Fémlemez fedések nyomában Ausztriában

2012. november 6-7-én a Prefa Magyarország tanulmányutat szervezett a „Fémlemez fedés az építészetben 2012" pályázaton díjazott tervezőknek és a sajtó képviselőinek. Az út célja egy ausztriai gyárlátogatás, bécsi referencia épületek megtekintése - a megújult Westbahnhoffal kiegészítve -, valamint egy Mariazellbe tett kirándulás volt. Garai Péter útibeszámolója.

Megérkezés után a csapat a cég történetét Albert Schaffler oktatási vezető előadásából ismerhette meg. A vállalkozás 1946-ban Alois Gödl salzburgi bádogos műhelyéből indult, majd az ún. cseréplemez feltalálását követően (1955, Fried v. Neumann) közepes ipari üzemmé nőtt. Az elnevezés a Press és a Falz (préselt és falcolt) szavakból származik. A PREFA jelenlegi központja a Bécstől 50 km-re található Marktl-Lilienfeldben található, emellett 1993-tól Németországban (Wasungen) működik még egy gyár. Az alumínium-ötvözet alapanyagú tetőfedő, vízelvezető és homlokzatburkoló elemeket előállító cég üzemei Európában 350 embernek ad munkát (Ausztriában 180 alkalmazottnak); viszonylag kis méretük ellenére Közép-Kelet Európában Horvátországban, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és 2004 óta hazánkban is rendelkeznek márkaképviselettel.

Az ausztriai gyár 1986 óta működik jelenlegi helyén, folyamatosan terjeszkedett az évek során. A közelben több alumínium-feldolgozó üzem található, amelyek például autólégzsák-burkolatot és különböző alumínium-profilokat állítanak elő. A Prefa hagyományos bádogos cégként aposztrofálja magát, ahol a gyakorlat-orientáltság fontos szerepet játszik, így a fejlesztési osztályon is találhatók a kivitelezésben dolgozó szakemberek. 2005 óta a Prefa Akadémián különböző gyakorlati képzéseket szerveznek az érdeklődő bádogosok számára.

Az ausztriai üzem évente 18.000 tonna - Olasz- és Franciaroszágból érkező - alumínium tekercset dolgoz fel, emellett 89.000 m2 kiselemes fedést és 300.000 m2-nyi porszórt felületet állít elő. A maximális táblaméret homlokzatburkolatokhoz 1,5 x 4,0 m – elméletileg 2,0 x 6,0 m is gyártható lenne, de az már komoly többletköltséget jelentene. A lemezekből egyedi mintázatú, áttört elemek is készíthetők, amint azt egy linzi építésziroda székházának árnyékoló táblái mutatják. A gyártási folyamat során mindenféle keletkező hulladékot újrahasznosítják, a porszórásnál a felesleges pormennyiséget is. Jelenleg 116 millió euró a gyár éves árbevétele, amely az elmúlt éveken is folyamatosan növekedett (1981-ben még csupán 3,2 millió euró volt).

Az osztrák, német és svájci építési hagyományban - a fa alkalmazása mellett - mélyen gyökerezik a fémanyagú pikkelyes fedések és homlokzatburkolatok használata, ezért a termékeket alpesi viszonyokra, 235 km/h sebességű szélre és 800 kg/m2 hóteherre méretezték. A magyar műemlékvédelem által is elfogadott ez az anyag és módszer; itthon főként templomtornyokon találkozhatunk vele, mivel a korcolt lemezfedések nálunk sokkal jobban elterjedtek. A Prefa filozófiájában igen fontos a rendszerelvű szemlélet, így az alapelemeken túl széles a kiegészítők kínálata is – ezeket a fejlesztők igyekeznek egyre jobban a mesterek „keze alá" igazítani, a könnyebb felhasználás érdekében.

A burkolatok közül - elsősorban német nyelvterületen - különösen kedvelt a 14-30 cm széles elemekből álló, rejtett rögzítésű SIDING sávos homlokzatburkolat, valamint a kétféle hosszúságú elemből képezhető, véletlenszerű mintázatot adó FX 12 rendszer. Saját szabadalom a tetőfedő elemek hátoldalára ragasztott alumínium szalag, amely a kopogóhangok csökkentésére szolgál. Speciális termék a félköríves lezárású, kúpcseréphez hasonló, vonalmenti gerincszellőző elem, amely előregyártott termékként biztosítja a tető megfelelő mértékű kiszellőzését.

A bécsi túra első állomása a város nyugati részén, a Linzer Strasse mentén elhelyezkedő Hugo Breitner Hof volt. Az 1949-1954 között épült telep mintegy 3.000 lakosával Bécs harmadik legnagyobb önkormányzati lakóegyüttese. A padlásterek beépítésével 220 új lakást alakítottak ki, az eredeti tetőformák és a kémények megtartásával. Az építkezés több ütemben, 2000 őszétől egészen 2006-ig tartott (átlagosan 8-12 ember dolgozott a helyszínen). Az együttes műemléki védelem alatt áll - Bécs két világháború között épült, hasonló telepeinek többségéhez hasonlóan -, ezért a Prefa szakemberei az örökségvédelem képviselőivel közösen határozták meg a tetők kialakítását és végleges, téglavörös színét – a cél egy homogén, kellemes hatású tónus megtalálása volt. Az eredeti cserép- és eternitfedést mintegy 60.000 m2-en cserélték ki viharálló alumíniumlemez héjazatra.

Bécs 14. kerületében, a Schanzstrasse és a Tautenhayngasse közötti foghíjtelken 2002-2003 között készült el Albert Wimmer tervei alapján egy vegyes funkciójú épület. A földszinten szolgáltatások, az alsóbb szinteken irodák, feljebb pedig bérlakások találhatók. Mindkét utcai homlokzat különlegessége az ívesen leforduló, rombusz palával fedett tető, amely így a felsőbb szinteken homlokzatburkolatként is megjelenik a vörös tégla mellett. A szokatlan formálás az építészeti koncepció miatt alakult ki: a tervező nem szeretett volna vízszintes ereszcsatornát látni a házon. Ez az ötlet sok fejtörést okozott a szakembereknek a részletek tervezésénél és kivitelezésénél, míg megtalálták a megfelelő megoldást.

A Mariahilfer Strasse végén, eklektikus épületek között található áruház különleges megjelenését a közelmúltban az üveghomlokzatra applikált függőleges lamellák „hullámzása" okozza, emellett a felső szinteket és a szélső axisok sávját rombuszpala fedi, amely a falnyílásoknál ívesen befordul. Ennél jóval nagyobb beavatkozás és figyelemfelkeltőbb látvány a közeli Westbahnhof 1949-1952 között épült központi csarnokának 2010-ben befejezett rekonstrukciója, amely - bár nem tartozik a referencia projektek sorába - léptéke és jelentősége okán említésre méltó. Az épület tartószerkezeti rendje jól érvényesül a „kitisztított" belső térben, amelynek raszterét a világítótestek elrendezése is kiemeli. Ez az állomás sem kerülhette el a 21. századi versenyképességhez szükséges „plázásítást", de ez elsősorban az épület északi peremén, az eredeti tér egységét nem megbontva valósult meg három szinten, mintegy 90 üzlettel, 17.000 m2-en.

Az utasforgalmi csarnokhoz északról a Design Hotel Motel One hatalmas V-támaszokon nyugvó, négyszintes épülete csatlakozik, amelyben 438 szoba található 16.000 m2-en. A pályaudvarhoz délről egy 13.000 m2 összterületű irodaház kapcsolódik, amelynek legattraktívabb eleme az L alakú, 430 tonnás „lebegő" acél-üveg konstrukció, a „Wolkenspenge", ahonnan pazar kilátás nyílik a Gürtel és a Mariahilfer környékére. A Westbahnhof fejlesztése a „BahnhofCity" koncepció mentén valósult meg 2008-2011 között, Steiner Eric és Jiskra Michael építészek (Neumann/ Steiner Architekten) tervei alapján. A pályázatot 2002-ben írták ki, a projekt teljes költségvetése mintegy 120 millió euró volt.

Patinás és pezsgő belvárosi környezetben, az Operaház mögött és az Albertina múzeummal szemben áll a Hotel Sacher, amelyet 1876-ban építtetett Eduard Sacher. A négyemeletes, három homlokzattal rendelkező eklektikus épülettömböt belülről többször átalakították az eltelt bő egy évszázad alatt. 2004-2005 között Sepp Frank építész professzor tervei szerint készült el az új tetőszerkezet és emeletráépítés, amelynek során 42 új szobát és - az eddig hiányzó - wellness-részleget alakítottak ki. A merész beavatkozás komoly vitákat szült, az örökségvédelem ragaszkodott az eredeti tetőkontúr megőrzéséhez. A főpárkány síkjától visszahúzott szinten a héjazat színével megegyező, cinkszürke porszórt alumínium nyílászárók találhatók, az átalakítás során összesen 2000 m2-nyi Prefa zsindelyt építettek be. Az immár 149 szobával rendelkező, 5*-os hotel kiemelt vendégfogadó hellyé vált (például az Operabálok alkalmával). 

További bécsi referencia projektek a Természettudományi Múzeum tetőszerkezetének felújítása, valamint a Südbahnhof közelében egy tetőtér-beépítés. Az egyik legújabb magyarországi példa Budapesten, a Dózsa György utca - Délibáb utca sarkán álló eklektikus palota rekonstrukciója és hotellé történő átalakítása. Érdekesség, hogy a mobil árvízvédelmi rendszer részeként Győrnél 11 méternyi alumínium anyagú gát már elkészült, továbbá az építés folyamatban van a Győr és Tát közötti 110 méteres szakaszon is.

Garai Péter