Homlokzati dekoráció a Nyíregyházi Főiskola négy kollégiumi épületén

Galbovy Attila, Sáfrán Dóra, Péli Barna: "Napló" c. alkotása

Galbovy Attila, Sáfrán Dóra, Péli Barna: "Napló" c. alkotása a Nyíregyházi Főiskola négy felújított kollégiumépületének oldalfalán a végfal műszaki funkcióját is ellátó homlokzati dekorációra - a Magyar Universitas Program keretén belül -  kiírt képző- és iparművészeti pályázatra.

Leírás
A Napló című kompozíció harminckét, egyenként kb. három méter átmérőjű körből, és a köröket egymással összekötő vektorokból áll. Az alapötlet egy olyan viszonyrendszer modellezése ahol a megfigyelőből egyszercsak megfigyelt lesz, a megfigyelt tárgy visszanéz, beindítva ezzel egy körforgást, amiben a szerepek ha nem is cserélődnek fel, de egymással behelyettesíthetővé válnak.

 

A Napló az eseményeket a reakcióhoz köti, szubjektív viszonyulás a külvilághoz, amiben a résztvevők a táncosokhoz vagy szobatársakhoz hasonlóan egymásba kapaszkodva görgetik maguk előtt az időt.

Szándékosan törekedtünk arra, hogy a megjelenítés a lehető legegyszerűbb legyen, a kompozíció elemei alapjelekre korlátozódnak. Ebből a bázislétből bontakozik ki egy viszonylag tág variációs skála, amiben a színeknek és a színes köröket összekötő pályáknak köszönhetően mindenki ráismerhet életének egy megtörtént vagy elképzelt pillanatára.

Szándékaink szerint a nyíregyházi Főiskola Kollégiumának homlokzataira tervezett ábrák alkalmasak arra, hogy az egymástól távol álló épületeket egységes látvánnyá kovácsolják, a kör mint modul alkalmazása mindenképpen ezt a célt szolgálja. A szinek véletlenszerűen összeállított (még nem végleges) skálája vidám, oldott hangulatot kölcsönöz a falaknak.

A Napló nem is annyira a kollégium heterogén, eklektikus környezetére reagál, hanem magára az épületre, úgy idézi fel a hatvanas- hetvenes évek hangulatát, hogy közben az aktualitás szekerét tolja. Olyan, mintha az épülettel egy időben készült volna de mégsem készülhetett volna akkor, a jövő közlekedési lámpája, amin nem csak három szín van, hanem harminckettő, és mindenki eldöntheti, hogy melyik színre indul és melyikre áll meg.

Balázs Tibor feljegyzésében arra a következtetésre jut hogy a homlokzatok dekorálása csak síkjellegű, murális technikával képzelhető el. Ebből kiindulva mi is a legegyszerűbb és egyben a legkevésbé költséges megoldást választottuk, de ezzel párhuzamosan kidolgoztunk egy másik tervet is. A B terv szerint a körök és az őket összekötő vektorok színes plexi lapokból készülnének, amiket kb. 10 cm távolságban erősítenénk fel a falra és így hátulról megvilágíthatóvá válnak. Ennek a változatnak a kivitelezési és karbantartási költségei nagyban eltérnek az eredetiétől, ám a kompozíció a megvilágításból és a reliefszerűségből adódóan látványosabbá és éjszaka is láthatóvá válik.