Javaslatok a Duna-partok megújítására kiírt pályázatra

A Fővárosi Önkormányzat építészeti tervpályázatot írt ki a pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér – Fővám tér közötti szakaszának komplex megújítására. Addig is, amíg nem hirdetnek eredményt, itt vannak egy nem pályázó javaslatai. 

Rakparti út, villamos, szállodahajó - néhány, pályázaton kívüli megjegyzés

A pesti Dunapart leginkább frekventált, a Belvárossal közvetlenül érintkező részét a 2015. nov. 2-i határidejű pályázat által megcélzott, a Kossuth tértől a Fővám térig terjedő szakasza jelenti. Az összefüggések miatt mégis egy nagyobb, a Petőfi hídtól az Árpád hídig terjedő szakaszon érdemes tárgyalni a Dunapart gyalogos hozzáférését zavaró fenti tényezőket.

1. A Petőfi híd és a Szabadság híd között a villamos nyomvonala jó, az autóutat viszont a Múzeum körút – Üllői út – Kinizsi utca vonalon célszerű visszavezetni a Dunapartra (ennek szerves előzményét ld. a következő pont zárójeles részében). Itt szállodahajók kikötése megtiltandó, tekintettel a magas partfalra és a közvetlenül a mellvéd menti Nehru-parkra és az ottani élénk gyalogos, biciklis és vendéglátós forgalomra.

2. A kettes villamost legfeljebb a Fővám tér és a Március 15. tér, tehát az Erzsébet híd déli hídfője között szabad lesüllyeszteni egy fedett kéreg-alagútba, mert - felmérések szerint - a kettes villamos a világ legszebb panorámáját nyújtó vonalainak egyike. Itt viszont szükséges az „eltüntetése", és emellett a Belgrád rakparton a gépkocsi átmenő forgalom megtiltása, mind a Dunához közelebbi egy-egy sávon, mind az épületek előtti, déli haladási irányú sávon. (A gépjárműforgalom felterelhető a Szabad sajtó útra és a Kossuth Lajos utcára.) Mindezzel ui. a Belgrád rakpart sétálóutcává, igazi promenáddá alakítható.

A teljes, a gyalogos forgalmat szabaddá tevő tabula rasa azért fontos itt, mert ez a pesti Dunapart egyetlen szakasza, ahol a rézsűt teljes terjedelmében borító lépcső vezet a rakpartról a Duna vízéig. Ezért itt célszerű a járművek által egyáltalán nem terhelt, gyalogos vízkapcsolat megteremtése. A zavartalan ember-víz kapcsolat érdekében megszüntetném mind a kiránduló- mind a szállodahajók kikötési lehetőségét is.

3. A Március 15. tér és a Lánchíd között mind a villamos, mind a közúti forgalom, mind a városnéző- és szállodahajó-kikötés megtartható. Itt ui. a két nagy szálloda és a Thonet-ház utcaszintjén, valamint délre, a kis parkban, a Petőfi-szoborig már kialakult és megszilárdult a korzó-funkció; ennek alsóbb szintre transzponálását feleslegesnek tartom. A rakpart és a korzó közötti kapcsolatot ellátják a villamos viaduktja alatti, viszonylag sűrűn épített lépcsők, amelyek mindegyikéhez (!) célszerű lenne közlekedési lámpát építeni. A rakparti tartós parkolást mindenképpen érdemes megszüntetni.

4. A Lánchíd és a Margit híd közötti szakasz déli részén, a Bank utca vonaláig, valamint a Markó utca és a Margit híd között nem zavaró a szállodahajók egysoros kikötése. Az út és a villamos jelen, kiválóan felújított nyomvonalán hagyható.

5. A Parlament épülete és az azt délről és északról keretező tömbök előtt – tehát a Bank utca és a Markó utca vonala között - semmilyen hajókikötést nem engedélyezendő, kivéve a Kossuth téren megálló BKV-kishajójáratét. A ma ott parkoló múzeumhajó (a Lajta monitor) sem illik a képbe.

6. A Margit híd és a rakparti út felhajtója (a Dráva utca vonala) között a szállodahajók kétsoros kikötése engedélyezhető. Városnéző hajók tartós parkolása azonban nem: ezek csak a Lánchíd és a Március 15. tér között köthetnek ki, hosszú távú pihentetésükre pedig rendelkezésre áll az észak-budapesti hajógyári öböl.

7. A rakparti út felhajtója (Dráva utca) és az Árpád híd között színvonalas, kétsoros kikötési lehetőségek építhetők ki a szállodahajók részére, közúti megközelítéssel, buszparkolókkal, közmű-betáplálással.

A szállodahajókra külön kitérve, azok kikötését - néhány kivétellel - az egész tárgyalt szakaszon engedélyezni célszerű egy, két, de nem három sorban, azzal a feltétellel, hogy a hajók a motorjaikat nem járathatják (a segédmotorokat sem). Olyan parti közműcsatlakozásokat kell kiépíteni, amelyek ezt feleslegessé teszik, beleértve a nyári légkondícionálás energiaigényét is.

A szállodahajók zajos catering-ellátását a hajók víz felőli oldalán, külön ellátóhajókkal kell megoldani a teljes budapesti szakaszon, de legalább az Árpád híd és a Rákóczi híd között.

A jelenlegi szabályozással ellentétben úgy vélem, hogy a szállodahajók budai rakpart melletti, tehát lakott övezetekhez közeli állomásoztatása nem ördögtől való gondolat, ha az a fentiek szerint, tehát a motorok leállítása mellett és a hajók víz felőli oldaláról megoldott catering-ellátással történik.

Mindez, a „Budapest Duna menti övezeteinek fejlesztési tanulmányterve" c. anyag „III.7.6.1. Kabinos turistahajók (szállodahajók) kikötése" c. fejezetében írottakkal egyetemben - tehát a teljes budapesti Dunapartot figyelembe véve -,egyidejűleg kb. 70-80 szállodahajó budapesti kikötését teszi lehetővé. Ez, három éjszakás tartózkodást és március – novemberi szezont feltételezve, egy-egy hajóra 120 fő turistát számítva, kb. évi 6500 járat, azaz hozzávetőlegesen 650 - 750 ezer fő így hozzánk érkező látogató színvonalas kiszolgálását teszi lehetővé a parti forgalom különösebb zavarása nélkül. (A budapesti szállodahajó-turizmus 2012-ben 250 ezer főre volt tehető.)


Pákozdi Imre