| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Örökség

Kérvény a városliget ligetjellegének visszaállítása iránt

1/7

Millenniumi kiállítás: S. H. Gutmann-féle tölgyfából készült áruk Szlavóniából. A felvétel 1896-ban készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.239

Dr. Schmidt Ágoston

Szépművészeti Múzeum jobb - tó felőli- szárnya, 1929 - Fortepan

Városliget, 1916 - Fortepan

háttérben az Iparcsarnok, 1916 - Fortepan

Városliget, 1916 - Fortepan

Széchenyi-sziget, 1937 - Fortepan

?>
Millenniumi kiállítás: S. H. Gutmann-féle tölgyfából készült áruk Szlavóniából. A felvétel 1896-ban készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.239
?>
Dr. Schmidt Ágoston
?>
Szépművészeti Múzeum jobb - tó felőli- szárnya, 1929 - Fortepan
?>
Városliget, 1916 - Fortepan
?>
háttérben az Iparcsarnok, 1916 - Fortepan
?>
Városliget, 1916 - Fortepan
?>
Széchenyi-sziget, 1937 - Fortepan
1/7

Millenniumi kiállítás: S. H. Gutmann-féle tölgyfából készült áruk Szlavóniából. A felvétel 1896-ban készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.239

Dr. Schmidt Ágoston

Szépművészeti Múzeum jobb - tó felőli- szárnya, 1929 - Fortepan

Városliget, 1916 - Fortepan

háttérben az Iparcsarnok, 1916 - Fortepan

Városliget, 1916 - Fortepan

Széchenyi-sziget, 1937 - Fortepan

Kérvény a városliget ligetjellegének visszaállítása iránt
Épületek/Örökség

Kérvény a városliget ligetjellegének visszaállítása iránt

2016.04.04. 07:48

1897-ben két tanár pennát fogott, s kérvényt írt a Nagytekintetű Székesfővárosi Tanácsnak. Dr. Schmidt Ágoston erdélyi származású piarista tudós szerzetes, a matematika és a fizika professzora, Dr. Bozóky Endre pedig elektrotechnikus, fizikus, természettudós, csillagász, meteorológus (egyszóval polihisztor) voltak. Levelükből kiderül, hogy ez a város egy hatalmas körhinta, s nincs új a nap alatt.

A Középiskolai Tanáregyesület budapesti körének kérvénye a városliget ligetjellegének visszaállítása iránt 

1897. május 5. 

Nagytekintetű székesfővárosi Tanács! 


Az országos középiskolai tanáregyesület budapesti köre azon meggyőződésben, hogy nemcsak egyesek, hanem az összes budapesti lakosság érdekében jár el, az alábbi tiszteletteljes kérelemmel járul a Nagytekintetű székesfővárosi Tanács elé. 

Bár évek hosszú során át mind az illetékes tényezők, nevezetesen a Nagytekintetű Tanács, mind a közönség, mind pedig a napi sajtó buzgón fáradoztak azon, hogy a városligetnek liget—jellege fönntartassék; egyes sajátságos körülmények folytán mai nap addig jutottunk, hogy ezen szándék megvalósítása komoly veszélyben forog. — Ismeretes dolog, hogy ez az egyetlen árnyas sétakert volna az, melyet a nyári évszakban oly szükséges üdülés czéljából a főváros balparti részének közönsége érezhetőbb költség és időveszteség nélkül naponkint fölkereshet és könnyű szerrel elérhet. Egészségi szempontból, különösen oly családokra nézve, melyekben gyermekek vannak, rendkívül fontos, hogy ez a liget a port megkötő, mentül nagyobb pázsitterületekkel és a levegőt javító mentül tömegesebb és árnyasabb facsoportokkal bírjon.

Reánk tanárokra nézve fontos kérdés ez, nemcsak saját családaink szempontjából, de azon tanuló ifjúság egészsége szempontjából is, melynek ezreit a budapesti középiskolák zsúfolt termeiben neveljük. Igen jól tudja a Nagytekintetű Tanács, hogy a ligetnek ez a jellege veszélyben forog, s hogy a liget már évek óta pusztul és pusztulása már eddig is veszedelmes arányokat öltött. 

Szépművészeti Múzeum jobb - tó felőli- szárnya, 1929 - Fortepan
3/7
Szépművészeti Múzeum jobb - tó felőli- szárnya, 1929 - Fortepan

Az 1885. évi orsz. kiállítás után még valamennyire helyreállították a ligetet, s legalább elmondhatták, hogy az addig nagyrészt csalitos délkeleti területét kissé rendezték. Azonban az épületek száma, mely az előtt a vendéglőből, a kioszkból, az artézi fürdőből, a korcsolyapavillonból, a lóvasúti várócsarnokból és a nyári színkörből állt, általában oly épületekből, melyek a fák lombjai közt szerényen meghúzódtak, s a ligetben zöldet keresőt nem bosszantották minduntalan szürkeségükkel, — ezen épületek száma egy néhánnyal már akkor is megszaporodott. Ott maradt a nagy iparcsarnok, ott az egykori királypavillon és a történelmi képcsarnok a Stephánia-út mellett. De az iparcsarnok nem csupán azt a különben is óriási területet jelenti, melyet elfoglal, hanem annál sokkal többet. Ez épülethez perspectiva kellett, s előtte a Stephánia-útig egy széles szalagot hagytak fa nélkül, tágas utakkal; pedig e hely szomszédságában van már egy elég nagy tisztás terület, a rondeau; úgy hogy a ki nyári napon a fasor végétől egyenesen az iparcsarnokhoz akar jutni, a ligeten keresztül a legforróbb verőfényben kénytelen útját megtenni. Ezután is időnként fel-feltűnt egy épület és ritkult egy facsoport. A népligetnek is nevezett sarok mind jobban telt kávéházakkal, színkörökkel, bolondmalmokkal. 

Oda építették az Andrássy-út végétől balra a Feszty körkép épületét, mintha nem lett volna Budapesten elég üres telek, még forgalmas helyen is, ahol azt felépíthették volna. Ám megmaradt az a másik nagy facsoport, szemben ezzel, a Stephánia- és Aréna-utak képezte szögletben. Gyönyörű magas, lombos akáczcsoport volt, illata májusban messze elárasztotta a környéket. S épen erre a helyre kellett építeni az új műcsarnokot! Szép épület, nagy épület, szükség is van rá; de nem tudjuk felfogni, miért kellett azt a városon kívül elhelyezni csak azért, hogy a ligetnek egyik legtömöttebb facsoportját tönkretegyék. Mert hiszen természetes, hogy ez a magában is nagy épület szintén környéket kíván magának, főleg mivel rendeltetésénél fogva világosságra is van szüksége. Majdnem úgy tűnik fel, hogy valahányszor valamely középület számára ingyen telekre van szükség, ezt mindenkor a városliget fogja megbánni. Ezen újabb irány, szemben a korábban uralkodottal, mely a középületekkel a város tereit építette be (operaház, posta palota stb.) igen kétséges értékű haladásnak tekinthető, mert rövid időn belül a városligetet teljesen tönkre fogja tenni. 

A legkétségbeejtőbb irtást azonban a lefolyt ezredévi országos kiállítás okozta, mely az ezredév emlékéül a pesti oldal egyetlen ligetét elpusztította. A székes-főváros nem szívesen engedte át a ligetet. Minden rendelkezésre álló eszközzel küzdött ezen eszme ellen, de sikertelenül. A bizottságok bejárta Lágymányos, Pékliget stb. árnyéktalanok voltak, s így egy ephemer kiállítás kedvéért a ligetet kellett árnyéktalanná tenni. A székesfőváros erősen kikötötte ugyan, hogy a fákat és facsoportokat lehetőleg kímélni kell; de bárki is tapasztalhatta, hogy a „lehetőleg" mily rugalmas szó. Ha egy szabad téren két-három szépen kifejlett fapéldány állt, azt az épület kedvéért „lehetőleg" kivágták. Az épületet a kiállítás bezárta után ismét lerombolták, s most a tér kopáron áll; mert a fa, ha a régi helyett ültetnek is, nem nő meg oly hamar mint az épület. S bizony voltak ott olyan fák, melyek többet értek, mint a helyükre került tákolmányok.

Városliget, 1916 - Fortepan
6/7
Városliget, 1916 - Fortepan



Emlékszünk még arra, hogy a kiállítás előkészítése alkalmával olykor megjelentek communiqué-k, melyek azt adták hírül, hogy a ligetben okozott károk fejében mennyit tett a kiállítás igazgatósága a liget fejlesztésére. Szám szerint felsorolták, minő hosszú körutat készítettek, e mellé két oldalt hány darab fát ültettek. Igaz, ott van a kiállítási körút, fiatal fasorával. De kertészeti szempontból ez nem kárpótlás! A ligetbe nem fasor kell s út, hanem facsoport és pázsit! A felső tízezrek igényeinek eddig teljesen megfelelt a Stephánia-út. Azokra, kiknek anyagi helyzete megengedi társadalmi felfogásuk megköveteli a vidéken, sőt külföldön való nyaralást, nem kellett volna tekintettel lenni. Az utakon por terem, nem ózon s a katona-glédában álló fák nem pótolják a facsoportokat sem egészségi, sem aesthetikai szempontból.

háttérben az Iparcsarnok, 1916 - Fortepan
5/7
háttérben az Iparcsarnok, 1916 - Fortepan



Láttuk, mi történt a két szigettel, a régi liget legárnyasabb és legkedvesebb két pontjával. A pompás hűs Széchenyi-sziget tele van építve igen érdekes, de mégis mulandó épületekkel; ha ez épületek némikép maradandóbbak a többinél, annál rosszabb; a szigetnek úgyis soká tartó reconstructiója, annál későbbre marad. A Nádorsziget közepén sűrű és változatos facsoportoktól környezve a fürdőház előtt szép tisztás állt, kígyózó gyalogutakkal, a tér közepén egy-két üde lombozatú, formás hársfával; a szigetnek elzárt volta miatt meg volt a maga némikép költői csendje. S ezt a szép helyet tönkre tették; e puha pázsitszőnyeg helyén vitték keresztül a kiállítás fő útvonalát. A szigetnek szigetjellegét megszüntették, ezzel a népligetbe irányuló népvándorlást reája átterelték s azt az eredetiséget követték el, hogy mikor a hely nem volt többé sziget, akkor építettek rá hidat, egy tavon keresztül, hol az legszélesebb! Bennünket animozitás nem vezet. A kiállítás igazgatósága a kiállítás egész területét, igen szépen és aesthetikai tekintetben hatásosan berendezte, bár a peripherikus corso és a központi corso közt nem volt organicus kapcsolat. Tudjuk méltányolni azt, ami szépet alkottak. De ez oly ideiglenes jellegű volt, s most, mikor a fényes kiállítás elmúlt, az épületek tünedeznek, a kép vajmi szomorú.

Városliget, 1916 - Fortepan
6/7
Városliget, 1916 - Fortepan

Talán nem szükséges tovább részleteznünk a pusztulás képét. Ami megtörtént, azt visszavonni már nem lehet; hanem meg kell menteni azt, ami még megmenthető, és az okozott kárt lehetőleg pótolni kell. A fák pusztításának módszerével végre szakítanunk kell. Hivatkozunk Paris példájára. Mily gondos ápolásban és védelemben részesülnek a Bois de Boulogne ültetvényei s a város területén álló egyéb ültetvények. Néhány évvel ezelőtt egy pályaudvar kibővítése miatt néhány fát kellett volna kivágatni. A parlamentben e miatt meginterpellálták a belügyministert, s a felháborodás oly nagy volt, hogy az nyílt ülésből küldött ki egy főhivatalnokot, ki a pusztítást a helyszínén megakadályozta. Más alkalommal egy korcsolyázó egylet elnökét bírói úton súlyos pénzbüntetéssel sújtották azért, mert néhány a pályának útjában álló fát kivágatott. Nálunk nem ily felfogás uralkodik. Mutatja ezt az a szomorú látvány is, melyet a Zugligetbe vezető felső vezetékű villamos vasút kedvéért féloldalt megcsonkított fasor nyújt. Álljunk meg, s ne menjünk továbbá a vandalizmussal határos eljárásban. Lehetőleg gyorsan ismét sűrű lombos facsoportokat kell elővarázsolni, a pázsitot terjeszteni, ápolni kell. Minden fölösleges épület a kiállítás területéről mihamarább pusztuljon és helyét dús növényzettel kell kipótolni.

Minden jel arra mutat, hogy a liget helyreállítása nem jó irányban indul. Először is meg van az a törekvés, hogy mentül több épületet megtartsanak; másodszor egész divattá lett, hogy a ligetben helyezzenek el mindenféle múzeumot; harmadszor pedig nem facsoportokat akarnak nevelni, hanem czifra virágágyakkal ajándékoznak meg bennünket. Csak egyet említünk. A történelmi épületcsoportot hányféle múzeumok tervezői reclamálják a maguk számára. Az a jelszó, hogy ott kész az épület, nem kerül pénzbe. Mintha nem drágább volna ez a hely a város sok üres telkénél, s mintha nem kellene azt a szigetet akár nagy áldozatok árán is, akár felnőtt fák tömeges ültetésével is mielőbb visszaállítani, s talán még szebbé tenni, mint valaha volt. Talán még nem késő, ha az említett tervezgetések ellen, felemeljük kérő szavunkat. 

Széchenyi-sziget, 1937 - Fortepan
7/7
Széchenyi-sziget, 1937 - Fortepan

Bizalommal fordulunk ezért a székesfőváros Nagytekintetű Tanácsához, előadván tiszteletteljes kérelmünket az iránt, a városliget maradjon liget, s ne legyen se pusztán virágos park, se város. Aki fák közé akar építeni, ott találja a liget körül fekvő kerteket. A liget a maga díszével emelni fogja ezen épületeket is. Ám építsük körül az egész ligetet nyaralókkal, múzeumokkal, mulatókkal, de a ligetet ne rakják tele épületekkel. Más nagy városokban a belterületeken is vannak akkora, sőt nagyobb kertek, mint a mi ligetünk. A berlini Thiergarten körül van véve várossal. Mi nekünk már a város szélén se legyen egy tekintélyesebb nagyságú ligetünk? Ott is kőtömegek, izzó hőt kisugárzó falak fogadjanak bennünket? A városliget környékének növényzet öve úgy is napról-napra fogy. A városligeti fasor kertjeit mindenütt teleépítik, s az állatkert nagy részét lefoglalták egy mulató és egy circus épületei számára. S ha elgondoljuk, hogyan fogy Budapest környékén mindenütt a fa, pedig eddig sem volt sok, el kell ijednünk a jövőtől. A Margitsziget sorsa egyáltalán nincs biztosítva, a Zugligetet mind több nyaraló szaggatja meg, a Jánoshegy egy része le van tarolva. Ha ültetvényeink továbbra is háttérbe szorulnak építkezéseinkkel szemben, akkor e tekintetben valóban szomorú jövőnek néznénk elébe.

Ezért kérjük a Nagytekintetű Tanácsot, ne hagyja feledésbe menni az idő haladtával azt az erős álláspontot, melyet a kiállítás engedélyezése előtt a liget épségben tartása tekintetében elfoglalt; egyes befolyások s a befejezett tények már eddig úgyis elégszer rést ütöttek e felfogáson. F. hó 5-én tartott választmányi ülésünkön elhatároztuk, hogy a városliget ligetjellegének visszaállítása érdekében azon tiszteletteljes kérelemmel fordulunk a Nagy tekintetű Tanácshoz, hogy szem előtt tartva székesfővárosunk fejlődését, hygienikus és aesthetikai szükségleteit, necsak minden erejével oda hasson, hogy a jelen emlékiratban felpanaszolt hátrányok megszűnjenek, hanem a polgárok gyermekeinek érdekében intézkedjék az iránt is, hogy minden kerületben, alkalmas helyeken ifjúsági játszóterek álljanak az üdülést áhítozó gyermekseregek rendelkezésére. Hazánk vidéki városai, ha még oly szerények voltak is a rendelkezésükre álló eszközök, e tekintetben készségesen engedtek a Nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi m. k. minister úr felhívásának. Lehetetlen, hogy az ország szíve az ő áldozatkészségük mögött hátramaradjon. 


Budapesten, 1897. május hó 5-én. 
Az országos középiskolai tanáregyesület budapesti körének választmányi üléséből 

Dr. Schmidt Ágoston, Dr. Bozóky Endre, 
a kör elnöke.            a kör titkára.


A levél online is elérhető. Forrás:

Források Budapest múltjából, szerk.: Ságvári Ágnes, 
Budapest, 1971, tom:2, 148 - p.
http://library.hungaricana.hu/.../BFLV_BFLFK_02_1873.../...

 

Vélemények (7)
Albu
2016.07.16.
11:55

Érdekesség, hogy a telkének az első lecsípése már a század közepén, a pozsonyi vasút építése ürügyén történt (pedig akkor kb. semmi nem indokolta).

EMA
2016.07.16.
06:49

Uraim, itt nem petició, meg tiszteletteljes levelek kellenek, hanem tüntetés! Nem 30 emberrel, hanem 30 ezerrel! Abból ért a hatalom, semmi másból!

dudasis
2016.04.14.
22:06

Ez egy aláírásgyűjtés alapja lehetne.

 

A VI. kerületben 1m2 az egy főre jutó gondozott parkterület a szükséges 20m2 helyett!

 

"Egy városban zöldterületet építeni a legnehezebb"... Egerat

Pákozdi Imre
2016.04.15.
05:45

@dudasis: Igaza van, de javaslom, ezt a petíciót írja alá: http://varesliget.blog.hu/2016/03/17/mindent_a_maga_helyen 

Háttéranyagok az eddigi közvéleménykutatásról és petíciókról: https://www.levego.hu/hirek/2016/02/a-budapestiek-elutasitjak-a-varosliget-beepiteset 

https://www.levego.hu/varosliget-peticio 

bardóczi
2016.04.05.
07:58

A megszépítő messzeséghez annyi adalékot rakjunk hozzá, hogy szegény Dr. Schmidt-et - bár csak neki volt meg hozzá a tanarak közül az összes iskolája, soha nem nevezték ki a frissen indult kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen professzornak, hanem a piarista rend "száműzte" Budapestre, ahol haláláig (1902-ig) volt a Budapesti Piarista Főgimnázium matematika tanára. Egyszóval a boldog békeidőkben sem nagyon tűrték a kritikai gondolkodást, erre utal Hénap Tamás tartományi rendfőnöknek a Schmidtről adott poszthumusz jellemzése is: "Nézeteit szerette leplezetlenül feltárni, viszont szívesen hallgatta meg mások meggyőződésen alapuló véleményét; becsülte az egyenes és kíméletlen szót, de gyűlölte az alakoskodó képmutatást. Korunk megalkuvó szelleme és a korlátlanságra törő hatalom túlkapásai ellen nem egyszer kelt ki csípős szavakban, de részvéttel fordult az elnyomottak ügye felé, s humanizmusa, mély emberbaráti szeretete nemcsak szavakban nyilvánult.”

A levél pedig mint tudjuk süket fülekre talált, a Ligetből ezt az egész "ideiglenes" vásárvárosi cirkuszt nagyjából csak 1980-ra sikerült kitakarítani, de rögvest kaptunk helyette egy Pecsát, előtte meg 1953-ban a Felvonulási térrel "örvendeztettek meg" bennünket. S ezekre az alapokra épülne most fel, ezekre a hagyományokra van ráideológizálva a Liget Budapest projekt. Szégyen és gyalázat. 

Pákozdi Imre
2016.04.05.
06:15

Érdekes, akkor még működött a helyi demokrácia. Azt hiszem, ma senkinek nem jutna eszébe Tarlóshoz vagy bármelyik fővárosi önkormányzati "képviselőhöz" fordulni a Városliget ügyében. "Nagyságos Fejedelem!" így kellene kezdeni a mai folyamodványt, hiszen ma már nem a 120 évvel ezelőtti Szabadelvű Párt, hanem a Fidesz uralog.

A XIX. sz. végi, XX. század eleji viszonyokra jellemző Vaszary érsek, bíboros prímás esete (a festő nagybátyjáról van szó). Tisztségét tekintve ő volt az "akkori Erdő Péter", tehát a legmagasabb rangú katolikus pap Magyarországon. Igenám, de szemet vetett a Bencés Rend balatonfüredi nyaralójára, a mai Vaszary Villára. Meg is szerezte magán-nyaralónak, méghozzá áron alul, ahogy az őszerinte dukált. De nem a bíróság szerint! Vizsgálat indult és bizony, elítélték a bíboros urat. (Hacsak az eljárás egy vészterhes és végzetterhes fázisában már az ítélet előtt le nem mondott magas tisztségéről.) Mindenesetre a korszellem nem akadályozta meg a járásbíróságot, hogy helyt adjon a gyanúnak a Magyar Királyság hercegprímása ellen.

Ó, boldog békeidők!

Mljet
2016.04.04.
10:44

Remélem, a nagytekintetű székesfővárosi Tanács

megírta ennek a két jámbor embernek, hogy ne aggódjanak,

mert "a Liget egy intakt zöld egység", egy "nullaemissziós zóna lesz“.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.