Iskola, Otto Preminger Str. – a Qvarta terve egy bécsi tervpályázatra
Tervpályázatot írtak ki Bécs új, "Village im Dritten" nevű városnegyedének középiskola tervezésére, melyre egyedüli magyar irodaként a Qvarta tervezői is benyújtottak egy pályaművet. Koncepciójukat és a tervpályázattal kapcsolatos tapasztalataikat foglalják össze cikkükben.
Irodánk tavalyi évben részt vett a bécsi Otto Preminger utcai iskola tervpályázatán. A feladatunk egy kb. 800 diák befogadására tervezett középiskola tervezése volt egy új, még tervezés alatt álló városnegyedben. Egyedüli magyar irodaként indultunk, és bár sajnos díjazást nem kapott a tervünk, így is rengeteg tapasztalatot szereztünk. Érdekes volt látni, hogy milyen komolyan veszik a tervpályázatot és azt is, hogy tőlünk nyugatabbra hogyan képzelnek el egy modern iskolát.
Városi környezet
Teljesen új városnegyed épül Bécs harmadik kerületében, egy 11,5 hektáros területen. A “Village im Dritten" elnevezésű városnegyed tervezőjét is már tervpályázaton választották ki korábban. A mostani pályázat kiírásának már része volt a városnegyed masterplanjának közel 80 oldalas dokumentációja. A közintézmények tervezése már részét képezte az új városrésznek. Egy összevont óvoda és általános iskola (tervezője szintén tervpályázaton kiválasztva) már építés alatt van. A jelen tervpályázat célja a másik oktatási intézmény, egy középiskola tervezőjének megtalálása volt.
A pályázatról
Alaposan elő volt készítve a tervpályázat. Az előtanulmányokon és a megszokott rajzokon kívül 3D modellt is biztosítottak. A pályázat leadnivalói lényegesen eltértek a Magyarországon alkalmazott gyakorlattól. Korlátozva volt a látványtervek száma, ebben az esetben csak 1db látványképet lehetett mellékelni. Emiatt jóval nagyobb hangsúlyt kaptak az alaprajzi, metszeti és homlokzati rajzok. A tabló elrendezése is adott volt, ez problémát is okozott, mivel nálunk az alagsori félszintes kialakítás miatt eggyel több alaprajz keletkezett. Kötelező volt továbbá leadni egy tömegmakettet, ezeket az értékeléskor egyenként belehelyeztek a környezeti makettbe, vizsgálva a tervezett épület illeszkedését a környezetéhez.
Oktatási koncepció
Az iskola oktatási koncepciója merőben eltér a Magyarországon megszokottól, ezért erre is ki kell térnünk, mielőtt bemutatnánk a tervünket. Az iskola két részre van bontva: a 10 és 14 év közöttiek a Sekundarstufe 1, a 14 és 18 év közöttiek a Sekundarstufe 2-be tartoznak. Ezt most az egyszerűség kedvéért alsó és felső tagozatnak fogjuk hívni. Az alsó tagozatban az osztályok négyesével össze vannak fogva egy-egy klaszterbe. Egy klaszter a négy osztálytermen kívül egy központi közösségi térből, egy kis előkészítő és csoportteremből, illetve hozzá tartozó védett külső terekből áll. A közösségi tér a klaszter főterének tekinthető, itt tartózkodnak a diákok a szünetekben, de akár órák megtartására is alkalmas.
A felső tagozat teljesen más rendszerben van kialakítva. A diákok központi helye egy “homebase", egy olyan nagyméretű otthontér, ahol tanulni, pihenni és szocializálódni is tudnak. Ez bizonyos mértékig flexibilisen átalakítható. A felsősöknek osztálytermük nincsen, a homebase-en kívül a szaktantermekben tanulnak. A szaktantermek kisebb csoportokba szerveződnek, olyan módon, hogy egy csoportban egy közösségi térből nyílnak a tantárgy tantermei. Az aula, a menza és a könyvtár nem külön-külön helyiségek, hanem egy, a nap folyamán szervesen változó tér.
Építészeti koncepció
A tervezés folyamán az egyik legnagyobb kihívás az volt, hogy egy sűrű városi környezetben hogyan tudunk elhelyezni egy intenzív kültéri kapcsolatokkal rendelkező iskolaépületet. Végül egy fésűs elrendezés mellett döntöttünk, ahol a kinyíló fésűfogakat körülölelik a természettel átszőtt fedett-nyitott terek. A három kinyíló tömegrész egyben reagál a szomszédos épületek pozíciójára, orientációjára és arányaira is.
Az épület bejáratát nem a kiírásban javasolt helyre tettük. Nekünk fontosabb volt, hogy a tömbbelsőt átszelő zöld tengely leágazása adja az épület fő megközelítési pontját. Ez azonban azt jelentette, hogy a bejárat messze került a villamosmegállótól, így másodlagos bejáratot is adtunk az épület keleti oldalán. Ez a bejárat egyben a sportközpont bejárata, amelyet hétvégente külön is üzemeltetnek. A két bejárat két különböző szintje közötti fél szinten helyeztük el a gyerekek zárható szekrényeit.
Nehéz volt a kért kültéri sportpályát elhelyezni. Az udvaron történő elhelyezés esetén semmi más szabadon felhasználható terület nem maradt. Végül úgy döntöttünk, hogy az épület tetején helyezzük el. Ez is kompromisszumokkal járt, hiszen így a sportpálya határozta meg az épület traktusmélységét, de ilyen módon a földszinthez kapcsolódó kinti területeket teljes értékű udvarként lehetett használni.
A földszintet egybefüggő térként alakítottuk ki, ahol csak betett tárgyként viselkedő elemek határolják el a különböző funkciók határait. Így ez a tér a nap különböző pontjain különböző módon használható. A földszinten található továbbá a tanári, ami működésében egy modern irodaház “working landscape" jellegére hasonlít.
A klasztereket az épület nyugati oldalán, a kültérrel intenzív kapcsolatban helyeztük el. Minden klaszternek jutott egy saját fedett-nyitott tér, amelyet akár kültéri osztályteremként is lehet hasznosítani. A felsősök homebase-ei az épület északkeleti sarkába kerültek, a városra néző panorámával.
A tetőre kerültek a művészeti termek. Itt olyan galériázott dupla belmagasságú helyiségeket is ki tudtunk alakítani, amelyek ideális teret tudnak adni mindennemű művészi kísérletezgetésnek.
Részletek
Az épület homlokzatának megalkotásánál egy kétrétegű megoldást alkalmaztunk. A belső réteg egy kompozit faszerkezetű falazat, a külső pedig egy perforált fémlemez háló. A két réteg az épület különböző pontjain más módon viselkedik egymással. Van, ahol egymáshoz simul, van, ahol szétnyílik és közte védett fedett-nyitott tereket alkot. Előfordul az is, hogy a külső réteg teljesen eltűnik, ekkor a falburkolata egy fa lécvázas burkolattá szelídül.
Az udvar kialakításánál teraszokkal választottuk el a különböző zónákat. Itt található egy, a menzához tartozó kültéri étkező, amely egy védettebb karéjban kapott helyet.
Gazdasági és ökológiai szempontok
Az épület elsődleges szerkezete fa: a födémek, falak és válaszfalak CLT panelekből készülnek. Egyedül a föld alatt található szintek fő épületszerkezetei készülnek vasbetonból. A fa épületszerkezetek alkalmazásával csökken az épület CO2 lábnyoma. Lehetőség van továbbá a szerkezetek részleges előregyártására, amely csökkenti a kivitelezési időt. Egyúttal a fa felületeket belsőépítészeti elemként is alkalmaztuk, amely a költséghatékonyságot növeli, hiszen így redukálni lehet a festett és burkolt felületek arányát. A közlekedők arányát a kompakt tömegalkotással és a közösségi terek cirkulációs terekként való felhasználásával is csökkentettük.
Qvarta