Épületek/Középület

Függőleges erdő és óriáskocka a Tátrában - a múlt hét nemzetközi eseményei

2014.10.27. 09:55

Különleges, kísérleti toronyházakat avattak Milánóban, amik a fenntartható nagyvárosi építkezés prototípusai lehetnek. Lezárták a valaha volt legnépszerűbb építészeti pályázatot Helsinkiben. Több éves csúszással, de újranyit a párizsi Picasso Múzeum. Cseh tervezők hatalmas kockát dobnának a Magas-Tátrába és Frank Gehry bemutatott a szakmának. A 43. hét külföldi eseményeiből Bán Dávid szemlézett.

Függőleges erdő Milánóban

Öt évvel az első kapavágások után átadták a milánói Porta Nuova városrészben azt a felhőkarcoló párost, amely a természetes és fenntartható nagyvárosi építkezés prototípusa kíván lenni. A 112 méter magas, összesen 113 lakásos toronyházpár erkélyeire és tetejére mintegy 780 fát és bokrot ültettek, figyelembe véve a környezet biodiverzitását. A Stefano Boeri által tervezett „Bosco verticale” – azaz függőleges erdő – egyedi, zöldellő látványt nyújt az épületek teljes magasságában. A látványon és a lakásokhoz tartozó erkélyeken kialakított kiskertek kellemes élményén túl az épületek tervezését nagymértékben a fenntarthatóság vezérelte. Az erkélyek nagy zöldfelületei csökkentik a beszűrődő zajt és légszennyezést, egyben természetes árnyékoló hatást nyújtanak, így az épület energiafelhasználása lényegesen alacsonyabb hasonló társaihoz képest. A tetőn elhelyezett napelemek biztosítják az tornyok energia függetlenségét, a tisztított szürkevíz pedig jól hasznosítható a burjánzó növényzet öntözésére. A tornyok környékét is környezetbarát módon rendezték, az autóforgalom a felszín alá került, az így felszabaduló 160.000 négyzetméteren közösségi tereket, pihenőparkokat, kerékpáros-, és gyalogutakat alakítottak ki. „Ez nem az egyetlen lehetőség a városi biodiverzitás fenntartására – mondja Stefano Boeri építész –, de biztosan az egyik leginkább környezettudatos megoldás. Lássuk, mi fog vele eztán történni”.

Rekord mennyiségű pályázat a helsinki Guggenheimre

Lezárult a Helsinkibe tervezett új Guggenheim Múzeum nemzetközi tervpályázata. Először 2011-ben merült fel a gondolat, hogy az amerikai műgyűjtő alapítvány legújabb fiókmúzeumát a finn fővárosba tervezné, majd igen rögös út vezetett a tényleges döntésig, a tervpályázat kiírásáig. A beérkező 1715 pályaművel a valaha volt legnépszerűbb építészeti pályázat értékelését kezdi meg a zsűri. A nyílt, név nélküli beküldött művek közül azonban nem kizárólag a szakmai bírálók döntenek, hanem figyelembe véve a pályázat eredeti célkitűzését, teljesen átláthatóvá kívánják tenni az elbírálás folyamatát, így az összes pályamű mostantól kezdve elérhető az interneten is. „A szervezők egyedülálló lehetőséget nyújtanak arra, hogy a nagyközönség is megismerje a terveket” – mondja Richard Armstrong a Solomon R. Guggenheim Múzeum és Alapítvány igazgatója. A honlap egyben kitűnő adatbázis is lett, hiszen jól tükrözi, hogy világszerte ma miként értelmezi közel 2000 építész a múzeum épületét, fogalmát, milyen tradicionális és szokatlan formákat, megoldásokat kínálnak erre. A tervrajok szabadon kommentálhatók és megcímkézhetők, így kirajzolódnak olyan tendenciák, mint például az, hogy a beküldők nagy része a lekerekített épületformákat részesíti előnyben a szögletessel szemben. Minden pályamű mellett szavazógomb is található, így a látogatók megjelölhetik a számukra legkedvesebb hat épülettervet.

Újranyit a párizsi Picasso Múzeum

A kétévesre tervezett felújítás három évet csúszott, az eredeti költségvetés pedig 22 millió euróval megugrott, de a hétvégén ismét megnyitotta kapui a párizsi Marais negyedben 1985 óta működő Picasso Múzeum. A 17. századi palotába közel három évtizede rendezték be a legátfogóbb Picasso kiállítást, a gyűjtemény a maga nemében a legteljesebb a világon. A korábbi zegzugos kiállítótereket és a folyamatosan növekedő látogatóforgalmat kinövő intézményt 2009-ben zárták be, hogy felújítsák és kibővítsék. A kiköltöző irodák helyét új kiállítási termek foglalták el, amely összterülete immár 3800 négyzetméteresre nőtt, ezzel lényegesen megnövelve a kiállítható művek számát. A felszín alatt pedig hatalmas fogadótereket hoztak létre. Laurent Le Bon, a múzeum nemrég kinevezett igazgatója szerint „minden megváltozott és semmi sem változott”. Az épület megőrizte eredeti struktúráját, közben az összes tere megújult, nagyobb lett az átláthatóság és könnyebb az átjárhatóság. Jean-Francois Bodin, a felújítás tervezője visszafogott anyag- és színhasználatával úgy modernizálta a korábban szinte kizárólag csak fehérfalú tereket, hogy közben megmaradt a palota eredeti hangulata.

Óriáskocka a Magas-Tátrában

Nemzetközi tervpályázatot írtak ki a jó pár évvel ezelőtt leégett tátrai Késmárki menedékház újjáépítésére. A cseh Atelier 8000 különös, formabontó tervvel egy hatalmas, az égből a helyek közé ledobott kocka formájában képzeli újraértelmezni a menedékházat. Az élére állított, kockaformájú épület oldalait szinte tetszőleges elrendezésben alkotják tükröződő alumínium-, üveg- és napelem felületek. A messziről feltűnő, a környezetében található hegyeket azonban változatosan visszatükröző épület egyszerre hivalkodó, ugyanakkor a fényvisszaverődései miatt rejtőzködő. Belső terében – hűen a tátrai menedékházak hagyományaihoz – a fa dominál, de eltérően a többi hegyi házhoz, nagy üvegfelületeivel lényegesen világosabb kiképzésű pihenő- és vendégváró tereket kínál társainál.

Frank Gehry bemutatott az építészeknek

A világban, ahol élünk, a jelenleg tervezett és megépült épületek 98 százaléka egyszerűen szar. Nincs érzék a tervezéshez, nincs tisztelet az emberségre vagy bármi másra. Ócska épületek vannak és kész” – mondta Frank Gehry kanadai-amerikai sztárépítész a spanyolországi Oviedoban. Mindezt a 85 éves építész az Asztúriai Hercegi-díj átvételét követő sajtótájékoztatón egy újságírói kérdésre válaszolta, amely Gehry „hivalkodó” építészeti stílusát kritizálta leginkább a múlt héten megnyílt párizsi Louis Vuitton Múzeum kapcsán. A spanyol El Mundo napilap szerint a válaszát követően az építész véleményét még egy egyértelmű kézmozdulattal, égbe emelt mutatóujjával is megerősítette. Gehry a díját a közeli bilbaói Guggenheim Múzeumban, annak megépítéséért vehette át. Az ennek kapcsán tartott sajtótájékoztatón az El Mundo szerint még hozzátette: „Sosem várok arra, hogy valaki megkeressen. Olyan megrendelőknek dolgozom, akik művészetként becsülik meg az építészetet. Ezért kérem, ne kérdezzenek tőlem ilyen hülyeségeket”.

Bán Dávid

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2014.10.27.
11:21

A megdöbbentőnek szánt tervek, az épület-fantazmagóriák inflálódása örvendetes folyamat. Mert már nem csak Lágymányosra, a Duna partjára álmodnak csúcsán táncoló kockát, hanem a jégbe-hóba is. (Legközelebb majd a homoksivatag közepére próbálnak beszúrni egyet, amint hogy ezt megelőzően a holland kultúrtájra koncipiáltak egy sorozat ilyesmit.) Most már nem csak a Duna mentét tisztelik meg oda semmiképpen nem illő, épületnek csúfolt objekttel - ismét a Fürjes Balázsnak tulajdonított kocka-ötletre gondolok - hanem a helsinki kikötőbe is odacsesznének valamit, ami hullámabb a tenger hullámainál és lebegőbb a szférák bármely metszeténél.

Remélem, hogy ez a hiú tobzódás segíti felismerni és megszilárdítani a valós építészeti feladat és az emberléptékű építészeti gesztusok fontosságát. A tömeggazdálkodás, a napi, a szemmagasságú perspektívából értelmezett térszemlélet (a kifejezés Jan Gehl nyomán lőn ideírva) és a homlokzatképzés becsületét. Tiszteletet kelt a tervezett ház táji és épített környezete iránt, hangsúlyozza a funkció elsődlegességét (de nem hivalkodó mindenhatóságát)... Egyszóval, a fentebbi őrületek, mintegy ellenhatásként, remélhetőleg visszahelyezik jogaiba a normalitást.

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk