Épületek/Középület

Harmonia caelestis - Piarista Központ, Budapest

1/53

Piaristák tömbje a Március 15. tér helyén

Piaristák  tömbje a Március 15. tér  helyén
Pesti  városháza  18-19.század
1918.  elkészült az új Piarista épületegyüttes, előtte bontják a régi tömböt,  előtérben a régi Erzsébet  híd
Történeti  rétegek
1920.  dunai homlokzat, a téren az Erzsébet királyné  rotundával
Eredeti  kápolna
Eredeti  természettudományi előadó
Eredeti  iskolaudvar a Duna felé nézve, a II. világháború alatt lebombázott  tetővel és toronnyal
Piarista  közi átjáró a Belvárosi templommal és a régi Erzsébet híddal
II. világháborús bombatalálat
Március 15. tér és az épület, a rekonstrukció előtt
Régészeti feltárás az udvarban
Pinceszinti   és földszinti alaprajz, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán,   Mészáros Erzsébet
Légifotó,  a rekonstrukció előtt, fotó:M-Teampannon
Helyszínrajz,  vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros  Erzsébet
1-2.emeleti  alaprajz, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros  Erzsébet
3-4.emeleti  alaprajz, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros  Erzsébet
5.emeleti  és tetőtéri alaprajz, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán,  Mészáros Erzsébet
Homlokzatok  és metszet, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros  Erzsébet
Homlokzatok  és metszet, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros  Erzsébet
kápolna rekonstrukció – tervezett alaprajz
kápolna rekonstrukció – látványterv ZOA
kápolna rekonstrukció – látványterv ZOA
3.emeleti  zsibongó a Szent László szoborral, fotó: Kovács  Zoltán
aulatér  a tornaterem tömbbel, fotó: Kovács  Zoltán
tornaterem,  fotó: Szántó  Tamás
folyosó,  fotó: Kovács  Zoltán
aulatér,  fotó: Kovács  Zoltán
aulatér,  fotó: Szántó Tamás
öltöző  lépcső, fotó: Kovács  Zoltán
aulatér,  fotó: Szántó  Tamás
aulatér,  fotó: Szántó  Tamás
részlet,  fotó: Szántó  Tamás
aulatér,  fotó: Kovács Zoltán
aulatér,  fotó: Kovács  Zoltán
hasíték  az új tömeg mellett, fotó: Kovács  Zoltán
hasíték  az új tömeg mellett, fotó: Szántó Tamás
hasíték  az új tömeg mellett, fotó: Szántó  Tamás
főbejárat,  fotó: Kovács Zoltán
iskolaudvar,  fotó: Kovács  Zoltán
főlépcsőház  új szakasza, fotó: Kovács  Zoltán
teraszok,  fotó: Szántó  Tamás
bériroda  – tetőtér beépítés, fotó: Kovács  Zoltán
bériroda  – tetőtér beépítés, fotó: Kovács  Zoltán
torony,  fotó: Szántó  Tamás
látkép  Budáról, fotó: Szántó  Tamás
az  elkészült tér és az épület, fotó: Szántó  Tamás
az  elkészült tér és az épület, fotó: Szántó  Tamás
Váci  utcai homlokzat a rekonstruált portálokkal, fotó: Kovács  Zoltán
iroda,  fotó: Szántó  Tamás
horizontális  panoráma, fotó: Szántó Tamás
Panoráma,  fotó: Szántó  Tamás
Piaristák  tömbje a Március 15. tér  helyén
Pesti  városháza  18-19.század
1918.  elkészült az új Piarista épületegyüttes, előtte bontják a régi tömböt,  előtérben a régi Erzsébet  híd
Történeti  rétegek
1920.  dunai homlokzat, a téren az Erzsébet királyné  rotundával
Eredeti  kápolna
Eredeti  természettudományi előadó
Eredeti  iskolaudvar a Duna felé nézve, a II. világháború alatt lebombázott  tetővel és toronnyal
Piarista  közi átjáró a Belvárosi templommal és a régi Erzsébet híddal
II. világháborús bombatalálat
Március 15. tér és az épület, a rekonstrukció előtt
Régészeti feltárás az udvarban
Pinceszinti   és földszinti alaprajz, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán,   Mészáros Erzsébet
Légifotó,  a rekonstrukció előtt, fotó:M-Teampannon
Helyszínrajz,  vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros  Erzsébet
1-2.emeleti  alaprajz, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros  Erzsébet
3-4.emeleti  alaprajz, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros  Erzsébet
5.emeleti  és tetőtéri alaprajz, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán,  Mészáros Erzsébet
Homlokzatok  és metszet, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros  Erzsébet
Homlokzatok  és metszet, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros  Erzsébet
kápolna rekonstrukció – tervezett alaprajz
kápolna rekonstrukció – látványterv ZOA
kápolna rekonstrukció – látványterv ZOA
3.emeleti  zsibongó a Szent László szoborral, fotó: Kovács  Zoltán
aulatér  a tornaterem tömbbel, fotó: Kovács  Zoltán
tornaterem,  fotó: Szántó  Tamás
folyosó,  fotó: Kovács  Zoltán
aulatér,  fotó: Kovács  Zoltán
aulatér,  fotó: Szántó Tamás
öltöző  lépcső, fotó: Kovács  Zoltán
aulatér,  fotó: Szántó  Tamás
aulatér,  fotó: Szántó  Tamás
részlet,  fotó: Szántó  Tamás
aulatér,  fotó: Kovács Zoltán
aulatér,  fotó: Kovács  Zoltán
hasíték  az új tömeg mellett, fotó: Kovács  Zoltán
hasíték  az új tömeg mellett, fotó: Szántó Tamás
hasíték  az új tömeg mellett, fotó: Szántó  Tamás
főbejárat,  fotó: Kovács Zoltán
iskolaudvar,  fotó: Kovács  Zoltán
főlépcsőház  új szakasza, fotó: Kovács  Zoltán
teraszok,  fotó: Szántó  Tamás
bériroda  – tetőtér beépítés, fotó: Kovács  Zoltán
bériroda  – tetőtér beépítés, fotó: Kovács  Zoltán
torony,  fotó: Szántó  Tamás
látkép  Budáról, fotó: Szántó  Tamás
az  elkészült tér és az épület, fotó: Szántó  Tamás
az  elkészült tér és az épület, fotó: Szántó  Tamás
Váci  utcai homlokzat a rekonstruált portálokkal, fotó: Kovács  Zoltán
iroda,  fotó: Szántó  Tamás
horizontális  panoráma, fotó: Szántó Tamás
Panoráma,  fotó: Szántó  Tamás
1/53

Piaristák tömbje a Március 15. tér helyén

Harmonia caelestis - Piarista Központ, Budapest
Épületek/Középület

Harmonia caelestis - Piarista Központ, Budapest

2011.05.13. 13:40

Bár már bejártuk és írtunk róla, most az újjászületett Budapesti Piarista Központról a tervezők, Golda János, Kovács Zoltán és Mészáros Erzsébet gondolatait olvashatjuk - helyről, feladatról és választott megoldásokról. A terület gazdag történelmi múltjának egymásra rakódó rétegei az építészeket a belsőudvarban egy hatalmas kas vagy kosár megalkotására inspirálták, amely a patinás épület későeklektikus architektúrája által nyújtott kereteket új tartalommal tölti meg.

Helyszín
A Budapesti Piarista Központ megújult épülete
a főváros történeti városközpontjában, világörökségi területen található, közvetlen rálátással a Dunára és a budai hegyekre. Jelenlegi tervezésünk tárgya a közel egy évtizeden keresztül üresen álló „A” épület volt. Az Erzsébet-híd mellett álló „B” épületszányat 2004-ben újították fel belülről, jelenleg a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Egyetem működik benne. A telekhatárokat az épület határoló falai képezik. A két épületrészt összekötő hidak alatti passzázs a Duna-partra vezető Piarista köz, amely az egyik legnépszerűbb sétálóutcából, a Váci utcából nyílik. Az épület és a Duna-part között található a Március 15. tér, amely alatt ókori, középkori, újkori régészeti emlékek rejtőznek. A közelmúltban megújult a tér és a szomszédos mellékutcák, a lakosság számára méltó környezetet, pihenőhelyet teremtve. Az épület körbeöleli Budapest legrégebbi keresztény emlékét, a gótikus szentélyű, jelenleg felújítás alatt álló Belvárosi plébániatemplomot. A templom mellett ível át a folyón az Erzsébet-híd, ahonnan visszatekintve régen várt összkép tárul fel. Az emberek kezdik felfedezni a teret és az épület körüli utcákat, a terület kiaknázatlan értékeit. A piarista tömb tér felé néző földszinti ablakainak parapetjeit a járószintig lesüllyesztettük, ezáltal megnyitottuk ezeket a tereket a lakosság részére. Építészként az is feladatunk volt, hogy az épület a környezetével harmóniába kerüljön, amit a tervezés során maximálisan figyelembe vettünk.

 

Piaristák  tömbje a Március 15. tér  helyén
1/53
Piaristák tömbje a Március 15. tér helyén

Pesti  városháza  18-19.század
2/53
Pesti városháza 18-19.század

1918.  elkészült az új Piarista épületegyüttes, előtte bontják a régi tömböt,  előtérben a régi Erzsébet  híd
3/53
1918. elkészült az új Piarista épületegyüttes, előtte bontják a régi tömböt, előtérben a régi Erzsébet híd

Történeti  rétegek
4/53
Történeti rétegek

 

 

A Piarista Rendről
A rendet 1592-ben alapította Kalazanci Szent József Spanyolországban. Tagjai tanító szolgálatot végeznek, Budapesten kívül az ország nagyobb városaiban megtalálhatók iskoláik, rendházaik. Alapvetően fiúiskolákat üzemeltetnek, de napjainkban már több helyen koedukált oktatás is folyik. A magyar történelem számos jelentős alakja kapott piarista nevelést, például Széchenyi István politikus, a Lánchíd alkotója, „a legnagyobb magyar”, Eötvös Lóránd tudós, Petőfi Sándor költő és Esterházy Péter író.

 

1920.  dunai homlokzat, a téren az Erzsébet királyné  rotundával
5/53
1920. dunai homlokzat, a téren az Erzsébet királyné rotundával

Eredeti  kápolna
6/53
Eredeti kápolna

Eredeti  természettudományi előadó
7/53
Eredeti természettudományi előadó

Eredeti  iskolaudvar a Duna felé nézve, a II. világháború alatt lebombázott  tetővel és toronnyal
8/53
Eredeti iskolaudvar a Duna felé nézve, a II. világháború alatt lebombázott tetővel és toronnyal

Piarista  közi átjáró a Belvárosi templommal és a régi Erzsébet híddal
9/53
Piarista közi átjáró a Belvárosi templommal és a régi Erzsébet híddal

II. világháborús bombatalálat
10/53
II. világháborús bombatalálat

Március 15. tér és az épület, a rekonstrukció előtt
11/53
Március 15. tér és az épület, a rekonstrukció előtt

Régészeti feltárás az udvarban
12/53
Régészeti feltárás az udvarban

 

 

Az épület története
A helyszín különleges adottságokkal rendelkezik, minden korszakban stratégiai jelentőséggel bírt. Az ókorban a római időkben ezen a helyen castrum állt. A középkorban és az újkorban a kialakuló Pest  központja volt, itt állt a régi városháza és a piactér. A piaristák a 18. század elején telepedtek meg itt, az akkori városháza mellett elhelyezkedő kis épületben. Az idők során a tanító rend bővült, átköltöztek a szomszédos nagyobb épületbe és ez így ment addig, amíg egy egész épületcsoportot magukénak nem tudhattak. Akkoriban még nem létezett a Duna-part előtti tér, minden terület sűrűn be volt építve. Később megszerezték a híres Glöckersberg-Esterházy-palotát is. Sokan irigykedtek a piaristákra, hogy a belváros legértékesebb helyén ennyi ingatlannal rendelkeznek - II. József is megpróbálta elvenni tőlük a birtokaikat, de ez szerencsére meghiúsult. A 19. század végén - 20. század elején  robbanásszerű fejlődés indult meg Pesten, ingatlanspekulációk kezdődtek. Az Erzsébet-híd és a hozzá vezető út kialakítása miatt szinte az egész régi belvárost lebontották, hogy új és nagyobb épületek születhessenek. Ekkor a piaristák építésze, Hültl Dezső megtervezte a mai épületegyüttest, amit az első világháború alatt, 1914-17 között építettek fel. Az eredeti használat szerint az „A” épületben volt az iskola, a „B” épületben a rendház. A földszinten és az 1. emeleten bérbe adható üzleteket alakítottak ki, amelyek az épületek fenntartását segítették. A Duna-parti front földszintjén két szint belmagasságú tornaterem készült magas parapetű ablakokkal, mert az akkori szabályozási terv szerint a város beépítette volna a Duna-parti teret épülettel, ám ez szerencsére nem készült el. A 2. emeleten, szintén két szint magasságát átfogó traktusban alakították ki a nagy kápolnát neobarokk stílusban. Felette a 4. emeleten lépcsőzetes elrendezésű természettudományi előadók kaptak helyet. Így elmondhatjuk, hogy a fő helyiségeket a dunai szárnyban helyezték el.

A II. világháború során több bombatalálat érte a házat, ezután le kellett bontani a Duna-parti traktus tetőszerkezetét a toronnyal együtt. Később az államosítás során a piaristáknak el kellett hagyniuk ezt az épületet és egy másikba költöztették át őket. Az épület az évtizedek során több funkciónak is helyet adott, többek között az ELTE bölcsészkarának. A nagy kápolna helyén egyetemi színpad működött, majd egy évtizednyi szünet következett. A ház előtti tér lesüllyesztett régészeti bemutató parkká vált, de nem a legszerencsésebb módon lett kialakítva. Nem tartották karban, lepusztult, elhagyatott helyszín lett belőle.

 

Pinceszinti   és földszinti alaprajz, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán,   Mészáros Erzsébet
13/53
Pinceszinti és földszinti alaprajz, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros Erzsébet

Légifotó,  a rekonstrukció előtt, fotó:M-Teampannon
14/53
Légifotó, a rekonstrukció előtt, fotó:M-Teampannon

Helyszínrajz,  vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros  Erzsébet
15/53
Helyszínrajz, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros Erzsébet

1-2.emeleti  alaprajz, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros  Erzsébet
16/53
1-2.emeleti alaprajz, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros Erzsébet

3-4.emeleti  alaprajz, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros  Erzsébet
17/53
3-4.emeleti alaprajz, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros Erzsébet

5.emeleti  és tetőtéri alaprajz, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán,  Mészáros Erzsébet
18/53
5.emeleti és tetőtéri alaprajz, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros Erzsébet

Homlokzatok  és metszet, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros  Erzsébet
19/53
Homlokzatok és metszet, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros Erzsébet

Homlokzatok  és metszet, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros  Erzsébet
20/53
Homlokzatok és metszet, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros Erzsébet

kápolna rekonstrukció – tervezett alaprajz
21/53
kápolna rekonstrukció – tervezett alaprajz

kápolna rekonstrukció – látványterv ZOA
22/53
kápolna rekonstrukció – látványterv ZOA

kápolna rekonstrukció – látványterv ZOA
23/53
kápolna rekonstrukció – látványterv ZOA

 

 

Rekonstrukció
A piaristák elhatározták, hogy visszatérnek évszázados gyökereikhez, a belvárosba. Az épület felújítását az M-Teampannon Kft. és a kollektív műterem Kft. együttműködésében Golda János, Kovács Zoltán és Mészáros Erzsébet építészek tervezték. A feladat egy olyan épület létrehozása volt, amely ötvözi a régi hagyományokat a modern értékekkel és alkalmassá teszi a patinás épületet a korszerű oktatás és üzemeltetés megvalósítására.

Funkcionális elrendezés
A Piarista iskola keretes beépítésű, oldal-, és középfolyosós elrendezésű, klasszikus oktatási épület volt. Az egyes funkciócsoportokat különböző szinteken helyeztük el, így egy réteges vertikális tagolást kaptunk, amelyet az épület adottságai indokoltak. A pinceszinten kapott helyet a garázs és raktárterek sora, az üzletek az eredeti koncepció szerint a földszintre és az 1. emeletre kerültek. A gimnázium a 2-3-4. emeleten helyezkedik el, egyes kiszolgáló területei pedig az üzletek szintjein. Az 5. emeleten található a rendház, mellette bérirodákkal, amelyek a tetőteret és annak galériáját is elfoglalják. A gépészeti terek a tetőtérben kaptak elhelyezést.

 

3.emeleti  zsibongó a Szent László szoborral, fotó: Kovács  Zoltán
24/53
3.emeleti zsibongó a Szent László szoborral, fotó: Kovács Zoltán

aulatér  a tornaterem tömbbel, fotó: Kovács  Zoltán
25/53
aulatér a tornaterem tömbbel, fotó: Kovács Zoltán

tornaterem,  fotó: Szántó  Tamás
26/53
tornaterem, fotó: Szántó Tamás

folyosó,  fotó: Kovács  Zoltán
27/53
folyosó, fotó: Kovács Zoltán

aulatér,  fotó: Kovács  Zoltán
28/53
aulatér, fotó: Kovács Zoltán

aulatér,  fotó: Szántó Tamás
29/53
aulatér, fotó: Szántó Tamás

 

 

A belső udvart beépítettük, mert aránya nem volt megfelelő és a tervezett funkciók miatt szükség volt rá. Vezérszintnek a 2. emeletet jelöltük ki, ahol a tornaterem és a nagy kápolna is található. A belső udvar helyén alakítottuk ki az új beépítést, amely egy földszinti nagytermet és egy két szint magas tornatermet foglal magában, amely rendezvényteremként is használható. A tornaterem tömege egy földből kinövő monolitikus jel, amely az egyes történeti korok egymásra épülésére utal és a folytonosságot jelképezi. Az új épülettestet eltartottuk a meglevő épület falaitól, így sok természetes fény jut fentről a belső terekbe - az északi oldalon a hasíték egészen a földszinti főbejáratig leér. A tornaterem körül hoztuk létre a központi aula-teret. Ezáltal a 2. emeleten kialakult az épület horizontális tengelye, amit a nagy kápolna-tornaterem-aula alkotnak. Jelentősebb események alatt ezek a terek egybe is nyithatók. Az új tornaterem és aula lefedésével a 4. emeleten kialakult egy kellemes léptékű iskolaudvar, amely a belvárosban egyedülálló. Szerkezetileg nehéz feladat volt a lefedés megoldása, mert egyszerre több követelménynek is meg kellett felelni: járható tető, bevilágítás a tornaterembe és az aulába, vízszigetelés, valamint a füstelvezetés biztosítása a tornateremből és az aulából.

Az épület főbejárata a Pesti Barnabás utca felől nyílik, innen érhető el a Gimnázium és a Rendház. A reprezentatív főlépcsőház és a melléklépcsőházak felújításra kerültek. Lifttel minden emelet akadálymentesen megközelíthető. Az üzletek önálló bejáratokkal rendelkeznek, az irodákhoz külön bejáratot létesítettünk a Piarista közben (ez a kapu volt a régi udvar átjárója). A kápolna több átalakításon esett át napjainkig. A tervezés folyamán újraértelmeztük a belső terét: a falakat homogén színűvé tettük, a jelenlegi díszítéseket meghagytuk. A régi szentély terét visszaalakítottuk íves lezárásúvá és elé nagyméretű oltár-hajót helyeztünk el. A bútorok sötét fa anyaga kiemelkedik az absztrahált térben. A világítást felhőszerűen elrendezett új világítótestek alkotják. A homlokzati nyílászárók elé a belső oldalon iparművészeti üvegburkolat kerül. A kápolnához tartozik egy önálló utcai bejárattal rendelkező lépcsőház. A kápolna felújítása hamarosan elkezdődik.

 

öltöző  lépcső, fotó: Kovács  Zoltán
30/53
öltöző lépcső, fotó: Kovács Zoltán

aulatér,  fotó: Szántó  Tamás
31/53
aulatér, fotó: Szántó Tamás

aulatér,  fotó: Szántó  Tamás
32/53
aulatér, fotó: Szántó Tamás

részlet,  fotó: Szántó  Tamás
33/53
részlet, fotó: Szántó Tamás

aulatér,  fotó: Kovács Zoltán
34/53
aulatér, fotó: Kovács Zoltán

 

 

Jelentős alaprajzi sémaváltozás a Pesti Barnabás utcai szárnyban történt a 2-5. emeletek között, mert a régi középfolyosót beépítettük kiszolgáló funkciókkal (lift, vizesblokk, gépészeti strang), a belső udvar felé néző régi helyiségeket pedig egybenyitottuk a diákok számára egy nagy zsibongó térré. A tornateremhez tartozó öltözőket az 1. emeleten helyeztük el, külön lépcsőházas megközelítéssel. Itt kapott helyet az iskolai és rendházi könyvtár is. A gimnázium a 2-3-4. emeleteken található, 12 tanteremből, csoportszobákból, természettudományi előadókból és laborokból, szaktantermekből áll. A rendház szerzetesi lakásai és közösségi terei (nappali, étkező, kis kápolna) a 4-5.emeleteken találhatók. Az iskolai étkezés és konyha a 2. emeleten, a rendházi étkezés és konyha az 5. emeleten fog működni. Az 5. emelet északi szárnyába került a Piarista Rend működését koordináló irodablokk.

 

aulatér,  fotó: Kovács  Zoltán
35/53
aulatér, fotó: Kovács Zoltán

hasíték  az új tömeg mellett, fotó: Kovács  Zoltán
36/53
hasíték az új tömeg mellett, fotó: Kovács Zoltán

hasíték  az új tömeg mellett, fotó: Szántó Tamás
37/53
hasíték az új tömeg mellett, fotó: Szántó Tamás

hasíték  az új tömeg mellett, fotó: Szántó  Tamás
38/53
hasíték az új tömeg mellett, fotó: Szántó Tamás

főbejárat,  fotó: Kovács Zoltán
39/53
főbejárat, fotó: Kovács Zoltán

 

A rend szerzetesi létszáma az évek során csökkenő tendenciát mutatott, ez indokolta az épület legszebb kilátással rendelkező részein, a dunai oldal 5. emeletén és tetőterében bériroda területek kialakítását, ezzel is elősegítve az épület üzemeltetési költségeinek fedezését. A tetőtérben a Váci utcai szárny még bérirodai terület, a többi helyiséget gépészeti berendezések foglalják el. Az „A” és „B” épületszárnyak a 2. emelettől felfelé minden szinten átjárhatók. A régi fa tetőszerkezetet a háborús károk miatt átépítették, amelyet most a tűzvédelmi előírások miatt le kellett bontanunk. A tetőformát a II. világháború alatt lebombázott dunai tetőidommal együtt az eredeti tervek szerint vasbeton szerkezetből újraépítettük, a rajta lévő toronynak pedig új formát adtunk, mert azt akartuk, hogy látszódjon kívülről is egy jel az épületen, amely a változást érzékelteti.

