Tervpályázat a Duna-partok megújítására

A Fővárosi Önkormányzat bruttó 18 millió forint összértékű építészeti tervpályázatot írt ki a pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér – Fővám tér közötti szakaszának komplex megújítására. Határidő 2015. november 2.

A Duna a városfejlesztés fókuszában

részletes info > duna.budapest.hu

A Duna és partjai történeti és építészeti szempontból is Budapest legértékesebb, funkciókban gazdag területei, melyek a pezsgő kulturális élet és a sokszínű szabadidő-eltöltési lehetőségei révén a turisták és a kikapcsolódni vágyó lakosok kedvenc célpontjai. Ennek ellenére a belvárosi Duna-partok és a csatlakozó vízfelületek adottságaikhoz képest alulhasznosítottak, a kikötők rendezetlenek, a zöldfelületi rendszer hiányos, az alsó rakpart közúti forgalma elszigeteli a folyót a várostól.

Mindezek miatt – a Budapest 2030 Hosszú távú városfejlesztési koncepcióban kitűzött „Dunával együtt élő város" fejlesztési cél megvalósítása érdekében – Budapest városvezetésének feltett szándéka a Duna-partok fejlesztése, melynek alapját a 2013 tavaszán elfogadott „Duna-koncepció" (Budapest Duna menti területeinek fejlesztési tanulmányterve és hasznosítási koncepciója) jelenti. A koncepció célja a Duna-parti területek vonzerejének, közlekedési kapcsolatrendszerének és környezeti minőségének javítása, melyet – az egyik legfontosabb akcióterületként – a belvárosi partszakasz komplex megújításával, a rakpartok szerepének újraértelmezésével javasol elérni.

A belvárosi Duna-partok fejlesztése három szakaszban, a finanszírozási lehetőségek függvényében ütemezetten valósulhat meg a következő években:

I. szakasz: Pesti oldal, belvárosi partszakasz (V. kerület)
II. szakasz: Pesti oldal, északi meghosszabbítás a Dagály Úszóközpontig (V. és XIII. kerület)
III. szakasz: Budai oldal, belvárosi partszakasz (I-II. kerület)

A leginkább frekventált pesti belvárosi part átépítéséhez kapcsolódva, a Fővárosi Közgyűlés áprilisi ülésén döntött a Kossuth tér – Dagály Úszóközpont közötti gyalogos-kerékpáros sétány kialakításáról – ez a szakasz a vizes világbajnoksághoz időzítve, a Kormánnyal együttműködve valósulhat meg.

Budán a Kolosy tér – Döbrentei tér közötti part megújítása hosszabb távon ütemezett program keretében valósulhat meg; mely részeként a Várkert Bazár környezetének forgalomcsillapítása 2014-ben már megtörtént, míg a Bem rakpart a budai fonódó villamoshálózat kiépítéséhez kapcsolódva újul meg.

A tervpályázat célja

A Kossuth tér – Fővám tér közötti szakasz esetében a Fővárosi Önkormányzat nyílt építészeti tervpályázat keretében választja ki az érintett Duna-part – az alsó rakpartok, a Belgrád rakpart és a Széchenyi tér – közterületi megújítására, valamint a csatlakozó vízfelületekre telepítendő közcélú úszóműrendszer kidolgozására vonatkozó legjobb tervjavaslatot. A projekt célja, hogy az elmúlt években megújított belvárosi köztérhálózat a Duna-partra is kiterjedjen, ezzel szerves kapcsolatot teremtve a városszövet és a folyó között.

A pesti alsó rakparton a közúti forgalom megtartása mellett az irányonkénti egy sávos, forgalomcsillapított kialakítás, a teherforgalmi korlátozás és a parkolás átszervezése lehetőséget teremt zöldfelületekkel tagolt gyalogos sétány és kerékpárút kialakítására. A rakpartok pezsgő városi élettérré alakulását szolgálja a 2-es villamos viaduktja alatt található, jelenleg kihasználatlan helyiségek közösségi és kereskedelmi célú hasznosítása – a pályázat ezekre a funkciókra is javaslatokat keres.

A Széchenyi tér a környező csillapított forgalmú utcák hálózatához kapcsolódó, a tér gyalogos és kerékpáros bejárhatóságát szolgáló, a közúti szerephez igazodó formában újulhat meg. Előbbihez hasonlóan a Belgrád rakparton is megmaradna a jelenlegi forgalmi funkció és kapacitás, azonban irányhelyes közúti sávok kialakításával és a szervizút megszüntetésével nagyobb teret lehet biztosítani a gyalogos és kerékpáros funkcióknak.

A Főváros célja a szintén rendezetlen állapotú belvárosi kikötőhálózat megújítása is. A kikötők üzemeltetésének mai gyakorlatát figyelembe véve, olyan közcélú úszóműrendszer jöhet létre, mely nem csak a közszolgáltatási (BKK) hajójáratok, hanem a városnéző hajók egy részének kikötésére is szolgál. Emellett – a kortárs európai trendeket átültetve – a rekreációs lehetőségeket kínáló, művészeti események (kiállítások, koncertek, előadások) befogadására is alkalmas, kávézóknak is helyet adó úszóművek a kikapcsolódás és a városi élet régóta várt új szinterei lehetnek.

Az elmúlt években örvendetes módon dinamikusan növekedő szállodahajó-forgalom számos funkcionális, üzemeltetési és városképi problémát jelent, melyeket a szállodahajók kikötési lehetőségeinek átfogó fejlesztésével lehet megoldani. Ennek érdekében a pályázat foglalkozik a Belgrád rakparti nemzetközi hajóállomás részleges funkcióváltásával és a terület közcélú hasznosításával is.

A projekt tervezett ütemezése

A tervezőcsapatok novemberig nyújthatják be pályázataikat, a decemberi eredményhirdetést követően pedig a tervpályázat nyertese fogja elkészíteni a megvalósításhoz szükséges engedélyezési terveket, melyek alapján a kivitelezés várhatóan 2017-ben indulhat.

A Fővárosi Önkormányzat a pesti belvárosi Duna-part fejlesztését európai uniós támogatással, a Széchenyi 2020 keretében, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programban (VEKOP) szándékozik finanszírozni.

Részletes információ:
duna.budapest.hu

Bíráló Bizottság:

• Dr. Szeneczey Balázs, városfejlesztési főpolgármester-helyettes, a BB elnöke, Budapest Főváros Önkormányzata 
• Kovácsné Tóth Ágnes, építőmérnök, a BB társelnöke, főpolgármesteri irodavezető, Budapest Főváros Önkormányzata 
• Kalászi Hajnalka, főépítészi irodavezető, Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Polgármesteri Hivatal
• Szécsi Zsolt, építészmérnök, önkormányzati tanácsadó, Budapest Főváros Önkormányzata
• Dévényi Tamás, építészmérnök, Budapesti Építész Kamara
• Benkő Melinda PhD, urbanista-építészmérnök, Magyar Építész Kamara
• Jámbor Imre CSc, DLA, tájépítész mérnök, Magyar Építész Kamara
• Rhorer Ádám, közlekedésmérnök, Magyar Mérnöki Kamara
• Romhányi Péter, építészmérnök, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ
• Riedel Miklós, építészmérnök, igazgató, Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft.
• Rostás Zoltán, építészmérnök, Budapesti Közlekedési Központ, Igazgatóság
• Albrecht Ute építészmérnök, településtervező, Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft.

Kapcsolat:
Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal
Városépítési Főosztály, Városfejlesztési Osztály
1052 Budapest, Városház u. 9-11.
tervpalyazat@budapest.hu