Épületek/Középület

Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben

1/18

Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György

?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Földszinti alaprajz
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Galéria alaprajz
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Metszet
1/18

Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György

Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben
Épületek/Középület

Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben

2021.11.15. 07:59

Projektinfó

Gyógynövényház a Monostorkertben

URL:
Tér és Forma Szeged Építéstervező Kft.

Építés éve:
2017

Stáblista

Felelős tervező:
Sipos György

Építész munkatársak:
Blidár Tímea
V. Zákányi Ildikó
Szabó Csanád

Belsőépítészet:
Vesmás Péter

Szerkezet:
Lakatos László

Elektromos ellátás:
Eke Péter

Gépészet:
Tábory Tamás

Kertészet:
Buella Mónika

Az ópusztaszeri monostorkertben található Gyógynövényház a középkori kolosotorokban folytatott gyógynövénytermesztő és -feldolgozó munkát eleveníti fel. A különleges funkciójú épületet a tervezők szavaival mutatjuk be. 

TÖRTÉNET:

Trogmayer Ottó régész, múzeumigazgató vezetésével közel fél évszázada kezdődött el a szeri monostor romjainak feltárása. A mai Ópusztaszer területén az első templomot Szent István korában emelték, majd többször átépítették, bővítették. A középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb délalföldi bencés monostora volt 1596-ig, amely egy török támadást követően a környező településsel együtt elpusztult.

A tervezés alapja:

Az Emlékpark fejlesztési elképzeléseit Lepár Karolina, „Kolostorkertek hasznosítási lehetőségei" című tanulmánya nyomán fogalmaztuk meg. A koncepció kidolgozásában nagy szerepe volt Vályi Katalinnak, az ásatásokat vezető régésznek is. A területre és a fejlesztési elképzelésekre leírt régészeti-, építészeti-, és kerttörténeti tudományos dokumentációjában a következő olvasható: 

Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
2/18
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György

„1980 óta folyamatosan zajlik a kolostortól délre fekvő, előbb a Bár-Kalán nemzetség udvarhelyeként, majd később a kolostor gazdasági udvaraként működő, kb. 80x70 méteres területen elterülő nagy épületegyüttes feltárása. Az egykor kiemelkedő jelentőségű épületegyüttes legnagyobb részén a korabeli felépítmények fontos részletei – mint például az ajtó-, és ablaknyílások száma, a felmenő falak magassága, a tetők szerkezete, vagy fedésük anyaga – sajnos nem ismertek, így az épületek pontos, valósághű rekonstruálása nem volt lehetséges.

A 21. században azonban a látogatók már többet igényelnek, mint az alapfalak bemutatásával az épületek kétdimenziós bemutatása. Ezért választottuk ki a középkori kolostorok egyik alapvető tevékenységének, a kertkultúra terjesztése terén nyújtott úttörő munkájának felidézését.

A növények termesztésével természetszerűleg együtt járt azok szakszerű feldolgozása is. Célunk tehát az volt, hogy ezt a folyamatot bemutassuk, különböző foglalkozásokon át megismertessük az érdeklődőkkel. Olyan épületrészt választottunk ki a feldolgozóműhely számára, amelyik nagy valószínűséggel eredetileg is hasonló funkciót tölthetett be. Nem a középkori épületet kívántuk rekonstruálni, hanem csak tömegében és rendeltetésében, használatában érzékeltetni ezt a tevékenységet. A létesítendő kolostorkert, és gyógynövény-feldolgozó műhely igen nagymértékben segít közelebb hozni a látogatókhoz a középkori kolostori élet egy fontos, ma is mindenki által érthető, és élvezhető aspektusát."

Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
4/18
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György

AZ ÉPÜLET:

A kolostorkertet kiszolgáló épületet a monostorudvar nyugati épületszárnyát déli irányból záró két „cella" felhasználásával alakítottuk ki. A kutatások szerint az udvar nyugati oldalát záró épületsor közepén alápincézett, kétszintes palotaszerű lakóépület volt, amelyhez déli irányban kapcsolódott a gazdasági épületsor.

A gyógynövényház helyiségei a 6x20 méteres kiterjedésű „cella" alapfalaira emelt, nyeregtetős épületben kaptak helyet, amelyhez délről féltetővel „támaszkodik" a korabeli beépítést déli irányból záró 7x11 méteres befoglaló méretű alapfalakra emelt, féltetővel fedett, részben nyitott nyári oktató-pihenő tér, palántanevelő üvegházzal, és tároló helyiségekkel.

A bemutató alapfalak 60–80 cm szélességű, 50–80 cm magas „ciklopf" terméskő falazatok, amelyek egyben az épületek lábazatai.

Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
8/18
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György

Funkció:

A cella hosszanti elrendezése hármas tagozódású. Egyik oldalra a bejárat és az információs pult, valamint a galériára vezető lépcső, középre a rendezvénytér került. A galérián kaptak helyet a növényszárító szekrények és a növényfeldolgozó, a cella másik oldalán pedig a kiszolgáló helyiségek. 

A középső részt a mindkét szinten végig sorakozó ragasztott fatartók tagolják, közöttük, a galérián tolóajtóval elválasztott növényszárító szekrényekkel, a földszinten pedig nyitott polcokkal.

Az épület energiaellátására a féltetőt napelemek borítják.

Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
9/18
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György

Tömeg:

Nem ismert a korabeli gazdasági épület méretrendje, így a magassági méretek megválasztásánál minimális méretekre, az anyagok megválasztásánál az ősidők óta használt természetes anyagokra törekedtünk. Így lett vesszőfonat, mely a parasztházak falának alkotó eleme, illetve árnyékolásra, szárításra, tárolásra is alkalmas.

Léptékével egy megemelt hombár épületre kívánunk utalni a „tapasztott" részeken a belső funkció szerinti falnyílásokkal. A paticsfal inspirálta „tapasztott" falazatot az Ytong-ra felhordott vékony-vakolattal érzékeltettük. A tetőcserepet a műemléki környezetre való tekintettel választottuk. Semleges, egymásra lapolt megjelenésével az időtlenségre, a színválasztással a törtfehér „tapasztott" falfelület kontrasztjaként a természetes palára kívántunk utalni.

Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
12/18
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György

A KERT:

A középkori kolostorokra jellemző kialakítás szempontjai a következők voltak:

  • hangsúlyosan derékszögű geometrikus kialakítás (átlós tengely nem jelent meg csak a kora reneszánsz idején)
  • a tájból kihasított, zárt kert jelleg létrehozása fallal, kerítéssel vagy sövénnyel körbe véve
  • kiemelt, úgynevezett magaságyások alkalmazása
  • a kert anyaghasználatában a vesszőfonat és faanyag (rönk / gerenda) dominál

A régészeti kutatástörténet alapján két fő tengelyt határoztunk meg: a tervezési területen kívül álló kút-, és az északnyugati oldalon álló egykori udvarház bejáratának tengelyét.

Célunk volt, hogy a kert tükrözze a kor hangulatát, de praktikusan fenntartható is legyen.

Díjak:

2018-ban meghirdetett Baumit Év homlokzata pályázaton a középület kategóriában: I. díjban részesült.

2020-ban a Baumit Life Challenge nemzetközi pályázaton a döntőbe jutott épületek között szerepelt.

2020-ban az Év háza pályázaton a középület kategóriában külön díjban részesült.

Buella Mónika, V. Zákányi Ildikó, Sipos György

 

Szerk.: Paár Eszter Szilvia 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk