építészet : környezet : innováció

Kézműves mesterségek háza Óbudán

A városrész ipari- és kézműves múltja ihlette Szepesi János diplomatervét, amivel sikeresen indult az f_f_f_ „fiatalok feketén-fehéren” pályázaton is.

Óbudáról
Az óbudai helyszín kedves nekem. Fiatalkorom éveit tölthettem itt. Kedves, még ha ez a környezet magán is viseli az elmúlt korok és  építészeti irányzatok, illetve a műemlékvédelem különböző felfogás-változásainak jegyeit, sőt jellegzetességeit. A helyszínválasztás után körvonalazódik a funkció is, ha a városrész múltját megvizsgáljuk. Óbudán már a római korban is ipart űztek és ennek a mai napig láthatóak a lenyomatai. Szerintem ezeket meg kell védeni és értékeit a következő generációnak átadni.

 

Kézműves mesterségek háza Óbudán - Szepesi János diplomaterve
Kézműves mesterségek háza Óbudán - Szepesi János diplomaterve
Kézműves mesterségek háza Óbudán - Szepesi János diplomaterve
 

 

A funkcióról
Ezekből a gondolatokból kiindulva született meg az ötlet, hogy Óbudán helye van egy olyan épületnek, melyben a hagyományos kézműves mesterségek, illetve a kortárs iparművészek kaphatnak helyet. Viszont a hagyományokból táplálkozó, de a mai kor igényeit is kielégítő kortárs iparművészet, kézművesség (mely természetes anyagokból saját kétkezi munkával állít elő használati és dísztárgyakat), elég nagy halmazt fed le. Ezért a koncepcióm alappontjaként ezeket a mesterségeket a természetes anyagok szerint csoportosítottam. Így létrejött 6 különböző épület: a textilműves háza, a faműves háza, a bőrműves háza, a kerámiaműves háza, az üvegműves háza és a fémműves háza.

 

Kézműves mesterségek háza Óbudán - Szepesi János diplomaterve
Kézműves mesterségek háza Óbudán - Szepesi János diplomaterve
Kézműves mesterségek háza Óbudán - Szepesi János diplomaterve
 

 

A telepítésről
Az előzőekben csoportosított funkciókat úgy szerettem volna elhelyezni a telken, hogy az valamilyen módon reagáljon a múltra, illetve vegye figyelembe a mai ”modern” szituációkat is. A telepítési struktúra kialakításánál a különböző időrétegeket, mint pauszpapírokat egymáson mozgatva, rajzolódott ki a beépítés. A régi idők szalagszerű telekosztásaiból, és a mai ”modern”, sok rendezési tervet megélő keretes, zárt beépítés kombinációjából jött létre egy félig nyitott, félig zárt, átmeneti terekben gazdag beépítés. Egyfajta átjárhatóság alakult ki a zsúfolt városi (17-es villamos, kávézó - hangulat) és a nyugodt, valaha szőlőtermesztésre használt hegy között.
Tekintettel a geodéziai adottságokra, (2 m-es szintkülönbség a telken) fontos szempont volt a terepre illesztés, a domb és a Bécsi úti sík terep kapcsolata. A terepadottságokat kihasználva létrejött egy félszint-eltolásos rendszer, melyben optimálisan helyet tudott kapni egy közösségi célt szolgáló terem, mely a kis házak szerves összekapcsolódását is biztosítja, mind térszín alatt, mind térszín felett. Ez a terem több funkciót is képes befogadni. Ilyenek például a kézművességhez közelálló táncházak, bor- és pálinka kóstolók, mesterségek ünnepe, kirakodó vásárok.

Az alkotásról
Úgy gondolom, hogy egy mű, egy tárgy, egy kézműves termék megalkotásához szükségünk van a minket körülvevő ingerekre, de ugyanúgy szükségünk van egy helyre, ahol ezeket az impulzusokat nyugodt körülmények között dekódolhatjuk, és az alkotásunk részévé tehetjük. Szükségünk van egy helyre, ahol kibontakozhatunk és a művel eggyé válhatunk. A tervezett épület ezeket a szempontokat figyelembe véve született meg. Az élményekben gazdag városias életformából, különböző szintű átmeneti tereken (utca / külső udvar / sikátor / belső udvar / alkotóműhely) keresztül jutunk el a szinte már aszkéta életmódot folytató alkotó ember puritán világába.

 

Kézműves mesterségek háza Óbudán - Szepesi János diplomaterve
Kézműves mesterségek háza Óbudán - Szepesi János diplomaterve
Kézműves mesterségek háza Óbudán - Szepesi János diplomaterve
 

 

Az anyaghasználatról
Megjelenésében az egyszerű, szerény, a figyelmet nem elterelő anyaghasználat jellemzi az épületet, úgy mint látszóbeton felületek, fa burkolatok, profilit üveg, tüzihorganyzott fém szerkezet. A látszóbeton felület, külső térben ornamentikai elemekkel (piktogram) kiegészülve jelzi a házban rejtőzködő funkciót, a belső térben pedig egyszerű fehér festéssel van kezelve, mely egyben a fényviszonyokat is optimalizálja.  A padlóburkolatokat az anyagában fehérre színezett aljzatbeton, illetve a fa burkolatok váltakozása jellemzi.

Úgy gondolom, hogy összességében véve egy átmeneti terekben gazdag, de puritán, hagyományokból táplálkozó, de modern, feszültségektől nem feltétlenül mentes épület született.

Szepesi János
Széchenyi István Egyetem, Győr
Épülettervezési tanszék


Kézműves mesterségek háza - diplomaterv

építész konzulens: Golda János 
statikus konzulens: Szép János
gépész konzulens: Petrikó László, Stiebel József
opponencia: Csontos Györgyi
tervezés éve: 2009

8 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »