HálóZsák – alternatív szállás Debrecenben – Markos Zoltán diplomaterve

Markos Zoltán diplomatervében a debreceni Zsák utcába tervezett egy alternatív szálláshelyként működő hotstelt, melynek kialakításánál a közösségi funkciókra helyezte a hangsúlyt. A földszinten nyüzsgő kávézó és közösségi munkatér, felfelé haladva a lakótoronyban pedig a vendégek privát alvóterei kaptak helyet.

Bevezetés

Az elmúlt évek történései nagy változást hoztak az alternatív szállások tekintetében. Ezek a szállók gyakorta az elsők között ismerik fel a világban zajló folyamatokat, és reflektálnak azokra. Gondolhatunk itt például a digitális nomádoknak kialakított terekre, melyek a nem helyhez kötött munkát végző, világutazóknak kifejezetten előnyösek. Az ő létszámuk fokozatosan nő, és a világjárvány alatt és után méginkább fel- és átértékelődött a szerepük. Vagy megemlíthetjük ezeknek a szálláshelyeknek a természethez vagy az urbánus közeghez való viszonyát, harmóniára törekvését. Legtöbbször puritánabbak, mint például egy hotel, de sok esetben többet tudnak nyújtani azoknál. Diplomatervemben egy Debrecen belvárosába tervezett hostelt mutatok be, és azokat a vezérgondolatokat, melyek a tervezés folyamatát befolyásolták.

A hostelek világa

Az alternatív szállások iránti igény fokozottan nőtt az elmúlt évtizedekben, habár ezek korántsem újkeletű lehetőségek. Ami a nagyszerű bennük, hogy képesek voltak úgy megváltozni, hogy az életünket és környezetünket érintő „ügyekre" is reflektáljanak. Ennek is köszönhető, hogy becslések szerint pár év múlva az alternatív szálláshelyek iránti igény még nagyobb ütemben fog növekedni. Nem véletlen, hiszen rengeteg fiatal járja a világot úgy, hogy egyébként tartózkodik a fényűző hotelektől, ezért alternatívákat keresnek. Ilyenek például az apartmanok, vendégházak, hostelek, AirBnb-k (kiadható szobák).

De mit nyújtanak ezek? Hívószó: közösség!

Rendszerint nehéz a hosteleket definiálni, de a kapcsolódási pont a legtöbbjükben: a közösség. A közös használatú szobák, berendezések, vizes helyiségek, természetesen a nagy közösségi terek mind-mind egy nagy, közösen használható struktúrában gondolkodnak. Az ilyen helyeken szálló vendégek zöme 18-35 év közötti fiatal, és általában valamilyen többletélményt is keresnek a szállóhelyeken, mely kitételnek leginkább egy hostel tud megfelelni.

Helyszín

Mesterfalva Debrecen egykor szinte teljesen autonóm módon működő településrésze volt. A településszerkezete középkori eredetű, ennél fogva rengeteg szűk, egyirányú utcácska kanyarog ezen a környéken. Az épületállományra leginkább egyszintes családi házak, és a cívisházak jellemzők. Napjainkban azonban Debrecen belvárosát újonnan átszelő kiskörút miatt átalakulóban van az állomány. Egyre sűrűbb beépítés, magasabb épületek jelentek és jelennek meg az utóbbi években. Ebben a környezetben helyezkedik el a tervezési helyszín.

A Zsák utca 15. telekszomszédjai is ilyesfajta differenciát mutatnak, hisz egy nagyobb léptékű lakóház és egy régi, jóval kisebb léptékű családi ház szegélyezi két oldalról a telket. Az utca közel fekszik a városközponthoz, könnyen megközelíthető. Ugyanakkor nagyon szűk, alacsony gépjárműforgalma miatt kimondottan csendes. Ezek mind nagyon kedvező feltételek egy belvárosi hostel, a HálóZsák számára. A neve egyszerre szójáték (tekintve, hogy a Zsák utcában helyezkedik el) illetve egyfajta szimbólum, hiszen ebben a téri helyzetében szinte kifeszül, és idomul a külső-belső történésekhez, akárcsak egy hálózsák.

A közvetlen környezetben egyetlen szálláshely sem található, az alternatív szálláshelyek pedig kimondottan hiányosak debreceni tekintetben. Az utóbbi évtizedek tendenciái alapján ugyanakkor megfigyelhetjük a változásokat. Egyre növekvő munkaerő iránti igény, növekvő hallgatói létszám az egyetemen, és ez a változás természetesen a turisták számában is tetten érhető. Így természetesen a különutasok száma is ezzel egyenesen arányosan nő.

Térhasználat

A környező épületeket jórészt tagolt beépítés jellemzi. Ehhez mérten született döntés egy részekre osztott beépítési struktúra mellett, mely raszteres szerkesztési elvet követ. A telek megközelítése egy utcafronttól visszahúzott teraszon keresztül történik. A földszint a közösségi életnek ad otthont, nagy, világos terek és nyitottság jellemzi. A három traktusban található konyha, közösségi játékterem, kisebb raktárak, kávézó és egy digitális nomád zóna. Ez az egység lehetőséget kínál azoknak, akik munkájukat bárhonnan tudják végezni a nagyvilágban. Az igény erre a fajta munkavégzésre a világjárvány alatti időkben fokozottan nőtt, így ez egyfajta reflexió e tekintetben. A kávézó megpróbál kapocsként szolgálni a helyi lakók és az ide érkező szállóvendégek között. Az élménykeresést tehát a földszinti zóna próbálja kiszolgálni.

Több födémáttörés is próbálja lazítani a földszintet, így az még világosabbá és átláthatóvá válik.

A lakótorony integrálja magába az itt megszállók részére a szobákat. Ahogy a lazább térhasználatú földszint felől felfelé haladunk, egyre csökken a nyüzsgés, sokkalta privátabb terek alakulnak ki, ez erős kontrasztot eredményez. Ez nem csak funkció tekintetében, de anyag- és térhasználatban is megmutatkozik, hiszen a terek kisebb léptékűek és kevesebb nyílás jelenik meg a homlokzatokon is.

A földszintet függönyfalak teszik transzparenssé, az emelet homlokzati struktúráját pedig osztott ablakok és mellettük strukturált vakolt felületek hozzák létre.

A hostelek kimondottan szeretik a belső anyagokat és berendezéseket úgy megválasztani, hogy azok könnyen tisztán tarthatók legyenek és akár többféleképpen lehessen használni őket. Ilyen példa a földszinti födém áttörése, mely egyszerre egy óriási függőágyként is használható az emeleti pihenőzónában. Az emeletes ágyak magukba integrált fiókokkal próbálják az alapvetően szűkösebb terek kihasználtságát minimalizálni. Ezen téri szituációkat minden traktusban teraszok próbálják oldani, könnyíteni.

A legtöbb előrejelzésre hallgatva kijelenthető, hogy nagy jövő áll a HálóZsákhoz hasonló alternatív szálláshelyek előtt.

Markos Zoltán