Épületek/Középület

Kerámiák között úszó lakó-dobozok - Vendégház a Zsolnay Negyedben

1/18

Zsolnay Kulturális Negyed – Vendégház, Apostolos terem, tervezők: Baranyi-Csaba Katalin, Helfrich Gábor, Konrád Péter, fotó: Török Tamás

?>
Zsolnay Kulturális Negyed – Vendégház, Apostolos terem, tervezők: Baranyi-Csaba Katalin, Helfrich Gábor, Konrád Péter, fotó: Török Tamás
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – Vendégház, Apostolos terem, tervezők: Baranyi-Csaba Katalin, Helfrich Gábor, Konrád Péter, fotó: Török Tamás
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – Vendégház, Apostolos terem, tervezők: Baranyi-Csaba Katalin, Helfrich Gábor, Konrád Péter, fotó: Török Tamás
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – Vendégház, Apostolos terem, tervezők: Baranyi-Csaba Katalin, Helfrich Gábor, Konrád Péter, fotó: Török Tamás
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – Vendégház, Apostolos terem, tervezők: Baranyi-Csaba Katalin, Helfrich Gábor, Konrád Péter, fotó: Török Tamás
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – Vendégház, Apostolos terem, tervezők: Baranyi-Csaba Katalin, Helfrich Gábor, Konrád Péter, fotó: Török Tamás
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – Vendégház, Apostolos terem, tervezők: Baranyi-Csaba Katalin, Helfrich Gábor, Konrád Péter, fotó: Török Tamás
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – Vendégház, Apostolos terem, tervezők: Baranyi-Csaba Katalin, Helfrich Gábor, Konrád Péter, fotó: Török Tamás
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – Vendégház, Apostolos terem, tervezők: Baranyi-Csaba Katalin, Helfrich Gábor, Konrád Péter, fotó: Török Tamás
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – Vendégház, Apostolos terem, tervezők: Baranyi-Csaba Katalin, Helfrich Gábor, Konrád Péter, fotó: Török Tamás
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – Vendégház, Apostolos terem, tervezők: Baranyi-Csaba Katalin, Helfrich Gábor, Konrád Péter, fotó: Török Tamás
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – Vendégház, Apostolos terem, tervezők: Baranyi-Csaba Katalin, Helfrich Gábor, Konrád Péter, fotó: Török Tamás
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – Vendégház, Apostolos terem, tervezők: Baranyi-Csaba Katalin, Helfrich Gábor, Konrád Péter, fotó: Török Tamás
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – Vendégház, Apostolos terem, tervezők: Baranyi-Csaba Katalin, Helfrich Gábor, Konrád Péter, fotó: Török Tamás
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – Vendégház, Apostolos terem, tervezők: Baranyi-Csaba Katalin, Helfrich Gábor, Konrád Péter, fotó: Török Tamás
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – Vendégház, Apostolos terem, tervezők: Baranyi-Csaba Katalin, Helfrich Gábor, Konrád Péter, fotó: Török Tamás
?>
Zsolnay Kulturális Negyed – Vendégház, Apostolos terem, tervezők: Baranyi-Csaba Katalin, Helfrich Gábor, Konrád Péter, fotó: Török Tamás
?>
1/18

Zsolnay Kulturális Negyed – Vendégház, Apostolos terem, tervezők: Baranyi-Csaba Katalin, Helfrich Gábor, Konrád Péter, fotó: Török Tamás

Kerámiák között úszó lakó-dobozok - Vendégház a Zsolnay Negyedben
Épületek/Középület

Kerámiák között úszó lakó-dobozok - Vendégház a Zsolnay Negyedben

2012.09.14. 12:55

Projektinfó

Zsolnay Kulturális Negyed – Vendégház, Apostolos terem, E 17-19 épületek

Építés éve:
2011

Stáblista

felelős tervező: Baranyi-Csaba Katalin – Míves Negyed
építész tervező: Helfrich Gábor, Konrád Péter - Helfrich És Konrád Építésziroda
építész munkatárs: Hollósi Krisztina
tervezés éve: 2008-2009
kivitelezés éve: 2010-2011
építtető: Pécs önkormányzata
generáltervező: MCXVI Építészműterem Kft.
statika: Dangelné B. Franciska
művészettörténet: Orosz László, Dr. Gere László
kerámia kutatás: Dr. Kovács Orsolya, Várbíró Erzsébet
épületgépészet: Kolarovszky László, Gáspár Tibor, Jeszták Urszula - Kőrös Consult Kft.
épületvillamosság: Kovács Zsuzsa, Sándor Dávid, Peták András – Inter-ház-tech Kft.
tűzvédelem: Szabó Norbert, Dr. Csizmadia Zoltán
közmű: Kész Tibor
akusztika: Wittner Kálmán
konyhatechnológia: Kovács Zsolt – Inox-therm Kft.
környezetvédelem: Novák Attila
liftek: Makovszky Zsolt

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

A Míves Negyed épület-szövedékében, az egykor festő- és öntőműhelyeknek helyet adó E17-19-es szárnyakban vendég-szállásokat, valamint kiállító-, és rendezvénytereket alakítottak ki Baranyi-Csaba Katalin, Helfrich Gábor és Konrád Péter tervei alapján. Az építészek számára a legnagyobb kihívást az egykori kerámia mintafelületek megtartása jelentette, az újjászületett belső udvar pedig a Látványmanufaktúra látogatói útvonalának végpontjaként kínál helyet a pihenésre, elvonulásra.

1882-ben kezdték építeni a gyár - akkor legmagasabb - 3 szintes, egytraktusos épületét, a festőműhelyt, Giovanni Butti építész tervei nyomán. 1884-ben készült el az E17-es épület, életre híva a második zárt kertet. Az emeleti szinten festőműhelyek, formázók, a földszinten öntőműhelyek, gipszesek helyezkedtek el. Az 1952-es korszerűsítési munkálatokig változatlan formában és funkcióval üzemelt az épület. Az ekkor elvégzett statikai megerősítések nem változtattak az épület megjelenésén.

A 2008-ban kiírt építészeti tervpályázaton győztes pályamű az épületegyüttes nyugati szárnyában rezidens-szállások, míg a keleti szárnyban a Zsolnay Design Központ elhelyezésére tett javaslatot. A központ elhelyezésénél fontos szerepet játszott az épületszárny első emeletén található, a Tizenkét Apostolt ábrázoló kerámia kép, valamint a Kék Szoba megőrzésének szándéka - ide kiállító terek kerültek -, valamint az, hogy a design központ a frissen végzett kerámia szakos hallgatók bázisává válhatna, amely a Zsolnay Manufaktúrával való kölcsönös és termékeny munkakapcsolat megteremtését is magában hordozza.E kkor az épület nyugati szárnyában még a gyár adminisztratív részlege üzemelt, a keleti szárnyban pedig - az Apostolos teret is érintve - a gyár látogatói útvonala, az eozinfestőkkel, formázókkal.

Zsolnay Kulturális Negyed – Vendégház, Apostolos terem, tervezők: Baranyi-Csaba Katalin, Helfrich Gábor, Konrád Péter, fotó: Török Tamás
1/18
Zsolnay Kulturális Negyed – Vendégház, Apostolos terem, tervezők: Baranyi-Csaba Katalin, Helfrich Gábor, Konrád Péter, fotó: Török Tamás

A legbonyolultabbnak a lakóterek elhelyezése tűnt a keskeny traktusú, ablakközökkel sűrűn tagolt, kerámia felületekkel díszített épületszárnyakban. Az elhelyezni kívánt szállások tervezésekor úgy tűnt, a közlekedő terek kiiktatásával megoldható, hogy az egy-egy fő számára kialakított lakóegységek ne simuljanak rá a homlokzatokra. Ezért az épületegység két sarokpontjába lépcsőházak kerültek, amelyekből szintenként két-két lakás közelíthető meg. A tervezők a szállások belső tereiben a kerámia felületek megóvásának érdekében blokkos, bútorként megjelenő elemként képzelték el a konyha-fürdő-gardrób funkciókat.

A gyár történetében - a világ számos pontjáról érkező megrendelések nyomán - a gyártástechnológia fejlesztésére számtalan mintadarab készült, amelyek több helyütt  fellelhetőek az épületben - a  helyiségek belső falain kisebb-nagyobb felületen kerámiadíszek, burkolt falmezők formájában. Ezek megtartása fontos szempont volt, ám láttatásuk csak akkor volt lehetséges, ha szállások valamennyi kiszolgáló funkcióját a helyiségek közepén úszó dobozba integráljuk. Összesen 11 ilyen lakóegységet kapott helyet, három szinten. És bár a rendezőelv azonos volt, minden szállás más és más többlettel bír, amelyet a háztól kaptak, ami a 19. század végén nem erre a funkcióra épült.

Zsolnay Kulturális Negyed – Vendégház, Apostolos terem, tervezők: Baranyi-Csaba Katalin, Helfrich Gábor, Konrád Péter, fotó: Török Tamás
4/18
Zsolnay Kulturális Negyed – Vendégház, Apostolos terem, tervezők: Baranyi-Csaba Katalin, Helfrich Gábor, Konrád Péter, fotó: Török Tamás

A keleti épületszárnyban elhelyezett kiállító-, és rendezvényterek az E16-E18 jelű épületben kialakított mintaüzemmel együtt értelmezhetőek. Az emeleti műterem hosszanti tere - ahol ma a Rózsaszín kiállítás látogatható, illetve az Apostolos terem - ami az eredeti szándéktól némiképp eltérve rendezvényteremként üzemel - a gyár történetét és működését bemutató útvonalba illeszkedik, amely a zárt épülettömegek között mélyen megbújó belső kertre fut ki.

Az E17-es épület udvarába átjáró vezet át, mely szintén burkolt felületű. Ebben az udvarban kapcsolódnak össze a különböző épületek járószintjei, rámpa segítségével. Az E19-es épület által közrezárt, dús növényzetű, kerámia tárgyakkal teleszórt „gondolkodó" udvarba szintén egy átjáró vezet, először az E17-es udvarral azonos szinten lévő teraszra, majd a teraszról lépcsővel az udvarba.

Zsolnay Kulturális Negyed – Vendégház, Apostolos terem, tervezők: Baranyi-Csaba Katalin, Helfrich Gábor, Konrád Péter, fotó: Török Tamás
13/18
Zsolnay Kulturális Negyed – Vendégház, Apostolos terem, tervezők: Baranyi-Csaba Katalin, Helfrich Gábor, Konrád Péter, fotó: Török Tamás

Az egykor elvadult belső udvar páratlan klímája nem volt visszaépíthető. A növényekkel végtelenül átszőtt, derengő udvar, az „elhagyott" kerámiákkal olyan közeg volt, amelynek romantikája egyszerre volt lenyűgöző és elkeserítő. Az újonnan kialakított funkciók találkozása ebben a kertben egy érdekes kísérlet, amelyet a használók fognak megtölteni gondolatokkal. A kiállító- és rendezvényterek a belső kerttel képezik a Míves Negyeden keresztül vezető, belső udvarokat átszelő, számos publikus funkciót felvonultató útvonal végállomását.  

Baranyi-Csaba Kata, Helfrich Gábor, Konrád Péter

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk