kórház 220 ágyas belgyógyászati tömbje és földszintes konyhaüzemi épülete megtervezésére. Marosi a nyertes tervével számos kompromisszumot tett – elsősorban önmaga felé. Tulajdonképpen a kórházépítészetről ekkor már megszilárdult meggyőződése ellenében kellett egyetlen tömbbe szerveznie a kórház főbejáratához telepített belgyógyászat diagnosztikai- és hotelszárnyát. A tervtől függetlenül, előre kiválasztott szerkezettípus kevés szűk mozgásteret hagyott, a vizuális káoszban pedig nem adódott olyan karakterisztikus elem, amely vezérfonalat kínált volna. Ezért Marosi magát a telek középpontját tette hangsúlyossá a hosszan elnyúló, tömbszerű épülettel: főbejáratát a hosszmetszet közepén nyitotta meg a teljes magasságban felnyúló, téglarizalitba foglalt osztott üvegfelülettel, amit felül egyszerű timpanon zár le. Ezzel a szimmetriával és a klasszikus építészeti tagozat szimbolikájával jelölte ki a terület kereszttengelyét, és azt azonos hajlásszögű, üvegfedésű átjáró folyosóban vezette tovább a konyhaépület felé. Funkció szerint rendezte a tereket, a belgyógyászati tömb két felét egy vertikális közlekedést biztosító nyaktaggal kapcsolta össze. A kerámialapokkal burkolt, izgalmasan összetett tetőformákkal megoldott konyha- és raktárépület, illetve a timpanon formáját megismétlő üvegtető rendet szervez a koncepciótlan útvonalak között.

Nyírő Gyula Kórház, Forrás: KÖZTI Zrt.
6/11
Nyírő Gyula Kórház, Forrás: KÖZTI Zrt.

Tizenöt évvel később ugyanebben a komplexumban Marosi tervezhette az új pszichiátriai pavilont. Ez már alaprajzában, tömegképzésében, anyagaiban és homlokzati kialakításában egyaránt gondosan megformált, szabad szellemmel tervezett épület lehetett. Az üde, felszabadult gondolkodásmód minden eleméről sugárzik. A homlokzat is megmutatja a ház működési rendjét: a derékszögben megtört oldalszárnyak között előreugró, egy szinttel magasabb, összefüggő vertikális ablaksávokkal tagolt középső traktus nyitottabb, a két oldalsó tömb szintenként tagolt ablaknyílásai zártabb belvilágot sejtetnek. A rusztikus felületű, világos mészhomok tégla és a tükröződő üveg együttese lágy, mégis határozott határvonalat alkot a kint és a bent között.

A három szárny és az átló csúcsán kialakított, mellvéddel és üvegernyővel védett sarok egy kis, tagolt szabad teret zár közre, alig elválasztva a kórház területének belső útvonalaitól. A tömegformálás, a szimmetria révén mégis érzékelhető, hogy ez a félig intim pihenőhely a ház belső életéhez tartozik. A külső a tiszta formák szépségét ünnepli, a belső azonban egyszerű, praktikusan szervezett terek sora. A bejárat mögött nem tágas aula fogad – itt nem cél a reprezentáció –, hanem kisebb, de világos, aminek egyetlen dísze a tető felülvilágítójából érkező fény. A funkció mély átgondolását mutatja Marosinak az a döntése, hogy az épület külsejét tökéletes formákba, egyedi harmóniába öltöztette. Szimbolikus értelemben az itt ápolt betegek ezzel az esztétikus megjelenéssel kommunikálnak a külvilág felé.

Nyírő Gyula Kórház, Forrás: KÖZTI Zrt.
7/11
Nyírő Gyula Kórház, Forrás: KÖZTI Zrt.


Uzsoki utcai kórház, manuális tömb, 2002
Az Uzsoki utcai kórház új manuális tömbje abban a pillanatban született meg, amikor az 1990-es évek végén a hazai építészeti törekvésekben felmerült a kérdés: hogyan lehet autentikus építészeti eszközökkel kifejezni a közösséget, az együttműködést, a szociális hálót, egyszóval mindazt, ami egy társadalom pillanatnyi helyzetében a közös értékeket jelenti.

Marosi itt olyan utat választott, amire nem látunk példát a kor hazai kórházépítészetében: látványosan, sőt archaizálódó módon marad középület, miközben a józan funkcionalitás mellett a gyógyítás történeti-mitikus előképeit is megidézi. 

 A kórház szecessziós főépülete Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula tervei szerint 1901-ben épült fel, és 1926-tól kórházként működött, folyamatos bővítésekkel-toldásokkal. Az 1990-es évek legelejére egyre égetőbb lett a nem megfelelő épületállomány, a kapacitás szűkülése, a méltatlan körülmények és az egyes részlegek közötti átjárások megoldatlansága. Marosi Miklós átfogó rekonstrukciós tervet dolgozott ki a kórház egészére, elemezve a meglévő épületek adottságait, az energiaellátás rendszerét, az egyes részlegek kapcsolatait, végiggondolva azt a fejlődést, amely az egészségügyi berendezések terén az utóbbi időben rendkívüli ütemben felgyorsult. A távlati fejlesztési terv öt üteméből az első 2002-ben valósult meg az új manuális tömbbel, amelyben rendkívül komplex funkcióegyüttest kellett elhelyezni. Az Uzsoki utcára néző főépület mögé emelt, annak hátat fordító, háromemeletes tömböt a forgalmas Róna utca felé nyitotta meg, de a Korong utcai sarokra helyezte annak leglátványosabb tömegét, a negyedkörívet kirajzoló diagnosztikai- és műtőblokkot.

Így az épületnek nincs főnézete, inkább körüljárásra ösztönöz, minden oldalról más képet kínál. Az íves épület magasra felnyúló pilaszterei gyakorlatilag eltüntetik a homlokzatról a szinttagolás nyomait. A vertikális ablakosztás ritmusa könnyít a tömb tömörségén, de nem nyit kaput a külvilágra; az ívben forduló fal látványa azt sugallja, hogy az itt folyó munka is a mindennapok része, de zártságra, belső koncentrációra van szükség hozzá.

Nyírő Gyula Kórház, Pszichiátria, Forrás: KÖZTI Zrt.
8/11
Nyírő Gyula Kórház, Pszichiátria, Forrás: KÖZTI Zrt.

Az épület választékos megformálása drámai, archaikus hatású elemeket is felvillant. A Róna utcáról nézve két egyenrangú bejáratot látunk, melyek kis függőhíddal kapcsolódnak az utcaszinthez. A hidak két oldalát fejezetek nélküli, négyzetes oszlopok kísérik, a bejárat két emelet magasságba nyúló pilonjai ezek formáit és arányait ismétlik-erősítik meg. Egy erősített középkori vár biztonságérzetét hordozza ez a felvezetés, és az utalást megerősítik a két oldalsó utcában, a gépkocsibejáratokat őrző portásfülkék számára kialakított zömök, kerek, dísztelen bástyák. Monumentális a megformálás, ugyanakkor az épület teljes homlokzatán – és a belső térben is sok helyen – alkalmazott kis méretű, sárga árnyalatú tégla szerénységet és humánusságot sugall.

Marosi fontosnak tartotta, hogy az új kórházépületen ugyanazt a fagyálló minőségű keramit téglát alkalmazza, mint amit Kármán és Ullmann száz évvel korábban a főépület homlokzatainak vakolt felületei közé helyezett, és megismételte annak plasztikus variációit is, a recés és bordázott felületek, a negatív térelemek, a fényt különbözőképpen megtörő tagozatok finom játékát.  Az új épületben az összes részleg egy tömbben helyezkedik el, de a két központi, nyújtott ellipszis formájú átrium köré történő térszervezés funkcionális értelemben pavilonokra osztja az egyes osztályokat. A míves üvegszerkezetekkel fedett átriumok három emeleten, fehérre vakolt, széles mellvéddel szegélyezett folyosót világítanak meg. Olyan tiszta, nagyvonalú formavilágot hoznak létre, amilyet a klasszikus modernizmus legszebb munkáiban láthatunk. A hátsó homlokzatot két acélszerkezetű, fedett üveghíd kapcsolja össze a régi főépülettel, ennek köszönhetően zárt körülmények között is átjárható a két tömb.

 Medical Care Nephrológiai Centrum, Budapest, 2010, Forrás: Google Street
11/11
Medical Care Nephrológiai Centrum, Budapest, 2010, Forrás: Google Street


Medical Care Nephrológiai Centrum, Budapest, 2010
A Péterfy Sándor utcai Kórház régóta kinőtt, túlzsúfolt dialízis központja 2010-ben új, önálló, a földszint fölött négyemeletes épületet kapott. A Fresenius nevű, vesebetegek ellátó berendezéseire specializálódott német cég műszereivel és előírásai alapján gyógyítják Magyarországon az érintetteknek legalább a felét. Közel 300 000 vesebeteget lát el az intézmény, amely a Rottenbiller utca mentén, egy leromlott állapotú lakóház helyére épült. Marosi ritkán tapasztalható rugalmassággal és nyitottsággal viszonyult a folyton változó körülményekhez. Külső megjelenésében az épület tömbszerű, klasszikusan elegáns vonalvezetésű. Mélyvörös téglahomlokzata a 19. századi historizmus nyugalmát, egyszerű vonalvezetése a klasszikus modernizmust idézi meg. A Rottenbiller utca felé, a telek egykori bejáratát keretező oszlopos kapuzat tetején még az eredeti lanternákat is helyreállították, és ezen a traktuson a tömböt felül lezáró lapostetőt félnyeregtető váltja fel.

Ahogy elmozdul a tekintetünk a Rottenbiller utcai homlokzat zárt világától, kiderül, hogy az épület tömege merész csúcsban fut ki az utca sarkáig, amire még egy kimagasló torony is került. A homlokzat ritmikája finom táncként hullámzik végig a felületen. A csúcstól a bejárat felé indulva a kiegyensúlyozottnak vélt tömeg hirtelen dinamikussá válik. Az épület alaprajzát Marosi egy hegyesszögben előretörő háromszögből és az abba csúsztatott négyzetből komponálta meg. 

 A földszintre belépőt egy üveg előcsarnok fogadja, itt foglal helyet a recepciós pult és itt várakoznak a hozzátartozók. A reprezentatív középülethez illő fogadóteret hűvös, minimál berendezés és néhány karakteres szín jellemzi. Az emeleteket szigorú gyógyászati szempontok alakították, elsősorban a sterilitás parancsa jelölte ki a betegek, a várakozók, a nővérek és a segédeszközök útvonalát. A liftek elkülönítve szállítják az ambuláns betegeket és a mentővel szállított pácienseket, az akadálymentes közlekedés kívül-belül biztosítva van. Mégis, a high-tech berendezés és a szigorú rend ellenére, a beteg itt nem egy automatizált folyamat névtelen eleme, hanem a tradicionális anyagok, a földszínek és a tágas ablakok révén folyamatos kapcsolatban állnak a kellemes, előkertes városi környezettel.

Amint azt e példákon is láthatjuk, Marosi kórházépítészetében a humanizmus nem puszta formai elem. A térszervezés, a megformálás, az anyaghasználat révén mindenki emberi bánásmódban részesül: a betegek, az ambuláns kezelésre érkezők és az itt dolgozók ugyanúgy, mint a látogatók, vagy az utcán előtte elhaladók. Az épületek összhatása azt hangsúlyozza, hogy a kórház szükség esetén bárki számára nyitott, de a bejutástól a kijutásig védelmet, hozzáértést és a gyógyuláshoz kellő biztonságot képes nyújtani.

 

Götz Eszter 

 

Szerk: Pleskovics Viola

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk