építészet : környezet : innováció

Hallgatói koncepció a szentléleki pálos kolostorrom megóvására

Balogh Bálint és Pintér Ádám hallgatók TDK-dolgozata bemutatja a pusztuló bükkszentléleki pálos kolostorrom történelmi és jelenkori összefüggéseit, valamint koncepcióterv formájában javaslatot ad a hasznosításra. A terv szerepel a 2012. december 6-7-én Guzsik Tamás emlékére rendezett konferencia kiállításán is.

Kontextusok, alapvetések

Mint rom

A rom legáltalánosabb értelemben pusztán rom. Lehetséges kollektív értékhordozóként a XVIII. század végén tűnt fel, majd Alois Riegl a XIX. és a XX. század fordulóján már romkultuszról, mint régóta elterjedt jelenségről írt. Riegl műemlékértéki rendszerében a romokhoz elsősorban a régiségértéket kötötte. A romok ezen aspektusa abban gyökerezik, hogy a nagy időtávlatokat konkrét, laikusok számára is egyértelmű (nem kizárólag stilisztikailag érzékelhető) módon jelenítik meg, és ezzel az idővel és az elmúlással kapcsolatos érzelmeket képesek előhívni. Esetünkben az erdőbéli romok pusztulása és magára hagyatottsága összecsengő, egymást erősítő körülmény.

A bükkszentléleki pálos kolostorrom

Mint identitásképző elem

Ez a kolostorrom számos csoportnak kiemelt emléke (pálos, magyar, keresztény, helyi, építészeti emlék). Riegl kitér rá, hogy a régiségérték súlyát össze kell vetni a többi értékével, és itt egyértelműen a másik kategóriák felé billen a mérleg nyelve: ez az emlék túl jelentős ahhoz, hogy pusztán az elmúlást érzékeltesse.

Mint térbeli rendszer

Az épület zártsága megszűnt, belső terei már nem léteznek, hanem a külső természeti környezet részévé váltak. A rom két módon viszonyul az őt befogadó külső térhez: egyrészt tisztást alakít ki maga körül, ami jó értelemben vett teatralitást kölcsönöz neki, másrészt a megmaradt falcsonkok modulálják a teret, öblösödéseket hoznak létre. Ezt a körülményt adottságnak tekintettük, a belső terek visszaállítását elvetettük, de azok jelzését szem előtt tartottuk.

Mint helyszín és funkció

A mellette álló fogadó és vendégház nyilvánvalóan a romokra, mint látnivalóra és megélhetési forrásra tekintve települt ide. A terjeszkedése és a kolostor aurájába való betörése viszont pont a romok mai épített környezettől való térbeli és időbeli távolságának „szenzációját” csökkenti, fölborítva a látnivaló és kiszolgáló funkció egészséges arányát. Egy funkcióval (pl. rendezvények, koncertek alkalmankénti helyszíne) a romterület jobban az érdeklődés középpontjába kerülhet, és a szálloda nyújtotta szolgáltatásokra is támaszkodhat.

Makett

Szempontok a beavatkozáshoz

1. pusztulás lassítása, életveszélyes állapot megszüntetése
2. eredeti állapot érzékeltetése
3. meglévő elemek érintetlenül hagyása
4. erősebb bevonás a kulturális életbe
5. szálloda közelségének kezelése

A védelem eszközei

Valós és optikai autentikusság

A feladat műszaki vetülete a pusztulás lassításának megoldása az eredeti hitel megőrzése mellett. A Kárpát-medence éghajlata szükségessé teszi a romok közvetlen fizikai védelmét. Ami a mediterráneumban és óceáni tájakon működőképes megoldás (például a romok irányított pusztulása), az ezen az éghajlaton nem akadályozza az eróziót. Be kell látnunk, hogy a romok érintetlenül hagyása, de ugyanakkor tartós megőrzése itt csak olyan eszközökkel érhető el, amelyek az eredetiségnek csak az illúzióját tudják megadni, de a szerkezet és anyag már nem marad hiteles (pl. kövek műgyantás injektálása). Ha ragaszkodunk az ilyenfajta hitel megőrzéséhez, akkor kiegészítő szerkezetet kell alkalmaznunk, ezzel viszont fel kell vállalni, hogy megváltozik a rom összképe.

Hozzáadott szerkezet viselkedése

Védőtetőt szerkeszthetünk rekonstruktív jelleggel vagy az aktuális viszonyokra reagálva. Előbbire jó példát találunk Klastrompusztán, ahol az eredeti tömeget érzékeltető nyeregtetőt helyeztek el. Jelen esetünkben nem valószínű az eredeti funkció tartós visszaköltözése, illetve az eredeti tetőszerkezet minimális feltételezett eresz-túlnyúlása nem védené meg a falmaradványokat. Érdemes tehát a jelenlegi maradványokra reagálni.

E tekintetben tanulságos a tettyei Szathmáry-palota romjainak rekonstrukciója, amelyben a szükséges állagvédelmi és konzerváló munkálatok mellett az épület egyik teljesen elpusztult sarkának tömegét kortárs eszközökkel rekonstruálták. A rekonstrukció architektúrája kielégíti a műemlékvédelem eredeti és új elemek megkülönböztetésére vonatkozó követelményét, és pusztán a tömegre vonatkozik A beavatkozás eredményeként azonban olyan elemek jöttek létre, amelyeknek léptéke, kiterjedése, helyzete, sőt látszólagos „szerepe” is megegyezik a maradványokéval. Általában csak egy léptékben tudjuk érzékelni, értelmezni az elénk táruló képet, így ebben az esetben az új elemek zavaró párbeszédet folytatnak a maradványokkal. Más léptékű elemek alkalmazásával könnyebben el tudnánk vonatkoztatni azok jelenlététől, nem konkurálnának a romokkal.

Makett

Ha az azonos léptékű kiegészítést nem külön elemként, az eredetivel párba állítva helyezzük el, hanem például falkoronaként, amely egységes síkra egészíti ki a faltestet, sokkal inkább kooperálónak érezzük az új elemet. Ugyanakkor ez a megoldás az ablaknyílások bélleteinél formai rekonstrukciós kérdéseket vet fel.

Védőtető - tördelt vagy egyetlen mozdulat?

A fent említett okok miatt választásunk a nem rekonstruktív jellegű védőtetőre esett. Kétféle jelleg közül kell választanunk: a romokat egyetlen mozdulattal vagy több kisebb elemmel fedhetjük le. Az előbbi önálló és erős, ugyanakkor a romoktól független elem, azokat nem zavarja. Az utóbbi alárendelt, hangsúlytalan, ugyanakkor reagálásával erősebben belejátszik az összképbe. Emiatt egy összefüggő, egyetlen síkot alkotó védőtetőt terveztünk, amely felfelé nézve a romok hátteréül szolgálhat.

Áttörések

Önálló funkciót a templomtérbe nem akarunk telepíteni, így a fémszerkezetű tető szabadon áttörhető ott, ahol a falak védelme nem követeli meg a teljes fedést. Ehhez egy raszter mentén perforáltuk a tetőt, ahol a lyukak elhelyezkedése és mérete a falaktól való távolság függvényében alakul. Ezt a rendszert módosítjuk úgy, hogy a már nem álló falak fölött a lyukak intenzitását csökkentjük, ezzel utalunk a falak egykori jelenlétére fizikai rekonstrukció nélkül.

Alaprajz

Kolostor

Rekonstrukció?

Az eredeti falakból semmi sem látható, a quadrum falai is visszaépítettek. A szerkezetek megmutatása elsősorban rekonstrukcióval érhető el, a terep lejtése miatt síkban nem tudjuk azokat jelezni. A kolostor egyetlen bejárata a sekrestyénél volt, ami a mai megközelítés szempontjából rossz helyen van, és új falak emelésével a helyszínt sem lehet szabadon bejárni. A tervezett funkciót tekintve mindkét tényező hátrányos.

Érzékeltetés, sejtetés

Mivel a falak jelzése, részleges rekonstrukciója csak további problémákat vet fel, ezért a fizikai visszaépítés helyett a kolostor alaprajzi méreteinek és rendszerének érzékeltetését tartjuk a megfelelő lépésnek. A quadrum falai olyan viszonyítási pontot jelentenek, amelyek alapján egy elvi rekonstrukció alaprajzának segítségével el lehet képzelni a méreteket, be lehet tájolni az egyes részeket, traktusokat. Továbbá a kolostor két északi sarokpontjának megjelenítésével a kolostor teljes kiterjedését, a körítő falak helyzetét tudjuk érzékeltetni.

Makett

Burkolt felület

E célból egy fával burkolt, síkba hozott, a földtől fém tartószerkezettel kissé elemelt felületet helyezünk el a kolostoron belül, annak egykori északi körítőfala mentén, teljes szélességben. Ez a felület az alábbi funkciókat látja el:

  • a megérkezés, pihenés helye, a templommal átellenben, arra jó rálátással
  • a templom fölötti tető ellenpontját adja az alsó síkon
  • a kolostor alaprajzi dimenziót érzékelteti
  • rendezvények nézőteréül szolgálhat, pl. a quadrumban elhelyezett színpad esetén.

Balogh Bálint, Pintér Ádám

Készült a BME Építészmérnöki Karán, a 2012. évi Tudományos Diákköri Konferencia keretein belül, bemutatásra került az Építészet-történet-modell szekcióban.


1 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »