Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

Gyermelyi Tésztagyár

1/8

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/8

Gyermelyi Tésztagyár
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

Gyermelyi Tésztagyár

2006.10.24. 10:08

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Gereben Gábor, Gereben Péter

Földrajzi hely:
Magyarország, Gyermely

Építész tervezők: Gereben Gábor, Gereben Péter - Gereben és Társai Építésziroda

2006. szeptember 29-én adták át az új gyermelyi tésztagyári együttest. A gyár egyidejűleg a 35 éves fennállását is ünnepli. Közel öt éve döntött úgy az Rt. vezetősége, hogy még a TSZ melléküzemága keretében megépített régi tésztagyárat lebontja és egy új, zöldmezős gyárépületet épít. Irodánk már korábban, közel tíz éve foglalkozik a cég építészeti arculatának kialakításával, de ez főleg a meglévő, a hetvenes években épült régi házak átépítését, felújítását jelentette. 

Az új gyáregyüttes tervezése érdekes feladat volt. Egyrészt egy rendkívül szorgalmas és törekvő helyi csapat bevett minket az együttgondolkodásba, és párhuzamosan meg kellett ismerni a tésztagyártás minden fordulatát. Jó sok idő eltelt, mire volt bátorságunk meghatározni a technológiai útvonal nyomvonalát a liszttől a készárut elszállító kamionig. 

A gyáregyüttes négy alapegységből áll.
1. Erőforrás épület (humán és materiális erőforrások)
Ebben kaptak helyet az irodai munkahelyek, az automatizált gyártás szerverei, a tészta-gyári dolgozók öltözői és pihenő helyei. Az épület földszintjén van a gyártás technológiá-hoz szükséges forróvizet előállító kazánsor és a kompresszorház. A tetőre a hűtőenergiát biztosító gépek lettek telepítve.

2. Silóház
A tésztakészítés legfőbb alapanyaga, a liszt tárolására szolgál. Innen áramlik a többfajta minőségű liszt, számítógép vezérlésű automatizálással a gyártásba. A silóház 8 db 30 m magas óriássilót foglal magába.

3. Tésztagyári csarnok
A tíz méter belmagasságú és 3000 m2 alapterületű csarnokban termelnek a tésztagyártó gépsorok, amiket már csak monitorokról figyelnek a dolgozók a légkondicionált irányító központból.

4. Magasraktár és árukiadó
A magasraktár épülete önhordó, a raktári állványok képezik a torony tartószerkezetét is. A 25 m magas toronyban 6200 raklap helyezhető el.

Az építészeti kép kétarcú.
Az erőforrás épületet – ami a létesítmény szíve és tüdeje –, masszív vasbeton pillérvázas, tégla burkolatos ház alkotja, mindenhol a funkciónak megfelelő ablakkiosztással és mérettel, és téri kitüremkedésekkel.

A másik három egység arculatilag eltér az erőforrás épülettől. Részben az óriási méretek, részben az önhordó technológiai tartószerkezetek (magaskaktár, siló), könnyű karosszériahomlokzatot igényeltek. Ezek színe és a tömegek osztottsága jelzi, hogy egy huszonegyedik századi technológia búvik meg alatta.
Ez a kétarcú, de egységes arculatot tükröző ipari épület harmónikusan simul a varázslatosan szép gyermelyi tájba.

szöveg+fotók: Gereben és Társai Építésziroda 


 


Generál tervező: Gereben és Társai Építésziroda 1026 Bp.Pasaréti út 49.
Építész tervezők: Gereben Gábor, Gereben Péter
Tartószerkezet: Gát Géza
Épületgépészet: Kovács Pál
Villamos tervek: Somogyi Gábor

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.