építészet : környezet : innováció

Gyermekrajz fehér papíron - új bölcsőde Budakeszin

A kötelezővé váló óvodák, valamint a szintén helyhiánnyal küzdő bölcsődék bővítésére és fejlesztésére, illetve új intézmények létesítésére kiírt KMOP pályázat eredményeként szeptemberben sok helyen kerül sor átadókra. Ebből a pályázati keretből, Budakeszi Önkormányzatának megbízásából, alacsony költségvetéssel és gyors kivitelezési határidővel, minimalista stílusban épült meg a Vadász Bence által tervezett új bölcsőde. Bán Dávid írása.

A városi tervtanács Budakeszihez kötődő építészeket kért fel a pár éve megépült óvodával azonos, osztatlan tulajdonú, de arról kerítéssel leválasztott telkén - a Konth Miklós és Márity utca sarkán - egy új, négy csoportszobás bölcsőde megtervezésére. Az elhúzódó előkészítési folyamat után, a KMOP keret felhasználhatósága érdekében, idő hiányában rendes pályázat kiírására már nem volt mód, így a meghívott építészektől vázlatokat, árajánlatokat vártak. A beérkezett anyagok közül válogatva végül a Vadász és Társa Építőművész Kft. kapott felkérést arra, hogy igen rövid határidővel konkrét tervvázlatokat készítsen. 2011 decemberére hat változat született, amelyek közül a helyi építészeti zsűri választotta ki a megvalósítandó épületet, aminek engedélyeztetésére összesen egy hónap állt rendelkezésre. A megvalósításra szánt, és később is csak minimálisan túllépett költségvetés bruttó 150 millió forint volt – nagyjából egy családi ház megvalósítási kerete –, amiből a berendezés nélküli, közel nettó 800 nm-es épületet, a támfallal elválasztott 14 férőhelyes parkolót és a kertet kellett megvalósítani. A kivitelezésre alig 9 hónap állt rendelkezésre.

fotó: Zsitva Tibor

Az idő rövidsége, a környezet adottságai és az igen szűkös költségvetés vezette az építészeket a minimalista, puritán felfogású, egyszerű megoldások felé. Az épület részben ebből a megfontolásból lett lapos tetős, ami azonban nem a kisvárosi jelleggel megy szembe, hanem a lakótelepi környezethez, illetve a telken álló óvoda 2-3 évvel korábban bővített épületeihez igazodik. Ugyanakkor – amit azonban a tervezés, megvalósítás folyamán többször meg kellett védeni – a tervezők szívéhez is ez a modernista felfogás állt közelebb.

Az épület funkcionális elve, tömegformálása és homlokzati kiképzése is képletszerűnek mondható. Magukat a funkciósorokat különböző tengelyekre lehet felfűzni. A főbejárati hossztengely a Konth Miklós utcával párhuzamos, ezen az oldalon végig a kiszolgáló egységeket találni. A különböző blokkokat mintegy dobozszerűen kisebb belső udvarok választják el egymástól. Ezen a soron helyezkedik el elsőként a konyhablokk, majd az elválasztás után a főbejárati előcsarnok és az igazgatási helyiségek, amiket szintén egy kis belső udvar követ, végül a kiszolgáló helyiségek, gépészet, raktárak, illetve a vendégek mellékhelyiségei, ideértve a mozgáskorlátozottak számára készült WC-t is. Ez a tengely egyben védelmet is nyújt az amúgy nem túl forgalmas utca zajától.

fotó: Zsitva Tibor

A hossztengely másik oldalára két kereszttengely lett ráfűzve, ezekben helyezkednek el a tényleges bölcsődei funkciók. Két duplex csoportszobához közös kiszolgálóhelyiségek tartoznak, így mindkét szárnynak megvan a saját öltöztető-, átadó helyisége – ezekből jobbra és balra nyílnak a csoportszobák –, szabványos vizesblokkjai, játékszer-raktárai. A két-két csoportszobához egy-egy belső udvar tartozik, és maguk a termek is ezekre nyitottak, innen kapják a természetes fényt, de egyben megfelelően árnyékoltak, széltől és az utcától védettek, ideális nyugalmat biztosítanak a gyerekek számára. A belső udvarok részben fedettek, részben nyitottak, a pergolával fedett árnyékolók mellett teljesen nyitott részei is vannak. A szárnyak végében a nevelők és a szülők számára található mellékhelyiség, amelyek hátoldalán a kertből is elérhető WC és kézmosó került kialakításra.

Az épületet ez a tengelyesség határozza meg leginkább, ugyanakkor körben végigfut rajta egy oszlop- és gerendasor, egy markáns peremgerenda, ami az egész konstrukciót egy nagy lapos hasábbá zárja be. Lényegében ebből a nagy tömbből kerültek kimetszésre azok a kis belső udvarok, amelyek a belső helyiségek számára teret, ugyanakkor valamelyes zártságot és védelmet biztosítanak. Így az első fronton elhelyezkedő irodahelyiségek sem közvetlenül az utcára nyitottak, a kis belsőudvarok által védettséget kapnak, de ugyanígy tagozódnak a gondozási egységek is. Mindezeket fogják egybe a felül végigfutó pergolák.

Ezt a fajta kubista kockológiát néhány egyéb elem ritmizálja, például a főbejáratnál megjelenő látszóbeton pengefal, ami egyben a tetőbe is átfordul. Itt az eredeti tervek szerint kizárólag látszóbetont alkalmaztak volna, de a megrendelői igények miatt ez módosult, „finomodott”. Az előtetőn kiképzett randomszerű lukakba üvegtégla került, hogy teljes felületen védjen az esőtől. A fehér, finoman megmunkált épületre ráhelyezett durvább megmunkálású és pirosra festett pengefal erőteljes kontrasztot nyújt, egyben határozottan jelöli ki a főbejárat helyét is. A kubista hatást erősíti az oszlopsorokkal, azok ritmusával való játék, és jelként hat az oldalhomlokzaton megjelenő dísz zászlórúd is.

fotó: Zsitva Tibor

A bölcsődék létéhez mindenképpen hozzátartozik a játékosság, amit maga az épület is ki kíván emelni. Míg anyaghasználatban, a szűkös költségvetés miatt nem volt komolyabb mozgástér, a színek használata is szinte kizárt volt – például a tervek szerint a belső udvarokra néző nyílászárók pirosak lettek volna –, így végül a tömör falfelületen randomszerű lukasztások adják meg ezt a játékosságot, utalva egy gyerekrajzra, ahol egy házra hasonló tetszőlegességgel kerülnek az ablakok. Mindezek a „lőrésszerű” kivágások a belső terekben könnyed fénypászmákat rajzolnak ki, ez a hatás néhány helyen színezett üvegtéglával még jobban meg tudott erősödni. Ezenkívül néhány gépészeti elemen, ajtón még meg tudott jelenni az eredetileg jóval több helyre szánt piros szín, amely így – persze funkcionalitásukat megtartva – a személő számára szintén egyfajta véletlenszerű játékosságot rajzol ki. A gyermeklélek tisztasága és játékossága végül tehát a képletszerű tisztasággal szerkesztett hófehér épületen fény-árnyék hatásokkal, a lukasztásokkal és a véletlenszerű ritmusokkal tudott megnyilvánulni.

A kiszolgáló helyiségek visszafogott, de megfelelő anyaghasználattal kialakított részei mellett a gyerekek tereiben határozottan, csoportonként egységesen jelentek meg volna a színek. A kivitelezés során azonban mindezt egyszerűsíteni kellett, így ezek a helyiségek is lényegében egyszínűek lettek, ugyan a vizesblokkokban a fehér falburkolaton randomszerűen sikerült becsempészni különböző színeket.

Ugyanebbe a minimalista összképbe illeszkedik a „bölcsőde” felirat is – eredetileg betonból lett volna kimaratva – ami visszafogott, szürkés betűkkel, a homlokzat síkjától kicsit eltartva került felhelyezésre.
Az épülethez szorosan kapcsolódik a kertészet is, ahol szintén a minimalista felfogás dominált, miközben teljes összhangba került az épülettel. Mind a belső kisudvarokon, mind magában a kertben a geometrikus rend és formák uralkodnak – a téglalap alakú homokozók, vízpermetezővel ellátott, kicsit aszimmetrikusan eltolt kerek pancsolók –, de ezek az elemek ugyanakkor játékos elrendezésben komponáltak.

fotó: Zsitva Tibor

A rövid határidővel, de jó minőségben kivitelezett épület szeptembertől fogadja a gyermekeket. A bölcsőde szomszédságában a jelenleg még üresen álló telken adott esetben az intézmény egy hasonló kubista téglatestű „lepény-épülettel” még egy duplex egységgel bővíthető, a most elkészülthez minimális beavatkozással kapcsolható.

Bán Dávid

 

 

5 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »