Gyulai Várfürdő fejlesztése
I. díjban részesült a 7. sorszámű pályamű: XYZ Építész Stúdió Kft.;vezető tervező B. Szabó Veronika, Kocsis József
I. díjban részesült a 7. sorszámű pályamű
szerző XYZ Építész Stúdió Kft.
vezető tervező: B. Szabó Veronika, Kocsis József,
építész: Küttel Zsófia, Kurucz Attila, Mosonyi Robin Balázs, Horváth Csaba
szakági tervezők:
tartószerkezet: Márton Béla,
épületgépészet: Dobay István,
uszodatechnológia: Sallai Zoltán
látványtervek: Kápolnás Gergely
Funkcionális és építészeti koncepció
A kiíró elvárása szerint építészeti és funkcionális koncepciónk kialakításakor törekedtünk az átépítés-bővítés ideje alatt a fürdőkomplexum minél zavartalanabb üzemmódjának biztosítására. Ezért a bővítést ütemekre bontottuk, és az egyes ütemek kivitelezése alatt a meglévő funkciók működését igyekeztünk maradéktalanul biztosítani.
Megközelítés
A fürdőfejlesztés és a Szigeterőd program szorosan összefügg, hiszen utóbbi projekt jelentősen érinti a Várfürdő területét. Ezért a tervezés során a helyreállítandó várárok területét már eleve bekalkuláltuk a tervezési területbe, helyet biztosítva ezáltal az utólagos kialakításához. Így azonban a lovarda és a leendő várárok közötti terület már szűkössé vált a nyári bejárat elhelyezéséhez.
A fürdő városon belüli elhelyezkedése is igényli, hogy ne legyen egymás mellett a két főbejárat, azaz a nyári – tömeges és elsősorban városi - látogatót közvetlenül tudjuk bevezetni a strand területére. Ezért a nyári főbejáratot áthelyeztük a fürdőterület nyugati végébe, a Szent Miklós park felől biztosítva közvetlenebb bejutást a városlakók számára. Ez természetesen azt jelenti, hogy a Kossuth Lajos utca mentén új parkolók kialakítására van szükség, de szerencsére itt a terület is rendelkezésre áll. A nyári látogatónak így nem kell, hogy a Várfürdő utcára behajtson, ezáltal jelentősen lehet csökkenteni a fürdő előtti út forgalmát. A Várfürdő út Tiborc utca felőli végét az Erkel Hotel előtt egészen a szakorvosi rendelő vonaláig kétirányúvá alakítva további parkoló felületeket nyerünk, és egyben biztosítjuk ezen épületek megközelíthetőségét a vár teljes megkerülése nélkül. Így a Várfürdő utca a Kossuth Lajos utcától az Erkel Hotelig korlátozott forgalmú, vegyes használatú úttá alakítható. Ezáltal az Almássy-kastély és a vár előtti terület jobban ízesülhet, valamint a Várfürdő sem lesz „elvágva" magától a vártól.
A téli főbejárat, valamint a gazdasági bejárat és az Élő-csatornán átívelő hidakon megközelíthető téli és nyári bejárat a helyén maradt.
Telepítés és ütemezés
Megvizsgálva a tervezési területet arra az elhatározásra jutottunk, hogy az élményfürdő épületének - mint a legnagyobb kiterjedésű új épületnek – a fürdő területén belül legalkalmasabb a gyógyászati szárnytól délre eső terület, azért
- mert így nem kell rögtön bontással indítani a beruházást
- mert a park olyan felületét építjük be, amely amúgy is a gazdasági épületek és gazdasági bejárat közelsége miatt eleve penetrálódott, így a fürdővendégek kevésbé használják
- mert messze esik a parkban lévő vízfelületektől
- mert a tervezett kubus alá viszonylag kevés kiváltandó közmű esik
- mert az építés folyamata a gazdasági bejáraton át könnyen kiszolgálható
- mert így a lovarda és a főbejárati épület zavartalan üzemmódja mellett lehet az építkezést lebonyolítani
- mert a gyógyászat szárny terei nem igényelnek különösebb kilátást, benapozást.
Az épületek funkcionális elrendezése
Főépület
A főépület téli főbejáratát eredeti állapotában hagytuk meg, mivel úgy ítéltük meg, hogy ez az ikonszerű építmény a fürdő jelképévé vált. Környezetét díszmedencével javítjuk fel, a bejárathoz a medencén át vezet az út. A bejárati előcsarnok ma nagyon szűkös, nem eléggé nagyvonalú, ezért az északi homlokzat mentén megbővítjük. Az irodai funkciók helyén alakítjuk ki a korszerű, koedukált öltözőblokkot. Azt javasoljuk, hogy a fürdő felújítása során a meglévő öltözőket is alakítsák át korszerű kényszerútvonalas koedukált öltözőkké, mely sokkal helytakarékosabb az elválasztott rendszerű öltözőknél.
A főépületre - annak déli frontja mentén - szerelt szerkezetű emeleti traktust építünk, mely az épületvégeken lépcsőházzal és liftekkel „letalpal". Az emeleti traktus építése során a földszint üzemeltetése zavartalanul biztosítható, majd elkészülte után – a födém kibontásával - összenyitható. A nyugati oldalon a pihenőcsarnok feletti részben kap helyet az új konyha és étterem, melynek gazdasági kiszolgálása a közterületről az épület végében elhelyezett lépcsőházon és lifteken át történik. A keleti oldalon a fürdőgyógyászat feletti emeletráépítést úgy alakítottuk ki, hogy mind a déli, mind pedig az északi oldalon közlekedő fusson végig. Az északi oldali közlekedő a fürdőgyógyászathoz tartozik, innen közelíthető meg a gyógyászat emeletre telepített elektro-terápiai részlege, valamint tornaterme. A déli oldalon végigfutó közlekedőből - a lovarda pihenőépületéből idetelepítendő - thai-masszázs és tornaterem nyílik. A tornaterem méretét úgy választottuk meg, hogy kettéosztható legyen, így vegyesen hasznosítható (rekreációs és gyógyászati céllal is). A keleti épületvégben elhelyezett lépcső és lift biztosítja az Erkel Hotel vendégei számára, hogy a fürdőgyógyászat érintése nélkül – a déli folyosón át - elérhessék az egyéb fürdőszolgáltatásokat. A főépületre merőleges épületszárny köti össze a főépületet és az élményfürdőt. Ezt az észak-déli tengelyt adó épületrészt is a földszinti funkciók zavarása nélkül tudják megépíteni, majd az elektroterápia emeletre költöztetése után összenyitni a földszinti pihenőcsarnokkal. Arra is alkalmas ez a közlekedőtengely, hogy ide telepítsük a szépségfarmot, majd később az északi oldalon III. ütemben a főépület elé építendő szauna-parkkal való összeköttetést is biztosítani tudja.
Élményfürdő
Az észak-déli közlekedőtengely déli végére került a galériázott élményfürdő, melyet mindkét szinten fedetten meg lehet közelíteni a főépületből. A földszinti csarnoktérben több mint 800 m2-es vízfelület biztosítja a fürdőzők élményteli szórakoztatását. A fürdőépület a belső park felé tájolt, az előtte lévő gyógymedencék a föléjük húzott előtetővel szerves részévé válnak az új épületnek. A belső térben a halcsontvázra emlékeztető nagymedencében sodrófolyosó, fekvőmasszázs, ülőmasszázs, víz alatti masszázs, gejzírek, buzgárok és úszásra alkalmas medencerész van kialakítva. Ennek a medencének az elkülönített részeibe érkeznek a családi és spirálcsúszdák is. A csarnoktér kertközeli végében kapott helyet a bébi és kisgyermek medence, melyben vízi-csúszdának is alkalmas bálna köpi a feje búbjából a vizet. A bébi-medence közelében van a szoptató és pelenkázó, valamint a gyermekpihentető is. A csarnoktér külső gyógymedencékhez legközelebb eső öblébe került a pezsgőfürdő és jakuzzi. A medencék körül viszonylag tágas pihenőfelületek vannak, de a csarnoktér íves galériája is elsősorban a pihenést szolgálja. A galérián kapott helyet az élményfürdőhöz tartozó szauna részleg is, gőzkabinnal, jégkabinnal, aromatherapiával, infraszaunával, merülőmedencével. Az épület részben alápincézett. A pinceszintet a keleti véghomlokzat – azaz a gazdasági bejárat – felől lehet lépcsőn, illetve liften keresztül megközelíteni. A pinceszinten kapott helyet az élményfürdő légtechnikai, vízgépészeti és hőközpontja.
A lovarda és kiszolgáló épülete
A lovarda épületének legszembetűnőbb hibája, hogy miközben az épület belső tere zsúfolásig tele van medencékkel, addig szűkösek és nehezen megközelíthetők a pihenőfelületei. Ráadásul a jelenlegi élményfürdőbe a lovarda terén át vezet az út. Ez különösen az éjszakai nyitva tartás idején lehangoló az üres medencékkel teli téren átgyalogolni az élményfürdő felé Ezen az anomálián igyekeztünk segíteni a lovardához kapcsolódó pihenőépület tervezése során. A lovardát „L" alakban körbevevő földszinti pihenőtér kialakítása lehetővé tette, hogy a több nyíláson át kössük össze a medenceteret saját pihenőterével. A tervezés során megtartottuk a polip-medencét is, kiúszó medencéjét beintegráltuk az új épületbe. A kiszolgáló épület pinceszintjére helyeztük a lovarda szellőzőgépházát és hő központját. Így nem a tetőszinten érkeznek a légtechnikai vezetékek a lovarda belső terébe, hanem a föld alatt, és ezután a falsarkokban elhelyezett légvezetékekben vezetjük fel őket a megfelelő csatlakozási pontokhoz. A földszinten visszapótoljuk a favázas épület bontása miatt elveszített elektromos kapcsolóhelyiséget is.
A lovarda pihenőépülete a műemléképület közvetlenül csatlakozó sávban egyszintes, azon túl kétszintes. Itt kapott helyet a fürdő igazgatása, a balneológiai labor, valamint a személyzeti öltöző. Az igazgatás helyiségei a fürdő belső területei felé tájoltak, így mintegy parancsnoki hídról folyamatosan szemmel lehet tartani a fürdőben történő eseményeket. Az emeleti traktus a közterület felől közvetlenül is megközelíthető, azonban ez a bejárat és függőleges közlekedőmag rejtve marad a fürdővendégek elől.
A jelenlegi wellness központba is biztosítani kell az átjárást, melyet mi a földszinten oldottunk meg, így az átjáró egyben a fürdő területének természetes határává válik. Ez az összekötő nyaktag csak addig funkcionál, míg az épület a helyén marad, azt követően elbontódik.
A főépület előtti trafóház
Az épületben - a trafó kitelepítése után - a nyári bejáratnál bontandó posta pótlását javasoljuk, mert - a kiíróval ellentétben - mi nem érezzük zavarónak a kerekded épület megjelenését, sőt kifejezetten jó, hogy a főbejárati négyzetes torony ellenpárja megmarad a főépület előtt.
Arculati elemek
Az épületegyüttes mai képe rendkívül heterogén, összefésületlen, az egyes építési ütemek az adott kor stílusát tükrözik. Ezen a rendkívüli heterogenitáson egy ilyen nagy léptékű bővítés-átépítésnek feltétlenül javítania kell. Azokat az építészeti gesztusokat, amelyek karakteresek, a környezetbe jól illesztettek megtartásra javasolunk. Ilyenek pl. a főépület téglaburkolatos - a közterület felé inkább zárt, a fürdő felé inkább nyitott - homlokzatai, a főbejárat mint a köztudatban már ikonná vált motívum, vagy akár a trafó épülete, melyben a postát javasoljuk elhelyezni. Ez a téglaburkolatos, egyszerű kubusokkal dolgozó gesztus a Gyulai Várral szemben nemes és visszafogott. Az épület elé egyszerű lépcsőzetes aljú, dísz-vízfelületet javasolunk kialakítani, melyből szinte kinő a főépület, de legalább is tükröződik benne a téglaburkolatos homlokzat. A vízfelületben néhány buzgár, vagy szökőkút, illetve belehelyezett szobor, vagy tavirózsa gondoskodhatna az attraktivitásról. A főépület hosszanti emeletráépítését tudatosan húztuk a belső oldalra azért, hogy a Várfürdő utca felől az épület továbbra is csak földszintes képet mutasson. A főépületre merőleges emeleti épületsávot azonban már konzolosan a főhomlokzat elé nyújtjuk, végfala – mint egy nagy akvárium – nyit a vár látványára. Ehhez a nyaktaghoz fog csatlakozni a III. ütem - szintén a vár látványára tájolt - szauna-wellness centruma.
Jó lenne a gyógyászati épületszárnyat is a főbejárathoz hasonlóan egyszerű gesztusokkal formált téglaburkolatos épületté varázsolni, de az épület szerkezetei nem nagyon teszik ezt lehetővé. Ami viszonylag „fájdalommentesen" javít az épület megjelenésén, az a függőleges lizénák „megfejelése" egy vízszintes, egyenes párkánnyal, így az épület sziluettjének buta fogazottsága egyszerűsödik. Egyébként pedig az általunk javasolt III. ütemes szakorvosi rendelő elé-építése megfelelő takarásba hozza ezt az épületszárnyat is. A főbejárat másik végén lévő Lovarda épülete védett műemlék, ami szerencsére jó állapotban van, ám belső terében érezhető a külső kép megtartása miatti túlzott áldozathozatal. Javasoljuk, hogy a Lovarda külső homlokzatán a félköríves ablakok alatti falsávban - a kilátás elősegítése érdekében – nyissuk meg – akár rejtett tokban elhelyezett hőszigetelt üvegezéssel – a homlokzatokat. Természetesen ez a „megnyitás" nem azt jelenti, hogy ezeken a nyílásokon át ki-be járhatóvá válik a homlokzat, csak azt, hogy vizuális kontaktust teremtünk az épület használói és az épület környezete között. A Lovarda pihenőépülete „L" alakban fogja közre földszintes tömeggel a műemlék épületet, a zárófödém a műemlékfalakhoz üvegfedésű bevilágító sávval csatlakozik.
Mivel a meglévő épületállomány igen heterogén képet mutat, az építészeti koncepciónk az volt, hogy az újonnan megépítésre kerülő részek monolitilus, homogén tömbökként jelenjenek meg, masszív kubusuk könnyedjen fel az üvegfalak, üveg felülvilágítók használatával.
Az új építésű épületrészek szerkezeteit az egyszerű, gyors és költséghatékony megépíthetőség, a kedvező hőháztartás és a kis karbantartási igény hármas követelményrendszere határozta meg.
A főépület tetejére építendő épületsáv szerelt acélvázas szerkezetű azért, hogy egyszerűen, gyorsan, száraz építési technológia alkalmazásával lehessen megépíteni. A hőszigetelő páncél ez esetben legalább 25 cm grafit-őrleményes hőszigetelést jelent, ami már-már passzívházi kategória. A külső homlokzatokra táblásított fehér eternitlemez burkolatot, vagy kalesinterflex táblásított (2x3 m-es, 3 mm vtg!) kerámia burkolat elhelyezését javasolunk szerelve, amely homlokzati felületnek gyakorlatilag nincs karbantartási igénye. A 2x3 m-es táblaméretnek az az előnye, hogy a keletkező fugák nem aprózzák fel a homlokzatot, ez az anyaghasználat a száraz építési technológiához is ideális, de az élményfürdő monolit vasbeton szerkezetű tömege is ezzel burkolható. Így az új építésű részek azonos minőséget, azonos építészeti megjelenést képviselnek, ami a teljes épületállományhoz képest már jelentős túlsúlyban lesz, azaz elkészülte után valójában ez a megjelenés fogja a fürdő épületegyüttesét jellemezni. Nagyon fontos az épületegyüttes vár felőli látványa – és persze az Erkel Hotel emeleti szobáiból nyíló kilátás is! Mindkét táblásított burkolat az un. 5. homlokzatra, azaz a tetőre is felszerelhető, így az épületek felülnézete azonos minőségűvé és felületűvé válik az oldalfelületekkel, ezzel erősítve a monolitilus megjelenést.
A hőszigetelt üvegezésű felülvilágítók és homlokzatok automatikus vezérlésű külső fém lamellás árnyékolókkal lesznek ellátva, mely intelligens rendszer segít az épület hőháztartásának egyensúlyban tartásában.