Nézőpontok/Tanulmány

Emberi bánásmód – Marosi Miklós kórházépítészete I.

1/8

Makett a mozaik-elemekből szabadon összeállítható rendszerre, Forrás: KÖZTI Zrt.

?>
Makett a mozaik-elemekből szabadon összeállítható rendszerre, Forrás: KÖZTI Zrt.
?>
A kecskeméti kórház, Forrás: KÖZTI Zrt.
?>
A kecskeméti onkoradiológiai központ épülete, Forrás: KÖZTI Zrt.
?>
	A kecskeméti kórház, Forrás: KÖZTI Zrt.
?>
A kecskeméti kórház, Forrás: KÖZTI Zrt.
?>
A kecskeméti kórház, Forrás: KÖZTI Zrt.
?>
A Madinat Zayed-i közkórház tervezésére kiírt nemzetközi pályázatra beadott terv, Forrás: KÖZTI Zrt.
?>
Az Oranba tervezett mozgásszervi rehabilitációs központ terve, Forrás: KÖZTI Zrt.
1/8

Makett a mozaik-elemekből szabadon összeállítható rendszerre, Forrás: KÖZTI Zrt.

Emberi bánásmód – Marosi Miklós kórházépítészete I.
Nézőpontok/Tanulmány

Emberi bánásmód – Marosi Miklós kórházépítészete I.

2022.04.22. 17:46

Marosi Miklós 1972-ben két kollégájával nyert meg egy KÖZTI-ben lebonyolított kórháztervezési házi pályázatot. Első kórházépületeiben később ennek tanulságait alkalmazta, s a terület egyik legkiemelkedőbb hazai alkotója lett: "ugyanakkor nem maradt a műfaj foglya és a kórházépítés révén megtanulta, hogy a középülettervezés alapja a funkcióelemzés, a logisztikai rendszer tisztázása." Götz Eszter két részben mutatja be a tavaly októberben elhunyt Marosi Miklós jelentősebb kórházépületeit az Építészfórumon.

1970-ben, a pályája elején álló, akkor még csupán 28 esztendős Marosi Miklós építész egykori diplomakonzulense, Hofer Miklós hívására a Középülettervező Vállalathoz ment. Az „új gazdasági mechanizmus" első évei a KÖZTI tervezői számára ontották a pályázatokat és megbízásokat. A tervidőszak központjában a kulturális egészségügyi és oktatási beruházások álltak. 1972-ben Marosi két kollégájával megnyerte a KÖZTI-ben lebonyolított kórháztervezési házi pályázatot. Egy olyan mozaik rendszerű alternatívát fejlesztettek ki, aminek előregyártott elemekből készült, négyzetes modulrendszerre épülő elemei szabadon variálhatók, a vízszintes és függőleges közlekedést az egységeken kívül futó hálózatba telepítette. A mozaik-terv egyforma méretű alapmodulokból többféle telepítési alternatívát tett lehetővé, különféle kombinációkat a földszintestől a sokemeletes tömegképzésig, a meglévő kórházegyüttesek bővítésétől az új építésig.

Első kórházépületeiben Marosi ennek tanulságait alkalmazta. Később több alapvető elvárás gazdagította a kórházi logisztikára épülő tervezői szemléletét, elsősorban a gazdaságosság, ami egyfajta építészeti önkorlátozást is jelentett számára. Ugyanakkor nem maradt a műfaj foglya, sőt a kórházépítés révén megtanulta, hogy a középülettervezés alapja a funkcióelemzés, a logisztikai rendszer tisztázása. Ezt a tudást adaptálta később a szállodák, irodaházak, sőt a városfejlesztési koncepciók tervezésében is. Két részes összeállításunkban – a teljesség igénye nélkül – néhány kiemelkedő kórházépületét és tervét mutatjuk be.

Makett a mozaik-elemekből szabadon összeállítható rendszerre, Forrás: KÖZTI Zrt.
1/8
Makett a mozaik-elemekből szabadon összeállítható rendszerre, Forrás: KÖZTI Zrt.

Kecskeméti kórház, 1977–2014
A sikeres koncepció nyomán kapott megbízást Marosi Miklós a kecskeméti megyei kórház tervezésére. Az új telephelyen kialakítandó intézmény tervezése 1974-ben kezdődött, mint kiemelt nagyberuházás, és lényegi eleme volt a hosszú távú bővíthetőség. Marosi a józan logikából indult ki: abból, hogy az orvosi berendezések rohamos fejlődése és a betegellátás módszereinek folyamatos változása nem engedi meg a rugalmatlan építészeti keretet. A terv lényege a variálhatóság volt, egy mozaik-elemekből szabadon összeállítható rendszer, amelyből többféle tér kombinálható: középen átriumos kialakítással kórtermi szárnyként, tömör maggal a radiológia, a műtők, a mesterséges megvilágítást igénylő kórházi részlegek hozhatók létre. A hetvenes évek építészetét az építőipar akkori lehetőségei irányították, egy tervezőnek mindenben alkalmazkodnia kellett ezekhez. A kecskeméti kórház épületét az itthon akkoriban bevezetett Hünnebeck zsaluzóelemmel kellett kialakítani, emiatt minden funkciót 6x6 méteres fesztávú téregyüttesekbe kellett telepíteni. A BME Középülettervezési Tanszékén dolgozó Müller Ferenccel közösen, az akkor nálunk még igen ritkán alkalmazott számítógépes algoritmusokkal alakították ki azt a rendszert, amellyel meghatározták, hogy az egyes részlegek közötti optimális kapcsolathoz hogyan kell elrendezni a különböző funkciókat ellátó elemeket. 

A hierarchikusan tervezett méretkoordinációs rend a részletektől az épület külső kontúrjaiig logikusan épült fel. Szabad szerkesztésű, tiszta alaprajzi rendszer született meg, amelyben a telepítési rend a legelső elemtől a legutolsóig alaposan átgondolt; ennek köszönhető, hogy a 35 éven át folytatódó kórházfejlesztést végig sikerült az eredeti rendszerben tartani, így sem fölösleges terek, sem elavult megoldások nem nehezítették a folyamatos bővítést.

A kecskeméti kórház, Forrás: KÖZTI Zrt.
2/8
A kecskeméti kórház, Forrás: KÖZTI Zrt.

Marosi elképzelése a hagyományok meghaladásával a korszerű betegellátás körülményeinek kialakítása volt. Az európai kórházépítési gyakorlatban ismert két típust – az összes részleg egyetlen épületbe telepítését, illetve a lazább, pavilonos elrendezést – egy zárt, fűtött folyosókkal összekapcsolt épületsorrá ötvözte. Így az egyes osztályok, illetve a diagnosztikai és műtő részlegek működése higiénikus módon elkülönül egymástól, ugyanakkor a kórházon belüli szállítás sokkal gyorsabb és jobb körülmények között történik. A monumentális, szimmetrikus tömegű kettős épület egy alacsonyabb diagnosztikai tömbből és a hozzá nyaktaggal kapcsolódó magasabb hotelszárnyból áll, melyek horizontális hatását a függőleges közlekedőtömegek ellenpontozzák. Marosi a diagnosztikai tömb elé feszítette ki a lendületes, íves rámpát, amely a gépkocsival való megközelítést szolgálja. Így a statikus és dinamikus elemek kiegészítik egymást.

A homlokzat megformálásában nem sok szabad lehetőség adódott: a beruházó kikötötte, hogy az éppen akkoriban elindult kecskeméti házgyár által gyártott panelekből kell homlokzatot létrehozni. Marosinak annyit sikerült kiharcolnia, hogy ne egy, hanem kétféle panel elemből komponálhassa meg a homlokzati síkokat. A főhomlokzatot uraló sárga árnyalatok és a főbejárat elé ívesen felkanyarodó gépkocsifelhajtó méltóságteljes középületté emeli a kórházépületet és dinamikát visz a kompozícióba.

A belső terekben fontos szempont volt az az elv, hogy az épület alárendelődjön a technológiának – ha tetszik, egyfajta ipari építészetről beszélhetünk, ahol a csöveket megfelelő módon kell elvezetni, ugyanakkor megengedhetetlen, hogy egy berendezés javítása megakadályozza a folyamatos működést. A beépített bútorokkal és tárolófelületekkel, a gépészeti vezetékek elrejtésével tisztán funkcionális belső rendet sikerült kialakítani, amit egy részletes színdinamikai terv alapján – a külső homlokzaton alulról fölfelé a barnától a sárgáig való fokozatos átmenettel –, az egyes épületekre jellemző alapszínekkel együtt harmonikus belső tereket eredményezett. 1980 végén készült el az új épület, 1984-ben az új gazdasági-műszaki bázis, majd két évvel később a rendelőintézet.

A kecskeméti onkoradiológiai központ épülete, Forrás: KÖZTI Zrt.
3/8
A kecskeméti onkoradiológiai központ épülete, Forrás: KÖZTI Zrt.

1997-ben adták át az onkoradiológiai központot. A kétszintes, hófehér tömb áttört homlokzata, osztott üvegfelületei; a megemelt zárópárkánnyal és lágy, befelé hajló ívvel kihangsúlyozott, szinte archaikusan egyszerű vonalú bejárat, a homlokzati ablakokat elválasztó féloszlopok és vakolt falsíkok ismétlődő ritmusa nyugodt és kiegyensúlyozott kompozíciót alkot, megjelenése egyszerre könnyed és szabályos. A légiességet tovább erősíti a lapostető közepén elhelyezett bevilágító üveggúla. A négyzetes alaprajz középső magjában elhelyezett kezelőhelyiség-csoportot kvadrát formájú gyűrűben folyosók veszik körbe, a legkülső traktusba a természetes megvilágítást igénylő kezelők és a személyzeti szobák kerültek. 

A 2015-ben elkészült utolsó tömb méltó módon zárja le a nagyszabású fejlesztést. A komplexum új főbejáratot kapott, az új tömb építészeti karaktere pedig – válaszul az 1980-as épület panelhomlokzatára – könnyed, nagy üvegfelületekkel nyílik meg a környezete felé. Négyemeletes tömbje tág terű, középületekre jellemző aulával fogadja az érkezőket. Letisztult formavilága a kórház egész szellemiségét megjeleníti: itt nem szorongva ülnek a várakozók, hanem kényelmes és elegáns környezetben. Az épület saját bejáratától merészen fölfelé futó, minden oldalán üvegfalú híd is ezt a nagyvonalúságot hangsúlyozza, amelyben a fekvőbetegek látogatói mozgójárdán jutnak fel az előcsarnokba. A folyosók és a betegszobák 3,40 m-es belmagassága szellős, kellemes körülményeket kínál, minden szoba a parkra néz, a kórházi mindennapok kötelező eszköztára olyan szépen illeszkedik a folyosói panelekbe, hogy az itt járónak elmarad a hazai kórházakkal kényszerűen együtt járó idegenség-érzete. Nem egy precízen működő gyárban érzi magát, ahol a betegek tétlenül, kiszolgáltatottan várnak holmi alkatrészcserére, hanem egy kölcsönösen jól kommunikáló kórház-beteg kapcsolatot sejtünk.


Külföldi kórháztervek, 1978–1991
A KÖZTI exporttervezési tevékenysége a hatvanas évek elején kezdődött, először szíriai, majd algériai megrendelésekre. A megbízások egy része egészségügyi létesítményekre szólt, számos kórház, szanatórium, rendelőintézet terve született a magyar építészek asztalain. Algériában a hatvanas években, a függetlenné válás viharos körülményei között sok gyerek vesztette el végtagjait a taposóaknák miatt. 1978-ban egymással párhuzamosan két komplex mozgásszervi rehabilitációs központra kapott megbízást a KÖZTI, az egyik Constantine-ban, a másik Oranban, mindkettőt egy-egy városszéli, parkos környezetben lévő telekre kívánták telepíteni. A két tervet Marosi Miklós készítette, nagyon hasonló koncepciót követve, az adott helyszín terepviszonyaira alkalmazva. Az együttes programjában három funkció szerepelt: a művégtaggyár, a gyógyítás helye, valamint a tartós kezelés alatt lévő gyerekek elszállásolását biztosító hotelépület és a hozzá kapcsolódó óvoda, iskola. 

Marosi kidolgozott egy helyszínre adaptálható, modulokból épülő tervet, amelyet más hasonló együttesek létesítésére is alkalmas lehetett. A hotelt mindkét telken ötemeletes sávépületbe telepítette, a gyógyászati részleget és a gyártó egységet a lejtős terepre ültetett egyemeletes pavilonokban, a szolgálati lakásokat kissé távolabb, két négyemeletes pontházban helyezte el. Az orani épület alapkövét 1982-ben tették le, de ekkor Algériában a belpolitikai viszonyok és a gazdaság hirtelen visszaesése hatására lelassultak az építkezések. Azóta sem tudjuk, megépült-e a két létesítmény.

A Madinat Zayed-i közkórház tervezésére kiírt nemzetközi pályázatra beadott terv, Forrás: KÖZTI Zrt.
7/8
A Madinat Zayed-i közkórház tervezésére kiírt nemzetközi pályázatra beadott terv, Forrás: KÖZTI Zrt.



A nyolcvanas években a Technoimpex külkereskedelmi cégen keresztül Kuvaitban és az Egyesült Arab Emirátusban is lehetősége nyílt a KÖZTI tervezőinek egy-egy projektben való részvételre. E kapcsolat révén jutott el a vállalathoz 1988-ban a Madinat Zayed-i közkórház tervezésére kiírt nemzetközi pályázat híre, amely a gazdag olajlelőhelyein dolgozók egészségügyi ellátását volt hivatva ellátni. Az előzetesen bekért referenciaanyagok alapján 40 cég kapott felkérést, ennek egyike volt a Marosi Miklós vezette KÖZTI-tervezőcsapat, amely első díjat nyert – ennek ellenére a kórház végül más tervek alapján épült meg. A pályamű sikerét feltehetően az hozta, hogy Marosi a feladatot nem csupán építészeti, hanem kulturális kérdésként kezelte. A funkcionálisan tagolt rendszert az arab és az európai építészet elemeinek ötvözésével, valamint a sivatag közepén kincset érő vízfelületek kihangsúlyozásával „öltöztette fel". 

A komplexum kifelé teljesen zárt, csupán egy átlós közlekedőtengely fut végig rajta. Az egymásba fűződő, ugyanakkor önálló egységeket alkotó pavilonok átriumudvarait árnyékot adó árkádsorok veszik körül. A kórház távlati képe egy közel-keleti falura emlékeztet, a szorosan összetapadó házak és a belső, enyhe klímát biztosító udvarok láncolatára. Itt azonban a masszív tömegek és a filigrán formák váltakozása olyan eleganciát ad az együttesnek, ami a mór palotaépítészet jellemzője, így emelve a reprezentatív középületek rangjára a sivatag közepén megbújó gyógyközpontot. A terv papíron maradt, ám a siker két másik, ténylegesen megvalósult munkát hozott Marosi Miklósnak: két kisebb kórházat megépíthetett az Emirátusban, melyeknél a Madinat Zayed-i koncepció tanulságait vitte tovább, ezek közül az 1991-től tervezett Al Marfa-i kórház megépült.

Götz Eszter

 

Szerk.: Pleskovics Viola

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk