Épületek/Középület

FUGA Budapesti Építészeti Központ

1/4

FUGA pinceszint

Hirdetés
?>
FUGA pinceszint
?>
FUGA földszint
?>
FUGA metszet
?>
1/4

FUGA pinceszint

FUGA Budapesti Építészeti Központ
Épületek/Középület

FUGA Budapesti Építészeti Központ

2009.04.24. 05:59

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Dévényi Tamás

Vélemények:
1

Dosszié:

Áprilisban elkezdődött a FUGA építése a Petőfi Sándor utcában a Budapesti Építész Kamara beruházásában. A szecessziós portál és a nagyterem rekonstrukciós terveit Dévényi Tamás jegyzi. A központ várhatóan június elején nyílik meg.

Az építkezést megelőző háttérmunka folyamatos volt, de a kamara elnöksége a kivitelezést addig nem kívánta elindítani, míg a központnak helyet adó bérlemény, és a kivitelezés szükséges költségeit nem látta biztosítottnak. A bérleti szerződés az V. kerület önkormányzatával úgy módosul, hogy a bérleti díj (tíz évre szóló támogatásként) a felére csökkent: havi 250 ezer forintra. Az elmúlt két év költségvetési megtakarításának fedezetével, a kivitelezői ajánlat kétszeri tárgyalása után köttetett meg a szerződés április 3-án, és a munka elkezdődött. Folyik a központ vezetőjének kiválasztására kiírt pályázat is. A rekonstrukciós rajzokat Dévényi Tamás készítette el, a munkát műszaki ellenőr bevonásával az elnökség felügyeli.

FUGA pinceszint
1/4
FUGA pinceszint

Célok

A FUGA  feladata a nagyközönség és az építészet kapcsolatának ápolása. A központ az építészet és kultúra új városi fóruma, az épített környezet alakítását, a főváros építészetét bemutató kiállítótér, a város felfedezésének új kiinduló információs pontja, szakmai és civil konferenciák helyszíne kíván lenni. A működési modell fontos eleme – a meghirdetett célok mellett - a működés anyagi hátterének biztosítása a kevert és sokszínű tematika, funkció, használó és a megcélzott közönség sokrétűsége által.

FUGA metszet
3/4
FUGA metszet

Környezet

A FUGA Budapesti Építészeti Központ Kft. a BÉK által működtetett, önfinanszírozó, kulturális-információs bázis Budapest szívében, a Petőfi Sándor utca 5. szám alatt, a Katona József színházzal szemben. A helyszín a tradicionális city, a város - érdeklődő, szórakozni vágyó, dolgozó, korzózó városlakóitól és turistáktól nyüzsgő, éttermekkel és kávézókkal, színházakkal, kulturális és hatalmi központokkal, látnivalókkal, irodákkal, hotelekkel teli - sétálóutcákból álló történeti magja. Ismereteink szerint a középtávú tervekben szerepel az utca sétálóutcává történő átépítése, mindenesetre a szemközti oldalon több új, fiatalosan trendi étterem, kávézó nyílt. A nagy színház mellett található a környéken egy lakásbábszínház is, közel van a „fő" sétálóutca, a régi-új Váci utca, a szebb napokat látott Párizsi udvar, az Egyetemi Könyvtár és sok más. A hely szelleme befogadó. Röviden a FUGA a belváros központjában fekszik, és maga is egyfajta új KÖZ-PONT kíván lenni.

FUGA metszet
3/4
FUGA metszet

Múlt és jövő

Az 1909-ben épült Hermes–házat az előző századelő neves építészpárosa, Kármán Aladár és Ullmann Gyula tervezte. A jelenleg egyben lévő pince-földszinti részt 2008-ban bérelte ki a Budapesti Építész Kamara Budapesti Építészeti Központ Kft-je a FUGA létrehozásának első lépéseként. A most folyó rekonstrukció a központ fő területeit, a földszintet és a pincei vizes csoportot foglalja magába, a tervezett kivitelezési költség 44,5 millió forint, a várható átadási határidő június eleje. A légtechnikai gépészet kivételével a helyiségek teljesen megújulnak. A földszint részét képezi egy 120 m2-es hátsó helyiségsor, melyre jelenleg nincs további pénzügyi keret, de amelynek felújítása - elkerülendő a holt részek kialakulását - kívánatos a kamara számára. Ennek élő-működő térré alakításához az elnökségnek kell még a megfelelő partnert megtalálnia. A központ fő funkcióját tekintve már e rész nélkül is teljes. Földszinti terei a Petőfi Sándor utcáról nyílnak, kifelé tágas, üvegezett portállal. Az utcáról egy közel 50 m2-es fogadó-elosztó térbe lépünk. Ehhez fog kapcsolódni a portállal rendelkező, mintegy 75 m2-es építészeti könyvesbolt és kávézó, amely a hagyományos könyvesboltokhoz képest szabadabb, kevert funkciójú integrált tér (mint például az Írók boltja, Libri boltok, internetkávézók, stb.).  A Hajós Alfréd által 1913-ban tervezett, 220 m2-es nagyterem visszakapja eredeti burkolatait. Elegáns, a különböző igényekhez jól alakítható, földszinti belső helyiség, amely természetes fénnyel jól megvilágított. Oldalain a magas parapetek alatt eszményi kiállító felületek vannak.

forrás: BÉK

 

Vélemények (1)
Ódor Tamás
2009.04.24.
15:08

A Szabad Alkotók blogján heveny vita bontakozott ki a BÉK fenti sajtóközleménye kapcsán az ott hozzászólók és Dévényi Tamás között a FUGA-ról.

A részletek ide kattintva olvashatók, és bárki hozzá is szólhat.

ÓT

Szabad Alkotók

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk