Épületek/Középület

Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben

1/18

Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György

?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Földszinti alaprajz
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Galéria alaprajz
?>
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Metszet
1/18

Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György

Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben
Épületek/Középület

Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben

2021.11.15. 07:59

Projektinfó

Gyógynövényház a Monostorkertben

URL:
Tér és Forma Szeged Építéstervező Kft.

Építés éve:
2017

Stáblista

Felelős tervező:
Sipos György

Építész munkatársak:
Blidár Tímea
V. Zákányi Ildikó
Szabó Csanád

Belsőépítészet:
Vesmás Péter

Szerkezet:
Lakatos László

Elektromos ellátás:
Eke Péter

Gépészet:
Tábory Tamás

Kertészet:
Buella Mónika

Az ópusztaszeri monostorkertben található Gyógynövényház a középkori kolosotorokban folytatott gyógynövénytermesztő és -feldolgozó munkát eleveníti fel. A különleges funkciójú épületet a tervezők szavaival mutatjuk be. 

TÖRTÉNET:

Trogmayer Ottó régész, múzeumigazgató vezetésével közel fél évszázada kezdődött el a szeri monostor romjainak feltárása. A mai Ópusztaszer területén az első templomot Szent István korában emelték, majd többször átépítették, bővítették. A középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb délalföldi bencés monostora volt 1596-ig, amely egy török támadást követően a környező településsel együtt elpusztult.

A tervezés alapja:

Az Emlékpark fejlesztési elképzeléseit Lepár Karolina, „Kolostorkertek hasznosítási lehetőségei" című tanulmánya nyomán fogalmaztuk meg. A koncepció kidolgozásában nagy szerepe volt Vályi Katalinnak, az ásatásokat vezető régésznek is. A területre és a fejlesztési elképzelésekre leírt régészeti-, építészeti-, és kerttörténeti tudományos dokumentációjában a következő olvasható: 

Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
2/18
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György

„1980 óta folyamatosan zajlik a kolostortól délre fekvő, előbb a Bár-Kalán nemzetség udvarhelyeként, majd később a kolostor gazdasági udvaraként működő, kb. 80x70 méteres területen elterülő nagy épületegyüttes feltárása. Az egykor kiemelkedő jelentőségű épületegyüttes legnagyobb részén a korabeli felépítmények fontos részletei – mint például az ajtó-, és ablaknyílások száma, a felmenő falak magassága, a tetők szerkezete, vagy fedésük anyaga – sajnos nem ismertek, így az épületek pontos, valósághű rekonstruálása nem volt lehetséges.

A 21. században azonban a látogatók már többet igényelnek, mint az alapfalak bemutatásával az épületek kétdimenziós bemutatása. Ezért választottuk ki a középkori kolostorok egyik alapvető tevékenységének, a kertkultúra terjesztése terén nyújtott úttörő munkájának felidézését.

A növények termesztésével természetszerűleg együtt járt azok szakszerű feldolgozása is. Célunk tehát az volt, hogy ezt a folyamatot bemutassuk, különböző foglalkozásokon át megismertessük az érdeklődőkkel. Olyan épületrészt választottunk ki a feldolgozóműhely számára, amelyik nagy valószínűséggel eredetileg is hasonló funkciót tölthetett be. Nem a középkori épületet kívántuk rekonstruálni, hanem csak tömegében és rendeltetésében, használatában érzékeltetni ezt a tevékenységet. A létesítendő kolostorkert, és gyógynövény-feldolgozó műhely igen nagymértékben segít közelebb hozni a látogatókhoz a középkori kolostori élet egy fontos, ma is mindenki által érthető, és élvezhető aspektusát."

Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
4/18
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György

AZ ÉPÜLET:

A kolostorkertet kiszolgáló épületet a monostorudvar nyugati épületszárnyát déli irányból záró két „cella" felhasználásával alakítottuk ki. A kutatások szerint az udvar nyugati oldalát záró épületsor közepén alápincézett, kétszintes palotaszerű lakóépület volt, amelyhez déli irányban kapcsolódott a gazdasági épületsor.

A gyógynövényház helyiségei a 6x20 méteres kiterjedésű „cella" alapfalaira emelt, nyeregtetős épületben kaptak helyet, amelyhez délről féltetővel „támaszkodik" a korabeli beépítést déli irányból záró 7x11 méteres befoglaló méretű alapfalakra emelt, féltetővel fedett, részben nyitott nyári oktató-pihenő tér, palántanevelő üvegházzal, és tároló helyiségekkel.

A bemutató alapfalak 60–80 cm szélességű, 50–80 cm magas „ciklopf" terméskő falazatok, amelyek egyben az épületek lábazatai.

Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
8/18
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György

Funkció:

A cella hosszanti elrendezése hármas tagozódású. Egyik oldalra a bejárat és az információs pult, valamint a galériára vezető lépcső, középre a rendezvénytér került. A galérián kaptak helyet a növényszárító szekrények és a növényfeldolgozó, a cella másik oldalán pedig a kiszolgáló helyiségek. 

A középső részt a mindkét szinten végig sorakozó ragasztott fatartók tagolják, közöttük, a galérián tolóajtóval elválasztott növényszárító szekrényekkel, a földszinten pedig nyitott polcokkal.

Az épület energiaellátására a féltetőt napelemek borítják.

Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
9/18
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György

Tömeg:

Nem ismert a korabeli gazdasági épület méretrendje, így a magassági méretek megválasztásánál minimális méretekre, az anyagok megválasztásánál az ősidők óta használt természetes anyagokra törekedtünk. Így lett vesszőfonat, mely a parasztházak falának alkotó eleme, illetve árnyékolásra, szárításra, tárolásra is alkalmas.

Léptékével egy megemelt hombár épületre kívánunk utalni a „tapasztott" részeken a belső funkció szerinti falnyílásokkal. A paticsfal inspirálta „tapasztott" falazatot az Ytong-ra felhordott vékony-vakolattal érzékeltettük. A tetőcserepet a műemléki környezetre való tekintettel választottuk. Semleges, egymásra lapolt megjelenésével az időtlenségre, a színválasztással a törtfehér „tapasztott" falfelület kontrasztjaként a természetes palára kívántunk utalni.

Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György
12/18
Gyógynövényház az ópusztaszeri Monostorkertben. Fotó: Sipos György

A KERT:

A középkori kolostorokra jellemző kialakítás szempontjai a következők voltak:

  • hangsúlyosan derékszögű geometrikus kialakítás (átlós tengely nem jelent meg csak a kora reneszánsz idején)
  • a tájból kihasított, zárt kert jelleg létrehozása fallal, kerítéssel vagy sövénnyel körbe véve
  • kiemelt, úgynevezett magaságyások alkalmazása
  • a kert anyaghasználatában a vesszőfonat és faanyag (rönk / gerenda) dominál

A régészeti kutatástörténet alapján két fő tengelyt határoztunk meg: a tervezési területen kívül álló kút-, és az északnyugati oldalon álló egykori udvarház bejáratának tengelyét.

Célunk volt, hogy a kert tükrözze a kor hangulatát, de praktikusan fenntartható is legyen.

Díjak:

2018-ban meghirdetett Baumit Év homlokzata pályázaton a középület kategóriában: I. díjban részesült.

2020-ban a Baumit Life Challenge nemzetközi pályázaton a döntőbe jutott épületek között szerepelt.

2020-ban az Év háza pályázaton a középület kategóriában külön díjban részesült.

Buella Mónika, V. Zákányi Ildikó, Sipos György

 

Szerk.: Paár Eszter Szilvia 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk