építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

A Belváros Új Főutcája: a Ferenciek tere és a Március 15. tér

2014 márciusára elkészül Budapest szerkezeti középpontja, a Ferenciek tere és a Március 15. tér. A terveket a Főmterv, a Város-Teampannon, a Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda és a Kima Stúdió konzorciuma készítette, a szakmai részleteket Koszorú Lajos, a projekt térépítészeti vezető tervezője mutatja be. 

Előzmények

A Budapest Szíve Program keretében három akcióterületen koncentrálódnak azok a fejlesztések, melyek uniós támogatást nyertek:

  • Hídfőterek és új pesti korzó;
  • Reprezentatív kaputérség;
  • Belváros új főutcája - akcióterület.

A Főutca-projekt a Budapest Szíve Program és egyben Budapest első átfogó, városléptékű közterületi rehabilitációs beavatkozása volt, mely a Kálvin tértől a Szabadság térig húzódó, integráns szerkezeti egységként kezelhető tér- és utcarendszert ölelte fel. A megközelítőleg észak-déli irányultságú projektterület és a Budapest fő közlekedési ütőerének számító Rákóczi út – Kossuth Lajos utcai tengely metszéspontja kijelölte a projekt természetes fókuszpontját, mely fontosságának megfelelően, különleges térépítészeti megoldásokat igényel.

A Ferenciek tere jelenlegi állapotában a Belváros ’70-es években kialakított, akkor véglegesnek szánt közlekedési rendszerének is kulcspontja, s ezen adottságok megváltoztatásához olyan átfogó forgalomszervezési döntéseket kellett hozni, amelyek a tér átépítését erősen késleltették a Főutca-projekthez képest. Az átépítés megkezdése ugyanakkor azért sürgető, mert a most ott található közterületi minőség a csatlakozó Főutca-szakaszok "hatékonyságát" lerontja.

A késlekedés oka, hogy a téren található a Belváros legnagyobb kiterjedésű és legnagyobb "hatásterülettel" rendelkező közlekedési műtárgya, a közúti aluljáró, mely a Hegyalja úttól a Kálvin térig befolyásolja a közúti közlekedés lefolyását. A műtárgy és kapcsolódó létesítményei uralják ma a teret, elvágva a Főutca-projekt természetes kibontakozási irányát. A jelenleg különálló részek értelmes összekapcsolódásának, a közterületek teljes humanizálásának egyértelmű feltétele a műtárgy teljes bontása, és ehhez kapcsolódóan a belvárosi forgalmi rendszer átszervezése.



A  korábbi beavatkozások mindegyike - részben, vagy egészben - megkérdőjelezte a korábbi fejlesztési ütemek alapkoncepcióját. Ebből a szempontból kiemelkedő a Főutca-projekt, hiszen itt a ’70-es évek metróépítkezése során létesített költséges, és keletkezési koruk műszaki élvonalában lévő létesítmények bontására, átépítésére került sor.

Ezzel egyidőben a teljes Belváros – korábban változtathatatlannak hitt – forgalmi rendszere fokozatosan átalakul. Az új közlekedési és funkcionális rendben a közterületek már nem csak a forgalmat levezető "csatornáknak" tekinthetők, hanem visszanyerik jelentőségüket, mint a város különböző építési korszakainak jellegzetes téri lenyomatai, a városlakók interakciójának színterei, és a város ellátóintézményeinek jellegzetes elhelyezési területei is. Mindez új közterületi kultúra kialakulásának lehetőségét hordozza magában, ahol egyik közterületi funkció sem válhat kizárólagossá az egyéb funkciók kárára, az itt gyakorolt békés egymás mellett élés a városi élet egyéb területein is érvényesítheti jótékony hatását.

 

Ferenciek tere – I. ütem © Város-Teampannon Kft.

 

Történeti összefoglaló

Budapest középpontja - szerkezetileg - a Március 15. tér és a Ferenciek tere, ahol a város főutcája, a kelet-nyugati irányú Kossuth Lajos utca a város természeti tengelyével, az észak-déli irányú Dunával metsződik. A téregyüttes mai formáját lényegében az 1900-as évek legelején nyerte, amikor az Erzsébet-híd építése kapcsán sor került a Belváros középkori utcahálózatának racionalizálására. Eltűnt a városmag középkori térszerkezete, barokk és klasszicista épületállományának java része. Az újonnan kialakított nagyvárosi térsor (Március 15. tér - Szabadsajtó út - Ferenciek tere – Kossuth Lajos u.), és az azt szegélyező épületek (a Klotild Paloták, a Párisi udvar, a Királyi Bérház, a Királyi Bazár, stb.) olyan városépítészeti és építészeti minőséget hoztak létre, amelyek méltóak voltak a századfordulós Budapest szerepéhez és rangjához.

