építészet : környezet : innováció

Harmonia caelestis - Piarista Központ, Budapest

Bár már bejártuk és írtunk róla, most az újjászületett Budapesti Piarista Központról a tervezők, Golda János, Kovács Zoltán és Mészáros Erzsébet gondolatait olvashatjuk - helyről, feladatról és választott megoldásokról. A terület gazdag történelmi múltjának egymásra rakódó rétegei az építészeket a belsőudvarban egy hatalmas kas vagy kosár megalkotására inspirálták, amely a patinás épület későeklektikus architektúrája által nyújtott kereteket új tartalommal tölti meg.

Helyszín
A Budapesti Piarista Központ megújult épülete
a főváros történeti városközpontjában, világörökségi területen található, közvetlen rálátással a Dunára és a budai hegyekre. Jelenlegi tervezésünk tárgya a közel egy évtizeden keresztül üresen álló „A” épület volt. Az Erzsébet-híd mellett álló „B” épületszányat 2004-ben újították fel belülről, jelenleg a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Egyetem működik benne. A telekhatárokat az épület határoló falai képezik. A két épületrészt összekötő hidak alatti passzázs a Duna-partra vezető Piarista köz, amely az egyik legnépszerűbb sétálóutcából, a Váci utcából nyílik. Az épület és a Duna-part között található a Március 15. tér, amely alatt ókori, középkori, újkori régészeti emlékek rejtőznek. A közelmúltban megújult a tér és a szomszédos mellékutcák, a lakosság számára méltó környezetet, pihenőhelyet teremtve. Az épület körbeöleli Budapest legrégebbi keresztény emlékét, a gótikus szentélyű, jelenleg felújítás alatt álló Belvárosi plébániatemplomot. A templom mellett ível át a folyón az Erzsébet-híd, ahonnan visszatekintve régen várt összkép tárul fel. Az emberek kezdik felfedezni a teret és az épület körüli utcákat, a terület kiaknázatlan értékeit. A piarista tömb tér felé néző földszinti ablakainak parapetjeit a járószintig lesüllyesztettük, ezáltal megnyitottuk ezeket a tereket a lakosság részére. Építészként az is feladatunk volt, hogy az épület a környezetével harmóniába kerüljön, amit a tervezés során maximálisan figyelembe vettünk.

 

Piaristák tömbje a Március 15. tér helyén
Pesti városháza 18-19.század
1918. elkészült az új Piarista épületegyüttes, előtte bontják a régi tömböt, előtérben a régi Erzsébet híd
 

 

A Piarista Rendről
A rendet 1592-ben alapította Kalazanci Szent József Spanyolországban. Tagjai tanító szolgálatot végeznek, Budapesten kívül az ország nagyobb városaiban megtalálhatók iskoláik, rendházaik. Alapvetően fiúiskolákat üzemeltetnek, de napjainkban már több helyen koedukált oktatás is folyik. A magyar történelem számos jelentős alakja kapott piarista nevelést, például Széchenyi István politikus, a Lánchíd alkotója, „a legnagyobb magyar”, Eötvös Lóránd tudós, Petőfi Sándor költő és Esterházy Péter író.

 

1920. dunai homlokzat, a téren az Erzsébet királyné rotundával
Eredeti kápolna
Eredeti természettudományi előadó
 

 

Az épület története
A helyszín különleges adottságokkal rendelkezik, minden korszakban stratégiai jelentőséggel bírt. Az ókorban a római időkben ezen a helyen castrum állt. A középkorban és az újkorban a kialakuló Pest  központja volt, itt állt a régi városháza és a piactér. A piaristák a 18. század elején telepedtek meg itt, az akkori városháza mellett elhelyezkedő kis épületben. Az idők során a tanító rend bővült, átköltöztek a szomszédos nagyobb épületbe és ez így ment addig, amíg egy egész épületcsoportot magukénak nem tudhattak. Akkoriban még nem létezett a Duna-part előtti tér, minden terület sűrűn be volt építve. Később megszerezték a híres Glöckersberg-Esterházy-palotát is. Sokan irigykedtek a piaristákra, hogy a belváros legértékesebb helyén ennyi ingatlannal rendelkeznek - II. József is megpróbálta elvenni tőlük a birtokaikat, de ez szerencsére meghiúsult. A 19. század végén - 20. század elején  robbanásszerű fejlődés indult meg Pesten, ingatlanspekulációk kezdődtek. Az Erzsébet-híd és a hozzá vezető út kialakítása miatt szinte az egész régi belvárost lebontották, hogy új és nagyobb épületek születhessenek. Ekkor a piaristák építésze, Hültl Dezső megtervezte a mai épületegyüttest, amit az első világháború alatt, 1914-17 között építettek fel. Az eredeti használat szerint az „A” épületben volt az iskola, a „B” épületben a rendház. A földszinten és az 1. emeleten bérbe adható üzleteket alakítottak ki, amelyek az épületek fenntartását segítették. A Duna-parti front földszintjén két szint belmagasságú tornaterem készült magas parapetű ablakokkal, mert az akkori szabályozási terv szerint a város beépítette volna a Duna-parti teret épülettel, ám ez szerencsére nem készült el. A 2. emeleten, szintén két szint magasságát átfogó traktusban alakították ki a nagy kápolnát neobarokk stílusban. Felette a 4. emeleten lépcsőzetes elrendezésű természettudományi előadók kaptak helyet. Így elmondhatjuk, hogy a fő helyiségeket a dunai szárnyban helyezték el.

A II. világháború során több bombatalálat érte a házat, ezután le kellett bontani a Duna-parti traktus tetőszerkezetét a toronnyal együtt. Később az államosítás során a piaristáknak el kellett hagyniuk ezt az épületet és egy másikba költöztették át őket. Az épület az évtizedek során több funkciónak is helyet adott, többek között az ELTE bölcsészkarának. A nagy kápolna helyén egyetemi színpad működött, majd egy évtizednyi szünet következett. A ház előtti tér lesüllyesztett régészeti bemutató parkká vált, de nem a legszerencsésebb módon lett kialakítva. Nem tartották karban, lepusztult, elhagyatott helyszín lett belőle.

 

Pinceszinti és földszinti alaprajz, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros Erzsébet
1-2.emeleti alaprajz, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros Erzsébet
3-4.emeleti alaprajz, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros Erzsébet
5.emeleti és tetőtéri alaprajz, vezető tervezők: Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros Erzsébet
 

 

Rekonstrukció
A piaristák elhatározták, hogy visszatérnek évszázados gyökereikhez, a belvárosba. Az épület felújítását az M-Teampannon Kft. és a kollektív műterem Kft. együttműködésében Golda János, Kovács Zoltán és Mészáros Erzsébet építészek tervezték. A feladat egy olyan épület létrehozása volt, amely ötvözi a régi hagyományokat a modern értékekkel és alkalmassá teszi a patinás épületet a korszerű oktatás és üzemeltetés megvalósítására.

Funkcionális elrendezés
A Piarista iskola keretes beépítésű, oldal-, és középfolyosós elrendezésű, klasszikus oktatási épület volt. Az egyes funkciócsoportokat különböző szinteken helyeztük el, így egy réteges vertikális tagolást kaptunk, amelyet az épület adottságai indokoltak. A pinceszinten kapott helyet a garázs és raktárterek sora, az üzletek az eredeti koncepció szerint a földszintre és az 1. emeletre kerültek. A gimnázium a 2-3-4. emeleten helyezkedik el, egyes kiszolgáló területei pedig az üzletek szintjein. Az 5. emeleten található a rendház, mellette bérirodákkal, amelyek a tetőteret és annak galériáját is elfoglalják. A gépészeti terek a tetőtérben kaptak elhelyezést.

 

3.emeleti zsibongó a Szent László szoborral, fotó: Kovács Zoltán
tornaterem, fotó: Szántó Tamás
aulatér, fotó: Kovács Zoltán
 

 

A belső udvart beépítettük, mert aránya nem volt megfelelő és a tervezett funkciók miatt szükség volt rá. Vezérszintnek a 2. emeletet jelöltük ki, ahol a tornaterem és a nagy kápolna is található. A belső udvar helyén alakítottuk ki az új beépítést, amely egy földszinti nagytermet és egy két szint magas tornatermet foglal magában, amely rendezvényteremként is használható. A tornaterem tömege egy földből kinövő monolitikus jel, amely az egyes történeti korok egymásra épülésére utal és a folytonosságot jelképezi. Az új épülettestet eltartottuk a meglevő épület falaitól, így sok természetes fény jut fentről a belső terekbe - az északi oldalon a hasíték egészen a földszinti főbejáratig leér. A tornaterem körül hoztuk létre a központi aula-teret. Ezáltal a 2. emeleten kialakult az épület horizontális tengelye, amit a nagy kápolna-tornaterem-aula alkotnak. Jelentősebb események alatt ezek a terek egybe is nyithatók. Az új tornaterem és aula lefedésével a 4. emeleten kialakult egy kellemes léptékű iskolaudvar, amely a belvárosban egyedülálló. Szerkezetileg nehéz feladat volt a lefedés megoldása, mert egyszerre több követelménynek is meg kellett felelni: járható tető, bevilágítás a tornaterembe és az aulába, vízszigetelés, valamint a füstelvezetés biztosítása a tornateremből és az aulából.

Az épület főbejárata a Pesti Barnabás utca felől nyílik, innen érhető el a Gimnázium és a Rendház. A reprezentatív főlépcsőház és a melléklépcsőházak felújításra kerültek. Lifttel minden emelet akadálymentesen megközelíthető. Az üzletek önálló bejáratokkal rendelkeznek, az irodákhoz külön bejáratot létesítettünk a Piarista közben (ez a kapu volt a régi udvar átjárója). A kápolna több átalakításon esett át napjainkig. A tervezés folyamán újraértelmeztük a belső terét: a falakat homogén színűvé tettük, a jelenlegi díszítéseket meghagytuk. A régi szentély terét visszaalakítottuk íves lezárásúvá és elé nagyméretű oltár-hajót helyeztünk el. A bútorok sötét fa anyaga kiemelkedik az absztrahált térben. A világítást felhőszerűen elrendezett új világítótestek alkotják. A homlokzati nyílászárók elé a belső oldalon iparművészeti üvegburkolat kerül. A kápolnához tartozik egy önálló utcai bejárattal rendelkező lépcsőház. A kápolna felújítása hamarosan elkezdődik.

 

öltöző lépcső, fotó: Kovács Zoltán
aulatér, fotó: Szántó Tamás
aulatér, fotó: Szántó Tamás
részlet, fotó: Szántó Tamás
 

 

Jelentős alaprajzi sémaváltozás a Pesti Barnabás utcai szárnyban történt a 2-5. emeletek között, mert a régi középfolyosót beépítettük kiszolgáló funkciókkal (lift, vizesblokk, gépészeti strang), a belső udvar felé néző régi helyiségeket pedig egybenyitottuk a diákok számára egy nagy zsibongó térré. A tornateremhez tartozó öltözőket az 1. emeleten helyeztük el, külön lépcsőházas megközelítéssel. Itt kapott helyet az iskolai és rendházi könyvtár is. A gimnázium a 2-3-4. emeleteken található, 12 tanteremből, csoportszobákból, természettudományi előadókból és laborokból, szaktantermekből áll. A rendház szerzetesi lakásai és közösségi terei (nappali, étkező, kis kápolna) a 4-5.emeleteken találhatók. Az iskolai étkezés és konyha a 2. emeleten, a rendházi étkezés és konyha az 5. emeleten fog működni. Az 5. emelet északi szárnyába került a Piarista Rend működését koordináló irodablokk.

 

aulatér, fotó: Kovács Zoltán
hasíték az új tömeg mellett, fotó: Kovács Zoltán
hasíték az új tömeg mellett, fotó: Szántó Tamás
hasíték az új tömeg mellett, fotó: Szántó Tamás

 

A rend szerzetesi létszáma az évek során csökkenő tendenciát mutatott, ez indokolta az épület legszebb kilátással rendelkező részein, a dunai oldal 5. emeletén és tetőterében bériroda területek kialakítását, ezzel is elősegítve az épület üzemeltetési költségeinek fedezését. A tetőtérben a Váci utcai szárny még bérirodai terület, a többi helyiséget gépészeti berendezések foglalják el. Az „A” és „B” épületszárnyak a 2. emelettől felfelé minden szinten átjárhatók. A régi fa tetőszerkezetet a háborús károk miatt átépítették, amelyet most a tűzvédelmi előírások miatt le kellett bontanunk. A tetőformát a II. világháború alatt lebombázott dunai tetőidommal együtt az eredeti tervek szerint vasbeton szerkezetből újraépítettük, a rajta lévő toronynak pedig új formát adtunk, mert azt akartuk, hogy látszódjon kívülről is egy jel az épületen, amely a változást érzékelteti.

 

iskolaudvar, fotó: Kovács Zoltán
teraszok, fotó: Szántó Tamás
az elkészült tér és az épület, fotó: Szántó Tamás

 

Anyaghasználat
A folyosókon és a közlekedőkben greslap padló-, és falburkolat, a tantermekben műgyanta padló-, és fa falburkolat, a szerzetesi lakásokban parketta került elhelyezésre. A nagy kápolna és előtere mészkőlap burkolatot kapott. Az iskolaudvar műkő-, és faburkolatú, az üvegezett bevilágító kazetták felett acél járórács található. Az eredeti kapcsolt gerébtokos fa nyílászárók tönkrementek, ezeket kibontattuk, helyettük az eredetivel azonos kinézetű, hőszigetelő fa nyílászárók készültek. Az utcai portálokat szintén elbontattuk, az eredeti réz portálokat pedig korabeli fotók segítségével, korszerűsített formában rekonstruáltuk. A homlokzatot átszíneztük, a tetőn kiselemes titáncink lemezfedést alkalmaztunk. A gépészeti berendezésekhez sok helyen acél lamellás szellőző tetőfelépítményt helyeztünk el, ügyelve arra, hogy ezek az utcák felől ne legyenek láthatóak. Az épületen több helyen is megjelenik a terpesztett lemez burkolat: a toronynál, a 6. emelet belső udvarában, valamint a Pesti Barnabás utcai garázslejáratnál. A homlokzatok rekonstrukciója az épületegyüttes mindkét szárnyát érintette az egységes megjelenés kialakítása miatt.


Budapesti Piarista Központ – ’A’ épület rekonstrukció
vezető tervezők: Golda János (M-Teampannon Kft.), Kovács Zoltán, Mészáros Erzsébet (kollektív műterem Kft.)
tervezés éve: 2006-2009
kivitelezés éve: 2009-2011
bruttó szintterület: 19552 m2
generáltervező: M-Teampannon Kft. és kollektív műterem Kft.
építész munkatársak: Szojka M. Tünde, Alkér Katalin, Debreczeni András, Nagy Gábor, Vermes Dániel, Horváth Roberta - kollektív műterem Kft.
Varga Bence, Zahorán Gábor - M-Teampannon Kft.         
statika: Kenese Kft.
gépészet: Battai Kft.
elektromos: Kelevill Kft.
épületszerkezet: Pataky és Horváth Építésziroda Kft.
tűzvédelem: Báder György
akusztika: Kotschy András
gyengeáram: Kód Kft.
tűzjelző: MGI Kft.
generálkivitelező: Confector Kft.
bruttó beruházási költség: 18 millió Euro
építtető/megbízó/fejlesztő: Piarista Nonprofit Kft.
képviselő: Szilvásy László, Turóczi Gábor        


Kapcsolódó oldal:

A szent és a profán, harmóniában - Mizsei Anett írása

 

 

35 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »