Az "Építészet közügy!" mottó jegyében zajlott az idén május 25-én és 26-án megrendezett Építészfesztivál: napközben aktuális építészeti témák, kerekasztal-beszélgetések, kiállítás, este kvíz és zenei programok várták a közönséget.
Első évben a dunaújvárosi Szalki-sziget, tavaly a Füvészkert, most pedig egy építészeti szempontból is izgalmas szórakozóhely, az A38 Hajó adott helyet az immár harmadik fesztiválunknak.
A program a hajó éttermében indult Pósfai Zsuzsanna, a Periféria Központ társalapítója vitaindító előadásával.
A városkutató és aktivista a hazai lakhatási helyzetről beszélt, nemzetközi kontextusban mutatva be, hogy milyen intézményi keretek hiányoznak ahhoz, hogy megfizethető lakások épülhessenek, például Rákosrendező területén, ezzel mintegy fel is vezetve a következő programot.
A Mi lesz veled, Rákosrendező? Mini- vagy maxi-Dubaj? című kerekasztallal folytatódott a délelőtt tetőteraszon, ahol a meghívott beszélgetőpartnerek azzal kapcsolatban ütköztették véleményüket, hogy ideális esetben milyen fejlesztésekre lenne szüksége Budapestnek az elhagyott vasútállomás területén.
A beszélgetésen Balogh Samu Márton várostervező, Sudár Orsolya várostörténész, Dományi Bálint építészmérnök-urbanista és Kiss Gábor, a Metrodom Kivitelező Kft. ügyvezető igazgatója vett részt, a vitát az Építészfórum szerkesztője, Borenich Levente vezette.
A kerekasztalt követően Dr. Pásztor János, az Építészfórum ügyvezetője köszönetet mondott a résztvevőknek és ismertette a fesztivál programját.
Az 1968-ban a kijevi Lenin Hajógyárban épült A38 hajó eredetileg kőszállító uszályként működött. Arról, hogy hogyan lett belőle vendéglátóhely, Váncza László, a jelenlegi belsőépítészeti kialakítást tervező egyik építész tartott vezetést.
A hajóbejáráson máskor nem látogatható helyiségeket is megnézhettük: a zenekarok titkos bárját, az M2 panorámastúdióját, a dunai kilátással rendelkező irodákat, és a hajó orrából is körülnézhettünk.
A tárlatvezetést vasárnap is megismételtük, ezúttal a másik tervező, Miltényi Miklós beszélt a VM Művek tervezési koncepciójáról.
A Fiatalok feketén-fehéren pályázat a 40 év alatti építészek legnagyobb múltra visszatekintő elismerése, melynek döntőjébe idén egy megépült épületen és tanösvényen túl egy épületfelújítás, egy urbanisztikai léptékű rehabilitációs terv, egy cikksorozat és egy könyv is bekerült.
A nyolc shortlistre került pályamű márciustól-májusig országos vándorkiállításon is bemutatkozik, melynek egyik helyszíne az Építészfesztivál volt. A két nap során a kurátorok, Guba Sándor és Hámori Péter, valamint szerkesztő kollégánk, az egyik sikeres pályázó, Borenich Levente, és az fff győztes csapat részéről Györfi Dániel mutatták be a kiállítást a közönségnek.
Építészet és digitalizáció: Hogyan passzol a képbe a Mesterséges Intelligencia? címmel indult szombat délutáni, angol nyelvű panelünk, ahol a házigazda szerepét Bognár Melinda építész töltötte be. Miből áll össze a mesterséges intelligencia tanulási adathalmaza, és mit kezdjen az MI-alapú eszközökkel egy gyakorló építész? – ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ meghívott előadóink.
Az előadás-sorozatot Matias del Campo építész, tervező, oktató, a Michigani Egyetem Építészeti és Mesterséges Intelligencia Laboratóriumának (AR2IL Laboratory) igazgatója online előadása indította, őt követte Ömer Nuray építész mesterszakos hallgató, a Design Input Studio alapítója, majd Pfemeter Ákos, a Graphisoft munkatársa, akik a mesterséges intelligencia és az építészeti tervezés kapcsolatát elemezték.
Mindeközben különféle emléktárgyakat is beszerezhettek a fesztiválozók. Az Építészfórum és az Építészfesztivál logójával ellátott repoharat, válltáskát és pólót is lehetett vásárolni tőlünk.
A napot egy építészeti témájú kvízzel zártuk, ahol a csapattagok külső segítség nélkül, kizárólag egymásra támaszkodva mérhették össze lexikális tudásukat, logikájukat és képzelőerejüket.
Művész, mérnök, netán polihisztor napjainkban az építész, vagy inkább üzletember? – ezekkel a kérdésekkel indult a vasárnapi kerekasztal, ahol Csomay Zsófia Ybl- és Pro Architectura díjas építész volt az egyik beszélgetőpartner.
A vitán részt vett még Keller Márkus történész, szociológus és Pintér Márton építész, a METU oktatója és az Environmental Design BA szakvezetője és 2025-ös Velencei Építészeti Biennálé kurátora, a beszélgetést az Építészfórum szerkesztője, Böröndy Júlia vezette.
A gyerekekre is gondoltunk: a Gyermek és Ifjúsági Képzőművészeti Műhely (GyIK Műhely) alkotóműhelyén Leonardo da Vinci és Kondor Béla által inspirált repülő szerkezeteket építhettek bambuszpálcákból.
A Danucem pedig Betonozás mesterfokon címmel tartott workshopot, ahol a cég színes beton termékeit ismerhették meg az érdeklődők.
Vasárnap délután a 20. századi stílusfogalmak között kíséreltünk meg rendet tenni. A Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? című beszélgetésen Erhardt Gábor építész, Ferkai András DSc építész, építészettörténész, és Wettstein Domonkos építész osztotta meg elmélyült tudását a közönséggel.
Mi a különbség a modernizmus és a modernitás között? Miért nem modern a szocreál? Meg kell-e védeni a modern épületeket? Ehhez hasonló kérdésekre kerestük a választ, a beszélgetést Hulesch Máté, az Építészfórum szerkesztője vezette.
Az étteremben, a posztmodern fogalmának boncolgatásával folytatódott a délután Zemlényi-Kovács Barnabás, a kortárs képzőművészet elméletével foglalkozó teoretikus, valamint Hartmann Gergely, a MOME Elméleti Intézet, és az Építészeti Intézet óraadó oktatója részvételével.
Érdemes-e definíciós igénnyel fellépni a posztmodern kapcsán? Autonóm sílusként tekintsünk-e rá, vagy válságtünetként? Létezik-e neoavantgárd építészet? – a beszélgetést Őze Sándor, az Építészfórum szerkesztője vezette.
Ahogy beesteledett, a szakmai programok véget értek, és elkezdődhetett a lazítás.
DJ MG retro- és slágerzenékkel vezette fel a 20:00 órakor kezdődő koncertet.
A 2024-es Építészfesztivál a Crazy Little Queen tribute zenekar jóvoltából a Queen legnagyobb slágereivel zárult. Köszönjük minden előadónknak és vendégünknek a részvételt! Találkozunk jövőre is!
