Közélet, hírek

Irányvonalak – A Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszékének kiadványa

1/5

?>
?>
?>
?>
?>
1/5

Irányvonalak – A Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszékének kiadványa
Közélet, hírek

Irányvonalak – A Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszékének kiadványa

2023.10.25. 07:59

A Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszékén évek óta tartó hagyomány, hogy a mesterszakos hallgatóknak egy többéves, csoportos kutatási feladatban kell részt venniük. A 2020-ban elindult kutatás témája a kortárs magyar építészet fontos egyéniségeinek megsimerése volt. Az ennek keretében készült, nemrég megjelent kötetet Keller Ferenc előszavával ajánljuk.

Beszélj vele és nézz mélyen a szemébe… de ne csak arra figyelj, amit kifelé mutat, próbáld őt megismerni, és ha ez sikerül, meg is fogod érteni.

Ha nem is pontosan így hangoztak el ezek a mondatok, de a lényegileg erről szóltak. Egykori mesterem szavai ezek, akitől nemcsak építészeti útravalót hordozok magammal, hanem valami olyan – közhelyszerűen - örökérvényű „mankót", amit a mai napig nem felejtettem el… és bár néhányszor erősebb volt a „páncél", vagy annak tükröződése be tudott csapni, mégis sokszor vettem hasznát ezeknek a tanácsoknak.

Az a korosztály, akiket mi is oktatunk az egyetemen, szerencsésnek mondható abból a szempontból, hogy pillanatokon belül értesülhetnek a világ bármely pontján létrejött alkotásról, legyen az bármilyen funkciójú és méretű épület, tervpályázat, vagy csak egy építészeti tett. Az internet mindent és (majdnem) mindenkit behálózó szövevénye, percenként „dob fel" újabb és újabb képeket, szinte már felfoghatatlan mennyiségben. Sajnálatos módon ugyanez egyben ennek a generációnak a „szerencsétlensége" is. Óhatatlanul kialakult egy úgynevezett, csak képekkel kommunikáló „Pinterest-építészet", amit a világháló bőségszaruja lát el munícióval. Ebben a szegmensben már alig-alig jelennek meg a szépen (és gyakran manipuláltan) fotózott házak és blur-özött renderek mellett egyéb tartalmak. Hiányoznak az ok-okozati összefüggések, a háttérinformációk, és ami véleményem szerint igen fontos lenne még… az ember, az építész. Miért lényeges ez? Mert hiszek benne, hogy az alkotó személyiségének ismerete közelebb visz az alkotás megismeréséhez.

A Debreceni Egyetem Műszaki Karának Építészmérnöki Tanszékén évek óta gyakorlat az, hogy az MSc képzés ideje alatt csoportos kutatási feladatot kapnak a hallgatók. Ennek eredményeként készültek el a Debrecen modern építészete 1945-1975 I-II, illetve a Debrecen paneles lakótelepei című kötetek is. 2020 őszén – később szerepe lesz ennek a dátumnak – kortárs magyar építészek kerültek a projekt célkeresztjébe. Mindenki választhatott az összegyűjtött listáról egy nevet, akivel az elkövetkezendő időben részletesen foglalkozott.

3/5

A hallgatók elsőként megismerkedtek a kiválasztott építész munkáival, életútjával, amit kiselőadás formájában prezentáltak a szemeszter folyamán. Következő lépésként fel kellett készülni a személyes beszélgetésre, amit megelőzött a kapcsolatfelvétel az interjúalannyal. Most és itt jön képbe a már említett dátum fontossága. Beütött a Covid második és harmadik hulláma. A járvánnyal kapcsolatos félelmek, lezárások és korlátozások, mind nehezítették – bizonyos esetben teljesen el is lehetetlenítették – a személyes találkozások lehetőségét. Az idő telt, hónapok múltak el anélkül, hogy előrébb tudtunk volna lépni.

A pandémia lecsengésével sikerült csak újra hozzáfogni a tényleges megvalósításhoz. Az elképzelés az volt, hogy két-két hallgató egymást segítve készít videófelvételt, és annak szöveges változata fog bekerülni az interjúkötetbe. Ez majdnem minden esetben így is történt. Bán Ferenc volt az, aki kérte, hogy egy egyszerű „kávéházi" (jegyzetek és felvétel nélküli) beszélgetés legyen az övé. Ezért azt az anyagot, miután műfajilag kicsit más, mint a többi, a könyv „záróakkordjaként" szerkesztettük be.

A videófelvételek esetében a szükséges technikai utómunkák, vágás, feliratozás, zajszűrés stb. elkészültével ismét mindenkinek prezentálnia kellett a többiek előtt. Ezeket a filmeket összegyűjtve egy külön „csatornára" töltöttük fel, és mintegy mellékletként adjuk a kötethez (megjegyzés: a Pelényi Margittal készült beszélgetést, miután nem kívánta szerepeltetni a felvételt, nem töltöttük fel). A hozzáféréshez csak a borító belső oldalán elhelyezett QR-kódot kell beolvasni.

Ezzel a „kutatási feladattal" tulajdonképpen kettős célt tűztünk ki magunk elé, aminek az első felét akkor is sikeresen teljesítettük, ha ezt a könyvet fizikai valójában nem tudtuk volna megjelentetni. Hallgatóink a „kötelezőn" túl, részletesebben és mélyebben megismerkedhettek a kortárs magyar építészettel és annak képviselőivel. Másrészt viszont azzal, hogy mindezt közreadjuk, egy személyes hangvételű kordokumentumot szeretnénk bemutatni az építészettel foglalkozó vagy az építészet iránt érdeklődők részére.

Keller Ferenc

 

Az interjúk felvételei az alábbi linken keresztül érhetők el: https://www.youtube.com/@Iranyvonalak/videos

 

Irányvonalak
Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen 2023.

Közreműködők

Oktatók: Keller Ferenc, Kovács Péter DLA
Hallgatók: Bányai Lili, Buda Enikő, Horváth Csilla, Jónás Dóra, Juhász-Tóth Gábor, Pászti Róbert, Sütő Ferenc, Szűcs Ágnes, Szűcs László Gergő, Tömöri Péter
Interjúalanyok: Bán Ferenc , Czigány Tamás, Csomay Zsófia, Dévényi Tamás, Ekler Dezső, Ferencz István, Finta József, Karácsony Tamás, Pelényi Margit, Skardelli György                 

A borító illusztrációját készítette: Jónás Dóra
Lektor: Szentirmai Tamás DLA

 

Szerk.: Winkler Márk

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.