| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Eredeti-e az eredeti? – Tóth Áron írása a Budai Várról

1/17

A királyi palota a Széchenyi lánchídról nézve, 1895–1899 között. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.039

A Királyi Palota krisztinavárosi szárnyának építése. Távolban a Szent György téren a Honvédelmi Minisztérium épülete. A felvétel 1896 után készült. Fotó: Fortepan / Simon Gyula

A Királyi Palota krisztinavárosi szárnyának építése. Távolban a Szent György téren a Honvédelmi Minisztérium épülete. A felvétel 1896 után készült. Fotó: Fortepan / Simon Gyula

A Várbazár és a királyi palota a Vigadó tér környékéről, 1898 körül. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.092.

Kilátás a Gellérthegyről a Tabánra és a Királyi Palotára, az épülő királyi lovardával. Klösz György felvétele, 1900 körül. Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára, HU.BFL.XV.19.d.1.08.093

A királyi palota trónterme, 1890 után (az 1891–1905 közötti bővítés előtt). Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.121

A királyi palota a Gellérthegy felől az épülő lovardával, 1900 körül. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.093.

A királyi palota a Dunáról nézve, 1905. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.057.

06A királyi palota „buffet-csarnoka”, 1925. Fortepan / Adományozó: Simon Gyula. Képszám: 77623

A Királyi Palota 1930 körül. Fotó: Fortepan / TEHTUBE

A királyi palota bálterme, 1926. Fortepan / Adományozó: Pesti Brúnó. Képszám: 32583

A Királyi Palota Hunyadi udvara 1936-ban, balról a Mátyás király kút, az Oroszlános Kapu, jobbról a főőrség épülete. Fotó: Fortepan / Ted Grauthoff

A Királyi Palota Hunyadi udvara 1936-ban, balról a Mátyás király kút, az Oroszlános Kapu, jobbról a főőrség épülete. Fotó: Fortepan / Ted Grauthoff

A romos királyi palota a Hunyadi udvar felől, 1946. Fortepan / Adományozó: Archiv für Zeitgeschichte Eth. Zürich, Agnes Hirschi. Carl Lutz felvétele. Képszám: 105721

A királyi palota romos főkapuja a Szent György tér felől, 1946. Fortepan / Adományozó: Archiv für Zeitgeschichte Eth. Zürich, Agnes Hirschi. Carl Lutz felvétele. Képszám: 105722.

A királyi palota épülő új kupolája, 1963. Fortepan / Adományozó: Simon Gyula. Képszám: 77661.

A királyi palota, 1964. Fortepan / Adományozó: Simon Gyula. Képszám: 77662.

?>
A királyi palota a Széchenyi lánchídról nézve, 1895–1899 között. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.039
?>
A Királyi Palota krisztinavárosi szárnyának építése. Távolban a Szent György téren a Honvédelmi Minisztérium épülete. A felvétel 1896 után készült. Fotó: Fortepan / Simon Gyula
?>
A Királyi Palota krisztinavárosi szárnyának építése. Távolban a Szent György téren a Honvédelmi Minisztérium épülete. A felvétel 1896 után készült. Fotó: Fortepan / Simon Gyula
?>
A Várbazár és a királyi palota a Vigadó tér környékéről, 1898 körül. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.092.
?>
Kilátás a Gellérthegyről a Tabánra és a Királyi Palotára, az épülő királyi lovardával. Klösz György felvétele, 1900 körül. Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára, HU.BFL.XV.19.d.1.08.093
?>
A királyi palota trónterme, 1890 után (az 1891–1905 közötti bővítés előtt). Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.121
?>
A királyi palota a Gellérthegy felől az épülő lovardával, 1900 körül. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.093.
?>
A királyi palota a Dunáról nézve, 1905. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.057.
?>
06A királyi palota  „buffet-csarnoka”, 1925. Fortepan / Adományozó: Simon Gyula. Képszám: 77623
?>
A Királyi Palota 1930 körül. Fotó: Fortepan / TEHTUBE
?>
A királyi palota bálterme, 1926. Fortepan / Adományozó: Pesti Brúnó. Képszám: 32583
?>
A Királyi Palota Hunyadi udvara 1936-ban, balról a Mátyás király kút, az Oroszlános Kapu, jobbról a főőrség épülete. Fotó: Fortepan / Ted Grauthoff
?>
A Királyi Palota Hunyadi udvara 1936-ban, balról a Mátyás király kút, az Oroszlános Kapu, jobbról a főőrség épülete. Fotó: Fortepan / Ted Grauthoff
?>
A romos királyi palota a Hunyadi udvar felől, 1946. Fortepan / Adományozó: Archiv für Zeitgeschichte Eth. Zürich, Agnes Hirschi. Carl Lutz felvétele. Képszám: 105721
?>
A királyi palota romos főkapuja a Szent György tér felől, 1946. Fortepan / Adományozó: Archiv für Zeitgeschichte Eth. Zürich, Agnes Hirschi. Carl Lutz felvétele. Képszám: 105722.
?>
A királyi palota épülő új kupolája, 1963. Fortepan / Adományozó: Simon Gyula. Képszám: 77661.
?>
A királyi palota, 1964. Fortepan /  Adományozó: Simon Gyula. Képszám: 77662.
1/17

A királyi palota a Széchenyi lánchídról nézve, 1895–1899 között. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.039

A Királyi Palota krisztinavárosi szárnyának építése. Távolban a Szent György téren a Honvédelmi Minisztérium épülete. A felvétel 1896 után készült. Fotó: Fortepan / Simon Gyula

A Királyi Palota krisztinavárosi szárnyának építése. Távolban a Szent György téren a Honvédelmi Minisztérium épülete. A felvétel 1896 után készült. Fotó: Fortepan / Simon Gyula

A Várbazár és a királyi palota a Vigadó tér környékéről, 1898 körül. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.092.

Kilátás a Gellérthegyről a Tabánra és a Királyi Palotára, az épülő királyi lovardával. Klösz György felvétele, 1900 körül. Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára, HU.BFL.XV.19.d.1.08.093

A királyi palota trónterme, 1890 után (az 1891–1905 közötti bővítés előtt). Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.121

A királyi palota a Gellérthegy felől az épülő lovardával, 1900 körül. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.093.

A királyi palota a Dunáról nézve, 1905. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.057.

06A királyi palota „buffet-csarnoka”, 1925. Fortepan / Adományozó: Simon Gyula. Képszám: 77623

A Királyi Palota 1930 körül. Fotó: Fortepan / TEHTUBE

A királyi palota bálterme, 1926. Fortepan / Adományozó: Pesti Brúnó. Képszám: 32583

A Királyi Palota Hunyadi udvara 1936-ban, balról a Mátyás király kút, az Oroszlános Kapu, jobbról a főőrség épülete. Fotó: Fortepan / Ted Grauthoff

A Királyi Palota Hunyadi udvara 1936-ban, balról a Mátyás király kút, az Oroszlános Kapu, jobbról a főőrség épülete. Fotó: Fortepan / Ted Grauthoff

A romos királyi palota a Hunyadi udvar felől, 1946. Fortepan / Adományozó: Archiv für Zeitgeschichte Eth. Zürich, Agnes Hirschi. Carl Lutz felvétele. Képszám: 105721

A királyi palota romos főkapuja a Szent György tér felől, 1946. Fortepan / Adományozó: Archiv für Zeitgeschichte Eth. Zürich, Agnes Hirschi. Carl Lutz felvétele. Képszám: 105722.

A királyi palota épülő új kupolája, 1963. Fortepan / Adományozó: Simon Gyula. Képszám: 77661.

A királyi palota, 1964. Fortepan / Adományozó: Simon Gyula. Képszám: 77662.

Eredeti-e az eredeti? – Tóth Áron írása a Budai Várról
Nézőpontok/Vélemény

Eredeti-e az eredeti? – Tóth Áron írása a Budai Várról

2020.04.28. 17:16

Cikkinfó

Szerzők:
Tóth Áron

Földrajzi hely:
Budapest

Címkék:
Budai Várnegyed, örökség

Vélemények:
16

Dosszié:

Süketek párbeszéde? Vagy inkább alternatív valóságok? A Budai Várban álló volt királyi palota visszaépítéséről folyó immár évtizedes polémiát figyelve leginkább ezt a két kérdést tehetjük fel magunknak.

A felek „vitaképtelenségét" Kelecsényi Kristóf nemrég itt, az Építészfórumon frappánsan összefoglalta. Rámutatott, hogy az épületegyüttes a társadalom széles rétegeiből még ma is heves érzelmi reakciókat vált ki, ezért az ideológiai megközelítésekkel a szakmai viták során is számolni kell. E sorok szerzője is kifejtette egy korábbi írásában, hogy a palota identitásképző erővé vált, csak éppen egymással szögesen ellentétes vagy egyenesen ellenséges identitások kapcsolódnak hozzá. Éppen ezért minden oldalról nagyon nagy szükség volna a másik fél álláspontjára nyitott szakmai vitára. Persze a vita ma már megkésettnek tűnhet, hiszen a várbeli építkezések évek óta folynak és ki tudja, hogy a visszaépítés már az ötlet felmerülésekor nem volt-e eleve eldöntött tény. A helyzet immár fait accompli.

A királyi palota a Széchenyi lánchídról nézve, 1895–1899 között. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.039
1/17
A királyi palota a Széchenyi lánchídról nézve, 1895–1899 között. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.039

Viszont úgy látszik, hogy a nagy csatazajban pont az alapkérdéseket nem rágtuk végig. Mert mi az egyik alapkérdés? Az, hogy mit is építünk vissza. A válasz egyszerűnek tűnik: a királyi palota 1945 előtti, „eredeti" állapotát. Ezek szerint az újkori palota 1714-es alapkőletételétől a visszaépített lovarda 2016-os alapkőletételéig eltelt háromszáz évből négy évtizedet tekintünk „eredetinek"? Negyven versus kétszázhatvan? Hiszen a Ferenc József-i palota 1905-ös elkészülte és 1945-ben bekövetkezett pusztulása között kereken negyven év telt el. Ez a Nemzeti Galéria 1975. évi megnyitása és a visszaépített lovarda 2016-os alapkőletétele közötti időnek felel meg. Egy olyan épületegyüttesről beszélünk, amit III. Károlytól Mária Terézián, József nádoron, Ferenc Józsefen, végül pedig a II. világháborús pusztuláson át a háború utáni újjáépítésig nemzedékek hosszú sora állandóan átalakított.

A Királyi Palota krisztinavárosi szárnyának építése. Távolban a Szent György téren a Honvédelmi Minisztérium épülete. A felvétel 1896 után készült. Fotó: Fortepan / Simon Gyula
2/17
A Királyi Palota krisztinavárosi szárnyának építése. Távolban a Szent György téren a Honvédelmi Minisztérium épülete. A felvétel 1896 után készült. Fotó: Fortepan / Simon Gyula

Milyen érvek alapján mondjuk tehát azt, hogy a Ferenc József-i állapot „eredeti"? Esztétikai megfontolásokból? Ezek szerint a historizmus értékesebb, mint a késő barokk, a klasszicizmus vagy a modern, netán a kortárs? A királyi palota esetleg a historizáló építészet ennyire kiemelkedő alkotása lett volna? A visszaépítéssel talán a dualizmus-kori fejlődés előtt szeretnénk tisztelegni? Vagy csak nyers turisztikai és gazdasági célok állnak a háttérben? Vajon nem csak azért esett a választás az 1905 és 1945 közötti állapotra, mert ebből az időszakból maradt fenn annyi hiteles dokumentum, ami alapján bizonyos tereket nagy biztonsággal rekonstruálhatunk? Akkor is ezt az időszakot tartanánk „eredetinek", ha korábbról is lennének olyan dokumentumaink, amelyek alapján egy hiteles rekonstrukció elvégezhető?

A királyi palota trónterme, 1890 után (az 1891–1905 közötti bővítés előtt). Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.121
6/17
A királyi palota trónterme, 1890 után (az 1891–1905 közötti bővítés előtt). Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.121

Egy viszonylag friss hír is elgondolkodásra késztethet minket. Székely Márton itt, az Építészfórumon megírta, hogy tavaly év végén az építés alatt álló Szent István-terem melletti volt oldalfolyosó falain historizáló stukkódíszítések, a terem alatt nyíló bejárati kapu két oldalán pedig az 1891–1905 közötti építési periódusból származó oszlopok kerültek elő. Az oszlopokat a 18. századi falszövetbe vágták bele, amin meg jól látható, hogy török kori törmelékeket használtak fel hozzá. Tehát amint megbontották az épületet, rögtön „eredeti" részletek bukkantak elő, három különböző évszázadból! A szerző helyesen jegyzi meg, hogy „ha folytatódik a rekonstrukciós irány … nekünk annyiban mindenképpen bölcsebbnek kell lennünk, hogy a háború utáni periódus értékeit gondos mérlegelés alá vesszük, és amit a bontandónak ítélünk, azt aprólékosan dokumentáljuk". Ez abból a szempontból is megfontolandó, hogy egyes II. világháború utáni részletek már hosszabb idő óta léteznek, mint ameddig maga a Ferenc József-i palota fennállt.

A királyi palota a Dunáról nézve, 1905. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.057.
8/17
A királyi palota a Dunáról nézve, 1905. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.057.

A fenti eset jól példázza, hogy amikor egy épület az egymást követő korok lenyomatait viseli, akkor ezekből több is „eredeti" lehet. A modern műemlékvédelem kialakulása során pont ez az anyagában megőrzött eredetiség értékelődött fel. Akkor, amikor a Ferenc József-i palota épült a műemlékeket még az ún. purista szemlélettel „állították helyre". A kívánalom a stílusegység volt, aminek érdekében a kiválasztott korszakon kívüli hozzátoldásokat minden lelkiismeret-furdalás nélkül eltávolították. Ez ellen először a 19. század közepén John Ruskin angol művészetkritikus „Az építészet hét lámpása" (The Seven Lamps of Architecture) és „Velence kövei" (The Stones of Venice) című könyveiben emelte fel a szavát. Ruskin az épületek történetét életfolyamatnak tartotta és azt állította, hogy ehhez az átalakítások is hozzátartoznak. A purista „helyreállítás" ezért éppen hogy az épület megsemmisítéséhez vezet.

06A királyi palota  „buffet-csarnoka”, 1925. Fortepan / Adományozó: Simon Gyula. Képszám: 77623
9/17
06A királyi palota „buffet-csarnoka”, 1925. Fortepan / Adományozó: Simon Gyula. Képszám: 77623

Ruskin nézetei nagyban hatottak a múlt század elejének olyan fontos műemlékvédelmi teoretikusaira, mint például Alois Riegl, aki a műemlékek értékét a „régiségértékében" és „történeti értékében" látta. Szerinte a műemlékvédelem legfontosabb feladata e kettő védelme, hiszen az épület önazonossága anyagiságában nyilvánul meg. Ezek a gondolatok szolgáltatták az alapot a 20. századi modern műemlékvédelem számára, ami egy épületre mint műtárgyra és mint történelmi dokumentumra tekintett, ezért elsődleges feladatának a történetiséget hordozó matéria konzerválását és megőrzését tartotta. A posztmodern gondolkodás és a globalizáció a 20. században kialakult műemlékvédelmi elveket kihívás elé állította: a kulturális sokszínűség jegyében az örökség fogalma a nyugati világon kívüli szempontokkal is kiegészült. Az anyag megőrzése mellett az utóbbi harminc évben a műemléki egyezmények egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a szellemi örökség védelmére is. Érezhető változást az jelent, hogy sokkal megengedőbbek a rekonstrukciókkal és a visszaépítésekkel szemben, mint 20. századi elődeik voltak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a „régiségérték" és a „történeti érték" megőrzését ne tartanák továbbra is fontosnak. A műemlékvédelem területén az örökség megőrzésének legfontosabb hordozója továbbra is a matéria, az épület anyagi valóságának a megtartása.

A Királyi Palota Hunyadi udvara 1936-ban, balról a Mátyás király kút, az Oroszlános Kapu, jobbról a főőrség épülete. Fotó: Fortepan / Ted Grauthoff
13/17
A Királyi Palota Hunyadi udvara 1936-ban, balról a Mátyás király kút, az Oroszlános Kapu, jobbról a főőrség épülete. Fotó: Fortepan / Ted Grauthoff

Ezt a következő példával illusztrálhatjuk: ugye mindenki pótolhatatlan veszteségként élné meg, ha elpusztulna a Himnusz kézirata? Pedig számtalan fotó készült róla. De talán mindenki érzi, hogy egy replika sem pótolná azt, amit Kölcsey keze érintett és amin az ő tolla hagyott nyomot. Mindebből logikusan tehetjük fel a következő kérdést: akár a legprecízebb, legszínvonalasabb visszaépítés vagy replika helyettesítheti-e azt, ami már elveszett? Hiszen a replika anyagában már sosem lesz ugyanaz, mint ami a régi volt. A visszaépített Szent István-terem padlóját sosem koptatta Ferenc József cipője, a rekonstruált Zsolnay-féle pirogránit kandallót pedig sosem érintette Zita királyné keze.

A romos királyi palota a Hunyadi udvar felől, 1946. Fortepan / Adományozó: Archiv für Zeitgeschichte Eth. Zürich, Agnes Hirschi. Carl Lutz felvétele. Képszám: 105721
14/17
A romos királyi palota a Hunyadi udvar felől, 1946. Fortepan / Adományozó: Archiv für Zeitgeschichte Eth. Zürich, Agnes Hirschi. Carl Lutz felvétele. Képszám: 105721

A világban zajló folyamatokat figyelve úgy tűnik, hogy a visszaépítés – azaz replikakészítés – egyre népszerűbb. A kérdés jelen esetben az, hogy az előkerült részletek hogyan integrálhatók a teljes rekonstrukció koncepciójába. Láthattuk, hogy a palotának még mindig vannak olyan 17. századi, 18. századi, 19. századi és 20. századi elemei, amelyek anyagiságukban fennmaradtak. Nem győzzük hangsúlyozni: ezeknek az elemeknek az egymásra épülő rétegei így, együtt hordozzák az eredetiséget. De ezek a sokszor romos, kopottas részletek milyen hangsúllyal jelennek majd meg a látványosan visszaépített díszletek között? Hiszen pont attól értékelődnek fel, hogy egy teljesen újonnan épített környezetben mégis meg tudnak mutatni valamit a történeti épület anyagi valóságából. Ehhez viszont az kell, hogy különlegességük az egyszerű látogató számára is nyilvánvalóvá váljon, hogy szembetűnően elüssenek a környezetüktől. A jelenlegi koncepció elbírna egy ilyen változtatást?

A királyi palota épülő új kupolája, 1963. Fortepan / Adományozó: Simon Gyula. Képszám: 77661.
16/17
A királyi palota épülő új kupolája, 1963. Fortepan / Adományozó: Simon Gyula. Képszám: 77661.

A rekonstrukciós projekten a legkiválóbb szakemberek dolgoznak és a Zsolnay-féle pirogránit kandallóról készült fotókat látva nincs okunk azt felételezni, hogy a kivitelezés ne lenne színvonalas. De mégis, ha a program megvalósul, mit fogunk látni? Talán látni fogjuk a korábbi palota néhány fennmaradt részletét. De összességében milyen terek várnak majd minket? Olyanok, amelyeknek a műemléki helyreállításokhoz pont annyi közük lesz, amennyire a feltárt részleteket megőrizték bennük. Az összhatást tekintve viszont olyan 21. terek lesznek, amelyeket 19. századi tervrajzok alapján építettek meg. A palota minden új részéről elmondhatjuk majd, hogy historizáló stílusban felépített kortárs alkotás és mint ilyen, posztmodern jelenség. És joggal tehetjük fel a kérdést, hogy az újjáépített palota a 19–20. század fordulójáról, vagy inkább a 21. század első feléről árul-e majd el többet az utókor számára.

A királyi palota, 1964. Fortepan /  Adományozó: Simon Gyula. Képszám: 77662.
17/17
A királyi palota, 1964. Fortepan / Adományozó: Simon Gyula. Képszám: 77662.

Tóth Áron, művészettörténész

 

 

Szerk: Somogyi Krisztina

Vélemények (16)
ellzoll
2020.05.04.
17:37

T.Reki! Én már korábban észrevettem, hogy nem tudunk konstruktív diskurzusba keveredni, mivel Önnek nincsenek válaszai, ellenérvei a fölvetéseimre. Abban bízom csupán, hogy (vak)hitét némileg ellenpontozni tudtam a hozzászólásokat is olvasók előtt. Minden jót kívánok!

Reki
2020.05.04.
16:48

T. ellzoll! Úgy látom nem tudjuk meggyőzni egymást. De szerintem nem is kell. Részemről ennyi. Minden jót kívánok!

ellzoll
2020.05.04.
14:29

T.Reki!Ezt a dologot a nemzeti önbecsülésről tényleg komolyan gondolja? Biztosan Ferencz József farvizén kell azt "visszanyernünk", nem inkább a nemzeti festészetünk közszemlére tétele révén? A palota szerintem jelen formájában szélesebb (és valószínűleg kulturálisan kvalifikáltabb) látogatóközönség számára vonzó attrakció, mint egy üresen kongó, (eredetétől fogva) teljesen lakatlan "királyi" palota. A német példái azért nem relevánsak, mert nem egy működő, SZERVESEN kialakult struktúrát kellett miattuk visszafazonírozni "eklektikusra". Ami ilyen Budapestből, azt őrizzük meg mindenképpen, de erőnek erejével nem próbáljuk meg visszaforgatni az idő kerekét-nem fog menni és ez nem föltétlenül baj...

ellzoll
2020.05.04.
13:56

T.Reki!Örömmel olvasom, hogy az ízlések lehetséges különbözőségét kölcsönösen elfogadjuk. Amellett az is boldoggá tesz, hogy járt már a Nemzeti Galériában, sőt még a Louvre-ban is. Azt viszont továbbra sem értem -mivel sajnálatosan nem fejtette ki- hogy miért "nem ideális" Ön szerint a festmények számára a palota épülete? Olyan festmények számára, amik (többnyire) születésükkor is eleve palotákba készültek? Itt éppen lenne értelme a történetiségről beszélni. Az mindenképpen örvendetes, hogy a korábbi "nem alkalmas" megállapítását "nem ideálisra" finomította. A fő kérdés szerintem inkább az, hogy miért nem inkább a meglévő kiállítóteret próbáljuk meg "ideálisabbá" tenni, ahelyett, hogy a merőben anakronisztikus, amellett kevésbé közösségi "királyi helytartói épület" funkciót hoznánk vissza?

Reki
2020.05.04.
11:23

Bécsben sincs már császár, de a Burg néhány állami intézmény helye mellett idegenforgalmi attrakció, kívül, belül. A vár is az lenne, ha visszaépítenék. És nem mellesleg visszaadná nemzeti önbecsülésünket. Az eklektikus Budapesthez jobban illene. A "replika" építészetről csak néhány külföldi példa: Frauenkirche (Drezda), Schloss (Berlin) stb..

Reki
2020.05.04.
11:10

T. elzoll! Értékelem a humorát kedves uram! Maradjunk ennyiben és lêpjünk túl ezen. Érvek: Ízlêsekről ugye nem lehet vitatkozni. Magának az új, lecsupaszított épület tetszik, nekem a régi díszes. Voltam a Luovre-ban többször is, a galériába rendszeresen járok. A festmények szempontjából egyik sem ideális hely.

ellzoll
2020.05.04.
10:27

T.Reki! Valóban teljesen igaza van, szavaim engem minősítenek: képes vagyok szellemesen, képszerűen, karikaturisztikusan fogalmazni. :) Ön pedig láthatólag szeret idézni, bár most csak érdekes szavakat ragadott ki a szövegemből, mellőzve a szövegösszefüggést, értelmezést és alaptalanul sérelmezve a személyeskedést. Énnél sokkal érdekesebb volna, ha esetleg érveket, gondolatokat hozna föl véleménye alátámasztására, enélkül „beszélgetésünk” teljes érdektelenségbe fullad(t), így én nem folytatnám. További jó múltba révedést kívánok! Mindazonáltal én még nem vesztettem el teljesen a hitemet abban, hogy ez a II.vh. előtti palota-állapot a továbbiakban is csak régi fotókon lesz megcsodálható, mivel a „visszaállítás”-ra szánt pénz közérdekű fölhasználásának szerintem az is hasznosabb (kevésbé ártalmas) módja volna, ha egy hordóban elégetnék az erre szánt összeget. Ettől a megjegyzésemtől is nyugodtan határolódjon el, kellően disztingvált módon, ha ettől jobban alszik.

Reki
2020.05.02.
15:24

T. ellzoll! Idézek néhány kifejezést a válaszcikkéből: "Csárdáskirálynő,színvonalas, míves brazil szappanopera", "hagymázas" "nyilvános kivégzések" stb. Azt hiszem ezek a személyeskedések az írót minősítik.

ellzoll
2020.04.30.
11:02

T.Reki! DE, alkalmas a palota és a Louvre is galériának (hogy az Ön briliáns érvelési technikájával támasszam alá mondandómat :)). Erről egyébként Ön is meggyőződhetne, ha ellátogatna az intézménybe és nem brosúrákból tájékozódna. Mindamellett ha mégoly kevéssé volna ideális (mihez képest?) a jelenlegi kiállítótér, még ebben az esetben is bizonyára a „visszaállítási” „rekonstrukcióra” előirányzott pénzösszeg töredékéből lehetne korszerűsíteni azt, mert szerintem ész érveket nem tudna fölhozni annak védelmében, hogy miért jobb Magyarországon, ami (jelenleg) nem királyság, nincs királya, visszaállítani a királyi palota funkciót a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének helyére. Természetesen megengedem, hogy bármit visszautasítson, illetve bármiért rajongjon, legyen az akár a Csárdáskirálynő, akár valamelyik színvonalas, míves brazil szappanopera, viszont cserébe elvárom, hogy Ön is megengedje nekem, hogy mást gondoljak egy jelenbeli/múltbeli épület megjelenéséről, illetve a „visszaállítás” ötletének és módjának hagymázas voltáról, különösen azért, mert számos érvet tudnék fölhozni amellett, hogy ez miért problémás. Ha az épület 1905-ös állapotában állna, nem javasolnám, hogy bontsák el, sőt a „mívességnek” is megvan a helye, akár épületek esetében is, de SZERINTEM az épület jelen formájában egyértelműen színvonalasabb, nemesebb, királyibb, mint 1905-ben volt. A háború előtti külső megjelenés visszahazudása „csak” (köz!)pénzkidobás, a kulturális intézmények eltávolítása viszont egyenesen kulturális bűncselekmény. (Meg persze gazdasági és politikai is, de az más lapra tartozik.) P.S: Az Ön logikája szerint akár a nyilvános kivégzéseket is „visszaállíthatnánk”, hiszen azok is VOLTAK, ráadásul nagyon népszerűek is voltak és bizonyára azok lennének ma is… :) +Érdemes a trónterem cikkben szereplő képét egy kicsit alaposabban nézegetni: tényleg olyan csodálatos az a tér, nem inkább bumfordi, aránytalan, terjengős stb. a sok befektetett (és sajnálatosan odaveszett) kézműves munkaóra ellenére is?

Mon_Avis
2020.04.30.
03:00

Pediglen szerintem is a múzeum funkció az egyik legjobb, amit el lehet képzelni itt. Természetesen eddig is betöltött mellette más funkciót is, volt az épület belsejében hely másnak is. Régi fényképeken nézve a Szent-István termet, hát eléggé művies, nehézkes tér volt a XX. század elejéről. A mostani terem rekonstrukció valamiért talán jobb lesz, mint az eredeti, bár így is magával hurcolja majd ezt a kikerülhetetlen, örökölt nehézkességet. Szerintem a mostani kupolának jobbak az arányai és tagolása, bár a régi is szép volt. A jelenlegit megszoktuk, ha most átépítenék, minden turista látná, hogy ez valami új kreálmány, nem eredeti, csak valami előző kor epigonizálása.

Reki
2020.04.29.
16:01

T. elzoll! A palota nem alkalmas galériának, mint ahogy a Louvre sem. "a palota jelenlegi megjelenése sokkal nemesebb épület, inkább klasszikus letisztultságot sugároz, mint a Hauszmann-palota giccses girlandokkal fölcicomázott „budapest-stílusú” „épületcukrászati” objektuma" Engedje meg, hogy visszautasítsam, hogy a díszeítól megfosztott, lecsupaszított szocreál épületet összehasonlítsa a Hauszmann palota kívűl, belül míves szép épületével.

ellzoll
2020.04.29.
12:17

Gratulálok a cikkhez, nagyon jó gondolatok ezek, csak szerintem konkrét példákkal is illusztrálni kellett volna, hogy miben is áll(hat) egy értékőrző és nem értékpusztító (egy ideálisának tekintett állapot visszaHAMISÍTÁSa érdekében egyéb korok lenyomatának, tárgyi emlékeinek, ezzel az épület történetiségének megsemmisítése) műemléki rekonstrukció. Nekem most hirtelen a berlini Neues Museum jutott eszembe, de biztosan vannak más adekvát példák is. Azt is megcsinálhatták volna „szép újra”, jóval szegényebb dolog is jött volna létre… Ilyen és hasonló példák talán szélesíthetnék az olvasóközönség látókörét, mert az eddigi hozzászólások erős információhiányról, szomorú beszűkültségről tanúskodnak. Az orvosi párhuzam nyilván teljes butaság (alma és körte erőltetett összevetése), mivel egy fogpótlás/tömés, de főleg egy szervátültetés leginkább „technológiai-funkcionális” javítás, a cikkben fölvetett „történeti” vonatkozásokhoz ezeknek semmi közük… Ennél is szomorúbb, hogy van aki számára a királyi palota funkció (amely ugye visszaHAMISÍTANDÓ állapotában valójában SOHA nem volt király lakhelye) korszerűbbnek tűnik a kultúrpalota funkciónál… (Szegény szocialista szót ne rángassuk most ide, azt a világon sok és sokféle pártállású gazember meggyalázta már. Az, hogy „szocialistának” hazudott korszakban létesült a Magyar NEMZETI Galéria, és került ide a SZÉCHÉNYI Könyvtár még nem jelenti azt, hogy ezek a funkciók rosszak lennének, (lásd.: Louvre) emellett az épületre természetesen ráfér az időnkénti (akár nagyobb lélegzetű) fölújítás.) „Turistamágnesnek” meg lehetne építeni akár Zsigmond király palotáját is szép új kinézettel szigorúan „korhű” módon (persze vasbetonból/hungarocellből/gipszből, mint a Lovardát-hogy csak kívülről legyen „hiteles”). Megépítése pillanatában természetesen az is eredeti lenne, csak nem eredeti régi (ránk maradt), hanem eredeti új, pont mint a las vegasi / random kínai szfinx… Ps.: számomra a palota jelenlegi megjelenése sokkal nemesebb épület, inkább klasszikus letisztultságot sugároz, mint a Hauszmann-palota giccses girlandokkal fölcicomázott „budapest-stílusú” „épületcukrászati” objektuma volt. Persze az ízlések és pofonok különbözőek. A habruhás Sissy is máig népszerű… és a jóságos F.J. is… Ha már itt tartunk, a dicső múltidézés kapcsán szerintem érdemes lenne a bécsi Haynau szoborról is készíttetni egy másolatot és elhelyezni valami szépen visszaállított várbeli kertrészletben… :)

Reki
2020.04.28.
22:18

Olvasom a cikket és közben nézegetem a szép régi képeket a Hauszmann palota külső és belső tereiről. Ezek a képek bizonyítják legjobban, hogy az a hosszú okoskodás, hogy melyik korszakot kéne visszaépíteni "replikálni",mennyire ellentmondásos. A cikkíró saját magát cáfolja a szép képekkel.

Urmanczy
2020.04.28.
21:05

Egyértelmű, hogy nem a Hauszmannt megelőző épületek valamelyikét akarják visszaállítani.A cél nemes, és nem értem, hogy miért akadékoskodik a cikk szerzője. Azért kell a hauszmanni állapotot visszaépíteni, mert az nagyjából azonos alapterületen valósítható meg, mint a mai épület. Ha rajtam múlna, azokat a tereket is a historizáló, eredeti Hauszmanhoz mérhető stílusban tervezném meg, amelyekről nem maradtak meg fényképek vagy tárgyi emlékek. Remélem a cikk szerzőjének sose törnek le a fogai, mert akkor ezen az alapon ne csináltasson se fogkoronát, se hidat, de még csak fogtömést se, hiszen az már nem az eredeti. Az beavatkozás lenne a természet folytonosságába, történetiségébe, akárcsak egy hajfestés, vagy egy átültetett szerv vagy művégtag.

rgb
2020.04.30.
12:51

@Urmanczy: Az ön logikáját követve pedig várom mikor tiltják be a robbanómotort és vezetik be újra az echós szekeret, mint hagyományos közlekedési eszközt! Mivel az olyan szép volt!

Kovenz Walter
2020.04.28.
19:02

Az "eredetiség" kérdése a budai várpalotánál annyiban akadémikus, hogy a palota minden építészeti szakasza abban a pillanatban, mikor elkészült, "eredeti"nek számított, hiszen vagy kényszerbööl (az elöözöö állapot lerombolása) vagy az ízlésváltozás okából (klasszicista-neobarokk átalakítások)tudatosan megterveztek egy új "eredetit". Ebbööl a szempontból tehát "eredeti" a Várpalota mostani állapota is - a II. Világháborús rombolások megszüntetésére. Ennek az "eredetinek" az ideológiai motivációja - a Várpalota átalakítása egyfajta szocialista kultúrpalotává - már nem korszerüü: Akik vissza akarják építeni, királyi palotát szeretnének, nem hibrid szocialista kultúrpalotát. Evidens, hogy azt az "eredetit" akarják visszaépíteni, ami utoljára volt királyi palota, és ez a Hauszmann-féle állapot, amirööl kétségen kívül annyi dokumentum maradt fönn, hogy messzemenööen hitelesen helyre lehet állítani. Ennek az állapotnak még az is lenne az elöönye, hogy a mostani,sivár neoklasszicista épülettel szemben minden szempontból jól illene abba az eklektikus stílusegyvelegbe, ami változatlanul Budapest jellegzetes építészeti stílusa - az eklektika és a szecesszió határán. Eltekintve a visszaépítés nyilván horribilis költségeitööl el tudnám képzelni, hogy az "új" Hauszmann-palota jobban illenék a Várhegyre - és a Budapestre látogató idegenek is elfogadnák, sööt, újabb idegenforgalmi mágnessé lehetne.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.