 

iskolaudvar,  fotó: Kovács  Zoltán
40/53
iskolaudvar, fotó: Kovács Zoltán

főlépcsőház  új szakasza, fotó: Kovács  Zoltán
41/53
főlépcsőház új szakasza, fotó: Kovács Zoltán

teraszok,  fotó: Szántó  Tamás
42/53
teraszok, fotó: Szántó Tamás

bériroda  – tetőtér beépítés, fotó: Kovács  Zoltán
43/53
bériroda – tetőtér beépítés, fotó: Kovács Zoltán

bériroda  – tetőtér beépítés, fotó: Kovács  Zoltán
44/53
bériroda – tetőtér beépítés, fotó: Kovács Zoltán

torony,  fotó: Szántó  Tamás
45/53
torony, fotó: Szántó Tamás

látkép  Budáról, fotó: Szántó  Tamás
46/53
látkép Budáról, fotó: Szántó Tamás

az  elkészült tér és az épület, fotó: Szántó  Tamás
47/53
az elkészült tér és az épület, fotó: Szántó Tamás

az  elkészült tér és az épület, fotó: Szántó  Tamás
48/53
az elkészült tér és az épület, fotó: Szántó Tamás

Váci  utcai homlokzat a rekonstruált portálokkal, fotó: Kovács  Zoltán
49/53
Váci utcai homlokzat a rekonstruált portálokkal, fotó: Kovács Zoltán

iroda,  fotó: Szántó  Tamás
50/53
iroda, fotó: Szántó Tamás

horizontális  panoráma, fotó: Szántó Tamás
51/53
horizontális panoráma, fotó: Szántó Tamás

Panoráma,  fotó: Szántó  Tamás
52/53
Panoráma, fotó: Szántó Tamás

 

Anyaghasználat
A folyosókon és a közlekedőkben greslap padló-, és falburkolat, a tantermekben műgyanta padló-, és fa falburkolat, a szerzetesi lakásokban parketta került elhelyezésre. A nagy kápolna és előtere mészkőlap burkolatot kapott. Az iskolaudvar műkő-, és faburkolatú, az üvegezett bevilágító kazetták felett acél járórács található. Az eredeti kapcsolt gerébtokos fa nyílászárók tönkrementek, ezeket kibontattuk, helyettük az eredetivel azonos kinézetű, hőszigetelő fa nyílászárók készültek. Az utcai portálokat szintén elbontattuk, az eredeti réz portálokat pedig korabeli fotók segítségével, korszerűsített formában rekonstruáltuk. A homlokzatot átszíneztük, a tetőn kiselemes titáncink lemezfedést alkalmaztunk. A gépészeti berendezésekhez sok helyen acél lamellás szellőző tetőfelépítményt helyeztünk el, ügyelve arra, hogy ezek az utcák felől ne legyenek láthatóak. Az épületen több helyen is megjelenik a terpesztett lemez burkolat: a toronynál, a 6. emelet belső udvarában, valamint a Pesti Barnabás utcai garázslejáratnál. A homlokzatok rekonstrukciója az épületegyüttes mindkét szárnyát érintette az egységes megjelenés kialakítása miatt.


Budapesti Piarista Központ – ’A’ épület rekonstrukció
vezető tervezők: Golda János (M-Teampannon Kft.), Kovács Zoltán, Mészáros Erzsébet (kollektív műterem Kft.)
tervezés éve: 2006-2009
kivitelezés éve: 2009-2011
bruttó szintterület: 19552 m2
generáltervező: M-Teampannon Kft. és kollektív műterem Kft.
építész munkatársak: Szojka M. Tünde, Alkér Katalin, Debreczeni András, Nagy Gábor, Vermes Dániel, Horváth Roberta - kollektív műterem Kft.
Varga Bence, Zahorán Gábor - M-Teampannon Kft.         
statika: Kenese Kft.
gépészet: Battai Kft.
elektromos: Kelevill Kft.
épületszerkezet: Pataky és Horváth Építésziroda Kft.
tűzvédelem: Báder György
akusztika: Kotschy András
gyengeáram: Kód Kft.
tűzjelző: MGI Kft.
generálkivitelező: Confector Kft.
bruttó beruházási költség: 18 millió Euro
építtető/megbízó/fejlesztő: Piarista Nonprofit Kft.
képviselő: Szilvásy László, Turóczi Gábor        


Kapcsolódó oldal:

A szent és a profán, harmóniában - Mizsei Anett írása

 

 

Vélemények (35)
Pákozdi Imre
2013.09.08.
10:56

Két év múltán mi lett a Március 15. térből? A vitathatóan, csonka toronnyal helyreállított piarista központ előtti kősivatag vajon lehalkítja-e a vizuális zsongást, felvezeti-e a megilletődött tekintetet a historizáló falakra, kitágítja-e a perspektívát, hagyja-e érvényesülni az épület architekturáját, teremt-e teret a távlatos szemlélődésnek?

Nos, a tér kőburkolatának közepére műfüvet terítettek. Ezen egy vendéglátóipari fabódé áll, kb. 25 asztallal, ernyővel és székekkel, valamint fémvávas falócákkal és asztalokkal. A hangszórókból közepes erővel tör elő a kortársi liftzene, az egésztől húsz méterre pedig egy hófehér fagyisbódé tündököl. Nesze neked építész, város- és parktervező, ihletett szándék, "letisztult" megfontolás. Művész tervez, önkormányzati hivatalnok végez.

Nagy divat lett manapság a lekövezés. Érthető előnyei vannak a pázsittal és az alacsony bokros, díszfás változattal szemben. Nem pisil & kakil rá a kutya, nem bújik el bokrai alatt a hajléktalan, nem szárad ki a fű, amit nem kell nyírni sem. Mindeközben könnyen tisztán tartható, csupán slag és víz kell hozzá, valamint seprőgép. Ez vezethette a keszthelyi főtér új kősivatagának alkotóit is - bár ott, menteni a menthetőt, azóta már kihelyeztek néhány dézsalakó növényt.

Van ennek persze más olvasata is. Amit a tájépítész gondolattalanul, üresen hagy, azt megtölti a kisszerűség, a gagyitektúra. Ez Budapesten a parlagfű és az ecetfa életerejével terjed, televényként mássza tele a legrejtettebb, szakrális zugokat is. Arcátlanul, mind megjelenésben, mind működésmódjában az elemi bunkóság kritériumai szerint*. Például ezen a verőfényes nyári vasárnapon a Budai Vár Palotanegyede járhatatlan volt. Több száz árusításra szolgáló, gagyitekturális fabódét bontottak vagy építettek (ha már egyáltalán, hát miért nem hétfőn?), hangos kalapálással, minden utat elfoglalva. Aki ezt a felháborító kuplerájt erre a vasárnapra időzítette, több ezer turistával és pihenni vágyó honfitársával szúrt ki, merő ostobaságból.

* műerdeiház-stílusú bódék, minden bódéban bőgő zene, a szemeteskosarak csordultig tele, kézmosó nincs, WC sehol.

zapata
2011.05.20.
06:51

Lévén hogy már az előző átkosban is ideológiailag fejletlennek bizonyultam, számomra a hitelesség pusztán építészeti és a legkevésbé sem ideológiai kérdés. (Szerintem Arany elhíresült "költő hazudj" mondása az építészetre is maradéktalanul érvényes, persze ha valóságos építészetről beszélünk, ami többek között költészet is.) Lehet, hogy ezért van az, hogy a szóban forgó toronynak nem látszó tárgy számomra bizony nem hiteles. Azért sem, mert a gyanútlan szemlélő ezt megpillantva sokkal inkább valamiért félbemaradt gépészeti felépítménynek, mint toronynak vélheti, meg azért sem, mert Hültl tornyocskájával ellentétben ez a nem éppen kellemes arányú valami valahogy nem tudja igazolni a létjogosultságát a tetőn. Egyszóval híján van a költői igazságnak. (Egyébként érdekes adalékokat mutat be a témához a http://designingabsence.com/antwerp-cathedral/. Játéknak nem rossz és nem tanulságok nélkül való.) A Vár kupolája, amit Pákozdi említ, valóban nagyon érdekes esete a hitelességnek. A korabeli fotókról ítélve számomra azért meggyőző(=hiteles) Hauszmann kupolája, mert volt annyira erőteljes, hogy össze tudta fogni a megkettőzött palotát és ezzel hitelesíteni tudta az eredeti palota tükrözését (költői igazsággal bírt). De ehhez hasonló véleményeket hallottam annak idején a még szemtanúnak minősülő idősebb építész kollégáktól is. A mostani erőtlen kupola erre eredendően nem képes. Nem csoda, hiszen az is inkább ideologikus agyalkodás, mint építészeti invenció eredménye.

Pákozdi Imre
2011.05.22.
20:20

@zapata: Pedig a Hauszmann-féle kupola volt csupán dísz, és a mostani kupola a valódi. Magyarán (utánanéztem: ahogy Czagány István a Budavári Palota... c. könyvében írta), a régi, a díszes, bizony "álkupola" volt, míg a mai, belülről is az, aminek kívülről látszik: kupola. A hozzászólása első részében fejtegetett nézeteivel, általában és konkrétan, tehát a piarista ház csonkakgúláját illetően is, mélységesen egyetértek.

halottember
2011.05.24.
23:10

@zapata: Szerintem meg pont az az érdeme a toronynak, hogy nem akar agyalni, kemény vonalas lenni, funkciótlan, öncélú díszességet (giccset) mímelni, gegelni,(mint a melléklet linkben lévő példák, amik viccnek jók, afféle monthy python-os utánérzésnek, de csak annyira gondolom azokat építészetnek mint bármilyen irodalmi leírást egy házról.) Az én megítélésem szerint az ominózus megépült izében pont kellő arányban van az alázat és a saját karakter, illetve költőileg meg ott a Fény és az Ég, mint alkotók, és kapcsolódási mezők amellett meg szerintem jobban is szervül a tetőhöz, mint a régi foggantyú-bigyó (ha már ez gépészeti elemnek neveztetik-(mondjuk abból ritkán látni átlátszót)). Nyilván nem kell, hogy egyet értsünk, a világ ettől lesz színesebb...

zsuppanandras
2011.05.18.
17:17

hogy egy nagyon közeli analógiát hozzak: mit szólsz a Gresham-palota visszaépített tetődíszeihez? szerintem aki nem látta a 90-es években, annak eszébe sem jut, hogy ezek az elemek 50 évig hiányoztak a házról, ami egyébként így, ezzel a formavilággal lett újra teljes, és tükrözi a tervezője eredeti szándékait. az más kérdés hogy a Piarista tömb szerintem nem egy Gresham.

halottember
2011.05.19.
06:35

@zsuppanandras: Szerintem a Gresham esetében a díszek koncepcionális részei az épületnek, akár egy nemes vázánál a díszítőfestés, éppen ezért a korrekt rekonstrukcióhoz hozzátartozott ezek újjáteremtése. A piarista tömbnél pedig a koncepcionális rész a "tornyosság" volt, a torony pedig visszakerült... Analógia (ami persze sántít, pont a "tárgyság-épületség" eltérése miatt: ha egy szép nemes vázának a festése sérül meg, azt érdemes és kell is rekonstruálni, de ha mondjuk a füle törik le, és azt valaki újracsinálja, akkor az a korrekt, ha látszik, hogy az új fül később készült-a természetesen megkövetelt "illeszkedés" mellett...) //Ha mondjuk a teljes utcai homlokzatot a semmiből csinálták volna "vissza ugyanolyanra" a Greshamnél, azzal természetesen nem értenék egyet--kicsit olyan ez, mint mit a smink és a teljes arcátműtés viszonya egy női arc esetében...// Az épülethez kapcsolódó szobrok az én fejemben afféle átmenetet képeznek: Ha eredetileg volt szobor a homlokzaton, akkor szerintem egy rekonstrukció után is meg kell, hogy jelenjen a "szoborság" de a magam részéről simán el tudnám képzelni, hogy teljesen más témájú (ám megközelítőleg hasonló méretű) vagy az erdeti témát ábrázoló, csak új technikával készült szobrok kerüljönek a mondjuk tejesen elpusztultak helyére...

zsuppanandras
2011.05.17.
20:02

azért azt elvileg nem érdemes kétségbe vonni, hogy igenis lehet egy elpusztult részletet (vagy akár egészet) hitelesen, nem diznilendi stílusban újraalkotni. annyi hasonló eset van, amit a városban járva észre sem vesz senki, de anyagában már rég nem eredeti, pl. a szoborcsoport a Keleti tetején, vagy a háborúban ellőtt templomtornyok. ilyen alapon semmit nem lehetne pótolni ha egyszer elfárad az anyaga. amiről maradt fent normális fénykép, azt egy jó kivitelező meg tudja csinálni. de ismétlem, nem a konkrét toronyról beszélek, csak úgy általánosságban.

halottember
2011.05.18.
15:23

@zsuppanandras: pont a "hitelesség" a kulcsszó szerintem. Valamit fotó alapján újracsinálni csak LÁTSZATRA lehet, ami észrevevés szempontjából tényleg nem érdekes (lásd: patyomkin falu), de egy valódi építész ilyet legföljebb csak kényszerből csinál vagy színpadi díszletnek(szobrok másolata az egy teljesen más kérdés) ... Az anyagelfáradás is teljesen más tészta, mert ott részeket kell kicserélni, vagy akár az egészet méret alapján újragyártani, ami alapvetően nem építészi föladat, hanem mesteremberi szaktudást igényel.

Pákozdi Imre
2011.05.18.
15:59

@halottember: A torony & kupola hitelességéről itt írottakat remélem azok is olvassák, akik a budai Vár királyi palotájának a kupoláját akarják mindenáron visszacserélni a Hauszmann Alajos-féle hajdani díszkupolára.

zsuppanandras
2011.05.17.
11:15

mint műemlékhelyreállítási módszer egyformán elfogadható lenne mind az elpusztult torony helyreállítása, mind egy kortárs megoldás. egy műemlék elpusztult részletének helyreállítása egyszerű kiegészítés, ami rendszeresen előfordul a rekonstrukciók során (pl. a Keleti pályaudvar homlokzati szobrai). Golda Jánosék is ezt a módszert választották a szintén hiányzó magastető esetében, ami az eredeti formát követő rekonstrukció. szerintem akkor van értelme a kortárs kiegészítésnek ha új szimbolikus tartalmat hordoz (pl. a Reichstag kupolája), vagy az eredeti épület önmagában nem olyan értékű, hogy szentnek és sérthetetlennek kellene tekinteni (szerintem ez az eset forog fenn a Piarista tömbnél) ÉS az új elem formailag esztétikusabb a réginél. az utóbbi nagyon szubjektív dolog, számomra a választott megoldás nem igazán meggyőző de ennél jobban zavar a szimbolikus üzenet megváltozása. a régi torony felhívta a figyelmet arra hogy egyházi létesítményről van szó. az új megjeleníti azt a zavaros állapotot hogy az épület egyszerre kolostor, egyházi iskola és trendi irodaház, ráadásul az irodaházi funkció termeli a pénzt, ezért "jár neki" a magaslati levegő és a legszebb kilátás.

Mizsei Anett
2011.05.17.
11:50

@zsuppanandras: Ezzel egyetértek, fentebb már utaltam is a funkciók problémájára.

halottember
2011.05.17.
19:51

@zsuppanandras: Szerintem fizikai képtelenség (amellett igen kishitű dolog is) egy ilyen toronyhoz hasonló épületelemet "ugyanúgy" visszaépíteni, minél inkább erőlködik valaki, annál inkább kilóg a diznilendi lóláb (fröccsöntött műanyagból, vagy vasbetomból szépen dukkózva csinálni valami talmi-"olyasmit") - egy tetőforma, épülettömeg rekonstrukciója nyilván más tészta persze. A torony régi létét megidézni viszont nagyszerű szándék. Ez szubjektív, de én nem hiányolom a "gegszintű", az egész házat agyonnyomó poénkortársságot ettől a toronytól, az Anett által fölvetett senem-senem időnkívüliség szerintem azt jelenti, hogy ez az új torony időtlen értékeket hordoz...(nem fog kimenni a divatból) Amellett lehet, hogy "funkcionálfiozófiailag" nem túl szép, hogy biznicmeneké lett itt ez a tér, de szerintem ennek a hangoztatása pusztán irigység, mert közben mindenki elképzeli, hogy mennyire fantasztikus lehet ott lenni... Ha az eredeti torony-ami egyébként szerintem kevesebb szakralitást hordoz, mint ez a mostani- épült volna föl, akkor nem lenne ez a tér, amit talán később nem csak (nyilván gonosz szándékú, emberkereskedelmi célzatú :))üzleti tárgyalásokra fognak használni. Mindamellett ez a torony-dolog csak egy igen pici része egy nagyszerű munkának...

lecsó
2011.05.17.
00:54

Ránézésre úgy tűnik, a Reichstag mindkét kupolája egyben politikai deklaráció is lehetett, és ebben az esetben nyilván nem csupán építészeti kérdés volt a küllemük. A pesti toronynak aligha lehet hasonló funkciója, ráadásul méretét tekintve is inkább csak egy díszítmény, nem pedig olyasmi, amibe építészi-építészeti hangsúlyképzést kéne belelátni, beletenni. Ha egy restaurált háznál lerombolják a régi díszes mennyezetet, domborműveket, korlátokat, akkor az botrány. A modern torony meg vívmány, sőt, kiáltvány. Szerintem az a műemlékvédelmi elv, hogy visszaépíteni nem ajánlatos, mintha kezdene némileg dogmává válni. Ez pedig különösen veszélyes olyan tájakon, ahol a múlt megőrzése amúgy sem számít kiemelt programnak. Vagy azért, mert mindig van hangadó, aki épp azt a múltat szeretné eltörölni, vagy azért, mert a többséget marhára nem érdekli az egész, akit meg igen, az vagy (bele)fáradt, vagy erőtlen. Ilyen környezetben egy dogmatikus rendezőelv elég degenerált fejlődést indukálhat. Esetünkben ez a torony pl. nekem inkább tűnik szellőzőnyílásnak, azaz ipari létesítménynek, mint műalkotásnak. Egyébként meg miért kéne "korhű ruhában járni"? Attól, hogy értékeljük, netán kedveljük a tegnap kultúráját, még nyugodtan megmaradhatunk a ma emberének. Igazi haladás leginkább a józan középúton lehetséges: Ahogy az operába sem farmerban mész, ugyanúgy a palota tetejére sem raksz kockát. Mert a kocka ugyanolyan görcsös ragaszkodás valami hülyeséghez, mint az esetleges rizsporos paróka. Amúgy a magyar építőipar vissza tudta volna építeni az eredeti tornyot? Árában.

Mizsei Anett
2011.05.17.
09:55

@lecsó: "Egyébként meg miért kéne "korhű ruhában járni"? Attól, hogy értékeljük, netán kedveljük a tegnap kultúráját, még nyugodtan megmaradhatunk a ma emberének. Igazi haladás leginkább a józan középúton lehetséges: Ahogy az operába sem farmerban mész, ugyanúgy a palota tetejére sem raksz kockát." A hasonlat sántít. Az operába nem farmerben megyünk, de nem is turnűrös szoknyában és fűzőben... MAI, de elegáns ruhában megyünk. Ahogy 100 éve sem az otthoni/délutáni viseletet vették fel estére. A konkrét toronyra vetítve: nekem inkább az a gondom vele, hogy kortársnak ódivatú, régiesnek kortárs.

Pákozdi Imre
2011.05.17.
18:47

@Mizsei Anett: :-) a vége...

lecsó
2011.05.16.
15:26

"Az a torony gyönyörű. Egy mai torony így néz ki." Építészszemmel biztosan, de rajtuk kívül kevesen lehetnek, akik egy régi házon modern tornyot szeretnének látni. A beépítés valóban egy sci-fi film díszletét idézi, ráadásul a mellette lévő lejáró is egy atombunkert juttat az ember eszébe. A tornaterem felülvilágítása tetszetős, bár kosarazás közben nem biztos, hogy előnyös. Ha jól látom, a terem néhány méterrel keskenyebb lehet a kelleténél, így szabályos pályák nem férnek bele.

epiteszikon
2011.05.16.
15:41

@lecsó: Szomorú lennék, ha ma egy stílusban korabeli tornyot kellett volna a tervezőknek/kivitelezőknek kreálnia. A Történelem nem erről szólt. Adott korban, adott korabelit. Azaz 2010-2011 ben 2010-2011 formai/anyaghasználati eszközökkel kell dolgozni. De értem az ellenvetéseket, de az épület már elkészült :)

Pákozdi Imre
2011.05.16.
16:27

@epiteszikon: Persze, és remélem, hogy az épület a felsoroltak ellenére is jól használható lesz. Megjegyzéseket a tanulságok kedvéért teszünk és azért, hogy lássék: nagyon sokaknak nagyon nem mindegy, mi épül... Az egyébként, hogy "adott korban, adott korabelit", szerintem csak általában igaz. Pont ezekben az esetekben, amikor nem csak egyszerűen létező, hanem építészetileg rangos, mi több, szinte kultikus épülethez kell hozzányúlni, igencsak javallom a kortársi formakincs megzabolázását. Igaz lehet ez bizonyos városnegyedek esetében is. Nemrég jártam Symi városában (egy Rodosz melletti szigeten). Nos, ott kb. 130 évvel ezelőtt kitört a építészetben a neoklasszicista járvány :-). Épült akkor vagy háromszáz színvonalas, neoklasszicista villa, amelyek ráadásul amfiteátrum-szerűen körbe vesznek egy öblöt, úgyhogy mindegyik ház külön hangsúlyt kap... Itt azóta is, ma is, csak ebben a stílusban szabad építeni, slussz - passz. Mérethatárok és stílus megadva, a színek majdnem szabadon választhatók. Nyilván nem általában követendő, de van ilyen, és adott esetben helyesnek is tartom.

halottember
2011.05.16.
19:28

@Pákozdi Imre: És azon a bizonyos szigeten azt is előírják, hogy mindenkinek a korabeli (lásd aranykor) ruhákat kell hordania és egyáltalán mindenben (közlekedés, étkezés, kommunikáció stb..) a "nagyszerű korszak"-hoz kell ragaszkodni? Mert ha nem, akkor oda a "hitelesség" és az egész csak afféle torzulás... Görcsös, felületes ragaszkodás egy (valaki(k) szerinti) ideálállapothoz... Nem azt mondom, hogy vesszen minden ami ó, hanem hogy haladjunk a korral, DE megfontolva minden lépést. Szerintem igenis szükséges hogy minden korszak rajtahagyja az ujjlenyomatát egy házon, ha ekkora beavatkozás történik, DE ne semmisítse meg a meglévő lényegét éppen csak idomítsa az aktuális időhöz. Ugyanis ettől lesz egy ház/város élő dolog, nem pedig halott, gigantikus múzeumi tárgy. Szerintem ez itt remekül sikerült. (Jó, persze több zöld tényleg jobb lett volna... :)) (Vagy inkább vissza kellett volna építeni a Reichstag "eredeti" kupoláját is?)

zsuppanandras
2011.05.15.
11:06

én is ebben az épületben voltam még egyetemista, és nekem is borzasztó emlékeim vannak róla. nemcsak lepusztult volt - a legtöbb régi ház lepusztultan is szép - hanem lehangoló, rideg és szürke is. valami olyan sivár életellenesség sugárzott minden kövéből, hogy az ember fellélegzett, amint kilépett a kapuján. bevallom, nem gondoltam volna, hogy ezt a házat bármilyen módon humanizálni lehet, de Golda Jánoséknak sikerült. a részletmegoldásokon lehet vitatkozni, az új kupola nekem sem tetszik, és a szimbolikáját igencsak kétesnek tartom (az üzleti tőkével szövetségre lépett egyház, hát hm), de összességében a felújítás és körülötte az új tér egy igazi sikertörténet. az a gyanúm, hogy ez az épületegyüttes új korában sokkal kevésbé volt vonzó. megtestesítette azt a pöffeszkedő, avitt katolicizmust, ami a két háború közötti időszak "keresztény kurzusának" az ideológiai támaszát jelentette, és amit én legalábbis nem sírok vissza. ami a belső udvart illeti, általában nem szoktam szeretni hogy minden udvart befednek/beépítenek manapság de itt nagyon izgalmas terek jöttek létre. a régi udvar egy ronda, mély katlan volt. diákként nem lehetett kimenni, csak a teraszról lenézve láttuk hogy van ott vmi üzemi épület meg egy ketrec őrkutyákkal, akiket este kiengedtek.

Pákozdi Imre
2011.05.15.
15:29

@zsuppanandras: Kedves András, én nem mennék el a "pöffeszkedő, avitt katolicizmus" emlegetéséig. Nem az épület hajdani vagy mostani fő hivatásával van bajom, sőt! Szentigaz, a századfordulós oktatási épületek legkevésbé sikerült része az udvar szokott lenni, a maga kilátástalan, kútszerű zártságával (ld. pl. az Angolkisasszonyoknál, a piaroktól 300 méterre...). Nem ezt sírom vissza. Akárcsak Te és sokan mások, nagyon rossznak tartom a tornyot. Nagyon furcsállom az udvar beépítésének módját is, való igaz, hogy csak a képekre támaszkodva mondom, írom, mantrázom, hogy valszeg nem sikerült. A hasítékról és az auláról készült képek alapján egy monstre kazánt, egy paksi harmadik blokkot vagy egy szuperbunkert asszociálok az udvar helyén épült tömbbe, mindenesetre valamit, ami lényegileg nem illeszkedik a régi épülethez. Ami pedig a megújult Március 15. teret illeti, tényleg sokkal jobb, mint az előző változat, sőt, nekem még a fényképen mutatott, háború előttinél is jobban tetszik, csak hát, szinte teljesen kőből van. Növény, fa, fű, virág, bokrok kellenének oda, nem pedig géppel takarítható, műkőves sivárság.

epiteszikon
2011.05.15.
16:48

@Pákozdi Imre: Az a torony gyönyörű. Egy mai torony így néz ki. 100% voltak itt is kivitelezői "korrigálások", de nincs vele baj. A korábbi tervek szerint tornaterem fa burkolata passzentosabb lett volna,de nyilván a jól ismert esetek (a., nincs rá pénz, b., kivitelezői "korrigálás") miatt ez másképp sikerült. A hozzászólóknak, csak annyit, Aki már egy ekkora beruházást lefolyatott , az tudhatja az ekkora műemléki léptékekű ügyek sajátos mechanizmusát, avagy tehetetlenségét. Szép munka. Szép részletek.

Pákozdi Imre
2011.05.15.
18:41

@epiteszikon: Kedves Ikon, úgy is, mint építész, Kérem, tekintse már meg a B épület hagyományosnak megőrzött tornyát és ezután ítéljen. Ugyanazon tömb két, azonos célú testvér-épületén hogy lehet ekkora, otromba eltérés... A vitatott, A épületi torony azonban nem csak a másik házrész tornyocskájától különbözik minden lehetséges szempont szerint és összességében is fájóan, hanem a háztól is, amelyet elcsúfít.

DSterner
2011.05.16.
05:59

@epiteszikon: Hát igen, hajdani iskoláim tornatermeinek patinás, barátságosan recsegő, de mégis ruganyos, funkcionális és gyönyörű parkettájával nem ér fel semmiféle modern burkolat (és azt hiszem, nem is fog annyi évet kibírni.) De ez tényleg csak egy kis részlet.

zsuppanandras
2011.05.17.
20:07

@Pákozdi Imre: most hogy az archív fotót nézegetem a térről, eszembe jutott, hogy talán érdemes lett volna szegény Erzsébet királynét visszaköltöztetni az Erzsébet híd autópályalehajtójának hurkából az eredeti helyére. kicsit elhagyatottan üldögél abban a ványadt parkocskában, és ma már talán nincs politikai ok arra hogy száműzni kelljen a Belvárosból.

schigeru
2011.05.17.
22:00

@zsuppanandras: Az a ványadt kis parkocska egy kimondott oázis, ami a budapesti hidak lehajtói által elzárt területek piacán egy ritkaságszámba menően jól működő zöldfelület nem is kevés gyalogosforgalommal.

zsuppanandras
2011.05.18.
09:04

@schigeru: egy közlekedési utak által közrefogott hulladékterület soha nem lehet igazán kellemes zöldterületet. csak annyit akartam mondani hogy Zala György Erzsébet szobra többet ér annál, mint hogy elrejtsük egy ilyen helyre. amikor 1986-ban újra felállították - tudtommal sokáig raktárban pihent - a rendszer még vigyázott arra, hogy ne kerüljön túlságosan elegáns helyszínre egy Habsburg.

schigeru
2011.05.18.
10:04

@zsuppanandras: Én meg arra próbáltam utalni, hogy az a kis parkocska éppenhogy nem hulladékterület, mert a hídról lejövő forgalom nem egy szintben van vele. Egyrészt ott a híd alatti gyalogos alagút/átjáró ami a Rudas felől biztosít kapcsolatot, aztán a híd szintjéről vezet le a lépcső a buszmegállóból, nyugat felől a Hegyalja út/Tabán felé lehet zebrán továbbmenni, északon pedig a 18-as villamos vágányán lehet járdán átmenni (nyilván nem folyamatos a villamosforgalom, 5-10 percenként megy el egy szerelvény), vagyis a hídról lehajtó gépjárműforgalomtól teljesen független gyalogos forgalomra van lehetőség, tehát csak vetületében nézve egy elzárt terület, a vertikális tagoltság ezt elég jól feloldja. Más kérdés a zaj/légszennyezettség, de az (talán a Margit-szigetet és a Budai hegyeket leszámítva) máshol sem jobb a városban. (szerk.: Kiegészítésként csak annyit, hogy sokkal inkább a Tabán/Krisztina körút/Attila út/Döbrentei tér folytatása, lezárása, tehát nem egy önálló és független terület.) Ha meg azt nézzük, hogy történelmi okokból most nem lenne „politikai akadálya” a szobor méltóbb helyre (vagy eredeti helyére) költöztetésének, én ezt is vitatnám, lásd a köztér átnevezési hullámot (pl. Moszkva tér -> Széll Kálmán tér) mekkora felzúdulás követte. Egyébként elmerészkedek odáig, hogy szerintem még talán jót is tesz annak a lehajtó huroknak, ad neki valami méltóságot, ha nem lenne ott ez a szobor, akkor tényleg csak egy egyszerű parkocska lenne, Erzsébet királynéhoz pedig azért a magyar emberek nagyrésze pozitívan viszonyul (nem is szokták vörös festékkel leönteni, mint azt gyakran megteszik a nem is olyan messze található Antall József szoborral), plusz még a hídnak is névadója, szóval ha nem a pesti oldalon, akkor szerintem itt is jó helye van. De ez már szigorúan csak a magánvéleményem, lehet és szabad vitatni.

DSterner
2011.05.15.
07:40

Nekem is nagyon tetszik, van valami különös hangulata, én is gratulálok! Annak idején, a 80-as években, ide jártam bölcsész karra 4 éven keresztül. Egy impozáns, de elhanyagolt, kívül-belül rettenetesen lehangoló épület emléke maradt meg bennem. Az udvarra ha jól emlékszem, a 4 év alatt egyszer sem léptem ki, nem is tudom, lomlerakaton kívül volt-e egyéb funkciója akkoriban. Az az érdekes, hogy a képekről nem ismerem fel, mi hol volt=van, ezért remélem, sikerül majd személyesen is bejárni az épületet. A képekből legalábbis úgy tűnik, a régi és az új ötvözésének egy kiemelkedően sikeres példája lett ez az átépítés, mentes az agyoncsépelt high-tech ikonépítészet kivagyiságától, és a régihez "tisztelet" címén túlzott simulékonysággal viszonyuló utánérzés-formanyelvtől is.

Pákozdi Imre
2011.05.14.
19:33

Már bocsánat, dehogy lett szép. Sajátos okokból elhatároztam, hogy ehhez az épülethez nem szólok hozzá, de hát nem lehet nem... Az "A" épület (a Pesti Barnabás utcai) egy tragédia: szinte jobb lett volna kívülről hozzá se nyúlni. Az a torony nem torony, hanem a hídról nézve egy csonka gúla alakú torzó, belülről pedig tárgyaló, nagyralátó bizniszmeneknek. Az, amit aulának nevez a számtalan fotó-aláírás, a képek alapján egy hézagtér; nem látok nagy különbséget ez, és aközött, amit a későbbi felvételeken hasítéknak hívnak. A kápolna világítása elhibázott: szakrális térbe alázattal szolgáló fények illenek, nem ilyen szeleburdi, önmagukért ragyogó csillagocskák. Tényleg nagyon sajnálom, különösen magunkat, tehát a nagyközönséget, hogy ezért kellett tizenéven át kerülgetni a belváros legközepén a sittet és a kerítéseket. Egyedül a Váci utcai homlokzat tetszik, ami nagystílű és erőteljes, a múltat méltón idéző lett.

halottember
2011.05.14.
19:57

@Pákozdi Imre: Csak pár viszontmegjegyzés, segítségül, rosszkedvűzőül: -hogy az aula legalább háromszor olyan széles, mint a "hasítékok" azt szerintem nem olyan nehéz látni a képekről, de segítségül ott vannak az alaprajzok is :) (fölfelé nyíló tere meg emelkedetté teszi a helyet, az extrémszép burkolatok meg részletek pedig vidámmá és könnyeddé.) -szerintem az új kupola fényből meg felhőkből épült, az Ég része, ahhoz kapcsolja az egész Házat. -a kápolna világításáról lehet vitatkozni, de személyes véleményem szerint az "önmagukért ragyogó csillagocskák" inkább fénylő lelkek, angyalok vagy szentek, ha már mindenképpen tárgyiasítani kell őket, de minden esetre Lebegnek egy ezáltal éterivé váló térben, és méltó módon ellensúlyozzák a berendezés puritán (földi) aszkétikus szigorát... (amellett templomi lámpaügyben érdemes megnézni némi idevágó finn példákat - és akkor még a panteisztikus érzületeink is támadhatnak...)

Pákozdi Imre
2011.05.15.
05:54

@halottember: Az lehet, hogy az aulának nevezett teret személyesen kellene látni ahhoz, hogy megítélhető legyen. A képeken nagyon szűknek tűnik, amelybe egy ugyancsak szűk, ám hosszú, ezért eléggé vígasztalan lépcső torkollik. Az új torony-csonkot hónapok óta nézem barátkozó szándékkal, de egyre szörnyűbbnek látom. A kápolna fényeit nem kell okvetlenül tárgyasítani. Szétszórt esetlegességük, pontszerű, maguknak való fényük az, amit kifogásolok.

Mizsei Anett
2011.05.15.
08:44

@Pákozdi Imre: Ott járva az aula nekem kellemes tér volt. Az tény, hogy a klasszikus "aula"-fogalom ennél valamivel tágasabbat sugall, de maga a tér, a fények, a színek összhatása szerintem jó. Más kérdés, hogy egy tér szűkösségének-tágasságának érzete annyira különbözhet egyénenként, hogy lehet, ez már kívül esik valakinek a "tűréshatárán". A beépített hatalmas masztaba-szerű tömb hihetetlenül erőteljes hatást kelt, bár elsőre nekem fájt egy kicsit a szívem egy belső kertért, de ha beépült, akkor azt hiszem a legtöbbet kihozták belőle. Talán a tetőteraszon kicsit több zöld elkelt volna. A kápolna megvilágításáról személyes tapasztalatom nincsen, amikor ott jártam, ez még teljesen félkész volt. Élőben kéne látni, habár nekem képen tetszik a kislámpás megoldás, aminek az objektív magyarázata talán az, hogy a kápolna tere bizony elég nagy. Magas is. Ezek a belógatott apró fények kijelölnek egy olyan síkot, ami a belmagasságot kicsit emberibbé, ergo az egész teret meghittebbé teszi. A torony valóban kérdés... bár engem a külleménél jobban zavar, hogy egy iroda-tárgyaló (gazdasági) funkció került "magasabbra", mint az oktatás vagy a kápolna. Bár lehet csak én vagyok ennek a szimbolikájára túlérzékeny... :-/ Összességében azért szerintem kihozták az építészek a legtöbbet belőle, amit a program megengedett.

halottember
2011.05.14.
19:23

Régen láttam ennyire Építészetileg nagyon jót Magyarországon!!! Gratulálok az Alkotóknak! Egyszerre emelkedetten és letisztultan monumentális (pld. tömbszerű felülvilágítók) és légiesen üde-könnyed és ötletgazdag (tornaterem-aula)... Úgy képes a beavatkozás új életet lehelni a régi épületbe, hogy nem csak szolgaian visszaépít, hanem bátran megjeleníti a mai kortársságot is, ám bámulatos arányérzékkel ezzel nem sebet ejt, eluralkodik, hanem gazdagít... Nagyon jó ezt látni!!! Újra GRATULÁLOK!

M_András
2011.05.14.
18:13

Szép lett!

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk