Ház az erdőben

Szigetmonostoron, a Duna parti gáton haladva talán fel sem tűnik a folyó melletti különleges hangulatú, erdős telek, a Meteor Telep. Az elmúlt 80 év során fokozatosan épültek kisebb hétvégi házak, melyeket a tagok a korábbi években, évtizedekben legtöbbször saját maguk, illetve közösen építettek. Az Erdei Telep fái közé tervezett új faházat Bunyik Emese. Varga Csilla írása. 

Bunyik Emese, a Teampannon csapatának tagjaként szabadtér-építészettel foglalkozott, ám egy profilváltást követően kisebb léptékű megbízásokkal, főleg belsőépítészettel, enteriőrökkel foglalkozik. A fordulat volt olyan nehéz, mint elsőre hihetnénk: „Azt gondolom, a köztértervezés, és a belsőépítészet nagyon közel állnak egymáshoz, tulajdonképpen csak a lépték más. Körülbelül ugyanazokat az elemeket kell végigfuttatni a fejedben, hogy mitől lesz jó, használható, szerethető a végeredmény."

A házikó megrendelői 2013 őszén határozott tervezési programmal keresték meg az építészt. Korábban a Telepen álló hétvégi házuk helyére szerettek volna egy tágasabb és tartósabb épületet, ahova az összes családtag, illetve a baráti körük is el tud jönni kikapcsolódni. Fontos szempont volt, hogy egyszerre tudjon kényelmes közösségi térként, illetve éjszakai szállásként is funkcionálni az épület – tudjon tágas, és mellette tagolt is lenni. A családnak szüksége volt páronként egy-egy hálószobára, ezeken felül további vendéghelyekre, illetve legalább 10-12 fő számára optimális közös nappali terekre. A tervezés folyamán ezeket az igényeket kellett összeboronálni a helyi és általános építési szabályok, illetve a Telep saját előírásai által meghatározott lehetőségekkel.

A Meteor Telep története hosszú múltra tekint vissza - erős hagyományokkal, közösségi szellemmel rendelkeznek az itteniek. Kezdetben még csak sátorokkal érkeztek ide nyaranta az emberek, majd a második világháborút követően kezdtek el házak épülni. A telep kiváló lehetőséget nyújt a kikapcsolódás közösségi formáira, amit a közösen létrehozott szabályok betartása is szolgál, melyek között vannak az építkezésre vonatkozóak is.

Egyik ilyen szabály, hogy az épületeknek legalább 9 méter távolságra kell egymástól elhelyezkedni – ez elég pontosan kijelöli az egyes épületek helyét, és maximális méretét is. Ezen kívül kötelezően könnyűszerkezetesnek kell lenniük, téliesítésük nem engedélyezett, és kémény létesítése is tilos – ennek célja, hogy a telep megmaradhasson a nyári elvonulás színhelyéül, így az épületeket ne lehessen állandó jelleggel lakni. A közösségi szellem érdekében a telken belül kerítést emelni nem szabad, bárki átjárhat bárki területén. A Telep szabályai szerint a nyári időszakban tilos gépkocsival a területre behajtani, illetve építőanyagot bevinni, vagy akár csak tárolni, ezért adott az építkezésre fordítható időszakok hossza és dátuma is.

A különféle előírások betartása izgalmas tervezési feladatot eredményezett, főleg a méreteket illetően. Hogy a megrendelői igények teljesülhessenek, minden esetben ki kellett használni a maximumot: ezt a korábbi kisház által kitűzött alapterület, a szabályzatban meghatározott 4,5 méteres maximális építménymagasság, illetve az általános előírásokban meghatározott minimális méretek jelentették. Kis térben kellett a korábbi házban meglévő lehetőségeket tovább bővíteni, javítani, ezért a tervezési feladat kicsit a bútortervezéshez volt hasonlatos – a siker a legkisebb részletek kidolgozásában rejlett; minden apróságnak jelentősége volt. Szerencsére volt idő és lehetőség az igények alapos megismerésére és a tervek részletes kidolgozására.

Az épület 2015 februárja és júniusa között gyors tempóban készült el a BME Terraton Kft. kivitelezésében – a végeredmény egy közel szimmetrikus, könnyűszerkezetes kétszintes faház lett. Az épület formájának kialakulását teljes mértékben a használat határozta meg, a térnyerés érdekében játszott az építész a maximum és minimum méretekkel. A szerkezet esetében a hagyományos raszterektől való változó irányú eltérések eredményeként nagyon fegyelmezett, egyforma keretállások jöttek létre, melyek – mivel ezáltal nincsenek mellék- és főtartók, hanem gyakorlatilag minden állás főtartóként funkcionál – karcsúbbak, keskenyebbek lettek a megszokottnál. A szigorú szerkezeti szabályosság szerencsére jól meg tudott férni a különféle igényekkel.
A burjánzó növényzet közül kibukkanó épületet kívülről a természetes, natúr hatást megtartó felületkezelt fenyő burkolat, és a nyeregtető határozza meg. Szimmetriáját csak a földszinten a falsíkból kiugrasztott, függesztett kubus töri meg, mely eltérő vöröses felületkezelésével még nagyobb hangsúlyt ad a falfelület megbontásának.

Az épület tömegébe bevágott, és ezáltal fedett teraszon keresztül juthatunk be a házba, a konyhával egybenyitott nappaliba. A belső elrendezés kialakításánál nagyon fontos szempont volt a közös létezés, ezt a megvalósult terek arányai is tükrözik. Egy nagy üvegajtónak köszönhetően szinte átmenet nélkül összeolvasztható a kinti és benti rész, ezért az itt nyaraló társaságnak minden időben megvan a közös tere – az ebédlőasztal időjárástól függően a szabadban, és a nappaliban is elhelyezhető.

A konyha U alakú elrendezésnek köszönhetően egyszerre akár hárman is kényelmesen elférnek a pultnál. A konyha a nappalin kívül a terasz felé is nyitott a pult szintjével azonos magasságban lévő tolóablak révén, mely megkönnyíti az ételek és edények ki-be adogatását. Az építész mindenhol törekedett a közlekedőterek minimalizálására – a terasz felé nyíló ablak a meglévő közlekedők tehermentesítését is szolgálja a konyha jobb kihasználhatósága mellett.

A nappalit tágasabbá alakító térbővület is ebben a szellemben jött létre – plusz helyet elfoglaló ajtók és közlekedők nélkül lehetett a kiugró dobozrészben két fekhelyet kialakítani. A nappaliból hátrafelé nyíló szobában még két fő (a szülők) számára van szállás, ez a ház legnagyobb méretű hálószobája.

Az emeletre egy L alakú lépcső vezet fel a nappaliból egy második, emeleti nappaliba (ahol újabb két vendégfekhely alakítható ki). A teret látszó tetőszerkezet és tetősík ablak teszi légiessé, valamint innen nyílik a loggia jellegű erkély is, mely a lenti terasszal átellenes oldalra került, hogy lehetőséget adjon a társaságnak a különválásra is. A csoportos tevékenységeket az időjáráshoz lehet igazítani az emeleten is. Ezen a szinten kaptak helyet a már felnőtt gyerekek hálószobái – kisméretűek, céljuk épp csak annyi, hogy mindenkinek legyen saját tere. A hálószobák a fogópárok síkjában zárulnak, felettük a búvóterek is hasznosíthatóak akár vendégfekhelyként (3-3 fő részére), vagy csak tárolásra. Az okos térkihasználásnak köszönhetően, ha szükséges, akár 18 embert képes éjszakára a kis faház elszállásolni – így a megrendelő kívánságai maximálisan teljesültek.

Varga Csilla