építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Hírlap Press Irodaház, műemlékfelújítás Székesfehérváron

A most történt felújítás-rekonstrukció elsődleges feladata a műemléki kutatások által feltárt építészeti emlékek helyreállítása illetve dokumentálása volt a funkció megtartása mellett, valamint a mai szabványok és igények szerinti korszerűsítés.
felelős tervező: Tóth Zsuzsanna
Hírlap Press Irodaház

 

 

 

Az épület rövid története
Az Ady Endre utca 15-ben található épület fennmaradt tervrajzai ugyan 1907-ből valók, de valószínűleg az eredeti ház a 19. század végén keletkezett, a maival nagyjából azonos tömeggel. Az ezerkilencszáznegyvenes évekig több kisebb, a nyolcvanas években egy komoly átalakításon esett át, melynek eredményeként homlokzata viszonylag kis mértékben módosult, alaprajzi rendszere azonban gyakorlatilag teljesen átalakult. Az átalakításokról Műemléki Kutatási Dokumentáció készült.

A házat előző tulajdonosa a két szomszédos épülettel egybenyitva, egy egységként használta, funkciója irodaház volt. Mivel az épülethármas közös bejárata akkor a szomszédos épületbe került, az Ady Endre utca 15. boltozatos bejárati terét beépítették (garázs és mosdók kerültek elhelyezésre), középfolyosóját pedig szintenként a szomszédos épületből lehetett megközelíteni. A menekítést az udvari homlokzaton kialakított tűzoltó-létra biztosította.

Hírlap Press Irodaház
Hírlap Press Irodaház
Hírlap Press Irodaház
Hírlap Press Irodaház

A műemléki helyreállítás
A most történt felújítás-rekonstrukció elsődleges feladata a műemléki kutatások által feltárt építészeti emlékek helyreállítása illetve dokumentálása volt a funkció megtartása mellett, valamint a mai szabványok és igények szerinti korszerűsítés.

Az épület legnagyobb megmaradt értéke az utcai homlokzat, melynek finom plasztikáját az átépítések során felvitt cementspriccelés illetve műanyag alapú festés durván tompította, de restaurátori eszközökkel helyreállítható volt. Az ablakok ugyan nem eredetiek, de a szomszédos, az épülettel sok tekintetben rokonságot mutató Ady Endre utca 11. megmaradó ablakai illetve a Műemléki Kutatási Dokumentációban ismertetett néhány további épület nyílászárói mintául szolgáltak az eredetihez hasonló nyílászárók újragyártásához.

Hírlap Press Irodaház
Hírlap Press Irodaház
Hírlap Press Irodaház
Hírlap Press Irodaház

Az építtető célul tűzte ki a főhomlokzat restaurátori felügyelet melletti lehetőleg tökéletes rekonstrukcióját. Ezért megtörtént az udvari homlokzat eredeti ablakrendszerének rekonstrukciója a tagozatokkal, illetve a bejárati ajtó helyének és funkciójának helyreállítása a kutatási eredmények iránymutatásának megfelelően.

A korábbi átépítések során funkcióját vesztett központi bejárati tér architektúrája a megmaradt elemek alapján rekonstruálható volt, a bejárat visszahelyezése nemcsak a belső tér elegáns kialakítását biztosította, de az udvari homlokzat utólag épített függőfolyosójának és menekülő létrájának eltávolítását is lehetővé tette. A bejárati kapualj járószintjével alkalmazkodtunk az épület meglévő középfolyosójának szintjéhez, valamint a korszerű igényeknek megfelelően biztosítottuk az akadálymentes megközelítést is.

Hírlap Press Irodaház
Hírlap Press Irodaház
Hírlap Press Irodaház

 

A lépcsőház tere az emeleti párkány néhány megmaradt darabját leszámítva teljesen megsemmisült, a földszint fölé födém került, a teret szintenként válaszfalakkal osztották meg. Csak a falfeltárások segítségével volt lehetséges rekonstruálni az eredeti háromkarú lépcső nyomvonalát. A lépcsőház és környezetének máig fennmaradt elemei: a bejárati kapualj födéme, mely szerkezetileg kapcsolódik a lépcsőház–tér határoló falához; a lépcsőház–tér udvari homlokzati poroszsüveg boltozatos födémdarabja; az első emeleten lévő párkány darabjai.

Az ábra a lépcsőház terének rekonstrukciójakor figyelembe vett szempontokat ábrázolja: a kapualj valamint annak megmaradt párkányának helyzetét, a meglévő magasságokat, a meglévő – megmaradó középfolyosókat, a homlokzat melletti poroszsüveg boltozatot, az eredeti lépcsőházi párkány és a tetősík helyzetét.

 

Az új lépcsőszerkezet, figyelembe véve a többszöri szakértői illetve hatósági egyeztetést, a tűz- és katasztrófavédelmi menekítés szabványait, valamint a személyes egyeztetéseket – és természetesen figyelembe véve az épület már kialakult szerkezeti rendszerét – a ház átellenes oldalára került.

A középfolyosó valamint az irodák belsőépítészeti kialakításánál igyekeztünk az eredeti terek méretét illetve rendszerét figyelembe venni, továbbá felismerhetővé tenni az eredeti térrendszert az emeleti folyosó–iroda kapcsolat üvegezett kialakításával, az egyetlen megmaradt poroszsüveg boltozatsor belsőépítészeti integrálásával.

Az épület eredeti működési sémája
Az épület jelenlegi működési sémája

A tetőtér (kétállószékes, kötőgerendás szerkezet, erősen rongálódott) kellemes arányú terét minimális válaszfalazással állítottuk helyre. A kétállószékes fedélszék szerkezetét látható módon integráltuk a két nagy kialakuló helyiségbe. Külön érdekesség a fa szerkezetű párkány, melynek rekonstruálása a héjazat helyreállításával és a vízelvezetés megoldásával valósulhatott meg. Mivel a faszerkezet (főleg az utcai homlokzati vizesedések miatt) igen rossz állapotban van, több helyen komoly megerősítést igényelt.

Az épület fűtés-hűtés illetve elektromos rendszerének kialakításánál elsődleges szempont volt, hogy a rekonstruálható értékes építészeti elemek érintetlenek maradjanak.

Tóth Zsuzsanna
fotó: Vargha János


felelős tervező: Tóth Zsuzsanna A-T-T Kft.
építész: Országh István, Pálmai Gábor
építész munkatárs: Mark Scmied
tartószerkezet: Hortobágyi Zsolt
épületgépészet: Sződy Ferenc
épületvillamos: Gali Csaba
műemléki konzulens: Lángi József restaurátor, Bartos György művészettörténész
faanyagvédelmi szakértő: Molnár Eszter
tűzvédelmi szakértő: Horváth István

vélemény írásához jelentkezzen be »