építészet : környezet : innováció

Hegedűs és Böhm Pöstyénben

A Böhm-Hegedűs építészpáros legszebb szecessziós épületei a mai Szlovákia területén, Pöstyén fürdővárosban valósultak meg. Noha az elmúlt évszázadban jelentős részüket lebontották, sőt olyan  is akad, amelyik több mint tíz éve kiégve várja sorsa jobbra fordulását, a megmaradtak még mindig az Art Nouveau építészet európai rangú együttesét alkotják.
Mária Mikudíková cikke.

Az Art Nouveau stílus (itthon inkább szecesszió néven ismert) számos országban jelent meg párhuzamosan, mindenütt más-más formában. Az Art Nouveau új ideákat népszerűsített, és inspirációt többek között a természetből, a népművészetből, a keleti művészetekből, a női alakból és a nők hosszú, hullámos hajából merített. A stílus jellegzetessége volt az új anyagok megjelenése is: a terrakotta, az acél, az öntöttvas, a kő, a fa és ezek kombinációja. 

Amikor a kubista építészet első példája 1910-ben megépült, Szlovákiában még az Art Nouveau volt az általános stílus. Bár az anyaghasználat hagyományos volt, igen eredeti geometrikus és organikus motívumokat alkalmaztak.

 

Zöldfa Szálló
Zöldfa Szálló
 

 

Böhm Henrik (1867-1936) és Hegedűs Ármin (1869-1945) 15 éven át élt a mai Szlovákiában, egészen az I. világháborúig. Legszebb szecessziós épületeik Szlovákiában épültek meg, többek között Trencsénteplic (Trenčianske Teplice) és Pöstyén (Piešťany) fürdővárosokban. Tevékenységük során több építészeti stílust is alkalmaztak. Az eklektikával kezdték, de legszebb műveik az Art Nouveau-hoz köthetők és legutolsó munkáik már a modernizmus jegyeit viselték magukon. Építészeti alkotótevékenységükön így végigkövethető a tervezőpáros kreatív fejlődése. 

A trencsénteplici Grand Hotel Teplicz (Teplicz Nagyszálló, később Grand Hotel Teplice, 1909-1910) egy meglévő kisebb szálloda átépítésével született szecessziós stílusban. Sajnálatos módon a fürdőváros átépítésének áldozatául esett és lebontották. 

Az alkotópáros legfontosabb épületei Pöstyénben valósultak meg. Pöstyén akkoriban  felvirágzásának legelején állt, és építészetét nagy mértékben meghatározta az Art Nouveau stílus. A legfontosabb épületek egy ügyes befektető és a magyar építészpáros szerencsés kapcsolatának köszönhetően valósulhattak meg. A Böhm-Hegedűs páros koncepcióinak ereje az építészetükben megvalósuló arányos egyensúlyban rejlik. Szecessziós stílusú munkáik a szlovákiai Art Nouveau építészet legfontosabb, európai szintű alkotásai közé tartoznak.

A két építész 1896-tól dolgozott együtt. Szlovákiába Hegedűs bécsi iskolatársa, Winter Lajos meghívására látogattak el először. Winter már korábbról ismerte Hegedűs munkáit és építészeti gondolkodásának érzékeny, korszerű mivoltát. Winter Lajos édesapja akkoriban a város legjelentősebb befektetője volt, aki a fürdővárosok felvirágoztatását tűzte ki célul. Winter számba vette a források jellegzetességeit, az orvosok javaslatait, valamint a vendégek igényeit, és az idelátogatókkal folytatott beszélgetései alapján szőtte újabb és újabb terveit..

Az építészpáros 1903-ban a Zöldfa Szálloda átépítésével kezdte pöstyéni működését. Az L-alakban elrendezett épületben két lakosztály és 30 vendégszoba kapott helyet, és itt volt Winter Lajos apartmanja is. A homlokzaton megjelenő organikus ornamentáció zöld levelekből, és a Grandhotel és Panzió feliratos szalagot tartó női alakokból állt. Ma egészségügyi gyermekintézmény működik az épületben.

 

Thermia Palace
Irma Fürdő
Irma Fürdő

 

Az építészek legfontosabb és egyben leghíresebb megbízása a Hotel Thermia Palace és az Irma Fürdő balneoterápiás gyógyintézet volt (tervezés: 1909-12, kivitelezés: 1910-12). A Thermia Palace terveit, a kivitelezés ütemét és minőségét hetente ellenőrizték. Szükség esetén a terveket a megbízó kérésének és az adott helyzetnek megfelelően menetközben módosították. Winter konzultált Hegedűsék terveiről egy lausanne-i építésszel, aki bizonyos változtatásokat javasolt. Hegedűs ezeket a módosításokat nem fogadta el, hanem igen gyorsan kidolgozta saját megoldásait a megbízó kérésének megfelelően. Az 1910-es év a részlettervek elkészítésével, hitelfelvétellel és az új szálló nevének kitalálásával telt. Winter édesanyjának az ötlete volt a Thermia Palace név, és mivel a külföldiek számára is érthető volt, a nevet elfogadták. 

Az építési engedély megszerzése nem volt könnyű, mert a bányászati hivatal a források közelében nem engedélyezte a mélyebb alapozást. A problémát a téma elismert szakértőjével, Kovács Sebestény Aladár statikus professzorral közreműködve oldották meg. A professzor javaslata alapján 1.5 méter vastag betonlemezre építették fel az épületet. A szálloda 20 hónap alatt készült el, Art Nouveau stílusú részletképzéssel. Pöstyénben számos híres vendég megfordult, Alfons Mucha festőtől a Johor Bahar-i szultánig és H. Deterning olajmágnásig. 1917-ben itt tartották a három uralkodó, II. Vilmos német császár, I. Károly osztrák császár, és I. Ferdinánd bolgár cár találkozóját, akik a világháború kimenetelét vitatták meg.

 

Thermia Palace
Irma Fürdő
 

 

Az Irma Fürdő Erdődy gróf neje után kapta a nevét. A köralakú medence facölöpökre épült, és az építőmunkások háromóránként váltották egymást a forró, párás környezet okozta nehézségek miatt. Az épületet modern építési technológiák és gépek nélkül megvalósítani mai szemmel is óriási teljesítmény volt. A kivitelezés lépéseit rögzítő építési napló a mai napig megvan. A tereket kívül és belül is gazdag dekoráció fedi, műkőből és természetes kőből készült geometrikus ornamentikával, kerámia és márvány csempével és stukkóval. A balneoterápiás részleget a kerek medence uralja 21 méter átmérőjű kupolájával és a közepén elhelyezett szökőkúttal. Az épületet 1987-ben műemlékké nyilvánították. Alkotói az esztétikát, a funkcionalitást és a higiéniai követelményeket kombináló feladatot nagyszerűen oldották meg.  

Valószínűleg a Pálmaház lett volna az építészek következő megbízása, azonban feltehetőleg anyagi okok miatt soha nem valósult meg. Nem lehet biztosan állítani, hogy Böhm és Hegedűs voltak a tervezők, de az épület egyes részletei nagyon hasonlítanak a Thermia Palace és az Irma Fürdő épületein találhatókkal. Emiatt többen feltételezik, hogy a vázlattervet az építészpáros készítette.

 

Alexander-villa
Pro Patria Fürdőszálló
Pro Patria Fürdőszálló
 

 

A Böhm-Hegedűs páros következő munkája az Alexander-villa volt 1912-ben, amely megépülése után panzióként működött. A funkcionális változások miatt a belső tér elrendezése is módosult az évek folyamán. A plasztikus Art Nouveau homlokzatdíszítések mellett ezúttal már a modernizmusra utaló jeleket is találunk az épületen. A felhasznált tégla, kő, beton, vakolat, fa, üveg és fém anyagok kombinációja rendkívül jó minőségű részleteket eredményezett.

A magyar építészek másik jelentős alkotása az 1915-16-ban megépült «Pro Patria» Fürdőszálló. Winter a frontról visszatért sebesült katonák számára kórház építésébe fogott, amelyet a háború után aztán általános kórházként használtak tovább. Az építészek félköríves elrendezéssel, egy balneológiai részleggel kiegészítve alakították ki az épületet. A forrás vizére épülő központi medence körül helyezték el a szálláshelyeknek helyet adó nyolc pavilonépületet. A plasztikus, gipszből formázott „Pro Patria“ felirat a II. világháborút követően lekerült a homlokzatról. Az épület koncepciója előrevetítette az építészeti trendekben bekövetkező változásokat, hiszen a rossz gazdasági helyzet miatt elkerülhetetlenné vált egy funkcionálisabb építészeti stílus kialakulása.

A látogatók folyamatosan növekvő száma miatt egyre nagyobb igény volt szállásépületek, hotelek, panziók és fürdővillák építésére. A Hotel Fischer (a későbbi Hotel Lipa, a hársfa szlovák nevéből) 1912-ben épült fel Pöstyén központjában, a Winter és a Rázus utcák kereszteződésében. Megépülésének idején a legszebb fürdőszálló volt Szlovákiában. 1998-ban három emeletét tűz pusztította el, és ezzel meg is szűnt működése, azonban ma is láthatjuk a szálloda romjait és fő tömegeit. Földszintjének kétszintes belmagasságú tereiben  közösségi funkciók kaptak helyet. A 60 ágyas, 38 pótágyas szimmetrikus komponálású épület közepén helyezték el a főbejáratot és mindkét oldalán egy-egy torony állt. Az épület téglából épült meg, fa-tégla kombinációjú válaszfalakkal és vasbeton födémekkel.

 

A kiégett Hotel Lipa
A kiégett Hotel Lipa
 

 

Az európai szintű fürdőközpontban kulturális rendeltetésű épületek is épültek. Az építészek részt vettek a város moziszínháza, a Star filmszínház modernizálásában, amelyet eredetileg Alpár Ignác tervezett 1893-ban. Böhm és Hegedűs átépítése Art Nouveau jelleget adott az épületnek, amelyet 1963-ban lebontottak. Az építészeknek tulajdonítják a Mitinško filmszínház tervezését is, de ez nem bizonyított. A mozit 1909-ben építették és 1956-ban bontották le. Fénykorában naponta többször is tartottak benne némafilmes vetítést és érdekessége volt, hogy hideg levegővel hűtötték. 

Az építőipar az I. világháború miatt bekövetkezett válsága következtében számos megbízást leállítottak. Az építészpáros utolsó munkája, amelyet a világháború miatt sohasem fejeztek be, a Ferenc József (František) Gyógyfürdő átalakítása volt. Feltételezhető, hogy léteznek Szlovákiában további Böhm-Hegedűs alkotások is, de egyelőre ezekre nincs bizonyíték. 

Plótár Fatime fordítása


Bibliográfia:
DULLA, M. 2002, Dejiny architektúry 20. storočia Bratislava: STU, 2002. 130p.
ISBN 80-227-1650-2 

DULLA, M., MORAVČÍKOVÁ, H. 2002 Architektúra Slovenska v 20. storočí Bratislava: Slovart, 2002.512 p. ISBN 80-7145-684-5

FOLTÝN, L. 1993. Slovenská architektúra a česká avantgarda 1918-1939. Bratislava: Spolok architektov Slovenska, 1993. 240p. ISBN 80-900483-6-6

KRIVOŠOVÁ, J., LUKÁČOVÁ, E. 1990, Premeny súčasnej architektúry Slovenska. Bratislava: Alfa, 1990. 200p. ISBN 80-05-00600-4

TEAM OF AUTHORS 1968. Súpis pamiatok na Slovensku, zväzok druhý – K-P Bratislava: Obzor, 1968. 584p.

KUSÝ, M. 1995. Architektúra na Slovensku 1848-1918. Bratislava: Bradlo, 1995. 152p. ISBN 80-7127-051-2

LUKÁČOVÁ, E. 1992, Vývoj architektúry IV. V rokoch 1770-1918 na Slovensku Bratislava: STU, 1992. 128p. ISBN 80-227-0464-4
 
MRŇA, Ľ. 1997. Piešťany (architektonické diela 20.storočia na Slovensku). Urbanizmus & architektúra, roč. XXXI, 1997, č.4, s. XLVII-LVIII

MRŇA, Ľ. 1990. Slovenská fáza tvorby Böhma a Hegedűsa. Projekt 32, 1990, no.4, p. 36-38.

ŠÍPOŠ, J. 1992. Piešťany v premenách vekov. Bratislava: Obzor, 1992. 200 p.
ISBN 80-215-0197-9

Wiebenson, D., Sisa, J. The architecture of historic hungary. Massachusetts: Cambridge

GERLE, J. Hungarian architecture from 1900 to 1918.  p.223-243

Ministerstvo vnútra SR, Štátny archív, Trnava, Štefánikova 7
Fond ONÚ Piešťany, Teplice: Stavebné plány 1908-1916             
Memorandum Naléhavých prací obce a lázní Piešťan 1919. Piešťany: Lázeňský komisariát v Piešťanoch, 1919

Centrum Piešťan špatí vyhorelý hotel, Národná obroda, 28.8.2001

vélemény írásához jelentkezzen be »