Épülettervek/Tervpályázat

Kánaán - magyar pavilon kurátori pályázat

1/12

Archetípusok, az aediculától a támfalpincéig - építész: Tóth Péter

?>
Archetípusok, az aediculától a támfalpincéig - építész: Tóth Péter
?>
Bor, az aszútól a száraz vörösig - építész: Tóth Péter
?>
Időrend, tervezői gondolatok és a belőlük következő házak születési sorrendbe állítva - építész: Tóth Péter
?>
Terra, kőzet talaj, mikroklíma és szőlőfajták harmóniája - építész: Tóth Péter
?>
Tájegységek, a kiinduláshoz használt eredeti egyenletes raszterbe illesztett pontoka földrajzi elhelyezkedés szerinti csoportosításban - építész: Tóth Péter
?>
Tájegységek, a háló-erőtan szerintA maradék öt szempontrendszer eredő erői által kialakított végleges alaprajzi rend - építész: Tóth Péter
?>
Madártávlati kép a teljes pavilonról a TERRA nevű csillagösvénnyel - építész: Tóth Péter
?>
Csillagösvények a kiállítótér különböző nézőpontjaiból - építész: Tóth Péter
?>
Csillagösvények a kiállítótér különböző nézőpontjaiból - építész: Tóth Péter
?>
Csillagösvények azonos nézőpontból - építész: Tóth Péter
?>
Csillagösvények azonos nézőpontból - építész: Tóth Péter
?>
Építészek, rokoni szálak megmutatása az építészeti hitvallások és az őket tükröző épületek között - építész: Tóth Péter
1/12

Archetípusok, az aediculától a támfalpincéig - építész: Tóth Péter

Kánaán - magyar pavilon kurátori pályázat
Épülettervek/Tervpályázat

Kánaán - magyar pavilon kurátori pályázat

2015.12.11. 15:06

Kánaán címen nyújtotta be ötletét Tóth Péter és csapata a Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának kurátori pályázatára. A kiállítás az elmúlt 25 év stílusteremtő hazai borászatait és a közöttük felfedezhető sokrétű kapcsolatrendszert foglalja egy installációba. 

Ez a megszokottól eltérő megjelenítési mód lehetőséget ad arra, hogy egy látszólag statikus kompozíció mégis képes legyen folyamatosan megújulni azok számára, akik hajlandóak párbeszédbe elegyedni vele. Így a házak ebbe az összetettebb kontextusba helyezve a vágyainkban szereplő „tökéletes világ", azaz a Kánaán ideáját jelenítik meg. A magyarországi építészeti frontvonalon, ahol a minőségi építészet minden területen visszavonulóban van, és helyét az igénytelenség veszi át, a borászatok jelentik az egyik olyan legfontosabb frontszakaszt, ahol - pontokba sűrítve -, de mégis helyreállt a világ rendje. Ennek a teljességnek, az építészet kultúrateremtő erejének a bemutatása a kiállítás legfontosabb célja.

Madártávlati kép a teljes pavilonról a TERRA nevű csillagösvénnyel - építész: Tóth Péter
7/12
Madártávlati kép a teljes pavilonról a TERRA nevű csillagösvénnyel - építész: Tóth Péter



Szakmai koncepció

Kánaán a frontvonalon?

A megszokottól eltérő megjelenítési mód lehetőséget ad, hogy egy látszólag statikus kompozíció mégis képes legyen folyamatosan megújulni azok számára, akik hajlandóak párbeszédbe elegyedni vele. Így a házak ebbe az összetettebb kontextusba helyezve a vágyainkban szereplő „tökéletes világ", azaz a Kánaán ideáját jelenítik meg.

Nem is olyan régen az emberek úgy élték a mindennapjaikat, hogy a táj, a házak, a zene, a viselet, az ételek mind egy egységes életszemléletnek voltak a következményei. Ez a teljesség mostanra töredékessé vált, de a bemutatott borászatok segítségével újra felidézhető. A kiválasztott házak kivétel nélkül olyan helyzetet teremtettek a környezetükben, ahol - pontokba sűrítve-, de mégis helyreállt a világ rendje. Ennek a teljességnek, az építészet kultúra teremtő erejének a bemutatása a kiállítás legfontosabb célja. Ez a mi frontról küldött jelentésünk.

Építészek, rokoni szálak megmutatása az építészeti hitvallások és az őket tükröző épületek között - építész: Tóth Péter
12/12
Építészek, rokoni szálak megmutatása az építészeti hitvallások és az őket tükröző épületek között - építész: Tóth Péter



Próféták a választottak között

A magyarországi építészeti frontvonalon, ahol a minőségi építészet minden területen visszavonulóban van, és helyét az igénytelenség veszi át, a borászatok jelentik az egyik olyan legfontosabb frontszakaszt, ahol –és ez volna a kiállítás mondanivalója- az adottságok olyanok, hogy minőségi építészetet generálnak. Ez a generálódás sok mindenből fakad: a borászat hagyományaiból, a hely
szükségszerűen figyelembe veendő szerepéből, a minőségi bor szülte igényességből, stb. Persze ez nem azt jelenti, hogy magától is jó borászat születik, hanem azt, hogy itt teremtődnek meg a feltételei
annak, hogy építészeink zseniális individuális alkotásai sorra megszülessenek.

Nemzeti építészetünk a megteremtés helyett, a felfedezésre vár. Válságokkal terhelt világunkban, szükség van pozitív impulzusokra. Az értékek puszta megismerésének is lélekemelő ereje lehet. Az elmúlt 25 év egyik építészeti sikertörténete minden kétségen felül a haza borászatok létrejötte.
Építészetünknek ezt a szeletét azért is érdemes a megmutatnunk a világnak, mert az elmúlt években robbanásszerűen fejlődő borturizmus olyan helyzetbe hozta ezeket a házakat, hogy megismerésük még akkor is megkerülhetetlenné vált, ha valakit nem különösebben érdekel az építészet.

Csillagösvények azonos nézőpontból - építész: Tóth Péter
10/12
Csillagösvények azonos nézőpontból - építész: Tóth Péter



A borászatokra, mint a hazai kortárs építészet képviselőire azért esett a választás, mert ezek vitán felül olyan gondolati és építészeti minőséget testesítenek meg, mely joggal tarthat számot a nemzetközi érdeklődésre. Több bemutatott ház rangos nemzetközi díjak birtokosa és mind az írott mind az online médiában publikációk sora foglalkozott velük külön-külön.

Együttes bemutatásuk azért időszerű, mert egyben láttatva őket a hazai építészet egészéről kaphat átfogóbb képet a látogató. A sokszínűség itt nem kioltja, hanem gazdagítja egymást. A házak nem egymással vitatkoznak, hanem inkább azt szemléltetik, hogy egy teljesen hasonló építészeti feladatra
milyen sokféle hiteles válasz adható. A kiválasztott épületek szerencsére csak egy hosszú sor kezdetét jelentik, ám a felsorolásnak határt szabtak a Biennálé adta időbeli és térbeli korlátok. Olyan példákat kerestünk melyek sokféleségükkel érik el, hogy a végesség ellenére mégis átfogó kép alakulhasson ki a szemlélőben a hazai viszonyokról, az itt alkotó építészek gondolatainak tisztaságáról.

Csillagösvények azonos nézőpontból - építész: Tóth Péter
11/12
Csillagösvények azonos nézőpontból - építész: Tóth Péter

Határhelyzet

A kiállítás legfontosabb alapeleme egy olyan lágyan hullámzó áttetsző felület, mely hol mellettünk, hol felettünk úszva folyamatosan alakítja a pavilon belső tereit, megidézve ezzel a szőlőhegyeink állandóan változó, tüneményes világát, és a hozzá szervesen ízesülő építészeti térstruktúrákat is. A lepel egyszere domborzat és boltozat attól függően, hogy melyik oldalára képzeljük magunkat. Az épületek modelljei vállkövekként hordják ezt a különös világot. Lebegve egyensúlyoznak a fent és lent között. Ugyanúgy, ahogy belső térrendszerük is áthatja a felszín alatti és feletti világot a valóságban.

Az építészetnek ez a szegmense nagyon érdekes átmenetet képez az ipari-mezőgazdasági és középületek között. Ugyanígy értelmezhetők a profán és szakrális terek speciális keverékeként. A bennük és körülöttük zajló élet is folyton vándorol, elég csak egy égből pottyant vízcsepp útját végiggondolni, mely a szőlőtő gyökerétől a bogyó aranygömbjén át a pince nyugalmába jut. Itt megpihenve várja sorsát, hogy ismét átlépve a felszín bűvös vonalát új utazásba kezdjen fényes palackokban csillogó poharak felé. Ezt a sajátos hullámmozgást élhetjük át valós térélményként a borászatok és a kiállítótér megismerése közben.

Bor, az aszútól a száraz vörösig - építész: Tóth Péter
2/12
Bor, az aszútól a száraz vörösig - építész: Tóth Péter

A hálózat ereje

Az installációt alkotó felületet és a csomópontok térbeli helyzetét a borászatok közötti kapcsolatrendszer hozza létre. Barabási Albert László professzor nagy hatású könyve (Barabási Albert László: Behálózva Budapest: Magyar Könyvklub 2003) nyomán a hálózatelmélet megközelítésmódját megkíséreltük az építészetben is alkalmazni. E szerint az épületek és a köztük létrejövő kapcsolatok leírhatóak a gráfelmélet szabályai szerint, ahol a házak a kialakuló hálózat csomópontjai; a kapcsolataik pedig e pontok között futó éleknek felelnek meg.

Az építészet ilyesfajta megközelítése új távlatokat nyithat későbbi kutatások számára is, hiszen a rendelkezésre álló épületállományt alapvetően újszerű nézőpontokból képes vizsgálni. A csoportokra bontó katalogizálás helyett, éppen ellenkezőleg az eddig észrevétlen kapcsolódási pontokat keresi és mutatja meg. Szintén újdonság, hogy a kapott eredmények -a grafikai ábrák továbbfejlesztését követően- a kiállítás terébe rajzolódva elsődleges rendezői a kialakuló térstruktúrának. Az eredmény egy olyan speciális tér, melynek mérnöki szerkesztettségét a saját belső természetéből fakadó erőviszonyok hozzák létre.

Csillagösvények a kiállítótér különböző nézőpontjaiból - építész: Tóth Péter
9/12
Csillagösvények a kiállítótér különböző nézőpontjaiból - építész: Tóth Péter

Gráfok a térben

Olyan installációt képzeltünk, mely a rendelkezésre álló kiállítóteret a maga teljességében használja. Ezért kiindulásként a magyar pavilon alaprajzára egyenletes raszterben vetítettük a borászatokat megjelenítő pontokat a legfontosabb térbeli rendezőelv, a valós földrajzi elhelyezkedésük szerint. Következő lépésként feltérképeztük a házak között rejlő erőrendszereket. A pontok között húzódó élek vektoros erőként mozdították ki az épületeket az eredeti helyzetükből. Így alakult ki a kiállítás alaprajzi rendje.

A csomópontokban összesűrűsödik az információ. Itt keresztezik egymást azok az útvonalak, melyek mentén a házak megismerhetőek. A posztamensek hordozzák a rövid leírásokat. A felületen lassú ütemben lüktető különböző színű fénycsíkok az adott téma szerinti kapcsolatrendszereket mutatják be. Az installáció szegletkövei az épületmodellek, melyek különböző csillagképekben ragyognak fel ezen a különleges égboltozaton. 

Archetípusok, az aediculától a támfalpincéig - építész: Tóth Péter
1/12
Archetípusok, az aediculától a támfalpincéig - építész: Tóth Péter

A megismerés gazdagsága

Az általunk javasolt szempontrendszereket és a segítségükkel megjeleníthető hálózatokat külön ábraanyag mutatja a pályázatunkban. Hangsúlyozni szeretnénk, azonban, hogy ez a lista bővíthető. Üzenetünk lényege az eddig észre nem vett ezerarcú kapcsolatok megmutatásának lehetősége. Az általunk javasolt útvonalak nem kizárólagosak. Külön foglalkozunk annak lehetőségével, hogy a kiállítást megtekintők számára online lehetőséget biztosítsunk a saját szubjektív útvonalrendszereik megjelenítésére.

Úton Kánaán felé

Az építészet e speciális területéről, valamint a borról, a tájról mesélni kizárólag a mérnöki tudományok eszköztárával meglehetősen nehéz, hiszen ott bizseregnek az emberben az érzékszervei, melyek látni, hallani, tapintani, ízlelni egyszóval érezni akarják mindazt, amit az elvont, mérnöki fogalomrendszer önmagában nem tud megjeleníteni. A társművészetek bekapcsolása egy olyan újabb megismerési mód, mely mentén a házak további jelentéstartalommal gazdagodhatnak. Bízunk a téma inspiráló erejében. Érezzük, hogy a magyarországi gasztro-forradalom szereplői és a különböző művészeti iskolák egyaránt megszólíthatóak. Az épületek inspirálta munkákat készek vagyunk a kiállítás hosszú ideje alatt tematikus napokon bemutatni.

Így a borászatok és a hozzájuk kapcsolódó kifinomult környezet egymást erősítve mutathat majd valamit abból a teljességből melyet a bevezetőben célul tűztünk ki.

Tóth Péter

alkotótársak: Kováts Ábel, Parai Zoltán, Szász István, Török Ádám
szakmai tanácsadók: Sugár Péter DLA, Balázs Mihály DLA

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2015.12.12.
08:06

A Biennálé kurátorának, Alejandro Aravenának központi témája: „a valóság tehetetlensége elleni csata.” (ld. http://epiteszforum.hu/jelentes-a-frontrol ). Bár tudjuk, hogy minden építészeti tervezés és a tervek megvalósítása harc az elemekkel, köztük az emberi tehetetlenséggel (Vargha Mihály úgy fogalmazott, hogy minden tervező építész hadvezér), mégis, ennek a kurátori gondolatnak leginkább egyetlen pályamunka felel meg: az, amely Bán Ferenc életművét mutatja be. Sajnálatos, hogy a pályázat azok közé tartozik, amelyek nem igazán tudnak mit kezdeni a pavilon tereivel; a kasírozott, kétdimenziós képanyag nem jelent valódi térhasználatot. Akkor se, ha igen szellemesen (de félő, hogy a látogatók tömegében elsikkadva), a padlón ábrázolják a tokaji nyaraló alaprajzát, amelyből egyetlen térbeli elemként emelkedik ki a konyhapult. (A pályamunkák amúgy a www.ludwigmuseum.hu weboldalon tekinthetők meg, türelmes kattintgatás után.)

Kánaán... A leghálásabb téma persze, a magyarországi borászatoké. Jó ötlet, ha ezeket állítjuk nemzetközi építészeti seregszemléink fókuszába. Azonban, mivel éppen a borászatok megvalósítása jelenti itthon az adottságok szempontjából legsimábban, legkevesebb ellenállás leküzdésével művelhető építészi műfajt, kevéssé alkalmas a tehetetlenség elleni küzdelem illusztrálására. Másrészt az installáció túlságosan “kiállítási”. Posztamens posztamenst követ, rajtuk piciny makettek, amelyek egy többlet-mozdulat árán színesre váltanak... Lehet itt csillagösvényről beszélni, az sem változtat a térhasználat múzeumi, galériás jellegén. Ami persze, lévén szó egy pavilonról, ha úgy tetszik, galériáról, nem feltétlenül hiba.

Az EXTREMA témája kiváló és illeszkedik a kurátori alapgondolathoz. Idézet a pályázatból: „Érdekek, hitek, vakhitek küzdelme. Szabványosított és alternatív utak egyidejűsége.” A kiállítás azonban sokkal nagyobb teret kívánna; négy épített együttes koncertje túl sok, egyszerűen nem érvényesül a pavilon adottságai jelentette Prokrusztész-ágyban. Így félő, hogy zavaros, átláthatatlan helyzet keletkezne, annál is inkább, mert a terv szerint a bemutatandó négy objektumhoz vajmi kevéssé kötődő, nagyméretű térhatárolók - a Megeron-ház és Az ikonok arany háttere nevű paraván - tagolnák a pavilonbelsőt.

Kalandos, de némileg (alaposan?) félre-fókuszált pályamunka a Fabricatory. Többszöri áttekintés után sem látom, mi köze van ennek a kiállításnak a kurátori alaptémához („a valóság tehetetlensége elleni csata.”), sőt - bocsánat – az építészethez. A Hello Wood klassz dolog, amikor zajlik, nem győzöm dicsérni, de attól tartok, hogy az adott kontextusban a megjelenése érthetetlen volna – nem is beszélve a szövés mindent eluraló mozzanatáról.

Egyetlen pályamunka hasznosítja a pavilon terét valódi, építészeti térként: ez pedig az Arkt, a győztes. Nem állítom, hogy az alkotóknak sikerült igazán izgalmas vizuális élményt nyújtó installációt tervezniük, de hogy térbeli elemekkel idézik egy valódi épület világát, az kétségtelen. Munkájuknak ráadásul köze van a kurátori alapgondolathoz; a hivatali tespedés kiábrándító valóságát megfordító, közösségben vívott, építészeti csatához. Javaslom viszont, hogy a vetítőtér ülőkéit az íves hátsó fal mellett helyezzék el és hogy a filmen alaposan rövidítsenek. Három percnél hosszabban csak kivételes dráma, kivételes látvány fogja meg a kiállítás-látogatót (ilyen volt a tavalyi albán film a kínai teherhajón zajló szoborkészítésről). Kerüljék a beszélő fejeket, és a szövegek lehetőleg olaszul hangozzanak, angol felirattal.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Egy hely – A vizsolyi szeráf

2021.12.09. 13:25
00:06:38

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Vizsoly neve ismert, ám leginkább Károlyi Gáspár magyar nyelvű teljes bibliafordításának nyomtatásával kapcsolatban említjük. Kevesen tudják, hogy református temploma középkori eredetű, azt pedig még kevesebb, hogy az épületben csodás freskók láthatók. Az Egy hely mai részében a szeráfot ábrázoló látványos falfestménnyel ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

Egy hely – a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum

2021.12.09. 13:22
00:06:40

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum nem csak a festőóriásnak állít emléket, de a város érdekes történetét is megismerhetik a látogatók. Az Egy hely legújabb része a nemrég újrarendezett állandó kiállítást mutatja be.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk