Felelet Tarlós Istvánnak - Városliget ügyben

@bardóczi: A bálványfák kivágása nagyon indokoltan állagvédelmi szempontból is szükséges volt ( lenne még több bálványfa esetében is) Azonban pl. a Liget szilfáit és azok ujulatait nagyon meg kellene menteni. Nagyon át kellene őket helyezni olyan helyre ahol maradhatnak, hiszen a szilfa lassan kipusztultnak tekinthető a természetes élőhelyükön. A Ligetben rengeteg olyan facsemete van, amit nem lekaszálni kellene, hanem továbbélését biztosítani. Nagyon hamis az a magyarázat, hogy csak az életveszélyes fákat vágják ki. NEM! 7 fát vágtak ki a kazah költő körül...miközben az Állatkerti körút mentén álló évek óta kiszáradt fákhoz senki nem nyúl. Ennyire nem kell hülyének nézni a lakosságot!

@Garay Klára: Kedves Klára és Sándor, a Liget Budapest projekt egyik legfőbb sajátossága a hozzá nem értés. Ez leginkább a június 12-i belügyminisztériumi izével véget érő partnerségi eljárásban derült ki. Kérem, a jegyzőkönyvben alig egy-két, szakmai kompetenciáról tanúbizonyságot tevő válasz olvasható, miközben sok, igencsak hozzáértő - és nem csupán konkrét helyismerettel, hanem évtizedes tudással, tanult ismeretekkel bíró szakembertől származó - felszólalást láthatunk. Nem beszélve a június 3-i MUT-előadásról, ahol szakmájuk legjobbjai (Körmendy Imre MUT-elnök, Schneller és Jámbor Imre egyetemi tanárok, Mélyi József múzeológiai szakértő, egyetemi oktató) elítélő véleménye kapott pódiumot. Kérem: minderre semmi válasz, de már az előtte valókra sem. Közgazdászok és autómérnökök kezében a Liget: olyanokéban, akik láthatóan sem a szakmai, sem a demokratikus közéleti párbeszéd folytatására nem hajlandók. Mert az nem párbeszéd, hogy Baán - a kormányhatározat után hónapokkal, a pályázat kiírása után hetekkel - egyenként az irodájába invitálja az ellenzők prominenseit és ott szívélyesen elmotyog velük. Miközben jószerével egyetlen olyan fórumon nem jelenik meg, ahol a szándékait vitatják. A szakmaikon sem: a június 3-i, Fugában rendezetten sem. Amit pedig - ugyancsak post mortem, sajtóértekezletként - ő rendezett (a Szépművészetiben), azon négy felszólalás után, időhiányra hivatkozva, távozott Balog miniszter, majd 45 perc elteltével az eseményt berekesztették. A főigazgató úr a publicisztikának is jobbára egyoldalú, monológ-szerű változatát kedveli. Üdítő kivétel volt az atv-n rendezett beszélgetés, ahol Baán végre a nyilvánosság előtt vállalt vitát, Schneller Istvánnal és Ráday Mihállyal.

Úgy gondolom, hogy a Városliget jövőbeni tönkretételéért közvetlenül felelősök sem írásos, sem szóbeli válaszaikkal nem tesznek eleget a szakmai és demokratikus eljárás követelményeinek. Egyedül a hatalomgyakorlás eszköztárát forgatják: kormányhatározatok, az előkészítéshez (nem a megvitatáshoz!) szükséges tekintélyes összegek - milliárdok - allokálása, nemzetközi pályázatok kiírása, demokratikus és szakmai garanciákat lenullázó sarkalatos törvény meghozatala (a parlamenti vitákat kiiktató képviselői indítvánnyal...). Ezek hatalmi eszközök, nem többpártrendszeri, piacgazdasági megoldások. Mi folyik itt?

@bardóczi: Szia Sanya, szerinted meg lehetne szervezni , hogy akár a tájépítész hallgatókkal fel lehetne méretni a városligeti fákat (kor, egészségi állapot, faj)? Vagy a tájépítészekből szervezni? Később erre lehetne hivatkozni, ha kivágnak indokolatlanul fákat...akár most, akár későbbiekben.

László Viktor

@viktoire: Kedves Viktor! Kedves Sándor! A környék lakóinak hadra fogható része készenlétben áll a fafelmérésre! Szakértő vezetőre és iránymutatásra lenne szükségünk...Üdv Garay Klára

@viktoire: Legjobb tudomásom szerint a FŐKERT-nek naprakész adatbázisa van a Ligeti fákról.

@bardóczi: Az teljesen jó, viszont például a mostani fakivágásokat, nem a Főkert végzi el? Hogyan lehetne megakadályozni, hogy a tervezett építkezések helyén még az engedélyezések előtt ne vágjanak ki értékes fákat. És utána lehet majd arra hivatkozni, hogy azokon a helyeken nem is voltak öreg/egészséges fák...

László Viktor

@viktoire: jogos, de szerintem geodéziailag bemérni és kataszterizálni a liget fáit iszonyú nagy munka csak úgy civilkedésből, én nem látom reális esélyét ennek, pláne, hogy létezik már egy ilyen felmérés. Ennek nyilvánossá tételének megkövetelése lehet cél, hiszen közpénzből készült, vagy mi...

@bardóczi: Ez igaz. Akkor ezt kellene minél hamarabb elérni valahogy...

@bardóczi: Jobb későn, mint soha, de megtörtén!

@zsuppanandras: Tudod, András, ha a kenyéradó újságod, a Heti Válasz (amelynek alapítása óta előfizetője vagyok) legalább tárgyilagosan mérné a nyilvánosságot ebben a szerencsétlen Városliget-ügyben, akkor azt írnám, hogy önérzeteskedő magyarázatod figyelemre méltó részletekkel gazdagítja az összképet. Így viszont nem udvariaskodom és megkérdezem: mernél-e mellettünk is íly hosszan szólni? És - félig képletesen - forgácsokat szóvá tenni, miközben óriásfák kivágása a tét?

@Pákozdi Imre: mernék szólni, ha azt gondolnám, hogy alapvetően igazatok van. de minden tiszteletem mellett azt gondolom, hogy most már, a projekt rémes részeinek lenyesése után, nincs igazatok. ez a véleményem bármikor változhat ha Baánék nem tartják be a most általuk kitalált szabályzatot, vagy ha az épületek borzasztónak bizonyulnak, de egyelőre reménykedem hogy jó lesz a végeredmény. lehet hogy nem hiszed, de ennek nincs köze a lap politikai kötődéseihez, és soha nem pártolnék olyan beruházást, amit kártékonynak tartok (pl. a Rómait vagy a megszállási emlékművet). a Liget projektről jelenleg azt remélem hogy valami jó születik belőle. amennyiben a Liget zöldterületének helyére, ősfák kivágásával építenének öt múzeumot, hidd el, nem tudnám pártolni.

@zsuppanandras: Andris! Bármi is az elvárás vagy az óhaj egy tervpályázatban, a realitás nem az, hogy egy ekkora építkezésnél kerülgetni fogják a fákat. Az épületek közművesítéséről nem beszélve. Ami a Galéria áthelyezését és a fakivágást illeti technikailag az áthelyezéssel alig változott valami, mert a szabályozási tervlapon a Galériát és a Közlekedési Múzeumot összeköti egy ma nem létező mélygarázs. Magyarul az ott lévő fáknak mindegy, hogy a Galéria vagy a mélygarázs miatt harangoztak. Parkolókat pedig muszáj lesz a felszínen is építeni, mert mozgássérült parkolók, taxi drosztok, turistabusz megállók, árufeltöltő helyek, rakodóterek, tehermegközelítést szolgáló utak és gyalogos sétányok egy múzeum környezetének szerves részei. Ezek mind nincsenek még végiggondolva. A zöldfelületből kinövő múzeumok megközelítés nélkül egy olyan absztrakt álom, amire a valóság nagyon hamar rá fog cáfolni. De valójában tényleg minden megoldható techikailag és szabályozásilag ha van rá elég pénz és akarat. (Jelenleg egyiket se látom.) De nem is ez a projekt legfőbb baja. Hanem az, hogy fenntarthatatlan. Nem csak úgy, hogy maga a múzeumi negyed az. Minden állami presztízsberuházás az, ezt már megszokhattuk. De zöldfelületi (terhelhetőségi) szempontból is az. Ekkora többletterhelést az a park nem bír el, amire a legfőbb fenntartói panasz az volt az elmúlt 30 (inkább talán 100) évben, hogy túlterhelt (ergo nem hozzáadni, hanem elvenni kellene belőle funkciókat). Ez az igény a rendszerváltozás utáni minden városfejlesztés-politikai anyagon végigvonult, ugyanúgy benne van a Tarlós adminisztráció által két hónapja elfogadott Budapest2030-ban, mint a korábbi városfejlesztési anyagokban. "A Városligetet tehermenentesíteni kell". Ha viszont működik a Városliget területén egy múzeumi negyed (ami ráadásul +1,5 millió látogatót ígér), akkor a parkot a felhasználók néhány éven belül le fogják lakni, bármennyire lesz felújítva. Ha a tervpályázati koncepciónak megfelelően a lehető legminimálisabb burkolat épülne ki a múzeumok vonzásközetében (mert nagyon be akarják tartani a 65% zöldfelületi arányt), akkor ez paradox módon még hamarabb fog bekövetkezni. A Városliget+ -ban nem véletlenül beszéltünk maximum 5% beépítésről (ami a Hősök terével és a múzeumokkal együtt értendő) és egy csomó funkciónak a kitelepítéséről a Ligetből ezzel egyidejűleg. Az az alternatíva egy olyan javaslatcsomag volt, amely illeszthető lett volna Budapest stratégiai elképzeléseibe, egyáltalán nem kellett volna hozzá 2/3-os törvényt gründolni és kivenni a Városligetet a hatályos törvények alól (5%-ig maga Budapest is felmentést szándékozott kérni az OTÉK alól a fővárosi nagyparkok esetében ami egy reális és akceptálható szakmai célkitűzés), és még a kormányzat legfontosabb gumicicáit is benyelte volna. Meggyőződésem, hogy az egy vállalható kompromisszum lett volna a többség számára és még időben keletkezett. Pont olyan rossz ötlet ekkora tömegterhelést a Városligetbe vinni, mint az Erzsébet tér gyepére telepíteni egy óriáskereket, és aztán rácsodálkozni, hogy kikopott a gyep.

„Leállítjuk a még megmaradt zöldterületek felesleges beépítését” (25. old)„A presztízsberuházások és a meg nem valósult álomtervek, a kevés eredménnyel és felelőtlenül elköltött 10 és 100 milliárdok korszakát magunk mögött kell hagynunk” (38. old.)Tarlós István 2010-es programjával egyetértek. Minap azt nyilatkozta, hogy nem fog új programot írni, a régit szeretné továbbvinni. Innen drukkolok neki.

@bardóczi: ami az általános részét illeti, erről sokat beszélgettünk már, és sokat is fogunk még, de egy konkrét részletet muszáj pontosítani: a mélygarázs nem arra a helyre lett betervezve, amelyik korábban a Galéria építési telke volt. az a fákkal sűrűn borított terület a Hermina út és a Pecsa között a szabályozási terven tisztán park, aláépítés nélkül. a tervezett mélygarázs a Közlekedési Múzeum előtti nagy aszfaltozott területen és a két aszfaltút mai kereszteződése alatt található. a megépítése néhány magában álló fa (kb. 4-5) kivágását igényli, a földalatti nyúlvány, ami összeköti az Új Galériával, csupán egy keskeny behajtó a Pecsa előtti mai betonplacc alatt, ahol gyakorlatilag nincs fa. a múzeumok parkba illeszthetőségéről sztem érdemes megnézni a Renzo Piano-féle California Academy of Sciences természettudományi múzeumot a Golden Gate Park kellős közepén, és hogy milyen közel megmaradtak mellette a park öreg facsoportjai - egy nagy építkezés után. a kritikus fellépésetek sztem éppen azért nagyon fontos, mert folyamatosan emlékezteti a döntéshozókat a veszélyekre, és már eddig is hozott rengeteg eredményt, ami különben nem történt volna meg. ha benne tudtok maradni ebben a szakmai alapú bíráló szerepben az egész folyamat során, azt annak ellenére nagyon hasznosnak tartom, hogy pont a lényegben talán a legvégén se fogunk soha egyetérteni. 

@zsuppanandras: Ha történetesen Kaliforniában élnénk (ahol például a polgárok lazán lekapják a 10 körméről az Apple nevű óriásvállalatot is, ha túl akar valamit építeni és még akkor se kegyelmeznek neki, ha tudják, hogy kábé az ő iparűzési adójából élnek - képzeld el, ez olyan lenne, mintha mondjuk egy képzeletbeli ország civil társadalma el tudná érni egy nagy autókonszernnél, hogy ne egy Natura2000 területen akarjon terjeszkedni) akkor valószínűleg példaként nyugodtan lehetne citálni az Academy of Sciences múzeumot, amelynek a környezetében egyébként meglehetősen sok burkolt felület van, csak az épület konzolosan kinyúlik ezek főlé, a tetején meg van egy flóratető. Magyarországon közintézményen flóratetőt fenntartani Science Fiction. Erős civil kontrolról beszélni Science Fiction. És van még egy alapvető kérdés. András te már láttál Magyarországon közelről mélygarázst építeni? Biztos vagyok benne, hogy igen. A rajzokat mindig fenntartással kell kezelni. Egy kivitelezés az nem egy szabályozási tervlap ideálképéből indul ki, a papír pedig nagyon sokat elbír. Alapvető trükk szokott lenni például az engedélyezési terveken az épület alapterületének néhány százaléknyi lezsugorítása a beépítési százalék és a minimális zöldfelületi arány igazolására. "Melyik az a hatóság, ami leméri?"- alapon.

Lesz egy Új Nemzeti Galéria. Sokkal masszívabb szintterülettel, mint a Pecsa. Ha már itt tartunk sokkal masszívabb szintterülettel, mint a California Academy of Science. Egy park közepében. Vezetnek majd hozzá nagy kapacitású közművezetékek. Mivel a parkban van, hát rajta keresztül. Közművezeték nem fog fákat kerülgetni. Minnél több benne a töréspont, annál nagyobb a meghibásodás kockázata. Ásnak hozzá egy hatalmas alapot. A munkagépek sem fogják kerülgetni a fákat. A Pecsa most eleve egy feltöltésen áldogál. Azt el kell hordani. Nincs fa, ami elviselne ekkora tereprendezést. Itt  van egy elég jó time-lapse video a Renzo-féle AofSc építéséről. Vesd ezt össze képzeletben városligeti építési hely és a mellette álló ábrázolt fák viszonyával (és vondd le belőle a californiai gondosságot).https://www.youtube.com/watch?v=9VXMdHWJzNQ

A park jelenleg nincs hozzáigazítva a tervezett új épülethez. Első körben ilyen terv nem is keletkezik (ennyire volt fontos a közparki rehabilitáció). Jelenleg egyedül az elhelyezési ötletpályázat díjazottjait ismerjük, ahol több elképzelésen a PeCsa térségébe helyezett Galériához egy nyílegyenes széles promenád vezet a Városligeti fasorból. Ez az elképzelés maximálisan kiszolgálja azt a törekvést, hogy a Galériának legyen egy méltó megközelítése a város felől, felfűzné egy "barokkos" tengelyre az 56-osok tere két múzeumát, a Zene házát és a Galériát, de cserébe tökéletesen gerincbe töri a Nagyrét mai jellegét, szanálja a Liget használói szempontból legértékesebb zöldterületét és köszönő viszonyban sincs Nebbien-nel, a történeti kert rehabilitációjának örökségvédelmi szempontjaival. Minden amiről ez a tájképi kert szól komponálásban, az a barokk zsigeri elutasítása. A táj ember általi alárendelésének tagadása és a tájban benne, mellette élés, a mellérendelés apoteózisa annak leigázása helyett. Nebbien gyűlölte az egyenes vonalakat, a felmérési térképen még létező nyílegyenes gyalogutat felszámolta. Egyáltalán maga a park szellemisége a Reformkor szellemi áramlatainak a leképezése, annak a fizikai üzenete, hogy hatalmas pofont akarunk adni a feudalizmusnak. Mindenféle szubordinációs térképzés "testidegen" a Városligettől. Ehhez képest ami történik kristálytiszta alárendelés. Ha nagyon provokatív akarnék lenni, akkor a Sztálin tér Ligetbe illesztésének egyenesági folytatása. Ha annyira nem akarnék az lenni, akkor a Sugárút és a Hősök tere beerőszakolásával egyenértékű tett egy addig koherens rendszerbe annak igényével, hogy lehetünk még egy második Párizs, ha nagyon kepesztünk. Persze nem kéne annak lennünk, (ahogy második Belinnek sem vagy sokadik Bilbaonak sem) inkább lehetnénk Budapest, mert abban még van esélyünk elsőnek lenni. A Liget Budapest vertikálisan (építménymasságban) és alaprajzi szempontból is ordítóan magamutogató, nyomot akar hagyni, lehetőleg nagyobbat mint a kiegyezés utáni Magyarország és nem a mellérendelésben érdekelt, hanem a Liget alárendelésben. Aki ezt nem érti, a Ligetet nem érti. Vissza fog térni az egyenes vonal és ez a tengely? Egyszer már visszatért, az Ezredéves kiállítással. Egyszer már kiépült az Iparcsarnokig. Nem kérdés, hogy Baán László ezt a kiállítást tekinti a követendő előképnek. Szimbolikusan az Új Nemzeti Galéria az Iparcsarnok történelmi folytatása lesz. Amelyből kínkeservvel már sikerült visszalépnünk egyszer, a 70-es évek végén, amikor az EXPO-t kitakarították a Ligetből. Miért lépünk bele még egyszer ugyanabba a folyóba?Van abban is valami bizarr, hogy hangos szó nélkül elfogadjuk azt alapnak, hogy valakik 1951-ben remek ötletnek tartották, hogy letaroljanak egy 6 hektárnyi parksávot és egy diktátor szobrát emeljék rá. Jelenleg a Liget Budapest ezekre az alapokra építkezik és kegyként osztogatja azt, hogy esetleg ha mélygarázzsá transzformálja a letarolt parksávban ma létező felszíni parkolókat, akkor fölötte eltelepít egy vékony gyepsávot. És erre van az mondva, hogy nőni fog a zöldfelület. És akkor mégegyszer mondom: Magyarországon közintézményen flóratetőt fenntartani Science Fiction. A Kossuth téren ez talajkapcsolatosan nem sikerül. Mondjam még?

@zsuppanandras: bocsánat, nem a fenti mondatok mögötti jószándékot vonom kétségbe, csak azt hozom fel amit bennem keltettek:

"...a kritikus fellépésetek sztem éppen azért nagyon fontos, mert folyamatosan emlékezteti a döntéshozókat a veszélyekre, és már eddig is hozott rengeteg eredményt, ami különben nem történt volna meg. ha benne tudtok maradni ebben a szakmai alapú bíráló szerepben..."

Azért az elég szomorú, ha a törvényesség, a fenntarthatóság, a városi zöld mennyisége, a város tervezhető jövője néhány civil mozgolódásának lenne majdhogynem kizárólag az eredménye... A várossal kapcsolatos minden változás közügy, az egyik legnagyobb európai közpark (bármilyen) átalakulása közügy, az erről való diskurzus PUSZTA LÉTE közügy (lenne): végtelenül szomorú, hogy ezekből pár morzsányi változás némi (politikai, nem szakmai szempontból) civil mozgolódások következménye lehet csak, szabadidejüket, energiáikat erre áldozó emberek részéről, és nem alapból van benne a folyamatban.

Szóval ez a fenti 'azért klassz hogy benne vagytok' mondat nekem kicsit fentről jövő, buksi-simogató rábólintás, inkább:

- Hm, olyan édes ahogy így mozgolódnak meg próbálkoznak ezek, nem Luigi? Egész meghatja a szívemet, még a végén megenyhülök és nem szedek tőlük a jövő héten védelmi pénzt - mondta a maffiafőnök, ujjaival lazán babrálva a géppisztolyt.

@zsuppanandras: A Golden Gate Park több mint négyszer akkora, mint a Városliget. Ráadásul nincs is egyedül, közel hozzá, a Golden Gate Bridge déli hídfőjénél található az ugyancsak közparki státuszú, hatszoros Városliget-méretű Presidio. A Golden Gate Park mai képét és beépítettségét jól mutatja az alábbi fénykép: http://www.sfgate.com/neighborhoods/sf/goldengatepark/ Ekkora parkot, hölgyek és urak, nagyon nehéz épített strukturákkal tönkretenni. Pláne, ha nem is próbálják... Itt elbújik a helyi tudományos akadémia, a szélmalom, a de Young Múzeum (nota bene, ez az épület nem feltétlenül szerencsés itt, noha - mint olvasom - Pritzker-díjas tervezte...), szinte minden elvész a zöldben, amit odatettek. Egy négyszáz hektáros területen egyszerűen elférnek a dolgok, míg a Városliget már ma is túlépített.  

@bardóczi: szinte kizártnak tartom, hogy a Ligetben megnyitnának egy ilyen tengelyt, amitől tartasz, még ha korábban fel is merült az ötlet. a folyamat most úgy halad előre, hogy először kiválasztanak négy múzeumtervet, és utána írják ki a parkrehabilitációra a tervpályázatot. a tengelyhez vkinek majd akkor be kéne adnia egy olyan tervet, ami ezt a tengelyt létrehozza, és a bíráló bizottságnak ezt a tervet előnyben kellene részesítenie azokhoz a pályaművelhez képest - és bizonyára ezek lesznek többségben - amelyek a történeti parkkiképzést veszik alapul. egy jó szakemberekből toborzott bizottság remélhetőleg semmi ilyesmit nem fog tenni, de persze meglátjuk. szerintem ez a sugárút éppen úgy nem lesz napirenden, mint ahogy a Nebbien-kapu vagy más korai elképzelések sem (ráadásul ezt Baánék soha nem is propagálták maguktól).

@mB: mivel én egyáltalán semmilyen döntéshozói szerepben nem vagyok, semmi ráhatásom a folyamatokra - annyi sem, mint Sanyiéknak - csupán csak nem utálom ezt a projektet, nem érzem magam géppisztolyt babráló maffiafőnöknek.

@zsuppanandras: A telepítés egészen egyszerűen ezt vetíti előre. Semmilyen más szakmailag jól megfogható indokát nem látom egyébként annak, hogy a Zene háza miért a diszkózenétől általában hangos Műjég közelébe települ az Olof Palme helyett, vagy hogy miért a park közepébe kerül a legnagyobb méretű múzeum, ahová a megközelítést és a közművesítést kiépíteni a legköltségesebb. Lehet hogy nem teljesen körvonalazottan, vagy tudatosan (szerintem amúgy igen) de Baán szeme előtt az a típusú telepítés lebeg (ezt csak erősíti gyanúban az első díjas telepítési terv). Ez a telepítés pedig egyértelműen szinkronban van az Ezredéves kiállítás alaprajzával. Az is egy freudi véletlen lehet, hogy a nemzetközi tervpályázatban felcserélték a Nebbiennek által megrendelt felmérési vázrajzot (geodéziát) Nebbien 1816-ra kidolgozott tervével, az előbbit cimkézve fel Nebbien terveként. leges-legelőször tán a két évvel ezelőtti autómentes napon tudatosodott bennem, hogy a múzeumi negyedezés arra fog kifutni, hogy építsük vissza a Városligetbe az Ezredéves kiállítást. Ez alkalomból a nagyérdemű az Andrássy úton ugyanis egy tendenciózus poszterkiállítást tekinthetett meg arról, hogyan is nézett ki archív fotókon ez a "hagyomány". 99%-os bizonyossággal állítom, hogy Baán László fejében ez az előkép zakatol.

"a folyamat most úgy halad előre, hogy először kiválasztanak négy múzeumtervet, és utána írják ki a parkrehabilitációra a tervpályázatot." -írod. Ez eleve és önmagában szarvashiba, ahonnan rögvest kilóg a lóláb, hogy mi a valójában fontos. Nem a park rehabilitációja, hanem annak alárendelése. Ez itt a leglényegesebb momentum.

A történeti kertnek a gondolata sem él a projektiroda "szakembereinek" környezetében, meggyőződésem hogy a civil ellenzőktől hallottak róla először. Több nyilatkozatában emlékezik meg Baán ugyanakkor arról a "hagyományról" és tárja elénk indokként a helyszínválasztást azzal, hogy a Liget "mindig is" a múzeumok és zöldfelület keveréke volt, persze a "mindig is"-ben nem tekint 1896-nál korábbra. Holott az Ezredéves kiállításra olyan feltételekkel kapott anno az állam engedélyt a fővárostól, hogy csak ideiglenes épületeket emel és a kiállítást követően saját költségén visszaparkosítja a területet. Ami persze nem következett be, mert Magyarországon ez nem így szokott történni. Azaz Baán eleve egy hamis hagyományra alapozva indokolja a fejlesztést. Amit meg a jó szakember toborzásról mondasz az vagy naivitás, vagy vicc. Szerintem viccelsz, mert nem ismerlek naívnak. Ha a jó szakember toborzás egy pillanatig cél lenne, akkor nem biztos hogy az eddigi két pályázat zsűrijében azok ültek volna, akik. És itt még csak nem is a zsűritagok szakemberségét akarom megkérdőjelezni (bár némelyiknél azért lehetne ilyet tenni, de nem akarok személyeskedni, ez különben is szubjektív dolog), hanem azok struktúrában elfoglalt helyét emelném ki. Azokból a pozíciókból, székekből amelyekből a kiválasztott zsűri tagjai jöttek lehetetlen a mai közegben anélkül szakmai kritikát megfogalmazni még zsűritagként is, hogy a következő pillanatban ne repüljenek. Ezt a kritikát meg - az egy szem Körmendy Imrén kívül, aki merte elutasítani Baán László felkérését, senki nem tette meg.(Lelkük rajta. Viszonylag kevés a Makovecz típusú ember az építészetben, aki ki meri mondani egy sittkupacra, hogy az egy sittkupac.)

@zsuppanandras: Kedves Zsuppan András! Javaslom, hogy véleményformáláshoz ne a hivatalos megnyilatkozásokat, hanem a VÉSZ nevű tervet vegye alapul, melyet megtalál a főváros honlapján. Ebből kiderül, hogy a Nemzeti Galériához vezető hatalmas folyosót nem mi civilek találtuk ki, hanem benne van a tervben. A fapusztításnál is javasolnám nem a fa vastagságára fókuszálni és a bálványfát hozni rá példaképpen ugyanis a bálványfát múzeum építése nélkül is ki kellene írtani, minthogy arra kormányrendelet kötelezi minden terület tulajdonosát és a róla gondoskodni hivatottakat. Sajnos a nem tudatos, nem szakértő gondozás összes nyomát láthatjuk a Ligetet jelenleg is. Azonban a jelen pillanatban már elkezdődött fagyérítésből is kiderül, hogy NINCS fajismeret, nincs inváziós faj írtás, hanem vágják azt, ami majd útban lesz. http://www.felsofokon.hu/varosligeti-hirmondo/2014/07/04/a-hungexpo-telephely-amugy-is-le-van-betonozvaazert-nem-kar Ugyanezen a blogon megtalálja a VÉSZből kihámozott Dózsa György úti zöldítést is. Az eljárás teljes törvénytelenségéről ne is beszéljünk. Megértem és elfogadom, hogy Ön hisz a tervezők és a tűz közelében lévők hozzáértésében. Azonban érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy ha minden olyan szép zöld lesz, akkor miért nem kell rá alkalmazni az OTÉKOT? Miért a benne előírt zöld felületi számítást? Miért nem készült se fafelmérés, se hidrogeológiai, sem közlekesési? Miért kell felfüggeszteni a főváros hosszú távú településfejlesztési terveit, csakhogy építhessenek? Miért nem kell az építkezést beleilleszteni a fővárosba? Miért kell beleerőszakolni a Városligetbe? Miért nem ismerhetjük a 2. fordulóban győztesnek kihírdetett, velük tovább dolgozósa terveket? Mi indokolja, hogy a 3. fordulóval együtt majd decemberben legyen az eredmény hírdetés? Mi indokolja, hogy a mélyen lenézett lakosságot teljesen félrevezetik, és ha megszólal leidiótázzák. Kéretik nem elfelejteni, hogy a lakosság minden egyes tagja a maga területén munkájáért, életéért felősséget vállaló szakember. Ha nem szakember valamiben abból is megért annyit, hogy tudjon belőle következntetni a saját életére.

@zsuppanandras: Kedves Zsuppan András! Érdemes tanulmányoznia a legújabb ( májusban keletkezett terveket! A Közlekedési múzeum előtti parkolónak használt Városligeti körút alatt nem mélygarázs lesz, hanem 3 ezer négyzetméter térszin alatti bővítés + felépül a múzeum lerombolt első emelete. Ez a bővítés és a hozzá vezető közművesítés önmagában sok fa elpusztulását fogja előídézni. De érdemes az alátámasztó munkarészben elolvasni a hidrogeológiai véleményt is, a mélygarázs talajvíz mozgásra gyakorolt hatásáról. A jelentéktelennek látszó föld alatti alagút a Közlekedési és a Nemzeti Galéria között 3 emelet mélységűre tervezett, mely nagyon komoly aggályokat vet fel és végre kéri a talajgeológiai felmérés elkészítését. Merthogy a Városliget mocsárra épült!!! Itt van alattunk.Nálam jónindulatubb emberek bizonyára képesek komoly engedménynek tekinteni, hogy megcserélték a Galéria és a mélygarázs helyét. A PECSA és a Hermina út között lesznek a mélygarázsok. Ahol valóban vannak sportterületek lebetonozva, de van egy csomó fa is...legalább 100 db!Szívesen látom egy Városligeti sétára, ahol a térképpel a kezünkben saját maga fedezheti fel a tervek nagyszerűségét. nebbien2@freemail.hu Szeretnék légy lenni a falon, és megnézni az arcát, amikor szobája csöndes magányában VALÓBAN tanulmányozza a terveket és rájön, hogy HAZUDTAK magának (is) És soha többé nem dől be a hivatalos kommunikációnak.

@bardóczi: Kedves Bardóczi!

Úgy látom, hogy a Liget Állatkerti részével senki sem foglalkozik. (Mint ahogy a Vágány utca mellé telepítendő parkolók és a liegt kapcsolatának a megteremtésével sem.)

Pedig az általad álomnak nevezett BIO-DOM-ra éppen a napokban jelent meg a Közbeszerzési értesítőben a tervezére vonatkozó felhívás.

Ryhe

Ui. Ugyan hozzászóltam az urbanisták szakmérnök képéséhez, de egyáltalán nem nézem le az urbanisták továbbképzésének a fontosságát.

Mert íme a legeklatánsabb példa a Városligettel és az Állatkerttel összefüggő legutóbbi fővárosi szabályzás példája:

Kivonat az érvényes rendeletekből:

2. együtt tervezendő terület:

a) egy vagy több településszerkezeti egység, vagy

b) legalább a sajátos használat szerint azonos, vagy a tervezett szabályozás szempontjából kapcsolódó telektömbök együtteséből álló, együttműködő összefüggő terület;

 továbbá:

(2) Egy adott területre csak egy helyi építési szabályzat állapítható meg. 

És most mi történt?

Ugyan arra a területre van 3 érvényes szabályzat is. Az újakat készítette részben az Urbanitás Kft. (Alberch Ute, részben Dr Nagy Béla, és még a XIV. kerületnek is van érvényes szabályozási terve a területre! És ezek egymásnak ellent is mondanak!

Hol van a sok főépítész? (Akik ebben a tekintetben elő sorban bürokraták és felelőségük ebben elsősorban terv jogszabályi megfelelése.) Hol van Papcsák úr, aki előterjesztette a Városliget törvény?

@Tóth Kati: Sikerült a lényeget megfognia :-), amikor Várnai László civilségét vonja kétségbe. Közelebbről nem ismerem Várnai urat, de a Városliget ügyében ő biztosan civil: aki ui. szembefordul a polgármesterével (Papcsák Ferenccel, Fidesz) és otthagyja a pártját (LMP), az csakis a saját véleményét képviseli - no meg azokét a lakosokét, akik mellé állnak.

A beépítés szó használatáról pedig csak annyit, hogy a tervezett múzeumépítések növelik a beépített területet, tehát beépítést jelentenek. Ilyen minőségükben fokozzák a törvénytelen, de legalábbis a szabályoknak ellentmondó állapotot, hiszen a jelenlegi 5,7%-ról 7 (vagy 9 vagy 13... számháború folyik) változtatják - mindesetre növelik a beépítettségi százalékot. A fenti százalékos arányok közül a úgy 13% igaz, ha pusztán a múzeumépítéseket (és az azóta elvetett gyermek-izét és a gasztrofalut) vesszük figyelembe, a bontásokat pedig nem. Ebben az esetben, a Liget+ projekt készítőinek számítása szerint, 13%-ra nőne a beépítési százalék. Ha a múzeumépítésektől logikailag és anyagilag is független (azzal csupán propagandisztikus okokból összekapcsolt) Városliget-rehabilitációt tekintjük a bontásokkal és az újrafüvesítéssel-bokrosítással-fásítással, de építések nélkül, akkor viszont elérhető, de legalábbis megközelíthető volna a jelenlegi 5,7% csökkentése és a törvényes 3%-os beépítettség elérése. 

@Tóth Kati: A "legújabb számítások" a 15 fáról a valasz.hu-ról valók, ahol a szabályozási terv alaptérképén csak absztrakciós egyszerűsítéssel ábrázolt faállomány és az építési hely összevetését használták fel e rendkívül tudományos számítás bizonyítására. A valóságban csak a Kertem-ben 18 db fa van, ami eleve megkérdőjelezi a valasz.hu-s számítás egész területre levetített hitelességét és akkor nem beszélek itt most arról, hogy a "számítás" nagyvonalúan nem veszi észre az ÚMNG és a közlekedési múzeum között tervezett mélygarázs foltját, vagy hogy a kijelölt építési helyek közvetlen közelében is léteznek fák, amelyeket az építkezés egész biztosan eltakarít. Egyrészt van egy rossz hírem, hogy a Városliget fakataszteri térképe az nem egyenlő a szabályozási terven ábrázolt fákkal (sokkal több fa van a területen), másrészt a már egyébként is túlépített ligetbe 21.000 m2-nyi új épületet + mélygarázsokat (össztömegében egy Aréna plázányi épületettömeget) telepíteni (a maga járulékos közműigényével) egy közparkba, az nem helikopterről történő odapottyantós mutatvány. A 200 körüli fa kivágása / pusztulása a projekt következtében reálisabb számnak tűnik. 

A Városliget beépítéséről beszélni pedig azért szakmai realitás, mert a jelenleg hatályos építésügyi, építésszabályozási törvények és rendeletek (Étv, OTÉK) alapján a beépítésre nem szánt területek maximális beépíthetősége 5%, ezen belül a közparki övezeteké maximum 3%. A Városliget úgy építik be 7% körülire, hogy a mostani újraszabályozással eleve lecsaltak belőle 2%-ot azzal, hogy átsorolták a múzeumokat és a Hősök terét beépítésre szánt övezetbe. A csalást jól mutatja a jelenlegi és tervezett jogi állapot elemzése. (lásd a cikk alá betett összehasonlító ábrát.) A Városliget mostani szabályozás előtti kialakult beépítettsége 5,7% volt. Szabályozás után a Hősök tere és környezete átsorolásával ez a beépítési százalék 4,36% lett. A meglévő zöldfelület szabályozás előtt 57,48%, szabályozás után 60,2%. Jogászkodással. Kapavágás nélkül. Magyarul a Városliget szabályozási terve tovább szeletelte a közparki területet és indirekt módon megnyitja az utat a megmaradt közparki területnek a beépítésre szánt övezetbe való átsorolásra, azzal, hogy felpuhítja a beépíthetőségi paramétereket. Az országban sehol máshol nem lehet engedélyt szerezni (mármint szabályosan nem lehet) egy közpark övezetben lévő területnek a 3%-nál magasabb beépítésére, és abban a közparkban is maximum 4,5 m magas új épületek állhatnak. A Városliget jelenlegi paramétereiben - kivéve mindenféle országos szabályozás hatálya alól egy az alkotmányos jogrendet igencsak megerőszakoló törvénnyel - jelenleg 7%-os beépítéssel, és 25 m magas (néhol 40 m magas) épületekkel számol. Ön hogyan értékelné ezt, ha nem a Városliget beépítéseként? Ez alapján a Városliget a hatályos törvények alapján - ha nem lenne az önálló képviselői indítványként benyújtott Városligeti "kivéve a gyevi bírót" törvény - nem lehetne a továbbiakban közparknak nevezni, maximum beépítésre szánt különleges területnek. Még néhány évvel ezelőtt sem gondoltam volna, hogy majd az állammal kell hadakozni a saját törvényei és rendeletei betartatása érdekében és számon kérni az államtól a jogkövető magatartást. Ha a köztársasági elnök hivatala valóban kormány és parlamentfüggetlen intézmény lenne, akkor a Városligeti törvény ma nem lenne aláírva, hanem éppen normakontrol alatt állna a független Alkotmánybíróságon. Nem szürreális ez? Ha ennek a városnak tényleg lenne egy elvhű főoplgármestere, aki legalább vonalaiban igazodik a 2010-es programjához, akkor ma nem a Városliget lenne a Múzeumi negyed helyszíne, a Városligetet pedig ma nem Államligetnek csúfolnánk. Ha ebben a városban szakmai alapokon dőlne el egy fejlesztés, akkor a város főépítésze a Vároligeti Szabályozási Tervet (VÉSZ-t) ebben a formában nem terjeszhette volna elő a fővárosi közgyűlésnek, a közgyűlés pedig a hatályos országos rendeletek és a saját maga által egy hónappal ezelőtt elfogadott stratégiája alapján nem szavazta volna meg.

Itt jegyezném meg, hogy ha valamit egy parkban burkolat fed, az nem egyenlő azzal, hogy be van építve, sem jogilag, sem pedig várható terhelés tekintetében. Ez súlyos és demagóg összemosása a dolgoknak. Ha a burkolatok, tornapályák, játszóterek, parkolók helyére épületeket építünk, attól még azok a burkolt felületek máshol kellenek a park működéséhez, keletkezni is fognak, sőt minél több az épület, annál több burkolattal kell azokat majd kiszolgálni. Ezen új burkolt felületek pedig csak a zöldfelületek kárára tudnak majd létrejönni. Ezek az új burkolatok szabályozási szinten jelenleg nem kiolvashatók, és mivel (bár a Városliget zöldfelületi megújítása zajlik, mint megtudtuk) nem sikerült kiírni legalább egy időben az épületek tervezésével az egész közparkra tervpályázatot, csak épületekre külön-külön, ezeknek az épületeket kiszolgáló burkolatoknak arányát nem is fogjuk még akkor se megtudni, ha már az épületeket látjuk majd. Erősen kérdéses továbbá, hogy a Kós Károly sétányról tényleg lekerül-e a forgalom, a projektiroda munkatársai szóban és a nyilvánosságon kívül már viszakoznak az állítás mögül (gondolom Tarlós autós érdekeket tabuként kezelő politikája miatt), esetleg alagutakat emlegetnek, ami nem csak pénzügyileg irreális, de a Hősök tere forgalommentesítését ugyanúgy nem oldaná meg, a MillFAV bővítési terveivel meg nem állna összhangban. Mindez a projekt teljes és totális előkészítetlenségéről, kapkodásról, ad-hoc döntésekről, a komplexitás teljes hiányáról és lufi-kommunikációról árulkodik. Senki, még a projektiroda sem tudja, valójában mi lesz ennek a fejlesztésnek a vége, hogyan lesz ez az egész fenntartva, egyáltalán miből lesz finaszírozva?  Egy biztos: urbanisztikai és várospolitikai szempontból elhibázott és káros folyamatról van szó, ami egészen biztos nem megtérülő beruházás, bármit is állít Baán László vagy a megbízásából készült megvalósíthatósági tanulmányok. A Városháza bővítésre is készült egy ilyen tanulmány, ami kimutatta a jövedelmezőséget. Nem kellett hozzá 2 év, hogy az ellenkezőjét igazolja egy ellentanulmány. A közgazdaságtan nem egy egzakt tudomány, a valóságtorzító mező pedig erős.

@bardóczi: Ez komoly érvelés. Amit viszont pl. a Magyar Nemzet művel tegnapi, Megyeri Dávid által jegyzett, sekélyes és provokatív publicisztikájában, "Városligeti (rém)mesék" címmel, valóban csak politikai performansz (copyright by Tarlós).

@Tóth Kati: Kedves Tóth Kati! Nem tudom, hogy azóta tanulmányozta-e a terveket. És persze a helyszínt. Mert a PeCSA területének a dupláját fogja elfoglalni az Új NEmzeti Galéria....a körülötte lévő fogadó területtel és a szabadtéri programok tartására alkalmas helyszínnel. A két épület közötti átjáróval, hogy aki akar átkukucskálhasson az Erzsébet királyné útra.... Ugye az talán Önnek sem mindegy, hogy egy lebetonozott területen földszintes PECSA van vagy 12 emeletes épület. A Jelenleg lebetonozott sportpályák átkerülnek más, szintén lebetonozott helyekre, miközben a melyükön isten tudja milyen autók parkolsára alkalmas épület épül. Nem egyértelmű, hogy mélygarázs vagy parkolóház, de a környezetterhelés a soxorosára nő. És ugye Önök burkolt területnek tekintik a Hungexpós épületek bekerített területét is. NEM burkolt!!!! Legalább 50-60 értékes fa van a területen, és ha csak simán lebontanák az épületeket, olyan park lenne a helyén, hogy csodájára járnak. És egyetlen fát sem kellene kivágni, újakat ültetni, amelyek 100 év alatt nőnek meg. De érdemes lehet elolvasni a Felvonulási tér "bezöldülését is: http://www.felsofokon.hu/varosligeti-hirmondo/2014/06/25/a-multifunkcios-dozsa-gyorgy-utfelvonulasi-ter Ehhez képest, hogy Várnai civil-e vagy nem...nem releváns információ. E Városliget védők "oldala" nem politikai oldal, hanem jogvédő, környezetvédő, lakosságvédő. Ha érti ezeket a szavakat.