Ép testben ép lélek - Budapesti Corvinus Egyetem Sportlétesítmény

A Budapesti Corvinus Egyetem sportlétesítményének tervezésére kiírt tervpályázat első díját a Zsuffa és Kalmár Építész Műterem terve nyerte el. Nyitott, könnyen átlátható, racionálisan tagolt, többcélú sportlétesítményt terveztek.

Általános leírás

Kultúrtörténészek, sporttudósok napjainkban egységes álláspontot képviselnek a tekintetben, hogy a testkultúra a kultúra szerves része. Modern formája, az újkori sport Angliában született, az angol testkultúra a 17-19. század között az etikett normáihoz is igazodó, úriemberek közti íratlan szabályokon alapuló verseny és játéktevékenység, amelyet ma gentleman sportként emlegetünk. John Locke (1632–1704) a gentleman testkultúra teoretikusa testnevelés-elméletének alapjait, az „ép testben ép lélek" koncepciójára szerint, az ésszerűség és a hasznosság fogalmai köré építette.

Az eklektikus budapesti belváros historizáló lakóépületei közt egy nagyléptékű sportlétesítmény tervezése esetén szintén kiemelkedő fontosságú a helyes magatartás, az épített környezet kialakult normáival arányos építészeti viselkedés meghatározása. A régi és új párbeszédének pontos artikulálása különleges hangsúllyal jelenik meg a sűrű városi szövet egy foghíjtelkének beépítése során. A tervezett sportépületnek emellett téralakítási és szerkezeti rendszerében egyszerre kell racionálisnak és ésszerűnek lennie, úgy biztosítania anyagi és szellemi tartósságot, hogy a különböző sportok nagyon különböző térigényeit is precízen le tudja követni. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az épület egyetemistáknak készül, a tervezett sportközpont a fiatalok mozgáskultúrájának, fizikai képességei fejlesztésének, egészségmegőrzésének és teljesítőképességének növelésére irányuló testgyakorlás fontos helyszíne lesz.

A sportközpont épületét úgy alakítottuk ki, hogy alkalmassá tegyük nemcsak a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói és tanárai verseny- illetve szabadidősport igényeinek kiszolgálására, hanem egyéb városi (civil) rendezvények befogadására is. Olyan takarékosan szerkesztett ház létrehozására törekedtünk, ahol a belső utak és terek változatossága, élményszerűsége és használhatóságuk tág lehetőségei adják az épület igazi erejét. Az állandó és időszakos üzemeltetésű helyiségek leválasztása pedig az üzemeltetés gazdaságosságát eredményezik.

A tömegképzést együttesen befolyásolta a belső terek rendje, az épületszerkezetek logikája, gazdaságos kivitelezhetősége valamint a sallangmentes formálás és a homlokzat historizáló utcaképbe való harmonikus beillesztésének igénye. A várossal való kapcsolatteremtést nem csupán homlokzatképzési kérdésként kezeltük, hanem a működés gesztusaival is a karakteres új épület szerves városi beágyazódását kívántuk elősegíteni.

A főbejárat visszahúzásával kialakított teresedés méreténél fogva alkalmas a szűk járda és az időnként megjelenő nagyobb tömeg okozta torlódás kezelésére. A kávézó utcai megnyitása folyamatos élettel tölti meg mind a külső, mind pedig a belső előteret, a földszintet látványában és fizikai értelemben is összekapcsolja a várossal. A növényesített homlokzat a famentes Lónyay utcába igyekszik a természetet visszacsempészni, újfajta zöldfelületi minőséget létrehozni amellett, hogy hatékonyan árnyékolja a tervezett sportközpont napsütötte délnyugati homlokzatát. A szomszédos, Lónyay u. 38. szám alatti grund ideiglenes, sportcélú hasznosítása (pl. futsal, kültéri teniszpálya, stb.) pedig előremutató kezdeményezésként, mintaként jelenhet meg a kerületben lévő foghíjak innovatív, fenntartható hasznosítására. Az üres vagy alulhasznosított telkek és ingatlanok újrahasznosítása a sporton és közösségfejlesztésen keresztül akár valódi városrehabilitációs célok megvalósítására is alkalmas lehet.

Funkcionális kialakítás, belső terek

A külső megjelenésében kompakt épülettömeg, gazdagon tagolt belsőt rejt, mely racionális térszervezésével kielégíti a funkcionális követelményeket, viszont lehetőséget biztosít az egyetemi élet egyik szervező központjaként való működésre is. Az optimális üzemeltethetőség miatt az uszodai területet úgy helyeztük el, hogy forgalomtechnikailag függetleníthető legyen a többi sportteremtől, a helyiségek rendszerelvű, tiszta térszervezésére törekedtünk. A tornatermi szintek, sportpályák megközelítését elkülönített bejárattal, önálló utcai használatot is biztosítani képes forgalomtechnikai kialakítással (versenyek, rendezvények szervezése) oldottuk meg, a szintek emiatt a központi lépcsőtértől külön-külön is lezárhatóak.

Az előcsarnokba lépve rögtön sportfunkcióra, az uszoda világos terére lát be a látogató. Az uszoda földszintre helyezésével nem csupán a sportlétesítmény karakterisztikus eleme került az előtérrel közvetlen vizuális kapcsolatba, hanem a nagy víztömeget sem kellett emeleti szintre helyezni, komoly tartószerkezettel alátámasztani. A medencetérből közvetlen rálátás nyílik a gondozott zöldfelületként kialakított kertre is.

Az arányos méretű előcsarnokban elhelyezett porta-információ szolgálattal ellenőrizhető az egész épület forgalma, itt lehet a hiányzó sportfelszerléseket is megvásárolni. Az előcsarnokban helyeztük el a nyitott üzemű kávézót és innen nyílik a 30 fő befogadására alkalmas előadóterem is. A közönség mosdói, szintén ebből a központi térből érhetőek el, akadálymentesen.

Az előtérből egy oldalon felvezetett, természetes fénnyel átjárt lépcsősor biztosítja az emeleti sportfunkciók elérését. A felülvilágított, feszített térben egyenesen vezetett főlépcső dinamikus sorban tárja fel a szinteket, egyértelmű irányokat határoz meg, segíti a tájékozódást. A tervezett közlekedőrendszer minden szinten biztosítja a piszkos és tisztacipős forgalom keveredésmentes elválasztását.

Megjelenés, homlokzati kialakítás

A sportközpont homlokzati arányrendszere igyekszik a szomszédos eklektikus házak homlokzataival dialógust kezdeményezni. Földszinti, kiemelt magasságú sávja a historizáló házak méreteihez igazodik, strukturált műkő felületével masszívabb lábazatként jelenik meg. Aranysárga cementlappal keretezett mély kávái a múlt századfordulós pesti kapualjak burkolatait értelmezi újra, növényi ornamentikás egyedi elemeivel egyben diszkrét utalást is tesz a Corvinus Egyetem logójára. Az emeletek vízszintes párkányai és vertikális elemeinek feszesebb osztásrendje szintén a szomszédok homlokzati viselkedésére reagálnak. A növényesítés pedig amellett, hogy kedvező mikroklímát teremt, a homlokzat árnyékolását is segíti, tehát energiatudatos szerkezetként jelenik meg. A sportközpont keskeny, trapéz alaprajzú utcai traktusa külön szerkezeti kialakításával és megdolgozottságával így áttételesen utal a historizmus idejének az utca felé mutatott részletgazdag homlokzatképzésére. A homlokzat tervezésekor is alacsony üzemeltetési költségű, fenntartható megoldások alkalmazására törekedtünk.

Szerkezeti kialakítás

Az épületet gazdaságos szerkezeti rendszerekkel, a felhasznált anyagok tekintetében pedig a teljes életciklusra vetített energiafelhasználás szempontjából is fenntartható módon igyekeztünk tervezni. A sportközpont alapozása vasbeton lemezalap. A függőleges teherhordó szerkezeteit méretezett vasbeton pillérekkel oldjuk meg, a szükséges helyeken merevítőfalak kialakításával. Az uszoda és a tornatermek elsődleges vízszintes teherhordó szerkezetei nagyfesztávú vasbeton gerendák 2,50 m-es kiosztással. A lépcsők és a liftakna vasbeton szerkezettel készülnek, szerkezeti merevítő magként működnek. A kisebb terek födémei kétirányban teherhordó vb. lemezek, a koszorúk és egyes helyeken az áthidalók monolit vasbeton szerkezetek. A térelhatárolást általában vázkerámia kitöltőfalak adják. A felépítményként megjelenő kézilabdapálya tere könnyűszerkezettel épül. Nagyfesztávú küzdőterét acélszerkezetű rácsostartókkal létrehozott sédtetővel fedtük le.

A homlokzati nyílászárók többségét fix kialakítással tervezzük, amely hatékony költségcsökkentő tényező. Azokon a helyeken, ahol közvetlen ki- vagy belátás nem igény, viszont természetes bevilágítás szükséges, ott az üvegezett szerkezetek helyett víztiszta profilüveg bevilágítókat javaslunk. A délnyugati tájolású nyílászárók külső árnyékolását egyrészt a kinyúló párkányokkal, másrészt a homlokzati árnyékvető zöldfelülettel oldjuk meg. A növényzettel történő árnyékolás a nyári hűtési energiaigény drasztikus csökkentését eredményezi és amellett, hogy az árnyékolás legolcsóbban megvalósítható műszaki megoldását nyújtja még fontos karakterképző építészeti elemmé is válik.

A belső terek tartós, a közönségforgalmi terekben nagy kopásállóságú anyagokkal kialakítottak lesznek. A sportpadlóként többféle igényszintű sport és egyéb rendezvények lebonyolítására alkalmas kialakítású burkolatot terveztünk. A belső terek kialakításakor és az anyagválasztáskor a költségtakarékos kivitelezés és a gazdaságos üzemeltetés szempontja volt kiemelt fontosságú.

Energetikai koncepció és gépészeti rendszerek

Az épületgépészet tervezésekor is nagy hangsúlyt fektetünk az energiatakarékos rendszerek kialakítására, illetve az energia hatékony felhasználására. Pénzügyi, gazdasági szempontból a megújuló energiaforrásokkal kialakított rendszerek megtérülése ugyan hosszú évekbe telik, de ezen rendszerek kialakításával kevesebb hagyományos energiahordozót kell elhasználni, amely által kevesebb károsanyag kerül a légkörbe. Az alacsonyabb széndioxid-kibocsátás által csökken az üvegházhatás és a Föld felmelegedésének üteme, viszont ez nehezen számszerűsíthető.

Célunk, hogy gépészeti rendszereink energiatakarékosak és környezetkímélőek legyenek, természetesen a rendelkezésre álló pénzügyi keretek figyelembevételével. Tapasztalatunk szerint egy ekkora létesítmény esetén a legkönnyebben megtérülő befektetés, ha hővisszanyerés valósul meg a kidobott szellőző levegőből, a használati melegvíz (HMV) melegítésére pedig felhasználjuk a napenergiát is, hosszabb távon gazdaságos lehet, ha a fűtésre hőszivattyút alkalmazunk. Jelen tervfázisban kombinált rendszerekben gondolkodunk az alábbiak szerint.

Fűtés-hűtés, szellőzés: a hőellátás tekintetében két üzemállapotot különböztetünk meg, az egyik amikor nincs sportesemény/rendezvény, a másik amikor van. Alap esetben, amikor nincs rendezvény egy alap fűtést, hűtést biztosítanánk hőszivattyúkkal. A hőszivattyú legjobb hatásfokát akkor érjük el, ha a fűtési vízhőmérséklet minél alacsonyabb. Így sugárzásos elven működő hőleadókat kell választani vagy Fan-coil egységeket. A csarnokterekben a hőleadó felület a küzdőtér alá telepített padlófűtési csővezeték rendszer. A kiszolgáló terekbe és öltözőkbe padlófűtést, orvosi szobába, tanáriba, előcsarnokba Fan-coil egységeket javaslunk telepíteni.

Sportesemények idején a csarnoktérben működésbe lépnek a szellőztető berendezések, amelyek a friss levegő biztosításán kívül plusz fűtést ill. hűtést biztosítanak. A légmennyiség szabályozható CO2 érzékelőről, így mindig a megkívánt mennyiségű friss levegő jut a térbe, ezzel is csökkentve az energiafelhasználást. A szellőző berendezések a tetőn lévő nyitott gépészeti térbe lesznek telepítve. Ezek olyan kompakt berendezések, amelyek magukba foglalják a hűtőberendezést és a gáztüzelésű fűtőegységet, amely által helyet takarítunk meg az épületben. A csarnoktéren kívül szellőzést biztosítunk az öltözők, vizesblokkok, zárt terű helyiségek részére.

A HMV előállítására részint napkollektorokat alkalmazunk. Tekintettel arra, hogy az épületben a HMV felhasználás ciklikus, ezért a kollektorok mennyiségét annak megfelelően kell meghatározni, hogy a rendszer ne melegedhessen túl, károsítva azt.

Csapadékvíz felhasználás, elvezetés: A tetőről érkező csapadékvizet gravitációs csatornahálózat gyűjti össze, amely csatlakozik a kialakítandó föld alatti szürkevíz tárolóhoz. A szürkevíz tárolóból megoldható a hátsó, teljesértékű zöldterület locsolása illetve igény esetén az épületben lévő WC, vizelde berendezések öblítése. A WC-k, vizeldék öblítése a csapadékvíz tároló kiürülése esetén a vízhálózatról automatikusan ellátható.

Elektromos rendszerek

Az elektromos rendszerek tervezésekor a gazdaságos üzemeltetés igényét elsődleges szempontként vettük figyelembe, a funkcionális egységek pedig szakaszolhatóak illetve külön mérhetőek. Az épületeken belüli világítási rendszereket az általános világítási követelményeknek megfelelően alakítottuk ki, az MSZ 12464 szerinti megvilágítási értékeket mindenütt biztosítottuk. A nagyterű csarnok szerkezeti kialakítása helyet biztosít akár színpadtechnikai világítási és hangosítási rendszerek elhelyezésére is. A világítási rendszereket a legkorszerűbb, gazdaságos fényhasznosítású LED-es fényforrásokkal érdemes megvalósítani. Napelemes rendszer kiépítésének lehetősége a továbbtervezés során vizsgálandó, a délnyugatra tájolt sédtető alkalmas akár nagyobb mennyiségű napelem elhelyezésére is.

Az épületben érdemes szabad kapcsolódású Wifi hálózatot kiépíteni. A tervezett tűzjelző és RWA rendszerek a tűzjelző központról vezéreltek, illetve oda küldenek riasztó vagy hiba jelzést, tűz esetén az automatikus átjelzés biztosított a tűzoltósághoz. Az épületfelügyeleti rendszer az épület üzemeltetése során az évenként rendszeresen jelentkező kiadások mellett a karbantartás, felújítás költségeit is optimalizálni tudja, valamint használata során teljesülnek egy korszerű épülettel kapcsolatban megfogalmazható igények, mint pl. az épületgépészeti rendszer, beléptető rendszer, biztonságtechnikai-, valamint tűzvédelmi rendszerek felügyelete. A jól felügyelhető üzemeltetés esetén a karbantartás kis létszámmal, a funkciók zavarása nélkül, forgalomtól elzárt területen, egyszerűen, bármely időszakban végrehajtható.

Kalmár László