Nézőpontok/Kritika

Hív a vasút, vár a MÁV! Kiállítás a vidéki vasútállomások 1945 utáni újjáépítéséről

1/5

A háborúban megsérült győri pályaudvar romjai. Kép: Magyar Nemzeti Levéltár, Tamáska Máté közreműködésével

Hirdetés
?>
A háborúban megsérült győri pályaudvar romjai. Kép: Magyar Nemzeti Levéltár, Tamáska Máté közreműködésével
?>
A sárbogárdi pályaudvar tervei. Kép: Magyar Nemzeti Levéltár, Tamáska Máté közreműködésével
?>
A Félix Vilmos és Nagy Béla Zoltán tervei alapján emelt hatvani vasútállomás. Fotó: Fortepan, adományozó. UVATERV
?>
A Kelemen László tervei alapján emelt debreceni pályaudvar. Fotó: Fortepan, adományozó: UVATERV
?>
A kiállítás az MTA Humán Tudományok Kutatóházában. Fotó: Tamáska Máté
1/5

A háborúban megsérült győri pályaudvar romjai. Kép: Magyar Nemzeti Levéltár, Tamáska Máté közreműködésével

Hív a vasút, vár a MÁV! Kiállítás a vidéki vasútállomások 1945 utáni újjáépítéséről
Nézőpontok/Kritika

Hív a vasút, vár a MÁV! Kiállítás a vidéki vasútállomások 1945 utáni újjáépítéséről

2020.01.16. 18:04

Január 31-ig látható az MTA Humán Tudományok Kutatóházában az a tárlat, amely Tamáska Máté kurátori munkájával hazai építészetünk egy kevéssé kutatott fejezetét, a vasútállomások háború utáni újjáépítését mutatja be. A kiállításról Domak Zsófia és Hauser Nikolett írt az Építészfórumnak. 

Főként Kubinszky Mihály munkásságának köszönhető, hogy a vasúti állomásépítészetünkről komoly publikációk állnak rendelkezésünkre. Az „Újjáépített vidéki vasútállomások" tárlat is nagyban támaszkodik Kubinszky eredményeire. A Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ forrásanyagaiból, valamint korabeli fotókból építkező kiállítás végigkalauzol minket a 20. század közepének vasúti építészetének főbb „állomásain". 

A táblák öt témát mutatnak be. Az elsőben az előzményeket ismerhetjük meg, az 1940-es évek irányzatait: a historizáló (pl. Szekszárd, Déda) és a funkcionalista (pl. Kiskunfélegyháza, Kőbánya-Alsó) stílusokat. A második rész a háború utáni újjáépítés alapelveit mutatja be, majd stíluskategóriánként haladva az egyes szekciók a funkcionalizmust, a szocreált és a visszatérő modernt tárgyalják.   

A háborúban megsérült győri pályaudvar romjai. Kép: Magyar Nemzeti Levéltár, Tamáska Máté közreműködésével
1/5
A háborúban megsérült győri pályaudvar romjai. Kép: Magyar Nemzeti Levéltár, Tamáska Máté közreműködésével

Vidéki városainkban az utánpótlásvonalak megbénítása érdekében a szövetségesek elsősorban a vasútállomásokat és környéküket bombázták. 1945 után a szovjet hadseregnek elemi érdekévé vált a kelet-nyugati folyosó korszerűsítése. Ennek is betudható, hogy Nyíregyháza, Debrecen, Szolnok, Hatvan, Győr, valamint Székesfehérvár állomásait kibővítették. A sérült állomások sorsáról (bontás vagy felújítás) tehát kevésbé az épületek tényleges műszaki állapota, mint inkább a katonai-logisztikai szempontok döntöttek. Jól látható ez pl. Nyíregyházán, ahol a korai fotókon a hátrahúzott új állomásépület előtt még néhány évig állt a régi indóház sérült épülete is. 

A második világháború bombázásai után elsőként 1948-ban a sárbogárdi vasútállomás épült újjá, Kajdi Ferenc tervei alapján. Ugyanekkor a MÁV tervpályázatot hirdetett az ország további leromlott állapotú állomásépületének újjáépítésére. A kiállítás bemutatja a korabeli bírálati szempontokat, az elvárt helyiségek funkcióit és kapcsolatait bemutató sillabuszokat. 

A sárbogárdi pályaudvar tervei. Kép: Magyar Nemzeti Levéltár, Tamáska Máté közreműködésével
2/5
A sárbogárdi pályaudvar tervei. Kép: Magyar Nemzeti Levéltár, Tamáska Máté közreműködésével

A negyvenes évek második felét a funkcionalizmus előretörése jellemezte a historizáló törekvésekkel szemben. Különösen értékes forrást jelent Emőd bemutatott állomásépületének két terve. Az első még magas tetős, historizáló modort mutat, míg a második az alaprajz apró változtatása mellett egy kordivatnak jobban megfelelő, lapos tetős, funkcionalista épületet ábrázol. 

1948-50-ben tehát a funkcionalizmus jegyében indultak meg a felújítások, újjáépítések, de 1950 után a szocialista realizmussal visszatért a historizálás. Ez a stílus legtisztábban Dunaújváros, Győr és Székesfehérvár vasútállomása esetében érvényesült. Noha a korszak törekvéseit az építészettörténet sokáig tévútnak tekintette, a bemutatott állomásépületek láthatóan szervesen illeszkednek az örökölt városszerkezeti adottságokhoz. A székesfehérvári állomás tágas, parkosított teret fog össze, ahol találkozik a város és a régió, s ahol egyszerre érvényesül a belvárosba vezető sugárút monumentalitása és az állomás nagyvilágra nyíló kapuja. 

A Kelemen László tervei alapján emelt debreceni pályaudvar. Fotó: Fortepan, adományozó: UVATERV
4/5
A Kelemen László tervei alapján emelt debreceni pályaudvar. Fotó: Fortepan, adományozó: UVATERV

Az ötvenes évek második felében visszatért a modern építészet. Ennek jegyében készült el a debreceni és a szolnoki vasútállomás. Miközben Debrecenben még érezhető a korábbi historizáló korszak, a szolnoki állomás anyagában és belső térstruktúrájában is egy új vasúti miliőről tudósít. Az állomástér megmaradt ugyan, de a park funkció fokozatosan visszaszorult, helyét a forgalmi szempontok vették át. Az állomás épületén belül pedig jelentőségüket vesztették az utazás ünnepélyességét hangsúlyozó várótermek és vasúti éttermek, hogy helyüket a gyors áthaladást segítő át- és aluljárók, gyorsbüfék vegyék át.  

Manapság, mikor a szakirodalom a vasút reneszánszáról beszél, miközben a pláza-pályaudvarok miatt (a témáról lásd Bán Dávid kötetét, „Utazás a pályaudvar körül: az első indóháztól a plázaudvarokig") szinte teljesen eltűnni látszik a vasút hagyományos karaktere, különösen fontos tudatosítani örökségünk értékeit. Sokszor ugyanis éppen a vasúti reneszánsz maga, a „gyorsabb és korszerűbb vasút" követelménye pusztítja el az emlékeket, mint történt az a székesfehérvári irányítótorony esetében.  

 

Domak Zsófia – Hauser Nikolett

A kiállítás megtekinthető az MTA Humán Tudományok Kutatóházában (H-1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.) 2020 január 31-ig. Kurátor: Tamáska Máté.

Szervező intézetek: Magyar Nemzeti Levéltár (projektgazda), Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézet, Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ és a TÉRTÁR Térformák Társadalomformák Könyvsorozat és Kutatóműhely. Támogató: Nemzeti Kulturális Alap

A kiállítás kiegészítése a lengyel és német városok újjáépítésével foglalkozó vándorkiállításnak, amelynek anyaga ugyancsak megtekinthető az MTA székházában. A két kiállítást korábban a Magyar Építőművészek Szövetsége Kós Károly termében láthatta a közönség 2019. október 31. – nov. 10. között. 
 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk