Épülettervek/Tervpályázat

Campus körforgásban – A Bánáti + Hartvig Építész Iroda és az Arch-Studio terve a Pázmány Campus pályázatán

1/11

A Bánáti + Hartvig Építész Iroda és az Arch-Studio terve a Pázmány Campus pályázatán

?>
A Bánáti + Hartvig Építész Iroda és az Arch-Studio terve a Pázmány Campus pályázatán
?>
A Bánáti + Hartvig Építész Iroda és az Arch-Studio terve a Pázmány Campus pályázatán
?>
A Bánáti + Hartvig Építész Iroda és az Arch-Studio terve a Pázmány Campus pályázatán
?>
A Bánáti + Hartvig Építész Iroda és az Arch-Studio terve a Pázmány Campus pályázatán
?>
A Bánáti + Hartvig Építész Iroda és az Arch-Studio terve a Pázmány Campus pályázatán
?>
A Bánáti + Hartvig Építész Iroda és az Arch-Studio terve a Pázmány Campus pályázatán
?>
A Bánáti + Hartvig Építész Iroda és az Arch-Studio terve a Pázmány Campus pályázatán
?>
A Bánáti + Hartvig Építész Iroda és az Arch-Studio terve a Pázmány Campus pályázatán
?>
A Bánáti + Hartvig Építész Iroda és az Arch-Studio terve a Pázmány Campus pályázatán
?>
A Bánáti + Hartvig Építész Iroda és az Arch-Studio terve a Pázmány Campus pályázatán
?>
A Bánáti + Hartvig Építész Iroda és az Arch-Studio terve a Pázmány Campus pályázatán
1/11

A Bánáti + Hartvig Építész Iroda és az Arch-Studio terve a Pázmány Campus pályázatán

Campus körforgásban – A Bánáti + Hartvig Építész Iroda és az Arch-Studio terve a Pázmány Campus pályázatán
Épülettervek/Tervpályázat

Campus körforgásban – A Bánáti + Hartvig Építész Iroda és az Arch-Studio terve a Pázmány Campus pályázatán

2021.11.25. 17:20

Projektinfó

Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campus projekt

Tervezés éve:
2021

Stáblista

Vezető tervezők:
Hartvig Lajos DLA, Bánáti Béla (Bánáti + Hartvig Építész Iroda), Vesztergom Ádám (Arch-Studio)

Projektvezető tervező:
Náray Katalin

Tervezők:
Bottka András, Fényes Kitti, Kovács Gergely, Négyessy Adrienn, Péter Márk Gyula, Rostás Nikolett, Maja Toshikj

Közreműködők:
Balázs Lili, Berecz Márti, Budai Roxána, Daniel Francis Craymer, Csepi Dániel, Fehér Csilla, Ferencz Tamás, Lőcsei Vera, Pákozdy Petra Zita, Szekeres Attila, Szűcs-Tassy Karina, Zajacz Judit

Fenntarthatósági szakértő:
Hartvig Áron

Napjainkra elengedhetetlenné vált, hogy a fenntarthatóság és a környezetbarát értékek első helyen álljanak az építészeti tervezés során. Ezt a szemléletet követte a Bánáti + Hartvig Építész Iroda Arch-Studioval közösen megalkotott pályaműve. A meglévő épületek lehető legnagyobb mértékben történő megtartása és újrahasznosítása a többi pályamű között egyedülálló megközelítésként jelent meg. A pályázat, bár számos értékkel bír, az alábbiakban azon elemeit ismertetjük, melyek a fenntartható építészet irányába mutatnak.

A pályázati terv teljes építészeti koncepciója a fenntarthatóságra, a körforgásos építészet alapelveire épül. A tervezők meggyőződése szerint a fenntarthatósági, környezetvédelmi szempontok érvényesítése okos, körültekintő tervezéssel nemcsak nem jár használhatósági kompromisszumokkal, gazdasági hátránnyal, de a beépítési módban, a környezetrendezésben, az épületek homlokzatainál, anyaghasználatában és belsőépítészetében is meg tudja teremteni a saját, újfajta esztétikáját, ami tartalmában és történetében több mint a pillanatnyi új megteremtésének steril esztétikája. A beépítés, az építészeti formálás, az anyaghasználat egységesen ennek az alapvetésnek a következménye és megjelenítése a tervben.

A Bánáti + Hartvig Építész Iroda és az Arch-Studio terve a Pázmány Campus pályázatán
2/11
A Bánáti + Hartvig Építész Iroda és az Arch-Studio terve a Pázmány Campus pályázatán

A terület revitalizációjával úgy illeszkedhetnek a városi szövetbe az új funkciók, hogy a tervezett épületek, átalakítások lehetőséget adjanak korszerű munkahelyek kialakítására, az elmélyült munkára, közösségi életre, és inspiráló környezetet teremtsenek, mely segíti a hallgatókat a tanulásban, felkészülésben. Szerves része kell, hogy legyen a városi életnek, és kiegészítése a PPKE szomszédos telektömbön álló intézményének.

A pályamű a fenti igények maximális kielégítése mellett nagy hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra, környezettudatosságra és gazdaságosságra, legyen az építési, vagy üzemeltetési költség. A koncepció vezérelve a minél magasabb fokú újrahasznosítás, ami járulékos következményként a legjobb beépítési paramétereket, tágas, belső zöldterületeket, igazi egyetemi campus életérzést hozta magával.

A klímaváltozás elleni küzdelemben kiemelt fontosságú, hogy előremutató példákkal utat mutassunk mindenki számára – vallják a tervezők. Számos fenntartható középület látott már napvilágot, mely képes volt az adott város egyik jelképévé válni. A Bosco Verticale 2014 óta hirdeti a zöldfelületek fontosságát Milánóban, de 2017-ben a Bjarke Ingels Group még azt is megmutatta, hogy miként lehet egy szemétégetőt a fenntarthatóság emblémájává tenni. Magyarországon is megjelentek már a környezettudatos minősítéssel rendelkező épületek. Ezt a trendet erősíthetné a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa.

A Bánáti + Hartvig Építész Iroda és az Arch-Studio terve a Pázmány Campus pályázatán
4/11
A Bánáti + Hartvig Építész Iroda és az Arch-Studio terve a Pázmány Campus pályázatán

A meglévő épületek újrahasznosításánál a pályázat megalkotása során kiemelt szempont volt a legkevesebb bontás és az ideális arány megtalálása a gazdaságosság, üzemeltethetőség, funkcionalitás és környezettudatosság mátrixában úgy, hogy városépítészetileg is a legjobb megoldás jöjjön létre.

A hosszabb felújítási ciklusú anyaghasználat és berendezések alkalmazása mind a fenntarthatóság jegyében történt. A campus megtervezése során különös figyelem fordult arra, hogy az építkezés a lehető legkevesebb CO₂ kibocsátással járjon. A fenntarthatósági elemzés során megtörtént az épületek meghagyásával megtakarított CO₂ mennyiség számszerűsítése, valamint az új épületek létrehozásával összeköthető kibocsátás kompenzálásának költsége. A tervezési területen lévő nyolc bontható épületből kettő megtartásával és kollégiumként, illetve könyvtárként történő újraértelmezésével számoltak a tervezők. Mivel az építőanyagok előállítása jelentős kibocsátással jár, így az, hogy két ekkora méretű épület újragondolásra került az elbontás és új építése helyett, hatalmas környezeti terheléstől óvná meg a várost.

A Bánáti + Hartvig Építész Iroda és az Arch-Studio terve a Pázmány Campus pályázatán
7/11
A Bánáti + Hartvig Építész Iroda és az Arch-Studio terve a Pázmány Campus pályázatán

Az építészek alapos számítást végeztek a bontást és építést érintő CO₂ kibocsátását illetően, ennek konklúziói olvashatók alább.

Egy új épület felépítése jelentős terhelést jelent a környezet számára. A létrejövő hatalmas mennyiségű hulladék mellett jelentős CO₂ kibocsátással is jár mind az építőanyagok előállítása mind azok mozgatása. A becslések alapján a megtartott épületek építőanyagának előállítása körülbelül 3574 tonna, az anyagok szállítása pedig 77,8 tonna CO₂ kibocsátással járhatott. Ezen felül az elbontott épületek tégláinak újrahasznosítása is jelentős kibocsátás megtakarítással jár, azonban ez nehezen számszerűsíthető. Az építészirodák törekvése tehát, hogy minél több épületet újrahasznosítsanak, jelentős CO₂ megtakarítással jár egy olyan tervhez képest, amely elbontja az összes elbontható épületet a tervezési területen.

Összehasonlításképpen egy átlagos fa egész élete során (100 év) körülbelül egy tonna CO₂-t nyel el. Azaz a két épület felépítéséből származó CO₂ kibocsátást egy erdő (3 652 fa) képes elnyelni egy évszázad alatt. A meglévő épületek újraértelmezése azonban jelentősen csökkenti az építkezések környezeti terhelését és kedvező munkaerőpaci következményei is lehetnek.

Az épületek újrahasznosítása segíthet, hogy az energiaintenzív folyamatok helyett a munkaintenzív folyamatok kerüljenek előtérbe. A szelektíven bontás például sokkal munkaintenzívebb folyamat, mint a romba bontás és az új anyagok előállítása. A téglák kibontása, megtisztítása és újbóli felhasználása, bár közel ugyanakkora költséggel jár, mint egy új fal beépítése, a költségek nagyrészét a munkaerő költsége teszi ki, nem az anyagár.

Továbbá, mivel az építőanyagok előállítása energiaintenzív folyamat, így legtöbbjük már jelenleg is az Európai Unió karbonkvóta rendszere alá tartozik. A mai, körülbelül 50 € tonnánkénti CO₂ árak mellett a becsült 3652 tonna kibocsátás több, mint 64 millió forint költséggel járna. Az építőanyagok ára pedig, amely jelenleg is magas, a karbonár növekedésével még magasabbra emelkedhet. Az anyagok újrahasznosítása jelenleg közel hasonló költséggel jár az új anyagokéval, az áremelkedés hatására azonban az újrahasznosítás már gazdaságosabb opcióvá válhat.

A Bánáti + Hartvig Építész Iroda és az Arch-Studio terve a Pázmány Campus pályázatán
10/11
A Bánáti + Hartvig Építész Iroda és az Arch-Studio terve a Pázmány Campus pályázatán

A tervezés fontos szempontrendszere volt továbbá az új campus integrálása a városi szövetbe. Erre nagyon jó lehetőséget adott a megtartott, újragondolt és az új építésű, szabadon álló épülettömbök közötti tengelyek kialakítása. Ezáltal a tervezett beépítés a telektömb mind a négy irányába nyit a városi szövet felé. Ez a kapcsolat a PPKE két telektömbjén lévő intézményeit is összeköti, és így létrejön az integrált városi koncepció. A campus nyitottságával megvalósítja az oktatásközpontú városi jelenlétet, és hatékonyan vonzza be a gyalogos és kerékpáros közlekedést. A belső területek fedett-nyitott terei, mindenki számára nyitott étterem és kávézó teraszai, zöld piknikező és pihenő kertjei, a street workout pálya és fákkal övezett árnyas sétányai élhető és magas színvonalú integrált városi tereket hoznak létre.

A beépítés új elemei a meglevők mintájára pontszerűek, többségükben szabadon állók és egy tömbbelsőn végigvezető tengelyre fűződnek fel, ami a Múzeum utca és a Bródy Sándor utca között húzódik. Ez a tengely és a hozzá kapcsolódó mellékterek a campus belső életének szervezői, legfőbb élettere. A terv a Múzeum utcán megtartja és rekonstruálja a szomszédos tűzfal architektúráját, a tövébe pedig a parkoló lehajtó rámpája kerül, mely forgalomtechnikailag optimális feltárást ad a mélygarázsnak. A sportcsarnok nagy kiterjedésű alapterülete nem terheli a belső udvart, teljes egészében terepszint alá került. Felülvilágítói a parkban térképző elemek, melyek rasztere átöröklődik a tér többi részére, a fák ültetési rendszerére, valamint a súlypontban kellemes mikroklímát biztosító vizes architektúra geometriájára.

A pályázat bírálóbizottsága erényként értékelte a pályamű elkötelezettségét a fenntarthatóság mellett, kiemelve, hogy ezzel markánsan eltér a többi pályázattól. Építészeti, homlokzat tervezési teljesítményeit is kitűnőek ítélte. A bírálók azonban úgy vélték, hogy a pályamű több ponton nem veszi figyelembe a kiírásban ajánlottakat, így díjazásra és megvételre nem javasolták azt.

Bánáti + Hartvig Építész Iroda és Arch-Studio

 

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk