Hisztéria a lakáspiacon?

Már nemcsak pozitív előjelek, hanem konkrét statisztikák is igazolják, hogy mozgásba lendült a hazai lakáspiac. A lakáshitelek és a lakásvásárláshoz felhasználható állami támogatások változása kedvezően hat a szektorra. A szakértők egyenesen túlkeresletről beszéltek a Portfolio lakossági rendezvényén, a ´LAKÁS 2015 Kiállítás és Vásár´ május 15-én tartott panelbeszélgetésén. 

Köztudott, hogy a GDP változás magával húzza a lakásárak változását is. Sokakban merülhet fel mostanság, hogy vajon meddig érdemes még várni a lakásvásárlással, hol, mi alapján kell meghozni ezt a fontos pénzügyi döntést.

Szakértők segítségével ezekre a kérdésekre keresték a választ a Portfolio lakossági rendezvényén, a ´LAKÁS 2015 Kiállítás és Vásár´ péntek délutáni panelbeszélgetésén. "A GDP növekedésével párhuzamosan 2013-tól a lakásárak is növekvő pályára álltak, abban bízunk, hogy a jelenleg tapasztalható fejlődő gazdaságban ez a trend hosszútávon is nyomon követhető lesz a hazai lakáspiacon. Ezt erősíti az is, hogy a lakáshitelek és az állami ösztönzők piacán is előremutató fejlemények léptek életbe. Ide tartozik a jegybanki kamatpolitika, a CSOK, a forintosítás, a hitelkiváltás, és a "fair banking"-törvény is, amely mind-mind az eddig elmaradt lakásvásárlásokat ösztönözhetik" - hívta fel a figyelmet ´Lakáshitelezés 2015-ben - lehetőségek, állami támogatások´ címmel megtartott nyitóelőadásában Pélyi András, az FHB Bank Partneri Értékesítési Főosztályának osztályvezetője.

"A Családok Otthonteremtési Kedvezményét illetően, várhatóan július 1-től igényelhető vissza nem térítendő támogatásban akár 3 millió 250 ezer forintot is kaphatnak a bevállalósak, de az egy gyermeket tervezők is jól járhatnak. A szocpolként emlegetett támogatás utódját már használt lakás vásárlására, bővítésre is teljes összegben igénybe lehet majd venni. Tény, hogy jelenleg van egy kis hisztéria, a kérdés csak az, meddig tud a lakáspiac emelkedni. Habár a számok mindenképp üdítőek és bizakodásra adnak okot - különösen, hogy jön a CSOK -, arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy reál szinten még bőven a válság előtti szint alatt vagyunk. Nemzetközi összehasonlításban is nagy a lemaradás; jelenleg a hazai kínálat sem elégséges. Aki viszont úgy akar lakást venni, hogy értéknövekedésre is játszik, annak már mindenképp érdemes odafigyelni" - hívta fel a figyelmét, "Hol vegyünk lakást? - Tippek, tények, érdekességek" című előadásában Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője.

Az előadásokat követően a szakértők panelbeszélgetésen vitatták meg a hazai lakáspiac legfontosabb trendjeit, fejleményeit. A szakértők abban egyöntetűen egyetértettek, hogy pozitív irányba mozdult el a hazai lakáspiac, de teljes fellendülésről még nem beszélhetünk. "A statisztikusok hivatalból is mindig óvatosak, de tény, hogy elmozdultunk a mélypontról. Jól mutatja mindezt a lakásépítések és használatbavételi engedélyek növekvő száma is" - vallja Székely Gáborné, Központi Statisztikai Hivatal lakásstatisztikai osztályának osztályvezetője.

A szakértők véleménye szerint napjainkban még erősebb az ingatlanpiac elhíresült mantrája: lokáció, lokáció, lokáció. Ezt alátámasztva érdekes fejleményként értékelte Rutai Gábor, hogy hosszú évek túlkínálata után jelenleg túlkereslet uralkodik a magyar lakáspiacon. Mint mondta, ez több tényező együttállása miatt van így: korábban egy alacsony kínálathoz volt alacsonyabb kereslet társult, jelenleg viszont a kereslet erőteljesebb növekedést mutat - főként az állami ösztönzők, mint például a jegybanki kamatpolitika miatt -, mint a lakások értékesítési volumene. Ez trend elsősorban Budapest egyes kerületeiben - főként a belváros, a XIII., XIV. és XI. kerületekben-, illetve a nagyobb vidéki városokban, Győrben, Sopronban, Pécsett és Debrecenben figyelhető meg.

Székely Gáborné szerint Nyugat-Magyarországon, Mosonmagyaróváron és környékén - főként a határon átnyúló kereslet élénkülése miatt is -, a Balatonnál, és Budapest egyes kerületeiben nem érdemes tovább várni a vásárlással, már nem mennek lejjebb az árak. Szétszakadt az ország: egyes területeken növekedés, máshol stagnálás figyelhető meg, de van olyan részpiac, ahol továbbra is csökken az értékesítési volumen és az átlagár is. "A lakáspiac inkább hajó, mint trambulin: a fordulat máskor jön el az egyes részpiacokon" - foglalta össze Horváth Áron, az ELTINGA Ingatlanpiaci Kutatóközpont vezetője.

Az újépítésű ingatlanok piacáról úgy vélték a szakértők, hogy egyelőre kizárólag azok a fejlesztések indulnak el, amelyek gazdaságilag racionálisak, illetve megfelelő lokáción vannak. "Új lakóingatlan fejlesztése a közeljövőben nem nagyon várható Budapest külvárosában, a 27 százalékos Áfa ugyanis jelenleg annyira megdrágítja az egy négyzetméterre eső építési költséget, hogy ilyen négyzetméteráron senkinek nem fog kelleni ott ingatlan. Csak bizonyos lokációkban, megfelelő infrastruktúra mellett, gazdaságilag racionális feltételek teljesülése esetén lépnek majd be a piacra a beruházók"- mondta Balla Ákos, a Balla Ingatlan ügyvezetője.

"Kevés beruházó mer belevágni új fejlesztésbe, főleg mert szűk az a kör, akiket projektfinanszírozással a bankok ki tudnak szolgálni. E tekintetben az NHP-nak lehet piacélénkítő és mozgató szerepe, de leginkább az Áfa-csökkentés tüzelheti hosszabb távon a piacot. Ha a húsiparban bevezetett Áfa-csökkentés beválik, akkor én elképzelhetőnek tartom, hogy az ingatlanpiacon is előbb-utóbb bevezetésre kerül" - tette hozzá Pélyi András.