Erdei iskola hálózat – Kovács Gréta (MOME) diplomája

A MOME idei MA diplomázói között többen is voltak, akik rendszertervben gondolkodtak. Kovács Gréta az erdei iskolák meglévő gyakorlatát vizsgálta meg diplomamunkájában és így tesz javaslatot egy építési logikára, illetve dolgozza ki felvetésének egyik helyszínét, ami a Balatonparton található. 

Alapállás: A fenntarthatóság napjaink egyik elsődleges kérdésköre. Ezen belül központi téma a társadalmi fejlődés fenntarthatósága. Ennek egyetlen módja, hogy olyan generációk nőjenek fel, akiknek birtokában van a képesség a jelenlegi problémák megoldására és a jövőbeniek megelőzésére, vagyis a megoldás az oktatásban keresendő. Olyan edukációs módszereket kell keresnünk, amelyek ezt a célt a lehető leghatékonyabban tudják szolgálni. Erre egy kitűnő alternatíva lehet az erdei iskola program, aminek a keretein belül az oktatás áthelyeződik az iskola falai közül a természeti környezetbe. Már ezzel az egyetlen lépéssel olyan ajtók nyílnak meg a diákok számára, amelyek egyedivé és különösen hatékonnyá teszik a fenntarthatósággal kapcsolatos programot, nemcsak a konkrétan pedagógiai értelemben, de a közösség- és személyiségfejlődés terén is.

Program: A tervezési program alapja egy olyan erdei iskola hálózati koncepció, amely az általános iskola mind a nyolc osztályának kínál programot. Ebben a rendszerben a diákok a nyolc év alatt nyolc különböző helyszínt járnak be, megismerve ezzel az ország különböző természeti tájait. Diplomamunkámban a nyolc helyszín közül egyre készült konkrét építészeti terv. Ez a helyszín Balatonakarattyán található, a strand közvetlen szomszédságában. A telek egy mocsaras, nádas terület, különös atmoszférájú zárványként működik a településen belül.

Problémafelvetés: Szakdolgozatomban interjúkat készítettem tanárokkal és a téma szakértőivel és a nehézségek megfogalmazása során kiderült, hogy az  erdei iskola mint tanulásszervezési forma bár rendkívül sokrétű  és hatékony oktatási és nevelési program, de ennek ellenére kevés diák tud részt venni benne, mert a lebonyolítása plusz erőforrásokat igényel. Annak érdekében, hogy a programban rejlő potenciál igazán érvényre jusson, támogatásra van szükség mind az állam, mind az oktatási intézmények, a pedagógusok, a szolgáltatók, a szülők és a diákok részéről is. A terv a szolgáltatói oldalon kínál segítséget egy olyan építészet felvetés elkészítésével, ami az erdei iskolának otthont adó épület rendszerterve.

Koncepció: Jelenleg az erdei iskolák épületei nagy részben nem kifejezetten erre a célra épültek, és bár kirándulási célnak megfelelnek – van szállás és étkezési lehetőség– de az oktatási funkció háttérbe szorul, ehhez a körülményeket a pedagógusoknak kell megteremteni, ami újabb terheket ró rájuk. Építészként az volt a célom, hogy olyan épület rendszert tervezzek, amely képes alkalmazkodni a különböző természeti adottságú helyszínekhez, valamint a felhasználói igényekhez, és ezeken keresztül elősegíti a program céljainak megvalósulását. Ennek megfelelően egy olyan épület képzeltem el, amelynek ugyan van saját önállóan is működni képes belső világa, de mégsem értelmezhető a környezete nélkül. Továbbá, természetesen minden erdei iskolai funkciót tartalmaznia kell az épületnek, így a szállás és étkezési lehetőség mellett legyen benne erdei tanterem, projektterem, stb.

Ezeken felül is, fontos szempont volt a számomra, hogy viszonylag gyorsan és könnyen megépíthető legyen a tervem, és hogy az adott természeti környezetet minél kevésbé terheljük meg az építés folyamán. Ezeket az elvárásokat sűrítettem egy épülettömegbe.

Meggyőződésem, hogy az erdei iskolák jelenlegi helyzetét tekintve, a program fellendüléséhez egy globális szemléletű koncepcióra van szükség. Ezt szem előtt tartva, a cél elérése érdekében a mestermunka építészeti eszközeként az előregyárthatóságot és a tipizálhatóságot alkalmazza. Hogy egy épület ennyi változó követelménynek meg tudjon felelni, flexibilisnek kell lennie szerkezeti és téralakítási szempontból egyaránt. Egy olyan rendszert akartam létrehozni, amelyből a környezeti adottságokhoz igazodva nyolc különböző, de hasonló ismertető jegyeket hordozó épület hozható létre. A hasonlóságot azért gondolom fontosnak, mert így a gyerekek nem az ismeretlenbe érkeznek: évről évre érezhetik, hogy egy folytonos, összefüggő programban vesznek részt. Emellett pedig, a kisebb-nagyobb eltérések az újdonság izgalmát hordozhatják magukban, valamint egyedivé és az adott helyhez köthetővé teszik az épületet. Ezáltal létrejön egy olyan épület, amelyben az erdei iskola programhoz hasonlóan egyszerre van meg a kirándulás könnyedsége és szabadsága, valamint az iskola határozottsága és fegyelmezettsége.

A flexibilitást a terv alapjául szolgáló szerkezeti rendszer alapeleme egy keret, ami két szintet és a tetőszerkezetet foglalja magába és amelynek sorolásából áll össze az épület váza. Kialakításából adódóan többféle tömeg és alaprajz hozható belőle létre. 

Mivel az erdei iskola program az iskolai tanterv integráns részét képezi, ez nem csak egy szezonális programlehetőség, hanem egy egész éven át működő rendszer, így fontos volt az épület szerkezeti felépítése és szigetelése is. A kitöltőfalazat farost-cement falpanelekből áll, amely a belső oldalon végleges felületként jelenik meg, kívülről pedig egy égetéssel kezelt lécváz homlokzati burkolat fedi, melynek raszterén át látható az épület szerkezeti váza.

Egy ilyen funkciójú épület esetében kulcsfontosságú az épület és a környezetének kommunikációja. Jelen esetben a tervezés három alapegysége a gyermek, a természet és az épület. Ebben a hármas egységben alapvetően meghatározó a felek egymásra gyakorolt hatása. A hatás mértékét a különböző helyszíni adottságok és a táborban zajló tevékenységek is befolyásolják. A téralakításon kívül ezt a kommunikációt jelen esetben egy az egész területet behálózó tanösvény biztosítja, amelyen keresztül az idelátogatók jobban megismerhetik a terület állat- és növényvilágát, valamint – a megtervezett konkrét helyszínre fókuszálva – ez köti össze az épületet a Balatonnal is.

Az épület: A térstruktúra tervezésénél is fontos szempontként vettem a figyelembe a kutatásom során készített interjúk tapasztalatit, amiket valamilyen erdei iskolai programban már résztvett pedagógusokkal készítettem. A megkérdezettek a következők igényeket emeleték ki: átlátható épület, flexibilis/alakítható terek, külön projektterem, nagy közösségi tér, sok fedett nyitott tér, külön tanári lakrész. Ezeket szem előtt tartva készültek az alaprajzok. 

Az épületben két osztály elszállásolására van lehetőség. A közösségi funkciók a földszinten kaptak helyet. Egy fedett térbe érkezik meg a látogató, ahonnan az épület főbejárata, valamint a diákok számára kialakított barkácsműhely és a területet karbantartó gondnok lakrésze nyílik. Az épület belső magja a nappali, ami egybenyitva egy nagy közösségi térként szolgál, de lehetőséget ad két külön projektterem kialakítására is.  Az étkező és a konyha a hátsó, nagy, fedett teraszhoz kapcsolódik, ahol esős idő esetén is a szabadban tölthetik az idejüket a gyerekek. Az emeleten a hálótermek, valamint a hozzájuk tartozó vizesblokkok találhatóak. Az építési folyamat meggyorsítása érdekében a zuhanyzókat, a mosdókat, illetve a hálóegységeket előregyártott, bútorszerű elemekként képzeltem el. 

A tanárok elkülönített lakrészt kaptak, míg a diákok, szállása egy nagy hálóteremben van megoldva, ahol az hálóegységek sorolása négyes csoportok elkülönülésére ad lehetőséget.

Kovács Gréta

Szerk: Somogyi Krisztina