| CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? | Határidő: március 4. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Egyéb cikkek

Építészet // Munka tematikus hét az Építészfórumon – beharangozó

1/4

Építészet // Munka borítókép. Grafika: Vitányi Regina

A Szent Imre utca 20. számú ház építkezése, 1937. Forrás: Fortepan / Lencsés László / 156767

A Szent Imre utca 20. számú ház építkezése, 1937. Forrás: Fortepan / Lencsés László / 156761

Röpgyülés 1951. március 21-én, melyen az emelvényen beszélő Somoskői Gábort, a MÉMOSZ szervezési osztályvezetőjét, a március 23-án Berlinben megtartandó európai munkáskonferenciára küldötté megválasztották. Forrás: Fortepan / Bauer Sándor / 126904

?>
Építészet // Munka borítókép. Grafika: Vitányi Regina
?>
A Szent Imre utca 20. számú ház építkezése, 1937. Forrás: Fortepan / Lencsés László / 156767
?>
A Szent Imre utca 20. számú ház építkezése, 1937. Forrás: Fortepan / Lencsés László / 156761
?>
Röpgyülés 1951. március 21-én, melyen az emelvényen beszélő Somoskői Gábort, a MÉMOSZ szervezési osztályvezetőjét, a március 23-án Berlinben megtartandó európai munkáskonferenciára küldötté megválasztották. Forrás: Fortepan / Bauer Sándor / 126904
1/4

Építészet // Munka borítókép. Grafika: Vitányi Regina

A Szent Imre utca 20. számú ház építkezése, 1937. Forrás: Fortepan / Lencsés László / 156767

A Szent Imre utca 20. számú ház építkezése, 1937. Forrás: Fortepan / Lencsés László / 156761

Röpgyülés 1951. március 21-én, melyen az emelvényen beszélő Somoskői Gábort, a MÉMOSZ szervezési osztályvezetőjét, a március 23-án Berlinben megtartandó európai munkáskonferenciára küldötté megválasztották. Forrás: Fortepan / Bauer Sándor / 126904

Építészet // Munka tematikus hét az Építészfórumon – beharangozó
Egyéb cikkek

Építészet // Munka tematikus hét az Építészfórumon – beharangozó

2023.07.21. 17:59

Jövő héten érkezik az Építészfórum újabb tematikus hete, melynek központi témája az építészeti munka és az építészeti termelés lesz. A tematikus hét során közreadunk korábban magyarul nem elérhető elméleti szövegeket, de készülünk interjúval, munkásverssel, fotóesszével, és számos konkrét történelmi, társadalmi, gazdasági és térbeli jelenséget vizsgálunk meg. Tartsanak velünk!

Az Építészet // Munka tematikus hetén utánajárunk, hogy az építőipart átszövő társadalmi struktúrák és az azt körülvevő intézmények hogyan vannak hatással az épített környezetünkre és fordítva, a tér, melyben dolgozunk, hogyan befolyásolja a társadalmi struktúrák újratermelését. Munkahipotézisünk, hogy az építészeti termelés módja és az építész szerepe a történelem során folyamatosan változott, így mélyreható reflexióval és tudatos cselekvéssel elérhető az erőforrások igazságosabb elosztása, a munka megéltebb és intellektuálisan stimulálóbb művelése, a javakhoz való hozzáférés egyenlőbbé tétele, vagyis szebb, tágasabb és méltóságteljesebb terek termelése.

A cikkekben olyan banálisnak tűnő kérdésekre keressük a választ, mint:

  • Hogyan változott a történelem során az építész szerepe?[1]
  • Hogyan csorbult az építész alkotómunkájának autonómiája a modernitás megjelenésével párhuzamosan?[2]
  • Miben rejlik az építészet igazi ereje, és mi különbözteti meg más médiumoktól?[3]
  • Milyen társadalmi struktúrák között dolgozik az építész, ha nő?[4]
  • Hogyan járulhatnak hozzá az alulról szerveződő projektek egy szolidárisabb szakmai közeg kialakulásához?[5]
  • Milyen káros társadalmi konvenciók gátolják a felszabadult, kollektív építészeti tervezést? [6]
  • Milyen társadalmi és térbeli hatása van a termelés átszervezésének?[7]
  • Kinek tervez az építész?[8]
  • Mi köti össze és mi választja el az építészt és az építőmunkást?[9]
  • Milyen lehetőségek rejlenek az erőltetett termelés logikájától és az emberi felsőbbrendűség eszméjétől mentes építési folyamatokban?[10]
  • Hogyan lehet radikálisan újraértelmezni az építészeti tervezést a kapitalista termelés keretein kívül?[11]
  • Van-e szerepe az építőmunkásoknak az építészet kultúrájának alakításában? [12]
  • Milyen hatással van a politikai és gazdasági környezet az építészeti termelésre?[13]
  • Mi határozza meg a munka tereinek esztétikáját és mi annak ideológiai funkciója?[14]
  • Hogyan termeljük újra a meglévő társadalmi struktúrákat a munkaterekben?[15]

A Szent Imre utca 20. számú ház építkezése, 1937. Forrás: Fortepan / Lencsés László / 156767
2/4
A Szent Imre utca 20. számú ház építkezése, 1937. Forrás: Fortepan / Lencsés László / 156767

A tematikus hetet keretező nyitócikként lefordítottuk Pier Vittorio Aureli és Marson Korbi, az e-fluxon idén megjelent írását, melyben felvázolják az építészeti termelés és tervezés történelmi kontextusát.[1] A szöveg illusztrációjaként Charles Jencks ikonikussá vált spekulatív diagrammjának átirata szolgál, melyben visszamenőleges összefüggéseket levonva ábrázolják játékosan az építész személyiségeket és mélyebb, építészeti, gazdasági struktúrák közötti összefüggéseket, közös gondolkodásra hívva az olvasót.

Szintén lefordítottuk Pier Paolo Tamburelli két szövegét, melyekben az olasz építész konkrét történelmi eseményeket vizsgálva mutat rá az építész szerepét döntően befolyásoló változásokra és az építészetben rejlő lehetőségekre. Az időutazások során visszatekintünk a 17. századba, Bernini Lovag párizsi útjára[2] és visszaemlékezünk II. János Pál pápa 2005-ös temetésére is[3].

Több interjúval is készülünk, melyekben az építész szakma belső struktúráit, a nők és a pályakezdők helyzetét vizsgáljuk meg alaposabban. Beszélgetünk a Nanavízió társaalapítóival[4], a Women in Architecture Hungary építészeti platform kezdeményezésnek is utánajárunk[5], valamint a frissdiplomás építészek szakmába való betagozódásának nehézségeit is megvizsgáljuk[6].

Foglalkozunk továbbá a rendszerváltás utáni magyar iparvárosok kivéreztetésének történetével[7], a Népliget és Városliget politikai és építészeti ajánlataival[8] és a hazánkban gombamódra szaporodó akkumulátorgyárak jelenségét is körbejárjuk[9]. A 20. század több radikális építészeti projektjét is bemutatjuk, köztük Dimitris Pikionis athéni, Akropolisz körüli ösvényhálózatát[10] és az olasz hosszú hatvanas évek Autonómia mozgalmának törekvéseit[11].

Az építész szerepén kívül az építőmunkások életére és helyzetére is kitérünk: bemutatjuk a második világháború előtti munkássztrájkok történetét[12] és közreadunk kortárs munkásverseket[13]. A hét során az irodaterek építészetének termelésébe is betekintést nyújtunk[14] és a munkahelyek tereiről szubjektív fotóesszével készülünk[15].

A Szent Imre utca 20. számú ház építkezése, 1937. Forrás: Fortepan / Lencsés László / 156761
3/4
A Szent Imre utca 20. számú ház építkezése, 1937. Forrás: Fortepan / Lencsés László / 156761

Az Építészet // Munka tematikus hét célja rendszerkritikus, kontraintuitív és gondolatébresztő szövegek bemutatása, melyek munícióként szolgálhatnak a megkövesedett társadalmi struktúrák megkérdőjelezéséhez. Ezek a mozaikdarabok a hét során egy egésszé állnak össze, és felhívják a figyelmet arra, hogy az építészeti termelés szakágai közötti kommunikáció hiánya, a hatékonytalan és igazságtalan, tekintélyelvű munkaszervezés, a szolidaritástól mentes tervezői kultúra, a gazdasági haszonszerzés és a verseny kizárólagos logikája az elidegenedett és elhidegült alkotáshoz, a folyamatos kizsákmányoláshoz, az emberek közötti szakadékok elmélyüléséhez járul hozzá, mely gátolja a városaink megélt, örömteli, művészi igényességű, kollektív elképzelését, a strukturális problémák leküzdését, és a természeti kincseink kifosztása elleni és a társadalmi igazságokkal szembeni rendszerszintű fellépést.

Össze kell fognunk ahhoz, hogy felszabadítsuk képzeletünket a magányos, termékesített, eldologiasodott, az etikai megfontolásoktól és koherens világnézettől mentes, bürokratikus és piaci mechanizmusok diktálta felszínes mindennapok alól. Hogy közösen, egymással szolidárisan együttműködve, saját vágyaink szerint képzeljünk el a reklámok hordozófelületeire redukált építészet ellenpontját, a társadalom széles tömegei számára elérhető és szabadon belakható formák és terek kompozícióját.

„[...] Egyre kevesebb a hely, de egyre több az épület. A kortárs építészet különös helyzetben találja magát, mely során a bulémia (egyre több épület, egyre nagyobb városok, egyre mesterségesebb bolygó) és a depresszió (kevesebb közös cél, kevesebb felelősségvállalás, egyre kevesebb vágy arra, hogy emlékeket hagyjunk az utánunk következő generációra) esete egyszerre áll fenn. Mindennek az a sajátos következménye, hogy az építészetet, amelyet egykor művészetként, intellektuális alkotásként értelmeztek, ma védelemre szorul; ugyanakkor az építészeti termelés máig különösen kedvező terep az új kísérletek számára. Egy olyan világban, melyben úgy tűnik, hogy egyetlen más tevékenységet sem érdekel semmi, ami nem korlátozódik a jelenre vagy a közvetlen jövőre, és amelyben már nem tűnik szükségesnek az élmények megosztása, az építészet az egyetlen művészet, amely még mindig hosszútávra szól és kapcsolatban áll a közös sorsunkkal. [...]"[a] Pier Paolo Tamburelli

Röpgyülés 1951. március 21-én, melyen az emelvényen beszélő Somoskői Gábort, a MÉMOSZ szervezési osztályvezetőjét, a március 23-án Berlinben megtartandó európai munkáskonferenciára küldötté megválasztották. Forrás: Fortepan / Bauer Sándor / 126904
4/4
Röpgyülés 1951. március 21-én, melyen az emelvényen beszélő Somoskői Gábort, a MÉMOSZ szervezési osztályvezetőjét, a március 23-án Berlinben megtartandó európai munkáskonferenciára küldötté megválasztották. Forrás: Fortepan / Bauer Sándor / 126904

Építészfórum

[a] XI. oldal, Tamburelli, Pier Paolo (2022) On Bramante. Cambridge, Massachusetts and London: The MIT Press. (Saját fordítás)

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.