építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Katonai objektumból Kulturpark Kassán

Kassa szakított az Európa Kulturális Fővárosa megszokott sémájával és kulcsépület helyett egy nagyszabású közteret, kellemes parkot alakított ki az évadra, amely azóta is népszerű helyként él tovább. A korabeli zárt laktanya helyén, a zerozero iroda tervezte Kulturpark a nyitottságra épít. Bán Dávid írása.

A különböző funkciók találkozása, átalakulása, a terek újraértelmezése közkedvelt megoldás új kulturális helyek megteremtéséhez. A módszer alapvetően jól bevált az Európa Kulturális Fővárosa projektjekben is, amikor letűnt ipari vidékek, elfeledett épületek, gyárak, kihasználatlan tömbök kaptak kulturális funkciót. Látványos megoldások születtek a német nehézipar fellegvárának számító Ruhr-vidéken, ahol falanszteri gyáróriások váltak térplasztikává. De jól sikerült a 2010-es pécsi évad helyválasztása is, amikor a Zsolnay porcelángyár kihasználatlan, építészetileg magas színvonalú, nem egy helyen a gyár „termékeivel” díszített épületei kulturális negyeddé alakultak, ami ma oktatási és – főleg a gyermekes családok körében népszerű – szabadidős központként működik.

Pécs után három évvel – a francia Marseille mellett – Kassa lett Európa Kulturális Fővárosa és ennek központja a korábban hatalmas falakkal körbezárt korabeli laktanya volt. De hogyan válhat egy zord katonai környezet kulturális központtá? A falak leomlottak, a térség megnyílt, megszelídült, s létrejött a zerozero iroda tervezte Kulturpark, ami eltér a korábbi városok megoldásaitól. A Kulturpark a kassai évad kulcsberuházása volt. A 19. század második feléből származó, az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének ellátását biztosító, három épületből álló laktanya és fegyverraktár átalakításával jött létre, de a fő hangsúly az épületek által közrefogott fás térségen volt. A komor falakkal körbezárt területen katonai ellátó raktárak, pékség, víztorony és hadiközpont állt, az épületek közé parkot telepítettek. A szocializmus idején a Csehszlovák Néphadsereg birtokolta a területet, majd a függetlenné vált Szlovákiában szűnt meg ennek katonai funkciója. 2008-ban, amikor a város elnyerte a 2013-as Európa Kulturális Fővárosa megrendezésének jogát, a volt laktanya területét jelölték ki a projekt központjának. 


Kulturpark, Kassa - építész: zerozero - fotó: Jaro Valko

Kulturpark, Kassa - építész: zerozero - fotó: Jaro Valko


Az építészeti program az épületek közé ékelt, százéves gesztenyefákkal tarkított parkból indult ki, innen kívánták kibontani magát a központot, a megújuló épületeket. A kibontáshoz szorosan hozzátartozott a területet határoló komor, tömör téglafalak lebontása is, így a terület bő egy évszázaddal megépülte után integrálódhatott a város szövetébe. A környező, főként 1960-70-es években épült tömbházak alkotta negyed ezáltal szellősebbé vált, sőt egy régóta áhított közparkot is nyert. A köztér megteremtése a kulturális projekten túl is kiemelt volt a város számára, hiszen ekkortájt egy szintén fontos városi tér szűnt meg a Námestie osloboditeľov bevásárlóközponttal való beépítésével. Ezek az igények jól megjelenhettek a zerozero tervében.

Az építészek elképzelése mindenképpen a köztérteremtésről, az ezáltal keletkező kapcsolatok és kommunikáció létrehozásáról szólt. A Kulturpark nyitottságot üzen, választ ad a kultúra és művészet városba való becsatornázásáról, egy népszerű helyet kívántak létrehozni, ahol a városlakó különböző művészeti ágakkal kerül kapcsolatba, ahol mindenki számára nyitott kreatív műhelyek jönnek létre. Ezzel talán kicsit nyitottabban tudott hozzáállni a művészetek és a mindennapok kapcsolatához, mint pécsi elődje, hiszen – ahogy az európai felügyelőbizottság is kritikájában megemlítette – a Zsolnay Negyed nagyon míves, szépen megformált terei inkább a magas kultúrát szolgálják, hiányzik a mindennapi kapcsolat a várossal.

Kulturpark, Kassa - építész: zerozero - fotó: Jaro Valko

Kulturpark, Kassa - építész: zerozero - fotó: Jaro Valko


A konkrét építési terv a régi épületek megfelelő felújításáról, a parkba bekerülő, kisebb léptékű új pavilonok elhelyezéséről, egy mélygarázs telepítéséről, a park revitalizációjáról és az új köztérrel együtt a környező utcák forgalomszervezéséről, infrastrukturális fejlesztéséről szólt. A térség központjában létrejövő új köztér nem kívánt túlmutatni önmagán, azt szerette volna, ha annak használói lakják be saját elképzeléseik szerint, ehhez kisebb építészeti elemekkel, jelekkel, a világítással és szökőkúttal keretet biztosítanak. A tér kialakításában az ott levő épületek adta szigorú geometria, a négyzethálós ritmus adta meg az alapvetést, s ugyanezt a szerkezetet ültették át a tervezők az új területekre is, igaz, egy fokkal nagyobb léptékben. A parkra felvázolt új négyzetháló, amely egyértelmű kapcsolódás az eredeti téralakításhoz, épületekhez és voltaképpen a szigorú katonai funkciókhoz is, jól kirajzolta az újonnan elhelyezendő építmények: pavilonok, utcabútorok, vizes területek helyét a zöld parkban.

Az elképzelés ugyanis az volt, hogy az Európa Kulturális Fővárosa projekt legfőbb eleme, ellentétben a korábban megszokott, egy-egy épületre vagy –együttesre koncentráló tervektől, itt egy új köztér és park legyen. A nyilvánosságra, a nyitottságra, a várossal való intenzív kommunikációra helyezték a fő hangsúlyt. Az elképzelés és a megvalósult új közpark több pozitív kritikát és díjakra való jelölést is kapott. A katonai múltra való utalást különös módon őrizték meg: a területen minden épületet és építményt a NATO fonetikus ábécé kódszavával jelölnek: Alfa, Bravo, Charlie, Delta, stb. Az elkészült park elsődlegesen a városi zöld tereket kívánta növelni, a rekreációt, a kikapcsolódást szolgálni. Ehhez kapcsolódnak a nagyobb közönség számára nyitott, szabadtéri rendezvények – különböző koncertek, kiállítások, fesztiválok – lebonyolítását segítő helyszínek kialakítása. A parkban a meglévő fák legnagyobb részét megmentették és az így megmaradt 177 koros, de még egészséges faállomány mellé 33 újat ültettek, gyepet telepítettek, zöld és kövezett útvonalakat létesítettek.


Kulturpark, Kassa - építész: zerozero - fotó: Jaro Valko

Kulturpark, Kassa - építész: zerozero - fotó: Jaro Valko


A terület felosztását az alapvető geometria uralja, hiszen a meglévő épületek alapján kirajzolt négyzetháló kiterjesztésére vetítették rá magát a parkot és az új létesítményeket is. Ebbe a pixelrendszerbe kerültek az útvonalak, a fából borított kisszínpadok, különböző kertek, fűszerágyások. A keleti oldalról indulva nyugat felé a tér egyre sűrűsödik, növényzetében, kialakításában egyre több meglepetés várja a látogatókat. A főbejárat előterében teresedést építettek ki, amit fehér betonnal burkoltak és azon szokatlan formájú, egyedi utcabútorokat helyeztek el. A bécsi PPAG cég tervezte 100 darab moduláris, masszív műanyagbútor jól mozgatható, a parkban igény, illetve a látogatók kedve szerint áttelepíthető. Szintén a geometria jelenik meg a világításrendszerben is, a programozott LED fénysorok sötétedés után új, de a nappali rendszerhez hasonló világot rajzolnak ki.

A Kulturpark sikeres rendelvénysorozatot zárt a 2013-as idényben, azóta közkedvelt városi rekreációs térség vált belőle, a gördeszkások, biciklisek és környékbeliek lelkesen vették birtokba és használják töretlenül. A park jól integrálódott a város életébe, megtartotta népszerűségét és kulturális arculatát egyaránt. Szeretnek itt lenni az emberek.

Bán Dávid

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »