építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Energiapolitikai koncepció: a félperifériális helyzetű országok felé tartunk

Az Energia Klub részt vett a koncepció társadalmi vitájában, azaz véleményt küldött a megalapozó tanulmányok jó részéhez, illetve magához a koncepcióhoz. Az Országgyűlésnek beterjesztett energiapolitikai koncepció hiányosságairól, az eredeti célokról, s az EU-s elvárásokról kérdeztem a Klub programvezetőjét, Perger Andrást.

Nagy vitát váltott ki a napokban újból előcitált nemzeti energiapolitikai koncepció, melyet - ahogy azt már tegnapi cikkünkben is leírtuk - a környezetvédelmi után az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága sem találta általános vitára alkalmasnak az új energiapolitikai koncepciót. Ezzel szemben a költségvetési bizottság támogatta azt. Nagy vita alakult ki a zöldek és a kormány között abban is, miszerint fokozatosan csökkenteni kellene a hazai energiafogyasztást, illetve konkrétan intézkedni megújuló energiák használatáról, vagy nagyobb hangsúlyt kellene adni az atomenergia térnyerésének.

ÉF: Önök szerint hol hibádzik a koncepció, a mai formájában?
Perger András: Az Energia Klub részt vett a koncepció társadalmi vitájában, azaz véleményt küldött a megalapozó tanulmányok jó részéhez, illetve magához a koncepcióhoz, és részt vettünk a minisztérium által tavaly nyáron szervezett megbeszéléseken. (Ennek eredménye az alábbi linken elérhető, a Magyarország energiapolitikájáról c. kiadványban: http://www.energiaklub.hu/hu/hirek/gyorselemzesek/.

Összefoglalva a lényegét, a kormányzattól elvárható volna egy kellően ambiciózus és az egyes - akár igen nagy érdekérvényesítőképességű - szereplők partikuláris, a közérdekkel össze nem egyeztethető érdekeit figyelmen kívül hagyó stratégia megfogalmazása. Ezzel szemben a társadalmi egyeztetésre bocsátott dokumentum bátortalan, nem jelöl ki semmilyen fő irányt, mely valódi, hosszú távú megoldásokkal szolgálna, ehelyett a jelenleg érvényesülő tendenciákat vetíti ki a következő 13 évre. A tervezet azért is elfogadhatatlan, mert ezzel - egyik deklaráltan legfontosabb
céljával ellentétben - nem az ország versenyképességének növeléséhez járul hozzá, épp ellenkezőleg, a félperifériális helyzetű országokra jellemző, követő magatartás folytatását deklarálja csupán. Politikailag ahelyett, hogy lehetőséget látna egy környezettudatos, csúcstechnológiát képviselő, új generációs energetika kialakításában, csupán konfliktusokat érzékel, aminek eredményeként ahelyett, hogy kilépne ebből a szűk értelmezési keretből, egyszerűen csak alkudozik. A véleményünket még nyáron fogalmaztuk meg írásban, mivel a koncepció azóta alapvetően nem változott, megállaptításaink ma is érvényesek.

ÉF: A megújuló energiaforrások aránya a teljes primer energia felhasználásban 2020-ra elérheti a 15 százalékot, fogalmazott egy szakállamtitkár. Nem tűnik ez kevésnek a kitűzött dátumhoz képest?

PA: Az idézet a kormány számára készített Megújuló Energia Stratágiából származik, amely szerint 2020-ra a megújuló energiák aránya elérheti a 15%-ot a javasolt intézkedések megvalósulása esetén, a villamos energiából pedig, hasonló feltételek mellett 18% lehet. Ezek a célok valóban megvalósíthatók, ellenben az Energia Klub szerint ennél több is teljesíthető lenne.

ÉF: Mennyi most az EU-ban kitűzött részaránya a megújuló energiák használatának a teljeshez képest?

PA: Az Unió 2020-ra 20%-os célt tűzött ki a megújulók részarányának a teljes energia felhasználásból. Magyarországnak végül is 13%-ot kellett vállalnia, ami márcsak azért is érdekes, mert mint láttuk, a megújulós stratégia szerint 15% is lehetne.

Abonyi Anita

vélemény írásához jelentkezzen be »