A terület következő jelentős átalakulása az Erzsébet-híd új formában történő újjáépítéséhez (1964) köthető. Alapvető változást jelentett az ún. Osztálysorsjáték Palota eltűnése a Váci utca nyugati oldaláról, ami a térfal változását, a Klotild paloták előtérbe jutását hozta magával. A kisebb jelentőségű, felületi beavatkozás volt a Contra Aquincum romterület kiépítése, a Dunakorzó kialakítása, a Piarista köz lezárása. A forgalmi rendszert a beavatkozásokkal párhuzamosan, folyamatosan korrigálták.

Természetesen a tágabb környezetben zajló fejlesztések, mindenekelőtt a 3-as metró kiépítése, és a Ferenciek tere forgalmi rendjének átalakítása, a Váci utca gyalogosutcává alakítása, vagy a Belgrád rakpart használati rendjének módosítása is hatottak a terek használatára. Legerősebben a motorizáció, a személygépkocsi-használat növekedése nyomta rá a bélyegét a terület megjelenésére, lényegében parkoló és járműforgalmi felületté degradálva a térfelületeket.

A motorizáció térnyerésével a városi közterületek felhasználásával kapcsolatos korábbi, közlekedés-orientált elképzelések felülvizsgálata folyamatosan ment végbe. A Március 15. tér szerepének átértékelésére több irányból érkezett ösztönzés: a Kossuth Lajos utca keresztmetszetének átalakítása, a belváros környezeti terhelésének csökkentése - az üzletutca jellegének visszaállítása miatt - fontos, várospolitikailag is deklarált céllá vált. Az útvonal áteresztő képességének csökkentése mellett a városvezetés és a várostervezői szakma elkötelezte magát, ez azonban felvetette a híd és a rakpart kapcsolatának felértékelését, akár kapacitás növelését is.

A Váci utca északi szakasza a '80-as években - akkori színvonalon igényes - gyalogosutcává épült ki, a déli szakasz 1996-ban követte. Időközben világossá vált, hogy a Belváros arculatát döntő módon meghatározó utca nem kezelhető két különálló szakaszként, egyesítésükre éppen a Március 15. téren, a hiányzó felszíni gyalogos-átkelőhely megépítésével kerülhet sor.

A közterületek forgalommentesítésével párhuzamosan arányos igény fogalmazódott meg a Belváros kapuiként funkcionáló terek, térségek közelében, stratégiai pontokon elhelyezkedő, nagykapacitású parkolók építésére. A Budai hegyvidék felől érkező forgalom megfogására az adott kapacitású híd és a csökkentendő kapacitású "főutca" közötti puffertér, azaz a Március 15. tér ideális helyszín.

A Váci utcához hasonlóan indokolt a Duna-korzó déli irányú meghosszabbítása a Fővám térig, melynek hangsúlyos eleme a Március 15. tér csomópontrendszeren történő színvonalas, a Duna-part kiemelt építészeti-városképi jelentőségéhez méltó átvezetés. A beavatkozás átértékeli a jelenlegi Duna-parti keresztmetszetet, a villamospálya és a felső rakparti út pozícióját.

A Március 15. tér északi térrészének funkcionális elemei mindenekelőtt a közlekedési funkciókhoz kötődtek. Az északi térfél pihenő célú zöldfelület volt, a romterület bemutatásával. A terület állapota az eltelt évtizedek alatt rendkívül leromlott, a rom bemutatásának módja mind műemlékileg, mind városképileg felvállalhatatlanná vált, a terület pihenőpark-funkcióját betölteni nem tudta.

Az útpályákkal szabdalt zöldfelületek lassan csak egyetlen igényt szolgáltak, a parkolást. A hídpályára rászoruló templomépület, a félhomályos híd alatti terek, a helypazarló parkolás, a szintkülönbségek megoldatlansága és a BKV-buszvégállomás a területet belvárosi közönségfunkciók fogadására alkalmatlanná tették.


Március 15. tér a Piarista Központtal, fotó: Mizsei Anett (2011)

 

A 2010/11-ben megvalósult átépítés a teret a lassú eljelentéktelenedésből ismét a város jelentős terei közé emelte vissza, és bekapcsolta az egyre kiterjedtebb gyalogosrendszerbe is. Forgalomszervezési összefüggések miatt a déli térrész változatlan kialakítású maradt, ennek átépítése a Ferenciek terével egyidőben, a belvárosi közlekedészervezést egy csapásra újraértékelve valósul meg, itt kap helyet az a hídfelhajtó, mely a jelenlegi Y-aluljárót kiváltja.

A Ferenciek terei téregyüttes mai formájának kialakulását az Erzsébet– (Eskü téri) híd megépítése generálta. A mai Kossuth Lajos utca elődje, a Hatvani utca és a híd közvetlen összekötését a Főváros képviselői szorgalmazták a Közmunkatanács kompromisszumosabb, az útvonal többszörös törését tartalmazó javaslatával szemben. Ennek eredményeképpen a Kígyó és Sebestyén utcák közötti aprótelkes, középkori eredetű tömb – mely rejtetten már tartalmazta a jelenlegi Kígyó és Duna utcai nyomvonalat – teljes egészében bontásra került. Helyén épültek fel 1902-ben Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei szerint a Klotild-paloták, melyek szigorúan szimmetrikus épületei a teret egybekomponálják az Erzsébet-híddal.

A terület századfordulón végbemenő építészeti léptékváltását és a közterületek helyigényének növekedését jól illusztrálja, hogy a korábbi tömb helyén mindössze két nagyméretű épületnek maradt hely. A háromszögletű térrész északi falának mértékadó épülete a Párizsi-udvar, melyet a Belvárosi Takarékpénztár Schmall Henrikkel építtetett a korábban itt álló és hasonlóképpen passzázsként funkcionáló Brudern-bazár helyén (1909-13). A tér déli oldalán is egy három utcára nyíló átjáróház helyezkedik el, a Király-bazár, Kármán Géza és Ullmann Gyula alkotása, 1902), a tágabb térség domináns épülete.

Az 1964-ben átadott Erzsébet-híd egy átfogó közlekedésfejlesztési koncepció része volt, melynek keretében az ország kelet-nyugati közúti közlekedési tengelyét a Hegyalja út – Rákóczi út útvonalon, a Belváros szívén át alakították ki. Ehhez csatlakozva épültek a 2-es metróhoz tartozó, és a közúti forgalmat segítő létesítmények: a gyalogos-aluljárók, közúti alul- és felüljárók a BAH-csomópontban, a Ferenciek terén, a Baross téren, és ekkor szüntették meg a villamosközlekedést a Rákóczi úton. A 2x3 sávos Erzsébet híd az addig nagyvonalúan méretezettnek tűnő Kossuth Lajos utcát egy csapásra szűkössé tette, a 2x3 forgalmi sáv miatt elveszett járdaszélességet csak árkádosítással lehetett pótolni, melyet – ma már megkérdőjelezhető építészeti arculattal – a Ferenciek tere és a Baross tér között több-kevesebb következetességgel végre is hajtottak.

 

A jelenlegi közterület használat és építészeti arculat

A Március 15. tér déli területének főbb jellemzője, hogy a híd alatti terület, és részben a tér déli területe parkolóként működik. A személygépkocsi-parkolás mellett kiemelt, városi szintű funkciónak nevezhető a turista buszok parkolása (látogatóforgalom, alkalmi buszok induló- és érkező helye), melynek már rövidtávon ennél megfelelőbb helyet kell biztosítani. A téren a BKV végállomás (kivéve az ideiglenes villamospótlók megállója) gyakorlatilag megszűnt, tekintettel arra, hogy a közvetlen metrókapcsolat érdekében a korábban itt végállomásozó buszok továbbhaladnak az Astoria felé. A tér gyalogosforgalma részben a Belgrád rkp. villamos- és buszjáratainak elérését szolgálja, részben a parkolók felől biztosítja a Belváros megközelítését. A téren - épp a turistabuszok jelenléte miatt – jól érzékelhető a turisták jelenléte, melyet azonban a kisebb árusítóhelyek mellett csak a déli házsorban meglévő éttermek (pl. Mátyás Pince) szolgálnak ki. A Belgrád rkp. sarkán álló épület földszintje és magasföldszintje üresen áll. A tér déli területének értékelhető zöldterületi funkciója nincs.

Az északi térrész átépülésével a tér átláthatóvá vált, és lehetőség nyílt a korzó déli irányú továbbvezetésére. A Duna-parti korzó-kiépítés megszakadása és beterelése a városi szövet mélységébe aláhúzza azt a megállapítást, hogy a Duna-part nem egy lineárisan kifejthető képződmény, hanem a part menti útvonalakból és a hídfőknél a városszövetbe mélyebben behatoló zsebekből álló összetett, tagolt terület. Az északi térfélen ezt a városszövetbe való beleszövődést a Piarista-terasz és a Piarista köz kialakítása hangsúlyozza, az utóbbi a belvárosi Duna-part első és legfontosabb, tisztán gyalogos megközelítési útvonalává lépett elő.

A Ferenciek terén a közútfelületek jelenlegi dominanciája mellett a Kossuth Lajos utca teresedése alig érzékelhető, a dramaturgiai csuklópontra csak az épületek mérete, arculata hívja fel a figyelmet. A komfortos közúti közlekedés igényei szerint berendezett útfelületeken arányaiban sok a maradékterület, a gyalogosterületeken néhány kritikus – a közúti forgalomszervezés által kikövetelt – szűkület nehezíti a közlekedést.

A téren - a 3-as metró építésével egyidőben - 1976-ban egységes, de a tér átláthatóságát gátló közterületi-térépítészeti arculat készült, melynek alapgondolata a gyalogosforgalom egyértelmű csatornákba való terelése, a közúti létesítmények álcázása növénykazettákkal, a közúti forgalom akadálymentességének biztosítása volt. Ma azonban a városhasználat és a megjelenés szempontjából is elavult ez a kialakítás. A korábban a közúti forgalom előnye érdekében a metróállomáshoz csatlakozó gyalogosaluljárón kívül még két önálló aluljáró is készült a Veres Pálné utca és a Párizsi udvar, a Váci utca észak és déli szakaszainak összekötésére, valamint megépült a közúti Y-aluljáró, mely a Belváros tervezett észak-déli forgalmi ütőerét, a Kecskeméti utca – Bécsi utca tengelyt vezeti át a Kossuth Lajos utca alatt.

A térburkolat a Belvárosban általánosan alkalmazott mészkőlapokból és a közöttük lévő öntöttaszfalt-mezőkből álló meanderező mintázatú burkolatként készült, hasonlóan a Kígyó utcához, a Deák Ferenc térhez, és a Kálvin térhez. Az egyszerű, igénytelen burkolatot több ütemben cserélték, először a déli Váci utca átépítése során újult meg a Duna utca térig benyúló ága, majd a buszmegállók burkolati mezőit építették át igénytelen térkőburkolatúra a BKV saját beruházásában.

A fennmaradó térburkolatokat fővárosi forrásból újították meg 2007-ben, beton-térkőburkolatként. Az átépítések eredményeképpen a térkomplexum jelenleg teljesen széteső, a meghatározó építészeti arculattal semmiféle viszonyba nem lépő, funkcionalista, épületek közötti üres hely, melynek elsődleges szerepe a közlekedés kiszolgálása. Ennek megfelelően az ide települt funkciókban is a tömegesség és a középszerűség jellemző, a térre települt kereskedelem és szolgáltatás minősége – a hely kiemelt jellegének ellenére – megegyezik a Rákóczi úti átlagos – igen alacsony, amortizálódott – minőséggel.


Tervezett állapot helyszínrajza © Város-Teampannon Kft.

 

A térépítészeti koncepció

A gyalogosforgalmat érintő legjelentősebb változás a Váci utca északi és déli szakasza közötti felszíni összeköttetés megteremtése. A jelenlegi gyalogos aluljáró megszűnik, és a Klotild paloták nyugati homlokzata előtt felszíni gyalogátkelő lesz.

A hídról a rakpart irányába történő lehajtás és a rakpartról a hídra történő felhajtás a déli térrészen, irányonként osztott pályás úttesten történik. Az osztott pályaszerkezet lehetővé teszi, hogy a különböző irányú pályák között minimális szintkülönbség legyen kialakítható, mivel máskülönben a hídlehajtón a megengedettnél erősebb útpálya-lejtést kellene alkalmazni. A Március 15. téri korzó-szakasz az Erzsébet-híd hídfőjének térségében halad tovább dél felé, közvetlen és kedvező kapcsolatot adva a híd déli járdájához, és megszakítás nélkül, egyenes vonalban folytatódik majd tovább a Belgrád-rakparton.

Az alapvetően szimmetrikus téralakításban az északi térrész Piarista-közének megfelelője a déli térrészen a Duna utca és a tér déli járdája. A Ferenciek tere és a Duna közötti kapcsolatot erősítendő, a Duna utca funkcióját visszaadva a déli járda erőteljesen szélesedik. A kényszerűen mellé simuló közúti forgalomtól újonnan telepített fasor és zöldsáv választja el.

A Ferenciek tere szerkezetileg többszörös városszerkezeti metszéspont, építészetileg pedig fontos és nagyvonalú városépítészeti gondolatok gyűjtőhelye, melyek jelenlegi kényszerű rejtettsége térépítészeti eszközökkel megszüntetendő. Ilyen metszéspont a Főutca – Kossuth Lajos utca csomópontja, valamint a Kígyó és Duna utcáknak az Erzsébet híd látványát előkészítő megnyílása. A két csomópont enyhén szellemképesen, egymásra csúszva helyezkedik el a Ferencesek temploma és a Klotild paloták között. Dél felől erre kapcsolódik a tér további előszobája, a Károlyi Mihály utca kiszélesedő torkolata - a Ferenciek tere déli ága -, mely csak lokálisan, a helyi szűkös szövetben értékelhető térként: szélessége kicsit haladja meg a Kossuth Lajos utcáét.

A teret használók tudatában a három térrész egyénenként különböző módon azonosítható a Ferenciek terével. A három térrész burkolati megkülönböztetése így indokolt. A közúti aluljáró rámpájától megszabadított Károlyi Mihály utca torkolatában alapvetően a Főutca konszolidált burkolati rendszere folytatódik, az utcaszélesség miatt módosult arányokkal.

Lokális tér a Ferencesek temploma előtti teresedés, melyet az épületsarkok ideforduló homlokzatai is kihangsúlyoznak. A burkolatok és berendezések visszafogott alakításával önálló karakterű - templomhoz tartozó - térrészt alakítottunk ki. Az aluljárólépcsők áthelyezésével az árkád alatti, valamint a Ferences templom előtti terület felszabadítható, az aluljáró gyalogosforgalmi terhelése csökken, hiszen a felszíni gyalogátkelőhelyek az aluljáróról leveszik az átmenő forgalom terhét. Az áthelyezett lépcsők révén az aluljáró közvetlenebbül kapcsolódik mind a Ferencek tere, mind a Károlyi Mihály utca súlypontjához.

A leglátványosabb változás a Duna és a Kígyó utca teresedésében következik be. Itt az útfelületek szegélymódosításának következtében a gyalogosok által használható térfelület körülbelül a másfélszeresére nő. Átláthatóvá válik, az elavult térberendezés bontása után a gyalogosfelületek kitakarítása további optikai területnövekedést eredményez. (Ez persze elmarad a városhasználat – forgalomcsillapítás, környezetalakítás - épeszű vágyaitól, de talán képes ráirányítani a figyelmet az arculat hihetetlen értékeire, és segít felkelteni a várospolitika ez irányú érzékenységét.)

A Veres Pálné utcai aluljáró a koncepciótervi fázisban még elbontandó elemként szerepelt, azonban a tervezés előrehaladtával a Megrendelő a több ütemű megvalósítás mellett döntött, így igazodván a kialakítani tervezett, középen vezetett buszsávhoz.


Március 15. tér - hídi csomópont © Város-Teampannon Kft.

Március 15. tér, déli térrész – Váci utca

A részben megvalósult felsőrakparti csomópont átépítése teljessé válik, véglegesedik a forgalomtechnika. Az útpálya kétirányúvá épül át, aszfaltburkolattal, a kiemelt elválasztó sáv kialakításánál olyan megoldást dolgoztunk ki, mely a két útpálya magasságkülönbségének kiegyenlítésére megfelelő megoldást ad (támfal és mellvéd). Az útpálya megvilágítása az elválasztósávban álló közvilágítási oszlopokról történik.

Az első szakaszban megépült korzó a híd alatt halad tovább, majd visszatér a dunaparti sávba. A fordulóponton a burkolatváltás, illetve a hármas facsoport és növénykazetta diszkréten jelzi a továbbhaladás irányát. A híd alatti felszíni parkoló melletti lejtős felületen gyep, cserjefoltok és ültetett új fák jelennek meg.

A tér déli térfala mentén futó járda a korábban tervezett mészkő helyett térkőburkolatot kap, mely a Váci utcai torkolatnál kiszélesedik, ezáltal teret adva az áthelyezett Budapest, a Duna gyöngye c. szobornak. A 14 m széles sétányba 3 db cserjével és hármas facsoporttal ültetett növénykazetta kerül. A járdán a térfalnak megfelelően - hármas csoportban ritmizálva, az északi térrészen és a korzó-átvezetésnél már alkalmazott - gyalogosfelület-világító lámpák sorakoznak a zöldkazetták pereme mellé húzott vonalban. A kerékpárút mellett a burkolt felületen lehetőség van BUBI állomás elhelyezésére. A Váci utcához tartozó jelenlegi kandeláberek (4 db) a tér keleti térfala előtt megmaradnak, a Szabad sajtó úttól számított 1. oszlop helyét korrigálni kell, mert az a jelenlegi hídlehajtó szegélyéhez igazodik, az új, tervezett szegélyvonalnak nem felel meg.

A Váci utcai közútfelület ezen a szakaszon továbbra is megmarad, a zsákutcában kialakuló többlet forgalmi sáv az Irányi utca felől parkolósávként használható. Az eredeti térburkolat megmarad, az Irányi utcai csomópontban egyedi mintájú, sötét színű térkőburkolat készül. A meglévő bútorzat a Váci utcai arculat szerint marad.

 

Az Irányi utca

Az Irányi utcában egyirányú közlekedési rend alakul ki, egy sávon, azonban a Molnár utca – Belgrád rkp. közötti szakaszon a Molnár utcai kijutást segítendő kétirányú forgalom lesz. Innen a Veres Pálné utcáig tartó szakaszon kétoldali, a Veres Pálné és Károlyi Mihály utcák közötti szakaszon egyoldali parkolósáv létesül a déli oldalon.

Az utca kiépítése alapvetően a Váci utca és a Veres Pálné utca mintáját követi. A járdákat gránitszürke térkővel burkolják, melyek a kiemelt területeken egyedi méretben és rakásmódban jelennek meg. Az útpályák kiemelt gránitszegéllyel és aszfaltburkolattal épülnek, a parkolók a használatnak megfelelően sötét színű burkolatot kapnak. A közvilágítás befüggesztett rendszerű marad.

A Váci utca és a Veres Pálné utca közötti szakaszon az északi parkolósáv mentén, 12 m-es tőtávolsággal fasor létesül. A fák egyedi mészkőszegéllyel ellátott, cserjével borított kiemelt kazettába kerülnek. A Veres Pálné utcában a meglévő fák faveremrácsban állnak. Kivételt képez a banképület melletti fa, mely kinőtte fémszegéllyel körbevett otthonát. A törzs körül az Irányi utcához hasonlóan cserjével borított zöldkazetta települ, melyet fémszegély övez.

A Cukor utcai csomópontban, a Centrál kávéház sarkánál a burkolati rendszer átalakul a Főutcával formailag megegyezővé. A burkolat térkő anyagú, rakásiránya a passzázs bejáratát hangsúlyozza. Az utcabútorozás kerékpártárolókból és padokból, ill. az igényeknek megfelelő, különböző (szelektív, kutyaürülék, hagyományos) hulladékgyűjtőkből áll.


Ferenciek tere - déli térrész a templom felől az Irány utca fele nézve © Város-Teampannon Kft.

A Ferenciek tere, déli térrész

A területen (az autóbusz-megálló és a csatlakozó szegélyek kivételével) faltól-falig azonos síkban lévő burkolat épül, a járdán mészkő-, az útpályán kiselemes gránitburkolattal (Főutca arculat). A Curia utca vonaláig engedélyezett a behajtás, ezzel a jelenleg kialakult, hátrányos Curia utcai tolatós forgalmi helyzet megszűnik, az utca egyirányú hurokban végigjárhatóvá válik. A Curia utca torkolatában 1 db süllyedő poller akadályozza meg a Kossuth Lajos utca felé történő illetéktelen be- illetve kihajtást. Mindkét térfal mentén 9 m-es tőtávolsággal új fasor létesül.

A közvilágítást egyedi tervezésű, háromágú acéloszlopokon elhelyezett lámpatestek biztosítják, az oszlopsor megközelítőleg a tér középtengelyében, az útpálya keleti oldalán helyezkedik el. A különböző típusú és funkciójú burkolatsávokat süllyesztett gránitszegélyek és folyókák választják el egymástól. A nyugati térfalon a vendéglátó funkciók kiteljesedését egységes szerkezetű teraszépítmények sávszerű telepítése támogatja. A WC-csoport megszűnik, helye a térrész sávos burkolati rendszerébe illeszkedik.

A meglévő közúti aluljáró rámpája részben elbontásra és tömedékelésre, részben elfalazásra, lezárásra kerül, az aluljárórámpa helyén a tér egyéb felületeivel összefüggő, sík gyalogosfelület jön létre. A Kossuth Lajos utca közútpályája új aszfaltburkolatot kap, ugyancsak aszfalt kerül a Főutca Kossuth Lajos utcai torkolati szakaszaira, a gyalogos-átkelőhelyek vonalában. Az átépülő aluljárólépcsők mellvédje áttetsző, acélszerelvényekre erősített, edzett üvegelem. A templom előtti kisebb teresedés megvilágítása 2 db egyedi, kis fénypontmagasságú (4,0 m) lámpaoszlopról történik.

A gyalogos-aluljáró akadálymentességét személyfelvonó biztosítja, mely a megszüntetett közúti aluljáró terébe érkezik. Az aluljárólépcsők helye a térkompozíciónak megfelelően, a szükséges mértékben módosul: a liftépítménnyel együtt a jelenlegi CBA oldalára a Főutca berendezési sávjába kerül.

A metró és az aluljáró szellőzői egyrészt a liftépítménnyel egybeépítve valósulnak meg, másrészt – a meglévő közúti rámpa helyét felhasználva – vízszintes elhúzással olyan új építésű szellőzőaknákba kerülnek bekötésre, amelyek a burkolatsíkból nem emelkednek ki, és amelyekben biztosítható a csapadékvíz-elvezetés. A szellőzőaknákat a burkolatsíkba fektetett acélszerkezetű rácsok zárják le.

A területegységen nagy számban találhatók előregyártott egyedi padok, kerékpártárolók és hulladékgyűjtők, a burkolati rendszernek megfelelő, sávos elhelyezésben. Ide kerül A BUBI kerékpárkölcsönző-rendszer állomása is.


Ferenciek tere – központi térész felülnézetből © Város-Teampannon Kft.

A Ferenciek terének központi térrésze

A központi térrész közútfelületeinek burkolata aszfalt, a járdaburkolat anyaga természetes kő, csatlakozva a Főutca már elkészült, illetve ebben a fázisban elkészülő gyalogosfelületeihez. A középső kiemelt térfelületen egyedi, magas minőségű elemes burkolat épül, melynek anyaga háromfajta, erősen eltérő árnyalatú kőburkolat, egyedileg konszignált elemekből.

A kőburkolat reflektál a tér formájának geometriájára, a Párizsi udvar karakterére és a hely kihívásaira. A térformát leképző kontúrvonalon belül a sötétebb árnyalatú kőelemek, a kontúrvonalon kívül a világosabb elemek vannak túlsúlyban. Így a térfelület középső térsége a sötét árnyalatú aszfalthoz viszonyítva kevésbé hat kontrasztosan, ez erősíti a két térfél összetartozásának érzetét. A térfelület a közepe felé fokozatosan sötétedik, a perifériák, vagyis a szűkebb, árnyékosabb utcák felé világosodik. Ez a rendszer vált át a Kígyó utca – Piarista köz dunai tengely mészkőburkolatába. A középső, sötétebb térburkolati mező formáját a közvilágítási oszlopok (összesen 10 db), és az újonnan telepített fák (összesen 8 darab) erőteljesen geometrikus elhelyezése, valamint egyedi formálású burkolati elemek hangsúlyozzák ki.

A favermek és az ülőfelületekkel kombinált kisméretű, alacsony növénykazetták formailag illeszkednek a burkolati mintához. A csapadékvíz-lefolyók rendre a burkolati mintázat kitöltőmezőinek középső elemeként, egyedi formálással készülnek el. Oszlopos, egyedi közvilágítás készül a térrészen, mely megfelelő, egyenletes megvilágítási paramétereket ad, függetlenül a változó lámpatest-elhelyezési magasságtól (14-16-18m), és az útpályától való változó távolságtól.

A Veres Pálné utca vonalában lévő aluljáró sajnos az 1. ütemben megmarad. A Klotild-paloták előtt a szegély és a burkolat lehetővé teszi, hogy korlátozottan a palotákat kiszolgáló gépjárművek felhajthassanak a járdára, a járdafelület ezen a térrészen a vegyes forgalom igényeinek megfelelően készül el. A hatályos Kerületi Szabályozási Terv (KSZT) előírásainak megfelelő méretű zöldfelület az egyedi burkolati rendszer méretrendjébe illeszkedő, növénnyel beültetett favermek révén jön létre. A térrész koncepcionálisan fontos megtisztítása miatt csak a legszükségesebb utcabútorok jelennek meg. Az itt elhelyezett épített padok a favermekhez kapcsolódnak. A hulladékgyűjtők a közvilágítási oszlopokba integráltan készülnek el.

A Nereidák kútjának vízellátása és vízelvezetése felújításra kerül, a kút vízellátása az Y-aluljáró déli végén lévő gépházból történik. A kút ivókútként üzemel majd.


A központi térrész növénykazettával integrált ülőpadja © Város-Teampannon Kft.

A Petőfi Sándor utca

Az utcaszakasz funkcionális mezői (útpálya, parkolósáv, berendezési/terasz sáv/járda) süllyesztett gránit-, illetve mészkőszegéllyel határolódnak el egymástól. Az útpálya szélessége igazodik a már átépült Petőfi Sándor utca útszegélyeihez. Az útszakaszon két központi rakodóhely létesül.

A Katona József Színház és a Budapesti Építészeti Központ (FUGA) közötti kulturális kapcsolat vizuálisan is megmutatkozik. Ennek burkolati megjelenítése a bejáratok elé helyezett nagyméretű, egyedi, feliratos kövekkel történik. Fontos vizuális elem lehet itt a két intézmény főbejárata előtt álló lámpaoszlopok közötti átfeszítés.

A Főutcával megegyező módon az utcaszakasz észak-keleti oldalán (páratlan oldal) a berendezési sávot és parkolósávot elválasztó 5 db fából (Pyrus calleryana ’Chantecleer’ - díszkörte) álló fasor kerül telepítésre. A terület dél-nyugati oldalán (páros oldal) az egyes sávokat (terasz, parkoló, berendezési sáv) évelőkkel, illetve cserjékkel beültetett, kiemelt, mészkő-növénykazetták határolják le. A területen öntözőhálózat épül.

Ide is a Főutca egyedi berendezési tárgyai (padok, hulladékgyűjtők, kerékpártárolók, pollerek, faveremrácsok, aknafedlapok) kerülnek. A tervezési területen található aknák (közműakna, transzformátor aknafedlap, stb.) fedelei kőburkolatot kapnak. Az aknafedlapok a burkolat koordinátájába lesznek beforgatva.

Az utcában megszűnik a befüggesztett közvilágítás rendszere, helyette ide is a Főutcában alkalmazott egyedi lámpaoszlopok kerülnek. A már átépült Főutcában a megszűnő közúti rámpa miatt az útpálya burkolata alépítménnyel együtt újjáépül, igazodva az átépült szakaszhoz. A gyalogos felületeken, a Pilvax-köz bejáratánál lévő taktilis burkolat a szegélyek mozgatása következtében áthelyezésre kerül. Ehhez kapcsolódóan a járda burkolata is kismértékben átrendeződik.

 

A Kígyó utca

A Kígyó utca koncepcionálisan a Piarista közzel együtt a Kossuth L. utca – Duna korzó kapcsolatot adja, ezért annak építészeti arculatával épül át. A keskeny utca berendezési sávja a Váci utcai díszkút kompozíciója által meghatározottan a területsáv hossztengelyébe kerül. A Piarista közzel formailag megegyező közvilágítási rendszer mellett támla nélküli padok és hulladékgyűjtők alkotják az utcabútorozást. Feltehetően egyszer a várostörténeti –városépítészeti léptékű tengelypár a Duna utca – Március 15. tér déli térfala is hasonló minőségű burkolatot kap.

Az átalakítás 3D-ben itt tekinthető meg.

 

Koszorú Lajos

térépítészeti vezető tervező

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »