| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Érdemes lenne (ön)kontrollt (is) gyakorolni

1/0
Hirdetés
1/0
Közélet, hírek

Érdemes lenne (ön)kontrollt (is) gyakorolni

2011.02.23. 09:32

Cikkinfó

Építészek, alkotók:
Mezei Gábor

Vélemények:
4

avagy gondolatok a Budapesti Építész Kamara elnöke és alelnöke által 2011. február 17-én közzétett nyílt levélhez. Érdekes, ám semmi esetre sem bizakodásra okot adó az a fajta „szakmaféltés", melyet a Budapesti Építész Kamara elnöke és alelnöke nyílt levélben tett közzé a minap. Mezei Gábor (Finta Stúdió) reakciója.

Érdekes, ám semmi esetre sem bizakodásra okot adó az a fajta „szakmaféltés", melyet a Budapesti Építész Kamara elnöke és alelnöke nyílt levélben tett közzé a minap.

Persze, a szakmai közéletben keveset forgolódó, vagy éppen csak ilyen vagy olyan hírcsatornán keresztül hírhez jutó szakmagyakorló helyeselhet – minden él nélkül tegyük hozzá, joggal: öntsünk tiszta vizet a pohárba, legyen egyenlő esélye a munkák megszerzésére a tagoknak, legyen a tervezési munka szakmai színvonala az első rendű fokmérője az azt készítő építész / városépítész / urbanista társaságok adott munkára való kiválasztásának. De tegyük azt is hozzá gyorsan: az kimaradt, hogy „végre". Azaz öntsünk végre tiszta vizet a pohárba. Legyen végre tiszta a szakmai közélet mindabban amire a nyílt levél nyilvánvalóan, vagy csak burkoltan utal.

Miről is beszélünk?

Az elmúlt 7-9 évben, a Budapesti Építész Kamara korábbi és jelenlegi elnöksége alatt egységes, új típusú (és itt nem a FSZKT-ra gondolok) Budapest koncepció szükségességének az igénye nem merült fel, ilyen irányú várostervezési munka csak néhány öntevékeny építész / urbanista iroda műhelyében formálódott, így egységes, publikált – fejlesztési irányt megszabó, hivatalos szintre emelt Budapest koncepciót senki nem is dolgozott ki. Igaz ugyan, hogy voltak látványos, egyes városrészek fejlesztését is magába foglaló tervpályázatok, ám azok nem egységes koncepció mentén, jellemzően igen sietősen, sok pénzt elköltve kerültek kiírásra. Néhány közös jellemzőjük azonban ezeknek a „fejlesztést előkészítő" pályázatoknak mégiscsak volt: az átfogó fejlesztési koncepció hiánya, a Budapest léptékű kontextusba helyezés hiánya, illetve az, hogy végül mindegyik kudarccal végződött. Hiába volt hát a Kamara által szorgalmazott jól csengő, „ügyeletes" adu ászként bevetett PÁLYÁZAT, sok pénzért (különböző okok miatt) bukott a Kormánynegyed, bukott a Városháza pályázat, kiürült a Budapest Szíve pályázat, de végül bukott a „pozitív mutyiként" köztudatba épült, néhány építész között elkelt Szépművészeti Múzeum bővítésként megismert pályázat is. A sok bába közt elveszett a gyerek. Sok pénzért (itt több százmilliós nagyságrendről beszélünk), sok év alatt semmire, vagy csak nagyon kevésre jutottunk.

Budapest közép és hosszabb távú fejlesztési koncepcióján ma nem egy építész iroda dolgozik, munkájukat jellemzően már évek óta megkezdték (gondolok itt pl. a Nyugati pályaudvar sínkanyonjának lefedését, így a VI. és XIII. kerület összekötését, az Állatkert bővítését célzó évtizedes elképzelésünkre, de számos, más iroda által jegyzett ötletet lehetne konkrétan említeni). Feladatukat jellemzően szakmai önbecsülésük, a közös ügyért tenni akarásuk mozgatja, egy közös vonással: nem vesznek fel érte honoráriumot, pályázat előkészítő elképzeléseiket a lehető legszélesebb szakmai körben egyeztetik, publikálják, vagy éppen osztják meg egymással. A fentiekben említett – végső soron - eredménytelen pályázatokkal ellentétben, munkájukat nem finanszírozta eddig sem városi, sem országos szintű, vagy egyéb, közpénzt felhasználó szerv költségvetése. Míg az elmúlt 7-9 évet szakmai irányításával fémjelző Schneller István korábbi főépítész úr, illetve Beleznay Éva legutóbb leköszönt megbízott főépítész nem egyszer panaszkodott a tőke fejlesztési irányelveket egyedül meghatározó, hovatovább már elviselhetetlen intervenciójára, addig az ezen irodák által kidolgozott – részegységeiben már itt ott felbukkant - fejlesztési elképzeléseket éppen nem irányítja tőke, eleve mentesítve így a koncepciót a kizárólag megtérülési indíttatású igények érvényesítésétől.

A fentiekben idézett, tervezés finanszírozási szempontból „karitatív", pályázat előkészítő munkafolyamatok, melyek a Budapesti Építész Kamara elnökének és alelnökének nyílt levele szerint sokat sejtetően legalábbis gyanúra, „mutyizásra", közpénz „lenyúlásra" adhatnak egyes irodáknak okot, éppen szakítanak az elmúlt időszak városvezetése alatt meghonosodott - eredményeit tekintve – bizonyosan nem kellően előkészített pályázatok gyakorlatával! (Itt kérdezem, pl.: a Duna Stratégia pénzügyileg is támogatott előkészítő anyagának elkészítését széles körben pályáztatták-e, vagy az un. „Új Nyugati" kerületeket végleg szétválasztó, fenti urbanista törekvésekkel teljesen szembe menő terveinek volt-e urbanisztikai -  építészeti pályázati előélete?)

Hogyan lehet hát kamarai célkeresztben az alkotó szakmai hozzáállás? Mi a hivatkozható jó példa - ha ez nem az - szemben az eddig történtekkel? Hol vannak az elmúlt mondjuk 6 évből azok az eredmények, melyeket ez a fajta kamarai féltő gondosság termelt ki magából? Valóban az lenne-e a helyes magatartás, ha ezek a műhelyek minden gondolat papírra vetése előtt kamarai jóváhagyást kérnének, netán a saját ötleteikre mindjárt pályázat kiírását is? Helyes-e, illő-e a tagság kedélyét ebben a munkaínséges időszakban efféle felesleges sejtetésekkel felkorbácsolni? Csupa kérdőjel…

A kérdőjelek eltörléséhez, fentiek tisztába tételéhez bizonyára sokan hozzá tehetünk. Sokan hozzá is teszünk, s tudjuk, hogy a Budapesti Építész Kamara vezetése és ezen fáradozik. Ez irányú munkájáért perelhetetlenül kijár a tiszteletünk, de ezt a fajta szakmai tiszteletet mi, alkotók is megköveteljük magunknak.

Mezei Gábor
építész
Finta Stúdió

 

Vélemények (4)
aaagiillttuy
2011.02.24.
17:03

én már tervezem az olimpiai falut, hátha egyszer... :)

homlokrakodo
2011.02.23.
23:26

az nagyon jó, hogy tisztelt építész urak sokasága budapest koncepció, vagy mifene kidolgozásán nyughatatlanul fáradozik nyíltan avagy a nyilvánosság elől bujkálva, az is mindegy, hogy teszik ezt önerőből szakmai érdeklődésük által ostorozva, vagy a spekulatív tőke által finanszírozva egy alkalmas politikai széljárásra várva majd csak jó lesz valamire alapon, nem baj. csak az ne legyen már, hogy ezekre az ártatlan koncepciókra egyszer csak egy az egyben kerül közpénz és akkor már csinálja is meg a tisztelt építész úr hát annyit dolgozott már vele szegény. tudjuk, hogy hány tisztes építész dédelget ilyen koncepciót tíz húsz harminc éven keresztül a fiókban, amelyek közül nem egy már a megszületése pillanatában túlhaladott volt nemhogy az időközben eltelt időben. na ezektől a csontvázaktól mentse meg az isten a várost, hogy egyszer csak előkerüljenek. félreértés ne essék a városról szabad, és kell is gondolkodni, hiszen nem nagyon fáradozott az elmúlt húsz évben a városházán ezzel nagyon senki, de mindezt az aktív szakmai közélet bevonásával, transzparens módon kellene tenni. milyen szép is lenne ha ezek, mint az informatikában egyes szoftverek, egy közösség által fejlesztett nyílt forráskódú, szabadon felhasználható ötletek lennének amelyek aztán megalapoznának nyílt, ne adj isten nemzetközi tervpályázatokat, stratégiákat. de ne legyenek illúziók az építészet nem a széplelkű művészek klubja, kőkemény biznisz aki erre még nem jött rá az már rég kénytelen volt bezárni az irodáját. a pénz is pénzbe kerül, ki az a futóbolond aki az építészektől önmérsékletet vár? a politikát eddig kellett volna megtanítani az építész szakmai képviseleti szerveknek milyen mechanizmusok mentén lehet alakítani a várost, miért van jelentősége a tervpályázatoknak stb. késő bánat, most egy ilyen forráshiányos időszakban pont nem erre lesz pénz, láthatóan mindenki csinálja amit tud, úgy szerez munkát ahogy tud, a többi építész meg picsoghat és szaladgálhat árulkodni a kamarákhoz. de az égszerelmére pont a bék egy szót se szóljon mert annak az egész garnitúrának az impotenciája, hogy a politika mindvégig az orránál fogva vezette és egyetlen valamire való eredményt nem tud máig felmutatni. és nem az olyan nyilvánvalóan és jóelőreláthatóan politikai szándéktól porba hullott pályázatokat kell számon kérni mint a kormányzati negyed avagy a városháza hanem a fentebb méltatlanul 'pozitív mutyiként' emlegetett szépműhöz hasonlatos, valójában nagyon is negatív mutyizásokban való látványos kussolásokat, stb. stb. stb.

FenyvesiHK
2011.02.24.
14:16

@homlokrakodo: Az angyalok hada, háttérben a szférák zenéjét hallgatva, éjt nappallá téve fáradozik a város szebb jövőjén, mígnem egyszercsak Lucifer(mint tőke inkarnáció) egy arkangyal álruhában belibben az oldalajtón, és felkiált: angyalkák! ti meg mit dugdostok ott az aztalfiókba ? tán csak nem a várost szépítő terveitek azok ?! De igen, mondják szemlesütve az angyalok . Na akkor ide vele, majd én segítek nektek…és karonfogva elrepülnek megvalósítani álmaikat. Mikor már minden felépült és az angyalkák tiszta szívvel örülhetnének, a gaz Lucifer hirtelen lerántja magáról az álruhát és ördögi kacajjal távozik. Az angyalkák pityeregnek egy kicsit, hogy így bedőltek a sátánnak, de aztán megvígasztalódnak, mert igaz, hogy a sátáni erőkkel, de mégis jót tettek az embereknek és végül még egy kalap pénzt is kaptak érte jutalmul, amit az elején nem is reméltek nagy szerénységükben.

lecsó
2011.02.23.
18:07

"bukott a Kormánynegyed," Helyes. "bukott a Városháza pályázat," Helyes. "bukott a ...Szépművészeti Múzeum" Ha ez az ára, hogy ne legyen monstrumkapu a Hősök terén, akkor helyes. Ezek itt tehát, az eredmények, nem pedig a kudarcok. "fejlesztési elképzeléseket éppen nem irányítja tőke," Aha. Vagyis akkor a Nyugati lefedésének tervéhez semmi köze a szomszédos Demján-érdekeltségeknek. Ahogy nyilván az is véletlen, hogy a plázahíd és a kongresszusi központ ötlete is Demjánhoz kötődő fejlesztést javasol, mint rendkívül sürgős beruházást.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.