Közélet, hírek

Ilyen lesz a Velencei-tónál épülő sportakadémia

1/3

Madártávlati látvány keletről. Forrás: ÉTDR

?>
Madártávlati látvány keletről. Forrás: ÉTDR
?>
Bejárati nézet. Forrás: ÉTDR
?>
Az akadémia építési területe a Fejér megyei Sukorón, az alapkőletételi ünnepség napján. Az új létesítmény a Velencei-tavi kajak-kenu és evezőspálya mellett épül meg. Fotó: MTI/Vasvári Tamás
1/3

Madártávlati látvány keletről. Forrás: ÉTDR

Ilyen lesz a Velencei-tónál épülő sportakadémia
Közélet, hírek

Ilyen lesz a Velencei-tónál épülő sportakadémia

2021.11.26. 13:14

Cikkinfó

Szerzők:
Nemes D. Nikolett

Földrajzi hely:
Magyarország, Sukoró

Építészek, alkotók:
Design Plan Zrt.

Letölthető dokumentumok:

A Kovács Katalin nevét viselő Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia, amely eredetileg a Hajógyári-szigeten épült volna meg, 2024-ben készülhet el bruttó 55 milliárd forint hazai forrásból, az állam fogja üzemeltetni. 

Letették csütörtökön a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia alapkövét a Fejér megyei Sukorón. Az új létesítmény a Velencei-tavi kajak-kenu és evezőspálya mellett épül meg. Az alapkőletételi ünnepségen Juhász Roland állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkár elmondta, hogy a 19 ezer négyzetméteres főépületben lelátóval rendelkező, országos versenyek megrendezésére alkalmas versenymedencét építenek, de lesz benne feszített víztükrű tanmedence, multifunkciós tornacsarnok, szabványos méretű kézilabda-, röplabda- és kosárlabdapálya, konditermek, konferenciaterem, étterem, közösségi helyiségek és tantermek. A kollégiumban 66 szobát alakítanak ki, melyek közül tizennégyet kerekesszékes sportolók is akadálymentesen igénybe tudnak venni.

Bejárati nézet. Forrás: ÉTDR
2/3
Bejárati nézet. Forrás: ÉTDR



A másik, hétezer négyzetméteres épületben lesz a mérési központ, egy fedett tesztpálya, valamint a kajak-kenu és evezős hajók tárolója. A 137 ezer négyzetméteres udvaron műfüves labdarúgópályát, salakos teniszpályákat, rekortán futópályát, szabadtéri fitneszparkot és homokos strandröplabda-pályát hoznak létre.

Kovács Katalin háromszoros olimpiai bajnok, 31-szeres világbajnok kajakozó, az akadémia elnöke és egyben névadója az alapkőletétel előtt élete első aranyérmét helyezte bele az urnába, amit éppen ott nyert, ahol az akadémia felépül. A létesítmény bruttó 55 milliárd forint hazai forrásból valósul meg, és a későbbiekben az állam fogja üzemeltetni. A komplexum, amely 2024 harmadik negyedévében lesz kész, a győri székhelyű Design Plan Zrt. tervezésében épül, cikkünk mellékleteként pdf-formátumban megtekinthető az ÉTDR-be feltöltött, az építési engedélyezési eljárás során benyújtott metszetek és a helyszínrajz. 

Az akadémia építési területe a Fejér megyei Sukorón, az alapkőletételi ünnepség napján. Az új létesítmény a Velencei-tavi kajak-kenu és evezőspálya mellett épül meg. Fotó: MTI/Vasvári Tamás
3/3
Az akadémia építési területe a Fejér megyei Sukorón, az alapkőletételi ünnepség napján. Az új létesítmény a Velencei-tavi kajak-kenu és evezőspálya mellett épül meg. Fotó: MTI/Vasvári Tamás



Eredetileg a Hajógyári-szigeten tervezték felépíteni az akadémiát, ahogy arról 2019-ben az Építészfórum is beszámolt egy májusi Közlöny alapján. 2020 szeptemberében azonban már egy olyan rendelet látott napvilágot, amelyben a kormány megállapította, hogy "Budapest Főváros Önkormányzata, valamint Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata nem támogatja az  Óbudai (Hajógyári)-sziget sport- és szabadidős célú hasznosítását és megújítását, ennek keretében a  Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia megvalósítását a szigeten", ezért a létesítmény a fővárosban nem valósulhat meg. Így lett a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházás új helyszíne a Velencei-tó.

Ennek előzménye az volt, hogy 2020 nyarán kiderült: nagyszabású, rengeteg fa kivágásával járó gátépítést tervez a kormány a Hajógyári-szigetnél, ami ellen civilek és a főpolgármester, Karácsony Gergely is tiltakozott. Az üggyel kapcsolatban Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze azt nyilatkozta a 24.hu-nak, hogy a kormány közlöny-beli indoklása csúsztatás, a főváros ugyanis támogatta a kajak-kenu központ megvalósítását, csak a szigetre tervezett védmű megépítéséhez nem járult hozzá, mivel ahhoz ezer fát kellett volna kivágni, illetve még azzal járt volna, hogy a Csillaghegyi öblözet teljes környezetében 8 centiméterrel megemelkedne a Duna vízszintje árvíz idején.

"A főváros egy dolgot nem szeretne: egy 110 év alatt sem megtérülő beruházásban elpusztítani egy természeti terület élővilágát, és megvédeni egy olyan közparkot az árvíztől, ami azzal együtt tud élni, sőt szereti is, ha időnként elönti a víz. Mert az ártéri növényzet ezt igényli is", magyarázta a szakember, aki azt is hozzátette, hogy a kajak-kenu központtal a fővárosnak semmi gondja nem volt. "Azért is támogattuk, mert a kijelölt terült tökéletes lett volna a beruházásra, oda gát nélkül is nyugodtan megépülhetett volna a kajak-kenu központ. Egy ilyen létesítmény ugyanis együtt tud élni az esetleges árvízzel is." Mint mondta, a főváros és a kormány között még csak egyeztetés sem volt a kajak-kenu központról, a kormány pedig szerinte nem szakmai szempontok alapján döntött.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

KÁLI SZOBROK // Egy hely

2022.09.02. 14:53
00:04:59

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Az Egy hely mai részében a Balaton-felvidékre látogatunk: Kővágóörs és Köveskál között áll a "Káli Stonehenge", vagyis Veszprémi Imre szobrászművész Emberi komédia című alkotása.

Nézőpontok/Történet

LÖVŐHÁZ UTCA // Egy hely + Építészfórum

2022.09.02. 14:51
00:09:05

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Bevásárlóközpont, piac, Ganz-székház, elemi iskola és persze lövőház. Az Egy hely mai részében Torma Tamás a budai Lövőház utcán kalauzolja végig a nézőket, bemutatva a ma élettel teli sétálóutcaként ismert városrész színes múltját és jelenét, a Széna tértől a Marczibányi téren át a Haris parkig.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk