Helyek/Városépítészet

2022-től már csak felerészt fából épülhetnek a francia középületek

1/1

?>
1/1

2022-től már csak felerészt fából épülhetnek a francia középületek
Helyek/Városépítészet

2022-től már csak felerészt fából épülhetnek a francia középületek

2020.04.08. 15:39

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
Párizs, Franciaország

Építészek, alkotók:
Julien Denormandie, Anne Hidalgo

Komoly tervekkel állt elő a francia építőipar fenntarthatóbbá tételére Julien Denormandie, a városépítésért és lakhatásért felelős francia miniszter. Már 2022-től arra köteleznének minden közberuházást, hogy az új épületek mintegy 50%-ban fából vagy más, biológiai eredetű anyagból készüljenek. Emellett száz városi zöldségfarm létesítését is eldöntötték.   

A francia kormány Párizs példájából merít. A francia főváros ugyanis a 2024-es olimpiára készülve komoly építőipari megkötéseket hozott a fenntarthatóság jegyében, többek közt az olimpiára tervezett lakónegyedekben a nyolc emeletet meghaladó épületek csak fából készülhetnek. Az újraválasztásért kampányoló főpolgármester, Anne Hidalgo a választási hajrá központi kérdésére tette a fenntarthatóságot. A francia főváros már most is a világ legnagyobb tetőfarmjának megvalósításán dolgozik, és Hidalgo ígérete szerint újraválasztása esetén kötelezővé tenné a 200 négyzetméternél nagyobb lapostetőkön a városi farmok létrehozását.

Julien Denormandie február 5-én a La Depeche tudósítása szerint leszögezte: „amit az olimpiára lehetséges megvalósítani, annak lehetségesnek kell lennie az átlagos épületek esetében is." A mostani kormányzati intézkedés vonatkozik a francia kormány beruházásában zajló lakásépítési projektekre is, például a Paris-Saclay, a marseille-i Euroméditerrannée vagy a bordeaux-i Euratlantique esetére. A fa nem kizárólagos elvárás: biológiai eredetű alapanyagnak számít a szalma vagy a kender is.

A miniszter által a Les Quartiers fertiles program keretében  kezdeményezett száz városi farm körül harminc létesítését már idén nyáron megkezdenék. Erre a programra 21 millió eurót szánnak. „Apaként jobban szeretném, ha a gyerekeim tányérjára a környező vidékről kerülne étel, semmint hogy egy repülőgéppel hozzuk be azt" – jelentette ki Denormandie.

Az intézkedéscsomag részeként a France Ville Durable elnevezésű testület Patrice Vergriete, Dunkirk polgármestere vezetésével olyan alacsony CO2-kibocsátású városnegyedek létesítésének, az ezzel kapcsolatos tervezési alapelveknek vizsgálatát indítja el, amelyek jól adaptálhatóak az éghajlatváltozással növekvő számú hőhullámra és árvizekre. A cél kilencven ilyen kísérleti negyed létesítése a közeljövőben.

„2050-re a világ népességének 70%-a városokban fog élni. Bár a városok a föld felszínének 2%-át foglalják el csupán, a világ energiafogyasztásának kétharmada és a széndioxid-kibocsátás 80%-a hozzájuk kötődik" – idézte a minisztert a Le Figaro. „A várostervezés modelljei mára megkérdőjeleződtek. Nem fenntartható, hogy a szuburbia elfoglalja a termőföldeket, míg a városközpontokban üresek állnak a lakások."

 

Nyitókép: a bordeaux-i Hyperion tornyok látképe: az 50 és 57 emeletes tornyok Franciaország első, tölgyfaszerkezetű magasépületei lesznek. Látványterv: Jean-Paul Viguier & Associés
 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk