építészet : környezet : innováció

Értékvédelem és gazdaságosság – néhány gondolat a Puskás Stadion jövőjéről

Megőrizhető-e a Puskás Stadion építészeti karaktere? Milyen funkció lenne leginkább megfelelő az emblematikus építmény számára? Valóban kötelezőek-e minden esetben a stadionok tájolására vonatozó FIFA-előírások? Balázs Attila építész írásában bemutatja a Puskás Stadion korszerűsítésének lehetőségeit és nehézségeit, továbbá számos példával szemlélteti, hogy Európában milyen válaszok születtek ezekre a kérdésekre hasonló átépítések alkalmával.

A Puskás Stadion és az Istvánmezői sporttelep pályázata keretében sok szó esett már botrányról, informatikáról és kizárásokról, de viszonylag kevés arról, hogy mi lesz a sporttelep jövője, hogyan lehet gazdaságossá tenni a stadionokat, egyáltalán mi szükség van  két stadionra és hogy kell viszonyulnunk a stadion építészeti értékeihez és a tájolás kérdéséhez.

 

Puskás Ferenc Stadion
Az isztanbuli stadion
München, Olimpiai Stadion
 

 

Sokakban felmerült a pályázat kapcsán, hogy egyáltalán miért van szükség egy újabb stadionra, ha már egy Puskás stadion létezik - miért nem oldható meg a kérdés a meglévő stadion átépítésével? Mint azt már többen leírták, a jelenlegi Puskás Stadion alkalmatlan a labdarúgás mai igényeinek kielégítésére, komolyabb nemzetközi mérkőzések rendezésére. Az atlétikai pálya jelenléte, a nézőtér korszerűtlen szerkesztése olyan geometriai korlátokat jelentenek, amelyek csak a stadion nagy részének az elbontása esetén küszöbölhetőek ki. Egy korszerű, multifunkcionális labdarúgó stadion zárt struktúrát kíván, ami szükségessé teszi a jelenlegi szabad térbe állított aszimmetrikus elrendezés megszüntetését, a felső karéj befejezését és oldalirányban zárt tetőszerkezet építését.

Természetesen a kérdés megoldható, a pilonok sokszorozhatóak, a lelátók újjáépíthetőek, de ebben az esetben egy dolgot biztosan elveszítünk, ez pedig a Puskás Stadion legfőbb építészeti értéke - a karaktere. A legfőbb érték ugyanis nem a pilonok, vagy a fejépület, hanem az a térbe állított lelátóból szerkesztett, nyitott elrendezés, ami olyan atlétikai és olimpiai stadionok sajátja, mint a müncheni Olimpiai stadion, vagy az isztambuli Atatürk stadion. A Puskás Stadion építészeti értékeinek prioritásként való kezelése esetén a korszerűsítés útja - a stadion zárt befejezésével szemben - a nyitott elrendezés továbbfejlesztése.

Hasonló kérdés a müncheni olimpiai stadion esetében is felmerült a 2006-os németországi VB előtt. A stadion átépítésére számos terv született, de azok egyike sem tudta maradéktalanul kielégíteni a labdarúgás és a műemlékvédelem igényeit, így végül az olimpiai stadion átalakítása helyett felépült az Allianz aréna, az új labdarúgó stadion. Az Olimpiai stadion viszont azóta kihasználatlan, az évi egy-két megakoncertet és atlétikai versenyt leszámítva.

A 2006-os pályázat során csapatunk - a többi pályázóhoz hasonlóan - a Puskás Stadion felső karéjának befejezésével számolt. A pályázaton ugyan második helyezést értünk el, de már akkor kissé ambivalens érzéseink voltak a megoldásunkkal szemben, hiszen a stadion eredeti karaktere olyan mértékben változott meg, ami megkérdőjelezi a prioritásként megfogalmazott hagyományt és korszerűséget. Emiatt sokakkal ellentétben mi úgy érezzük, hogy az előző pályázat épp azt bizonyította be, hogy a Puskás Stadion az értékek megtartása mellett nem fejleszthető korszerű labdarúgó stadionná, vagyis a müncheni példához hasonlóan a multifunkcionális labdarúgó stadion igényei és az értékvédelmi kérdések nem összeegyeztethetőek.

 

Puskás Stadion metszet
Nemzetközi példák stadionok tájolására
Nemzetközi példák stadionok tájolására
 

 

A kérdés tehát adott: mit kezdjünk a Puskás Stadionnal? Lehetne atlétikai stadion, ahogyan ezt a kiíró is sugallta, ebben az esetben viszont túlzó a közel 70.000 fős lelátó. Ez lényegében egy olimpiai stadion méret, ami nem meglepő annak a fényében, hogy 1953-ban bevallottan olimpiai stadionként épült. Ez a méret, ahogy Münchenben, itthon sem képzelhető el önfenntartó stadionként az évi egy atlétikai nagydíjjal, ráadásul a megakoncertek is feltehetően az arra sokkal alkalmasabb multifunkcionális labdarúgó stadionba kerülnének. Ésszerű megoldásnak tűnik a felső karéj visszabontásával a stadion 30.000 fősre csökkentése, de ez újra csak az értékvédelem kérdését veti fel.

Ha a gazdaságosság oldalát kezeljük prioritásként, akkor felmerülhet egy ál-értékvédelmi megoldás, ami a pilonok megtartásával számol. Ebben az esetben a pilonok a geometriai problémák miatt valódi funkciójukat elveszítik, új lelátók építésére van szükség, a jelenlegi pilonoknál akár 20-30 m-rel is beljebb. Ezek a megoldások véleményünk szerint eleve elhibázottak, mivel a pilonokat próbálja integrálni egy annak teljesen ellentmondó új szerkezeti rendbe, aminek a következménye a pilonok díszletté válása és a funkció kényszerű felbővítése.

Harmadik megoldásként szóba jöhet a Wembley stadionnál alkalmazott megoldás, ahol a régi stadiont teljesen elbontották, és a helyére egy korszerű, új stadion épült, ami természetesen teljes mértékben kielégíti a labdarúgás és a multifunkcionális arénák igényeit, sőt elvben lehetőség van álpadló beépítésével a pálya szintjének ideiglenes megemelésére és atlétikai pálya kialakítására is. Ez egy célszerű és gazdaságos megoldás, megspórolható vele az új stadion, de ebben az esetben végleg búcsút kell mondanunk a Puskás stadion jelenlegi építészeti értékeinek.

Egy másik fontos kérdés, ami a tervpályázaton felmerült, az új labdarúgó stadion tájolása. A FIFA előírásai közt szerepel a kötelező észak-déli tájolás, ami esetünkben nagyon megnehezíti az új stadion ésszerű telepítését. Az új stadion elhelyezése tulajdonképpen nagyon adná magát  a dromosz tengelyére, az arénával azonos irányban, de ebben az esetben az új stadion megközelítőleg kelet-nyugati tájolású lenne. A tájolásnak elsősorban a napállás szempontjából van jelentősége, de egy korszerű multifunkcionális stadion esetében a magas, zárt lelátók, a zárt tető, esetleg a mozgatható árnyékolók miatt a nap káros hatásai könnyedén kiszűrhetők.

 

Nemzetközi példák stadionok tájolására
Nemzetközi példák stadionok tájolására
hazai példák stadionok tájolására
 

 

A helyenként elhangzott, erősen túlzó kijelentésekkel szemben - miszerint az észak-déli tájolástól eltérő stadionokban nem rendezhetők nemzetközi mérkőzések - a valóság az, hogy számos jelentős stadion (köztük jó néhány nemrégiben épített, vagy átépített stadion) tájolása eltér az észak-déli iránytól. Kelet-nyugati tájolása ellenére 2011-ben a londoni Wembley stadionban rendezték a BL döntőt, a Manchester United otthonául szolgáló Old Trafford stadionban a 2003-as BL döntőt, a berlini Olimpiai stadionban 2006-os németországi VB nyitó mérkőzését és döntőjét, a bázeli St. Jakob parkban a 2008-as EB nyitómérkőzését. A 2006-os németországi VB stadionjai közül a már említett berlini stadionon kívül az észak-déli tájolástól eltérő az újjáépített stuttgarti, kaiserslauterni, frankfurti, valamint a később újjáépített brémai és a düsseldorfi stadion. A 2008-as osztrák-svájci EB stadionok közül a már említett bázelin kívül kelet-nyugati tájolású a számunkra rossz emlékű berni Wankdorf stadion is.  Teljesen új építésű, az észak-déli iránytól eltérő a híres bragai stadion, amit a város feletti kőbányába építettek a 2004-es portugáliai EB-re, Eduardo Souto de Moura tervei szerint, továbbá Glasgow három híres stadionja, a Hampden, az Ibrox, és a Celtic park, de Eindhoven, Brüsszel, Koppenhága és Genova stadionjai sem követik a pontos észak-déli irányt. Hogy néhány hazai stadiont is említsünk, a követendő tájolástól eltérő az MTK, az UTE és a ZTE stadionja is, valamint az FTC Üllői úti pályája, bár ez esetben a „hiba” rövidesen orvoslásra kerül, a stadion újjáépítésével és elfordításával. Hozzá kell tenni azonban, hogy a stadion elforgatását ez esetben sem a FIFA szabályai indokolják, hanem az a tény, hogy a Hungária körút mentén nyerhető nagyobb irodai és kereskedelmi terület.

A fenti példákból látszik, hogy a FIFA illetékesei sem ragaszkodnak minden esetben az észak-déli tájoláshoz, így régi stadionok átépítésénél, kialakult városi beépítéseknél elfogadhatóak az észak-délitől eltérő tájolású telepítések is, még abban az esetben is, ha lenne hely az újjáépítés során a tájolás korrigálására. Ezek alapján talán az új budapesti labdarúgó stadion esetén is megfontolandó lenne, hogy - az ortodox észak-déli tájolás helyett - a meglévő dromosz tengely kapjon prioritást a telepítésnél, ezáltal nem tönkretéve, hanem továbbgondolva és befejezve elődeink tengelyes térkompozícióját.

Balázs Attila

 

9 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »